Szia!

 Szeretném Veled megosztani a 2010.-es Bornemiszás napközis TIKVA táborokban átélt tapasztalataimat.

 Az első hét: Legelőször is egy számomra fontos bizonysággal szeretném kezdeni: Egyik nap az uszodába menet az egyik emeletes ház egyik ablakából hangosan ugatott egy nagytermetű kutya ‑ Máté ekkor már az uszoda területén belül volt, Holcsik Barnával mi mentünk utolsóként ‑ , és a testem most úgy viselkedett, mintha meg sem hallottam volna, ezelőtt pedig minden ilyen eseménynél ugrottam egyet. Egyből hálát adtam Istennek ezért.
Egész héten József történetével foglalkoztunk, egészen addig, amíg Jákob Egyiptomba ment. Szerdán pedig Sándor a Putifárnénál történteket részletezte. Ezen az istentiszteleten a Tikvások helyén ültem egyedül, az öcsém Holcsik Barna mellett ült, valahol középen. Innen Laci bácsival és Béla bácsival egy csepp izzadás nélkül kisétáltam a Tikváig, ahol Laci bácsi parkolt. A táborban többnyire kézműveskedtünk, egyszer játszottuk el a tornateremben József eladását. Sanyi bácsival gyakoroltuk a törölközővel való járást. Az uszodában szívószál nélkül ittam. Utolsó nap, pénteken jöttem rá, hogy nekem könnyebb a lépcső mellett beszállnom a medencébe, ahol bal kézzel meg tudom fogni a korlátot. A kosarazásnál egyszer betaláltam.

 A második héten a Bibliai foglalkozás Mózesről szólt. Ezen a héten kézműveskedtünk: miután a Bibliából felolvastuk, megnéztük a történetet DVD-n, ezután többnyire színeztünk, de volt olyan is, hogy a színezőre fűszereket, illetve fonaldarabokat ragasztottunk. Az ügyesebbek papírból Mózes-kosarat hajtogattak. Egyik nap a délutáni szabad foglalkozás keretében azt kértem, hadd toljam azt a tolókocsit, amivel az uszodába tolnak át engem. A tornateremben mentem egy kört Béla bácsival, aki oldalról segített navigálni a kocsit. Másnaptól kezdve a teremből az udvarig toltam a kocsit, amikor az uszodába indultunk. Pénteken autóval mentem az uszodába, és a teremből egészen a magas lépcsőig eltoltam a kocsit. Az uszoda parkolójából az öltözőig kézen fogva besétáltam, majd az úszás végén kisétáltam az autóhoz. Visszaérve a sziklakertnél megvártam, amíg Béla bácsi ideális helyre viszi az autót, és kihozzák nekem a tolókocsit.

Hálával köszönöm Istennek, és mindenkinek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ezen a nyáron is táborozhattunk! Isten áldjon mindenkit gazdagon!

Üdvözlettel:
Lakatos Péter

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.