Válasz:
Ez így nem igaz. De akkor hogy is van ez?
A Bibliában a tized-adás már Ábrahámnál megjelenik, majd folytatódik Jákóbnál, azután az ún. mózesi törvényekben is szerepel, sőt maga Jézus is említi, mint megtartandót. Azonban megfizetése - a sötét korok kivételével - mindíg is önkéntes lehetőség volt. Megfizetésével az emberek azt fejezték/fejezik ki, hogy elismerik Isten fennhatóságát az anyagi életükön, hogy a javaikat, jövedelmüket Istennek köszönhetik, s ezért hálából, jó kedvvel adják. Pál apostol szavaival: "úgy mint adományt, s nem ragadományt".

Tehát az adás lehetőség, amit a hívek nem kényszerből tesznek. A mai magyar társadalomban ez nem látszik természetesnek. Nem is az, hanem természet feletti, mert az adás megváltoztatja a szívet. Azt látjuk , hogy se vége, se hossza azon bizonyságoknak, amelyek a jószívvel adásra érkezett mennyei válaszokról szólnak.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.