Három percenként „születnek” a mártírok

Megdöbbentõ adatokat publikált 2010-ben a kortárs keresztényüldözések témájával foglalkozó prominens emberi jogi központ, az Open Doors. A szervezet World Watch List (WWL) elnevezésû jelentése 2010-ben drámai számokra hívta fel a figyelmet: a 2008 közepe és 2009 közepe között eltelt idõszakban körülbelül 176 ezer keresztény embert gyilkoltak meg vallási hovatartozása miatt.

Azok száma pedig, akik zaklatásnak, vallatásnak és bebörtönzésnek vannak kitéve hitük miatt, százmilliósra becsülhetõ. Az intézet évrõl évre beszámol a világ összes táján élõ keresztények helyzetérõl. A jelentésben 50 ország szerepel, azok, amelyekben a keresztények helyzete – vallási hovatartozásuk miatt – a legkritikusabb.
Az emberi jogi központ 2010-es jelentése szerint Észak-Koreában üldözik a legkegyetlenebbül a keresztényeket:
a jelentésbõl kiderül, hogy idõrõl idõre vegyi és biológiai fegyverkísérletekhez is felhasználják a hívõket. A kommunista ország egy évvel késõbb sem javított az eredményein: az idei, 2011 januárjában publikált legfrissebb jelentésben is az elsõ helyet foglalja el Kim-Dzsong Il diktatúrája. A WWL információi szerint  azonban annak ellenére, hogy a hívõket folyamatosan üldözik, munkatáborokba kényszerítik, valamint számos esetben halálra is ítélik, a kereszténység lassan, de biztosan növekedik.
Az üldözõk listájának második helyét az Iráni Iszlám Köztársaság foglalja el, majd hét másik muzulmán ország követi: az ötven országot tömörítõ lista összességében arról árulkodik, hogy a muzulmán országokban élõ keresztények sanyarú sorsra vannak ítélve. Iránban kritikus a keresztények sorsa: 2010-ben a hatóságok több száz keresztényt börtönöztek be. Vezetõiket a titkosrendõrség is figyeli, idõnként elhurcolja és összeveri.  Az Iráni Iszlám Köztársaságban a muzulmán jog, a saria van érvényben: aki elhagyja hitét, arra halál vár. 2010-ben egy férfit a saját családja vert agyon, mert nem volt hajlandó elhagyni új, keresztény hitét.
A harmadik helyre befutott Afganisztánban egy képviselõ követelte a parlamentben keresztény hitre tért muszlimok kivégzését, az ülésterem forró hangulata azonban az utcára is kiszivárgott: tömegek skandáltak halálos fenyegetéseket, és azt követelték, hogy a kormányzat toloncoljon ki minden keresztény szervezetet az országból. Augusztusban pedig iszlamista fegyveresek keresztény szociális munkásokat gyilkoltak meg.
Szaúd-Arábiában is sanyarú sors vár minden keresztényre. Az arab királyság csak az iszlámot fogadja el vallásként, aki nem muzulmán, annak nem jár sem jogi, sem egyéb védelem. A jogrendszer itt is a sarián alapul, a megkeresztelkedõ muszlimokra, amennyiben nem térnek vissza a vallásukba, halál vár. A nyilvános vallásgyakorlás kizárólagos mohamedán jog; ha keresztény ilyet tesz, akkor az börtönbüntetést, ostorozást, kínzásokat, illetve kitoloncolást vonhat maga után.
Szomáliában tarthatatlanná vált a hívõk sorsa: 2010-ben nyolcan mártírhalált haltak, az ország keresztény lakosságának egynegyede pedig elmenekült. Az anarchiában és polgárháborúban pusztuló országot iszlamista milíciák is terrorizálják. Az átmeneti kormányzat egyik legfõbb ellenfele a Hizbul Iszlám, valamint az Al-Shabab terrorcsoport. Ez utóbbi szervezet minden befolyása alá vont területen az iszlám jogot vezette be,
és taktikája látszólag hatékonyan tisztítja meg az országot a keresztényektõl.
Az apró, muzulmán hitû Maldív-szigetek is prominens helyet szerzett magának. Az iszlám itt sem tolerál semmilyen egyéb hitet: a keresztényeket szisztematikusan üldözik. Minden, ami nem muzulmán – templomok, keresztény irodalom, különbözõ vallásgyakorlás – tiltott tevékenységnek minõsül, így ez az ország egyike lehet a legkevésbé evangelizált térségeknek.
Irak a rendszeres keresztényellenes terrorcselekmények ellenére is „csak” a nyolcadik helyet foglalja el a listán. 2009 decembere óta több véres bombatámadást hajtottak végre iszlamista fegyveresek a helyi keresztény közösségek ellen: Moszul templomai voltak az elsõ célpontok. A támadások után a város keresztény lakosainak mintegy fele elmenekült. Ezt követõen egy keresztény diákokat szállító buszt robbantottak fel terroristák: hárman azonnal meghaltak, 180-an megsebesültek, sokan közülük egy életre lebénultak. Október végén egy iszlamista csoport egy egyházi szertartás alatt csapott le egy templomra Bagdad közepén: 58 halott, 60 sebesült. A véres mészárlás azonban nem fejezõdött be: iszlamista fegyveresek újabb bombatámadásokat követtek el keresztények ellen Moszulban, Bagdadban és Kirkukban.
A WWL szerint eddig már legalább 334 ezer keresztény menekült el az országból, ahol a nyugati jelenlét csökkenését az iszlamista csoportok kihasználják, és igyekeznek elüldözni minden hívõt az országból.
A keresztényeket üldözõ államok mellett érdemes szót ejteni a nemzetközi iszlamista terrorizmusról is. 2010-ben az al-Kaida iraki szárnya, az úgynevezett Iraki Iszlám Állam hadat üzent a kereszténységnek. (Véres üzenet Alexandriából. Hetek, 2011. január 7.) Az ürügy, legalábbis a terrorszervezet közleménye szerint, az volt, hogy az egyiptomi koptok állítólag fogva tartanak két korábbi keresztény, de késõbb iszlám hitre áttért nõt. A terrorcsoport megfenyegette a pápát, valamint minden keresztény szervezetet. 2011 elsõ órájában pokolgép kaszabolta le az alexandriai kopt székesegyház hazafelé igyekvõ híveit: 21 halott, mintegy száz sebesült. A merényletet követõen iszlamista csoportok az internet segítségével világszerte további gyilkos akciókkal fenyegették meg a keresztény közösségeket.