Ismerje meg Eur�pa �jfasiszt�it

Magyarorsz�g sz�ls�jobboldali aktivist�i r�gebben az utc�kon gy�lekeztek. M�ra viszont bent �lnek a parlamentben, ahol p�rtjuk, a Jobbik a zsid�k �s a rom�k elleni gy�l�letet sz�tja.

Az eredeti cikk: http://www.tabletmag.com/jewish-news-and-politics/96716/meet-europes-new-fascists/

A ford�t�s:

Gy�ngy�si M�rton a magyar parlament k�pvisel�je, �s egy fikarcnyit sem l�tszik neon�cinak. Tal�n ez a legf�lelmetesebb vele kapcsolatban.

1977-ben sz�letett, �s kereskedelmi hivatalnok apja sokfel� dolgozott a vil�gon, �gy Gy�ngy�si fiatal kori �veit olyan helyeken t�lt�tte, mint Egyiptom, Irak, Afganiszt�n, vagy India. A dublini Trinity College-ben szerzett k�zgazdas�gi �s politikatudom�nyi diplom�t, majd k�zgazdas�gi szak�rt�k�nt sikeres karriert futott be; olyan c�gekn�l dolgozott, mint a KPMG vagy az Ernst & Young. �m 2006-ban abbahagyta a k�nyvel�st, �s bel�pett a „Jobbik Magyarorsz�g�rt Mozgalomba.” A 2003-ban alap�tott sz�ls�jobbos, nacionalista p�rt m�ra az egyik leger�sebb politikai er�v� n�tte ki mag�t az orsz�gban.

Annak ellen�re, hogy Gy�ngy�si a j�l szabott �lt�ny�ket r�szes�ti el�nyben a magyar neon�cikn�l megszokott bomberdzsekivel szemben, m�gis van egy szerencs�tlen szok�sa, m�gpedig hogy pontosan �gy besz�l, mint �k. A londoni Jewish Chronicle-nek febru�rban adott interj�j�ban Gy�ngy�si visszak�rdezett, hogy a zsid�knak vajon „van-e joguk besz�lni arr�l, ami a II. Vil�gh�bor�ban t�rt�nt”, ha Izrael „n�ci rendszer�re” gondolunk. A 400.000 magyar zsid� Auschwitzba deport�l�sa pedig ideges�ti: „nekem kellene bocs�natot k�rni, amikor hetven �vvel k�s�bb m�g mindig minden nap minden �r�j�ban erre eml�keztetnek? Jussanak m�r t�l ezen, az Isten szerelm�re. Botr�nyosnak tal�lom a k�rd�st,” mondta el az �js�gnak.

„Fantasztikus �zlett� fejl�d�tt, ahogy a sz�mokkal zsongl�rk�dnek”, ami az elpuszt�tott zsid�kat illeti. A holokauszt t�l�l�i, �s lesz�rmazottai, akik j�v�t�telt szeretn�nek az elrabolt tulajdonuk�rt, ugyancsak az idegeire mennek. „Ez a p�nzs�v�rs�g Magyarorsz�gon j�t�k a t�zzel”, mondta. Ezek a nyilatkozatok csak er�s�tik a Magyarorsz�gon �l� mintegy sz�zezer zsid� egyre n�vekv� k�nyelmetlen �rz�seit.

Egy h�ttel a nagy port kavar� interj� ut�n Gy�ngy�si elmondta nekem, hogy a Jewish Chronicle-ben a kijelent�seit „manipul�ltan” �s a „kontextusb�l kiemelve” hozt�k le. Amikor szemben �ltem vele a jeges Dun�ra n�z� budapesti irod�j�ban, m�g nem l�ttam a Jobbik k�l�gyi sz�viv�j�nek ezt az oldal�t. Akkor bar�ts�gos volt, �s a d�hnek, vagy a neheztel�snek szikr�nyi nyoma sem l�tszott rajta. De ez az el�kel� megjelen�s, a kiv�l� angol nyelvtud�s a szavait – amelyeket az ember sokkal ink�bb egy f�lig �r�studatlan szkinhed sz�j�b�l tud elk�pzelni – m�g v�rfagyaszt�bb� teszik. �me, Gy�ngy�si M�rton, a Magyarorsz�gon felsz�ll� �gban lev� 21. sz�zadi eur�pai fasizmus j�l szabott, intelligens arca.

M�lt kedden a Jobbik parlamenti k�pvisel�je, Bar�th Zsolt �t perces besz�det tartott a parlamentben, megeml�kezve egy v�rv�dr�l, amely 130 �vvel ezel�tt t�rt�nt. 1882-ben, n�h�ny nappal a P�ska �nnepe el�tt egy fiatal l�nyt gyilkoltak meg egy kis magyar faluban, Tiszaeszl�ron, ami�rt a helyi zsid� k�z�ss�get v�dolt�k. A tizen�t megv�dolt zsid�t v�g�l felmentett�k a perben, de az �ldozat, Solymosi Eszter az �ta m�rt�rfigur�v� v�lt a magyar jobboldal sz�m�ra. Az eml�k�re n�h�ny �ve l�trehozott eml�km� a Jobbik tagjai, �s m�s sz�ls�jobbos aktivist�k egyik zar�ndokhelye. „L�thatjuk, hogy nincs vil�gos magyar�zat, m�ig sem tudjuk, mi t�rt�nt Eszterrel”, mondta Bar�th. „Egy dolog viszont k�z�s az ismert v�ltozatokban: a zsid�s�g �s az orsz�g vezet�se s�lyosan �rintett volt az �gyben.”

�s ez nem is az eddigi legdurv�bb kirohan�s volt a Jobbik tagjait�l; ez a „megtiszteltet�s” Morvai Krisztin�t, a p�rt Eur�pa Parlamenti k�pvisel�j�t illeti, aki 2009-ben egy internetes port�lon a k�vetkez�ket �rta: „Nagyon �rvenden�k, ha a magukat "b�szke magyar zsid�knak" titul�l�k szabadidej�kben apr�cska met�lt farkinc�jukkal j�tszadozn�nak az �n gyal�z�som helyett. A magukfajt�k megszokt�k, hogy ha egyet szellentenek m�ris vigy�zva �ll �s �n�kh�z igazodik minden magunkfajta. Sz�veskedjenek tudom�sul venni: ennek V�GE!!!! Felemelt�k a fej�nket �s nem t�rj�k tov�bb a magukfajt�k terrorj�t. Visszavessz�k a haz�nkat!”

A Jobbik vezet�i tagadj�k, hogy fasiszta mozgalmat vezetn�nek. „Nem vagyunk kommunist�k, fasiszt�k, vagy nemzetiszocialist�k,” mondta el Vona G�bor, a p�rt 33 �ves vezet�je t�bb ezer Jobbik-szimpatiz�ns el�tt tavaly t�len. „�m – �s nagyon fontos, hogy ezt mindenki vil�gosan �rtse – nem vagyunk demokrat�k sem.” (Szabadidej�ben Vona megalap�totta a Magyar G�rd�t, egy paramilit�ris szervezetet, amely tagjai Budapest utc�in mas�roznak, �s olyan fasiszta jelv�nyeket viselnek, amelyek el�t�lik a „cig�nyb�n�z�st”, �s a szegreg�ci�t k�vetelik. A G�rd�t az orsz�g alkotm�nyb�r�s�ga 2009-ben feloszlatta, de ett�l f�ggetlen�l nem ritka eset, hogy Jobbik-tagok fasiszta jelv�nyeket �ltenek magukra a nyilv�noss�g el�tt.)

A p�rt itthon elutas�tja a demokr�ci�t, �s ez a k�lf�ldi tekint�lyelv� rendszerek ir�nti vonz�d�sukban is megmutatkozik. Gy�ngy�si polc�n f�helyen d�szeleg egy testv�rv�rosi meg�llapod�s a kelet-magyarorsz�gi kisv�ros, Tiszavasv�ri, �s az ir�ni Ardabil k�z�tt. Tavaly janu�rban, miut�n a Jobbik jel�ltje megnyerte a polg�rmesteri tiszts�get, Gy�ngy�si �s Vona Ir�n magyarorsz�gi nagyk�vet�vel egy�tt ell�togattak Tiszavasv�riba. Az�ta a Jobbik egyre n�vekv� �rdekl�d�st mutat Ir�n fel�. 2008-ban Vona elmondta, hogy a 2010-es magyarorsz�gi parlamenti v�laszt�sokon az esetleges szab�lys�rt�sek elker�l�se v�gett az Ir�ni Forradalmi G�rd�nak kellene fel�gyelnie.

Az Iszl�m K�zt�rsas�gnak, �gy t�nik, tetszik ez a furcsa sz�vets�ges, amely „radik�lis, hazafias kereszt�ny p�rtk�nt” azonos�tja mag�t. �m a Jobbik rosszindulat� Eur�pa-ellenes retorik�j�t, nyugat-ellenes szeml�let�t, �s leplezetlen antiszemitizmus�t tekintve nem t�nik neh�znek bel�tni, hogy mi�rt �lelik kebl�kre �ket a moll�k.

A Jobbik keletre fordul�sa az �gynevezett „turanizmusban” egy kultur�lis filoz�fiai ir�nyzatban gy�kerezik, egy p�n-t�r�k ideol�gi�ban, amely a magyarok �ll�t�lagos k�z�p-�zsiai gy�kereit hangs�lyozza. Sz�lasi Ferenc, a h�bor�s Nyilaskeresztes p�rt vezet�je t�mogatta er�sen ennek a „tur�ni-magyar” fajnak a l�tez�s�t. A turanizmus egyik alapt�tele, hogy kiemeli a magyarok faji k�l�nb�z�s�g�t, amely Magyarorsz�got olyan orsz�gg� nyilv�n�tja, ahol a zsid�knak �s a rom�knak nincs helye. M�g a kommunist�k igyekeztek elfojtani a turanizmust, ugyanis az nem volt �sszeegyeztethet� az � univerz�lis testv�ris�gr�l alkotott n�zeteikkel, a magyar sz�ls�jobb, a Jobbikkal az �len �jra�lesztette ezt. Vona kijelentette, hogy „a turanizmus alapelvein nyugv� sz�vets�g sokkal hat�konyabban szolg�ln� orsz�gunk �rdekeit �s sz�ks�geit, mint az Euro-Atlanti Sz�vets�g.”

Gy�ngy�si elmondta nekem, hogy a Jobbik elutas�tja a nyugati „neoliber�lis” rendszert, �s az Eur�pai Uni�t egy „�sszeoml� uni�nak” nevezte. Az, hogy a p�rt elutas�tja az „Euro-Atlanti k�lpolitik�t,” m�lyebben gy�kerezik, mint az uni�s b�rokr�cia nemzetek f�l�tt �ll� rendszer�t�l val� undor, az eur�z�na v�ls�ga, vagy a poszt-kereszt�ny Nyugat nyilv�nval� dekadenci�ja, sokkal ink�bb egy m�ly, atavisztikus alapja van.

A besz�lget�sben Gy�ngy�si id�zte Samuel Huntingtont �s Carl Jungot, mik�zben az magyar�zta, hogy a magyaroknak „kett�s identit�suk” van, keleti �s nyugati is egyben, amely a 13. sz�zadi mongol inv�zi�nak, �s a 16. sz�zadban kezd�d�tt 150 �ves ottom�n t�r�k uralomnak k�sz�nhet�. Ezek nem csak a t�rt�nelmi k�v�ncsis�g k�rd�sei, hanem „nagyon �s �l� kult�rak�nt” jelen vannak a magyar nyelvben, n�pt�ncban �s mitol�gi�ban. M�g genetikailag is kimutathat�k. Gy�ngy�si elmondta nekem, hogy h�rom csoport van, amelyre az eur�paiakat faj szerint osztani lehet: „a latin, a szl�v �s a germ�n. Mi egyikbe sem tartozunk. Ha r�n�z a magyarok arc�ra, l�tja, hogy mennyire k�l�nb�znek a latin, szl�v vagy germ�n csoportokt�l.” Ha e kijelent�s alapj�n pr�b�ljuk meghat�rozni, hogy mi hat�roz meg egy igazi magyart, el�g nehezen k�pzelhet� el, hogy hol f�rnek el emellett a zsid�k �s a rom�k.

Ebben a h�napban lesz 2 �ve, hogy a Jobbik el�ker�lt, amikor a n�pszer�tlen szocialista korm�nyt a konzervat�v Fidesz k�vette a hatalmon, eddig p�ld�tlan, k�tharmados t�bbs�ggel a parlamentben. Eur�p�t megd�bbentette a Jobbik 17 sz�zal�kos szavazatar�nya, az orsz�g harmadik legnagyobb p�rtja lett. A Fidesz �s a Jobbik viszonya komplex – Jobbik m�g nem r�sze a hatalmon lev� koal�ci�nak. A Fidesz vezet�i vesz�lyes j�t�kot �znek azzal, hogy megpr�b�lj�k elnyerni az � v�laszt�polg�raik tetsz�s�t, an�lk�l, hogy t�l messzire menn�nek.

Az Orb�n-korm�ny egy gyors �s alapos v�ltoz�st t�z�tt ki, hatalomra ker�l�s�k �ta hozott 350 t�rv�nnyel. Orb�n kritikusai azt �ll�tj�k, hogy az orsz�g demokr�ci�j�nak felsz�mol�s�hoz kezdett hozz� a k�zszolg�lati szervek �talak�t�s�val az�ltal, hogy a p�rthoz h�s�gesek emberekkel t�lt�tte fel azokat, tov�bb� a m�diat�rv�ny l�trehoz�s�val, mely a sajt�szabads�got fenyegeti, a f�kek �s ellens�lyok leront�s�val, az igazs�gszolg�ltat�s f�ggetlens�g�nek megnyirb�l�s�val, �s �j alkotm�ny bevezet�s�vel, �gy, hogy nem is egyeztetett nagyon az ellenz�kkel, ahogy az orsz�g eg�sz�vel sem. Egyebek mellett az �j alkotm�ny hirdeti, hogy Magyarorsz�g kereszt�ny nemzet, az �let a fogantat�ssal kezd�dik �s a h�zass�g f�rfi �s n� k�z�tt k�ttetik.

Am�g a Jobbik emelked�se azt t�kr�zi, hogy a v�laszt�k milyen nagym�rt�kben nyitottak a jobboldal fel�, addig a Fidesz nem is illik bele a hagyom�nyos bal-jobb paradigm�ba. A Jobbik t�mogat�sa egyben az orsz�g politikai int�zm�nyrendszere elleni tiltakoz�s is. „Ha csak az antiszemitizmus �s a romaelleness�g k�rd�se �llna �zenet�k k�z�ppontj�ban, margin�lis k�rd�s volna” – mondja Tak�cs G�bor a N�z�pont elemz� int�zet agytr�sztje. „�m, ami igaz�n vonz�v� teszi �ket, az a radikalizmus. S ez az, ami megragadja a fiatalokat f�leg azokat, akik szerint „a politikusok mind hazugok, korruptak, nem �rtem a nyelv�ket �s �lland�an kertelnek ahelyett, hogy a probl�m�kat kezeln�k”. �m ellent�tben a Nyugat-Eur�pai orsz�gokkal, ahol a jobboldal a bev�ndorl�k ellen harcol, Magyarorsz�gon elhanyagolhat� a bev�ndorl�k sz�ma. De mi a helyzet a rom�kkal �s a zsid�kkal?

A Jobbik a magyar �zleti �let �s a magyar ingatlanok „Izraeli megsz�ll�s�val” riogat, v�rfagyaszt�an usz�t a rom�k ellen, szlogenje pedig a „Magyarorsz�g a magyarok�”. Mindezzel rendk�v�l m�lyen gy�kerez� magyar politikai hagyom�nyokat k�vet. Az egyik legmegr�z�bb �lm�nyem els� magyarorsz�gi l�togat�som alatt a „nagy-magyarorsz�gos” aut�matric�k �s levelez�lapok elterjedts�ge volt, mely az orsz�g Osztr�k-Magyar Monarchia ideje alatti kiterjed�s�t �br�zolja, miel�tt az I. vil�gh�bor� vesztes oldal�n harcoltak volna. A ter�let k�tharmad�nak elveszt�se �s az �llampolg�rok egyharmad�nak az ut�d�llamok ter�let�n val� sz�tsz�r�d�sa m�ly pszichol�giai sebet ejtett a magyar jobboldalon. A Jobbik propagandac�lokra haszn�lja a Nagy-magyarorsz�g t�rk�pet – egy fametszet �lland�an megtal�lhat� Gy�ngy�si doh�nyz�asztal�n –, a p�rt kamp�ny�g�retei k�z�tt pedig szerepelt a trianoni hat�rok fel�lb�r�lata n�h�ny nemzed�ken bel�l illetve a lehet� leghamarabb.

Csakhogy a Jobbik t�mogatotts�g nem tulajdon�that� kiz�r�lag vagy d�nt�en az ideol�gi�juknak. Legt�bb szavaz�juk a „romak�rd�s” miatt t�mogatja �ket, azaz hogy korm�ny sehogyan sem tudja a „cig�nyokat” a magyar t�rsadalomba integr�lni (ahogyan bizalmasan, de nem pejorat�ve nevezik �ket). A kultur�lis letargia �s politikai korrekts�g megakad�lyozta az orsz�got abban, hogy megragadj�k a probl�ma l�nyeg�t, ami miatt sok szavaz� ki�br�ndult, k�l�n�s tekintettel a vid�ki lakoss�gra, akik rom�k szomsz�ds�g�ban �lnek, �s egy radik�lis p�rtra szavazn�nak, amely egyszer� megold�st k�n�l: „Gett�ba vel�k!” Mesterh�zy Attila, a szocialista p�rt vezet�je r�szben jogosnak tartja, hogy �ket hib�ztatj�k a Jobbik felemelked�s��rt. „�gy gondolom, hogy [a szocialista p�rt] nem a [Jobbik] l�trej�tt��rt felel�s, hanem az�rt, hogy t�rsadalmi t�mogatotts�got tudtak szerezni, mert a korm�ny nem ford�tott k�l�n�sebb figyelmet a legszeg�nyebb, ki�br�ndult emberekre” – mondja. Sok Jobbik-szavaz�, k�l�n�sen a keleti orsz�gr�sz vid�ki lakoss�ga, ideol�gi�j�t tekintve nem jobboldali, de frusztr�lt, als�-k�z�poszt�lybeli, akik elfordultak a szocialist�kt�l.

„Ha valaki t�z �vvel ezel�tt azt mondta volna, hogy egy �jfasiszta p�rt a szavazatok 20%-�t kapja, leh�ly�ztem volna” – �ll�tja Kaltenbach Jen�, az orsz�g els� kisebbs�gi ombudsmanja. De tekintettel arra, hogy a magyar gazdas�g nem mutatja a kil�bal�s jeleit, Orb�n Minisztereln�k pedig a Jobbik EU-ellenes retorik�j�t visszhangozza – b�r hat�rozottan ellen�llt a rasszizmusnak �s antiszemitizmusnak –, a p�rt val�sz�n�leg jelen lesz a magyar politik�ban a bel�that� j�v�ben.

***

„Van egy vicc Magyarorsz�gon arr�l, amikor egy ember az antiszemitizmust tanulm�nyozza” – mes�lte nekem E�rsi M�ty�s, aki kor�bban parlamenti k�pvisel� volt az az�ta elhalt liber�lis p�rt, a Szabad Demokrat�k Sz�vets�ge sz�neiben. „Elmegy Erd�lybe, egy kis faluba, �s megk�rdez egy �regembert: Eln�z�st Uram, szeretn�m megk�rdezni, hogy van-e antiszemitizmus az �n�k faluj�ban. Mire az �gy felel: Egy�ltal�n nincs, uram. De nagy ig�ny van r�.”

Ez a mese a magyar politikai val�s�gr�l sz�l, azaz hogy az antiszemitizmust jellemz�en ravasz ideol�gusok �s rossz politikai �s gazdas�gi k�rnyezet teszik igaz�n vesz�lyess�. B�r a zsid�k, csak�gy, mint b�rmely m�s hitet vall�k, korl�tozva voltak vall�suk gyakorl�s�ban a kommunista �r�ban, de az antiszemitizmus ma �ltal�nos, virulens fajt�ja titokban maradt. „Manaps�g egyre t�bben merik ny�ltan kimondani antiszemita �rz�seiket” – �ll�tja Cs�sz L�szl�, a Budapesti Holocaust Eml�kk�zpont t�rt�n�sze. „Sz�val szerintem nem n�tt jelent�sen az antiszemit�k sz�ma. Csak hangosabbak �s ny�ltabbak lettek.”

A nacionalista jobboldallal szemben a leger�sebb ellenhat�s nem a rom�k vagy a zsid�k r�sz�r�l jelentkezik, hanem egy v�ratlan forr�sb�l. A legt�bb magyar ember a telev�zi�b�l t�j�koz�dik a h�rekr�l, de mivel az �llami m�dia most szoros �lalmi k�zben van, ez�rt egyetlen olyan csatorna maradt, amely megb�zhat� �s korm�nyt kritiz�l� h�reket sug�roz. Nappal �s kora este a csatorna h�rm�sorai gyakran besz�molnak a Magyarorsz�g �ltal v�lasztott utat �rint� nemzetk�zi kritik�kkal, �s a besz�lget� m�sorok teret engednek a Fidesz kritikusai sz�m�ra. Majd este 10 �ra ut�n Pat Robertson 700 Klubja k�vetkezik.

Ez a csatorna az ATV, amely egy olyan magyar befektet�i csoport tagjainak a tulajdon�ban �ll, akik t�bbs�g�ben a p�nk�sdi-karizmatikus ir�nyzathoz tartoz� Hit Gy�lekezet�nek a tagjai. Ennek a k�r�lbel�l 50 ezer tagot sz�ml�l� egyh�znak a vezet�je N�meth S�ndor, aki egykori katolikus teol�gusk�nt ma a magyarorsz�gi sz�ls�jobb egyik leghangosabb �s legszenved�lyesebb ellenfele. B�r t�rsadalmi k�rd�sekben konzervat�v ny�j �l�n �ll, N�meth �s a mini m�diabirodalm�hoz tartoz� �js�g�r�k kategorikusan szemben �llnak ezzel a fajta nacionalizmussal, amely – k�l�n�sen Eur�p�ban – , hangs�lyozott vall�si d�sz�tm�nyekkel rendelkezik.

„M�r a kilencvenes �vek elej�t�l a magyar jobboldal mindig is a tradicion�lis nacionalizmust k�pviselte, ez olyan dolog, amivel nem tudunk azonosulni, mert �gy v�lj�k, hogy az eg�sz ideol�gia m�reggel van �titatva.” – mondta nekem N�meth. – L�thatjuk a m�sodik vil�gh�bor� el�tti ideol�gi�k �s mozgalmak ir�nti nosztalgi�t �s vonzalmat, amelyek mind megjelennek a politikai jobboldalon. �s l�ttuk azt is, hogy t�bb jobboldali csoportt�l nem �ll t�vol az antiszemitizmus. Nem hat�rol�dnak el ett�l, �s nem z�rt�k le ezt az id�szakot.”

Az ATV mellett a gy�lekezet kiadja a Hetek c�m� hetilapot is, amely gyakran leplezi le a Jobbik gyenge pontjait �s vesz�lyess�g�t. N�h�ny nappal azt megel�z�en, hogy interj�t k�sz�tettem volna Gy�ngy�sivel, a Hetek megjelentetett egy cikket, amelyben n�v n�lk�l nyilatkoz� jobbikos forr�sok azzal v�dolt�k meg Gy�ngy�sit, hogy a magyar bel�gyi szervek �gyn�ke volt. Amikor megk�rdeztem Gy�ngy�sit err�l az �ll�t�sr�l, azt felelte, hogy a Hetek lefizetett embereket, hogy ilyen v�dakat fogalmazzanak meg. („Nem haszn�lunk ilyen m�dszereket” – mondta Morvay P�ter, a Hetek �s az ATV szerkeszt�je.) Morvay elmondta, hogy a csatorna a Fidesz-korm�ny hatalomra jut�sa �ta megdupl�zta a n�zetts�g�t, �s rendszeresen el�ri a napi egymilli�s n�zetts�get – ami nagy sz�m egy t�zmilli� lakos� orsz�gban. A csatorna m�sorainak alig 5 sz�zal�ka kifejezetten kereszt�ny-ir�nyzat� –teszi hozz� – �s a munkat�rsainak kevesebb, mint a fele tagja a gy�lekezetnek.

N�meth k�telezetts�g�nek �rzi, hogy r�szt vegyen a politikai k�z�letben, mert a magyarorsz�gi antiszemita retorika t�ls�gosan nagy r�sze olyan el��t�letekb�l sz�rmazik, amelyeket kereszt�ny egyh�zak sz�tanak. „Vannak olyan nacionalist�k Magyarorsz�gon, akik kereszt�ny alapon igyekeznek �llni, de amikor ’kereszt�nys�get’ mondok, akkor azt kultur�lis �s politikai �rtelemben teszem, nem az eredeti szellemi �rtelemben. Ezek k�z�l az emberek k�z�l a legt�bb nem kereszt�ny, hanem pszeudo-kereszt�ny.” – mondta. A gy�lekezet sz�ls�s�gesek elleni kamp�nya t�ll�p a t�nyfelt�r� �js�g�r�son �s �les szerkeszt�s�gi komment�rokon. Tagjaik a kilencvenes �vekben besziv�rogtak a szkinhed mozgalomba �s a magyarorsz�gi holokauszt 50. �vfordul�ja alkalm�b�l orsz�gj�r� rendezv�nyt szerveztek. Ma „Jobbik-figyel� h�l�zatot” m�k�dtetnek orsz�gszerte, mik�zben zsid� temet�k helyre�ll�t�s�ban seg�dkeznek �s „Mindny�jan egy�tt Jeruzs�lem�rt” n�ven kamp�nyt k�sz�tenek el�, hogy hangs�lyozz�k a Jeruzs�lem �s a zsid� n�p k�z�tti kapcsolatot. A gy�lekezet m�diaszervei felt�tel n�lk�l Izrael-p�rtiak. N�meth azt �ll�tja, hogy a gy�lekezet �s annak m�diumai r�v�n olyan embereket akar n�pszer�s�teni, „mint Herzl Tivadar, aki Magyarorsz�gon sz�letett, �s Izrael �llam�nak alap�t�ja volt, mik�zben sok magyar ember sz�m�ra nem ismert a Magyarorsz�ggal val� kapcsolata.”

A Hit Gy�lekezet�t a magyar zsid� k�z�ss�g �s egyes – m�s k�rd�sekben az evang�liumi kereszt�nyekkel szemben szkeptikus – liber�lis szem�lyis�g is m�ltatja. Karl Pfeifer osztr�k �js�g�r�, aki h�rom �vtized �ta gyakran tud�s�t Magyarorsz�gr�l, felid�zte azt, hogy amikor a nyolcvanas �vek elej�n el�sz�r tal�lkozott N�meth-tel, a p�sztor meg�g�rte neki, hogy mozgalmat hoz l�tre a magyar antiszemitizmussal szemben. „Amikor ezt hallottam t�le, egy jiddis sz�val v�laszoltam: ’davaj’, ami azt jelenti, hogy ’ez j� lesz’ – mondja a Holokauszt-t�l�l� Pfeifer.

„Izrael �s a zsid� n�p igazi bar�tai” – mondja Feldmajer P�ter, a magyarorsz�gi zsid� k�z�ss�g vezet�je. A gy�lekezet kor�bban a ma m�r megsz�nt liber�lis p�rttal, a Szabad Demokrat�k Sz�vets�g�vel is egy�ttm�k�d�tt. De E�rsi M�ty�s volt k�pvisel� szerint, „amikor ki�lltunk a homoszexualit�s, az eutan�zia �s az abortusz mellett, kezdtek m�r nem szeretni benn�nket.” A gy�lekezet ma annak ellen�re, hogy t�rsadalmi szempontb�l konzervat�v n�zeteket vall, nem sodr�dott �t a politikai jobboldalra, �s az orsz�gban m�k�d� jelent�s szervezetek nagy t�bbs�g�t�l elt�r�en, f�ggetlen a Fideszt�l is.

Magyarorsz�g nem alakul �t fasiszta diktat�r�v�, amint azt az eur�pai m�dia egy r�sze sugallja. A sz�ls�jobboldal felemelked�se – kiss� ironikus m�don – egybeesik a zsid� �let felpezsd�l�s�vel. Az ellenz�ki m�dia az �j hat�s�gi test�let ellen�re �lesen kritikus maradt a korm�nnyal szemben, amint azt az ATV �s a Hetek n�pszer�s�ge is bizony�tja. Gyakoriak a nyilv�nos t�ntet�sek, amelyek akad�lytalanul zajlanak. De mik�zben Magyarorsz�g a kommunizmus ut�ni id�szak legnehezebb gazdas�gi v�ls�g�val n�z szembe, a dolgok val�sz�n�leg romlani fognak, miel�tt jobbra forduln�nak. Amint Gy�ngy�si mondta: „A rendk�v�li id�k rendk�v�li helyzeteket eredm�nyeznek”.

James Kirchick

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.