Levél ÚjZélandról

Sziasztok!
Itt nagy-nagy öröm van, hogy az új-zélandi csapat ilyen jól szerepel a
VB-n. A kiwik egyébként is nagyon szeretnek minden sportot, minden
sportközvetitést nagy lelkesedéssel néznek, drukkolnak. És most ráadásul a
sajátjaiknak drukkolhatnak. Itt a rögbi a legnépszerűbb sport, van egy
profi csapat az All Blacks – ők majdnem nemzeti hősöknek számitanak.
A foci népszerűségére jellemző, hogy 25 (!) profi játékos van egész
Új-Zélandon, egy profi csapat, a Wellington Phoenix és azok is az ausztrál
ligában játszanak, mert nincs másik profi csapat itt a szigeten, aki ellen
kiállhatnának. Az ausztrál A-ligában is olyan 10 csapat van csak, azok
játszogatnak egymás ellen. A nemzeti válogatott, az All Whites (a nevüket
is a rögbi csapatra asszociálva kapták :) a világranglista 78. helyén áll
és már az is csoda volt, hogy bejutottak a VB-re, ahol elvileg a világ 32
legjobb csapata szerepel. De, ami legjobban tetszett nekem, az volt,
ahogyan elinditották őket innen Dél-Afrikába. Ez a kiwik második VB
szereplése, és amikor huszonvalahány évvel ezelőtt kijutottak, akkor is
elvesztették mind a három elődöntőjüket, igy pont nélkül jöttek haza. Most
is nagyjából ez volt az esély az induláskor. Elmennek, játszanak és ha
véletlenül lőnek egy szépitő gólt, akkor már mindenki elégedett velük. Az
All Blacks felöltözött az All Whites mezébe és igy kivántak nekik sok
sikert a VB-n, az összes tv bemondó biztatta őket, mindenki olyan pozitiv
üzenettel volt eziránt a minusz eséllyel induló csapat iránt, ami
magyarként nekünk elképzelhetetlen.
Azután jött a szlovák meccs és annyira unalmas volt, hogy félidőben
elmentem aludni, mert majdnem lefordultam a székről. És sikerült
döntetlenre kihozniuk a kiwiknek és ezzel megszerezték Új-Zéland addigi
egyetlen VB pontját. Olyan örömmámor volt, mintha győztek volna a meccsen,
miközben csak arról volt szó, hogy nem kaptak ki. Olyan cikkek jelentek
meg, hogy a nemzeti válogatott történelmet irt (egy pontot szereztek egy
elődöntőben) vagy fantasztikusan küzdöttek (ez volt az egyik legunalmasabb
meccs, amit láttam). Minden hirműsor, meg nem hirműsor azzal indult, hogy
gratuláltak az All Whites-nak és megismételték, hogy milyen kitűnően
szerepeltek, az egy szem gólt, amit lőttek megismételték olyan 50x
legalább.
Ráadásul az ausztrálok az első meccsüket nagyon elvesztették a németekkel
szemben, a kiwik meg szereztek egy pontot, szóval a nemzeti büszkeség is
keményen belejátszott az örömmámorba. Persze az ausztrálok sem hagyhatták
ki ezt és olyan cikkek jelentek meg, hogy „Ausztrálázsia –
Szlovákia 1-1”, a kiwik nagy bosszúságára, akik úgy érezték, hogy az
ausztrálok elbitorolják Új-Zéland győzelmét (bocsánat, döntetlenjét).
És akkor elindult a latolgatás, hogy mi lesz az olasz meccsen. Papirforma
szerint legalább olyan szinten ki kell kapniuk a kiwiknek, mint az
ausztráloknak a németekkel szemben. Olaszország a világbajnok, rengeteg
profi csapattal és több ezer profi játékossal. És velük játszanak a kiwik,
akik a Wellington Phoenix-ből szedték össze a legtöbb játékosukat, meg van
néhány olyan játékos, aki aktuálisan nem játszik egy klubban sem és még egy
páran, akiket mindenféle helyi félprofi csapatból guberáltak össze. Helyi
idő szerint éjjel 2-kor volt a közvetités és mindenkit arra biztattak, hogy
nézze a meccset, hiszen talán az egész életében nem lesz még egy olyan
alkalom, amikor egy új-zélandi csapat az aktuális foci világbajnokkal
játszik. A miniszterelnök elutazott a VB-re, hogy ott drukkoljon a
csapatnak és sok kiwi is repülőre szállt, hogy személyesen ott legyen ezen
a történelmi eseményen.
És Új-Zélandnak sikerült, amit senki sem gondolt. Nem kaptak ki, nem verték
el őket az olaszok úgy mint a jég a határt, hanem lőttek egy gólt (icipicit
lesgyanus volt, de a lényeg az, hogy magadták) és döntetlenre hozták a
meccset. Magyar mentalitással persze ez úgy hangzik, hogy az olaszok
csúnyán elvesztették a meccset, és tényleg nagyon gyengén játszottak egy
világbajnokhoz képest. Egy olyan csapattal szemben, amely a 78. a
ranglistán, minimum egy fűnyirószerű győzelem illett volna.
És most szinte leirhatatlan az öröm, Új-Zélandnak már 2 pontja van a
VB-n!!! (és az ausztráloknak csak 1). Minden hirműsor erről szól.
Gratulációk, éljenzés és nagy öröm, hogy ilyen jól szerepel a csapat. Csak
azt emelik ki, ami jó volt, ami siker volt és nem azon rágódnak, hogy mi
lett volna ha és nem az elrontott helyzeteken siránkoznak. A kiwi
focicsapatnak persze még van hová fejlődnie, ha a meccsek szinvonalát
nézzük, de a szurkolók pozitiv hozzáállásáról és öröméről lenne mit
tanulnunk nekünk magyaroknak.

Száraz-Búzás Anikó