A természet tavaszi ujjáéledésében az ember ősidők óta sejti a természetfelettit, a csodát. Noha a kereszténységen kívüli/előtti kultúrákban is sok népi szokás, a termékenységet, az éledést idéző rituális játék kapcsolódott az évnek ezen időszakához, amelyek később keveredtek a keresztény pünkösddel, számunkra mégis a bibliai pünkösd az ünnep.

A Húsvét után számolt hét hetet követő, azaz ötvenedik nap a pünkösd. Elnevezése az ötvenes számra utal.

            Az Ószövetség népe ekkor tartotta a hetek ünnepét, amikor is nagy örvendezéssel felvitték az Úr elé az ígéret földjén termett gabona zsengéjét, mint gyermek, aki viszi az apjához a megigért és végre megnyert kincset. (Mert bírták ugyan az ígéretet, hogy Isten magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, de micsoda öröm az, amikor az ember saját kezével arathatja le a termést, maga érintheti meg az Isten ajándékát.)

            És mindez csak halvány előképe az Újszövetség pünkösdjének, amikor ószövetségi próféciák és Jézus Krisztus személyes ígéretei teljesültek be egyidejűleg. Hogyan?

Amikor (kb. 1964 évvel ezelőtt) pünkösd napján a tanítványok együtt voltak szomorúan vártak. Még nem tudták, hogy az eltávozott Jézus igéretei miként valósulnak meg, (hiszen ők még nem olvashatták az Apostolok cselekedeteit). Mitől lesz hát nekik jobb? Ki vígasztalja meg őket? Ki lesz az a pártfogó? Honnan is veszik az erőt a küldetéshez? …De akkor nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése betöltötte az egész házat, ahol ültek. És megteltek mindnyájan Szent Szellemmel*, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. Nem szomorkodtak tovább, eljött az igazság Szelleme, tanította őket, Isten Szelleme meglátogatta őket, gyötört lelküket megvígasztalta, megerősítette őket, megmutatta nekik, hogy ők - egyszerű ember létükre - Isten gyermekei. Erre beteltek örömmel, a Szent Szellem vezette őket és hirdették az Istennek nagyságos dolgait, amit a korabeli jeruzsálemi "zarándokok" álmélkodva hallottak a saját nyelvükön: Vajjon mi akar ez lenni? Mások pedig csúfolódva mondták: Édes bortól részegedtek meg.

 

Az előzőleg nádszálként ingadozó, tanulatlan Péter azonban előállván erővel és bölcsen szólt nekik: …vegyétek füleitekbe az én beszédeimet! Mert nem részegek ezek, a mint ti állítjátok; hiszen a napnak harmadik órája van. Hanem ez az, a mi megmondatott Jóel prófétától: És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Szellememből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak.. …És lészen, hogy mindaz, a ki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik.

Majd Péter elmondta a názáreti Jézus működését, csodatetteit, jeleit, jócselekedeteit, megfeszíttetését, halálát, feltámadását, s ennek gyümölcsét, hogy ti.: Istennek jobbja által felmagasztaltatván, és a megígért Szent Szellemet megnyervén az Atyától, kitöltötte ezt, a mit ti most láttok és hallotok. Bizonynyal tudja meg azért Izráelnek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá (Felkentté) tette őt az Isten, azt a Jézust, a kit ti megfeszítettetek.

Ezeket pedig mikor hallották, szívökben megkeseredének, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak?

Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Szellem ajándékát. Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak ((például a dunakeszieknek is)), valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk. Péter ekkor már tudta, a bűneitől elfordult ember, aki Szent Szellemet kér az Atyától, az nem mást kap, hanem valóságosat, jót, mintegy foglalót az eljövendő örökségre. Sok egyéb beszéddel is buzgón kéri és inti vala őket, mondván: Szakaszszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől! A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek.

            Így töltetett ki pünkösdkor a Szent Szellem, ajándékaival és gyümölcseivel, vígasztalással, erővel, szeretettel, örvendezéssel, békességgel az első hívőkre, így jött létre az első közösség, az egyház zsengéje, így teljesítette Isten az ígéreteit és igy munkálkodik Isten ma is mindenekben, mert Ő igaz és nem változik.

* Az eredeti szöveg szerint nem Lélek (Pszüché), hanem Szellem (Pneuma), ezért mindenhol javítottuk.