N�pirt�sok az atomkorszakban

A kereszt�ny�ld�z�sek t�rt�nete 47. r�sz

Az ideol�giai h�bor� megjelen�se �rv�nytelen�tette az eddig ismert korl�tokat a tot�lis puszt�t�ssal szemben, rendk�v�li �llapotot hozott l�tre m�g a demokr�ci�kban is. A jog�llamis�g megsz�nt l�tezni, �s a lakoss�g tot�lis ellen�rz�s alatt �lt. Sz�mos �llam a b�ke l�trej�tte ut�n is folytatta a tot�lis ellen�rz�st a lakoss�g felett: ezek lettek a tot�lis rendszerek. Az atomvesz�ly miatt a h�bor� m�s eszk�z�kkel, a nemzetk�zi terrorizmus form�j�ban folytat�dott. A terrort az ellenterror k�vette, miut�n a korm�nyok is tot�lis eszk�z�ket �p�tettek be a terrorizmus elleni harcba. Az els� �s a m�sodik vil�gh�bor� �ldozatait 10, illetve 59 milli�ra becs�lik. A 20. sz�zad m�sodik fel�ben 100-130 milli�an estek �ldozatul az �llami �s nem �llami szervezett er�szaknak. Z�m�ben polg�ri lakosok, akiket a saj�t korm�nyuk megb�z�s�b�l �ltek meg, „b�keid�ben".

„Az ENSZ-et �s a vil�got meglepet�sk�nt �rt�k, legal�bbis eleinte, a kilencvenes �vek n�pirt�sai" - eml�kszik vissza Adam LeBor h�bor�s tud�s�t�, aki h�sz �ve k�veti a legnagyobb etnikai tisztogat�sok (n�pirt�sok) �tvonal�t a Balk�non, Ruand�ban, Szud�nban. Ami a nyolcvanas �vekben a terror/ellenterror strat�gi�j�val indult (Gyilkos mez�k. Hetek, 2011. november 25.), egyenesen az �j �vezred n�pirt�saihoz vezetett.

A terror/ellenterror nev�ben m�r a hetvenes, nyolcvanas �vekben teljes falvakat puszt�tottak el. Egy-egy akci�nak t�bb sz�z �ldozata volt (p�ld�ul K�z�p-Amerik�ban), de az er�szaknak m�g voltak korl�tai, mert - elvileg - volt c�lja: az ellenterror a terrorszervezetekt�l akarta elszak�tani a lakoss�got. A terrorrendszer ugyanis korm�nyv�lt� vagy szeparatista sz�nd�kkal a hatalomra t�rt. Az ellenterror oldal�n a paradigmav�lt�s akkor k�vetkezett be, amikor egy-egy korm�ny m�r mag�t�l a terrorszervezetet t�mogat� vagy azt passz�van elt�r� lakoss�gt�l k�v�nt megszabadulni. Ezt a fordulatot azzal a k�pes hasonlattal indokolt�k, hogy a terrorista a hal, a lakoss�g a v�z, �gy ki kell �nteni a vizet ahhoz, hogy elkapjuk a halat. A piszkos munk�t rendszerint nem a - m�g t�bbnyire a diktat�r�kban is - t�rv�nyes kereteken bel�l m�k�d� hadseregre �s rend�rs�gre b�zt�k, hanem a minden t�rv�ny felett �ll� hal�losztagokra, illetve f�lkatonai szervezetekre. Az alg�riai h�bor� sor�n kifejlesztett terrorizmusellenes h�romszerepl�s modellt - rendfenntart� er�k (rend�rs�g/hadsereg), hal�losztagok, f�lkatonai szervezetek - mind haszn�lt�k az ut�bbi �vtizedek n�pirt�sai sor�n.

M�sz�rl�s a gyarmatokon

LeBor szerint „Milosevics ki�r�tette a b�rt�n�ket", k�zt�rv�nyes b�n�z�kb�l k�pezte ki a mindenre elsz�nt szerb f�lkatonai egys�geket (mil�ci�kat). Szud�nban Omar al-Bas�r eln�k titkosszolg�lata ind�totta �tnak a Dzsandzsavid (jelent�se: 'lovon �l� �rd�g�k') mil�ci�it. Mind a k�t orsz�gban szeparatizmussal �s terrorizmussal v�dolt�k a nem k�v�nt vall�si/etnikai csoportokat.

Ruanda 1959-ben v�lt f�ggetlen �llamm� Belgiumt�l. A f�ggetlens�g kiki�lt�s�val a t�bbs�gben �l� hutuk azonnal nekiestek a kisebbs�gben �l� tutsziknak: 1959 �s 1973 k�z�tt a becsl�sek szerint 200 ezer tutszi halt meg pogromszer� t�mad�sok k�vetkezt�ben, �s 1 milli�an menek�ltek Ruand�b�l a szomsz�dos orsz�gokba, Tanz�ni�ba �s Ugand�ba. A menek�lt tutszik (a „l�zad�k") fegyvert ragadtak, �s folyamatos terrorakci�kat szerveztek Ruanda ter�let�n, hogy gyeng�ts�k a k�zponti hatalmat. Katonai f�l�ny�knek k�sz�nhet�en 1994-ben meg is szerezt�k a hatalmat Ruand�ban. El�tte azonban 1994 tavasz�n a hutu politikai elit - �rezve a veszt�t - �ltal�nos n�pirt�st rendezett. H�rom h�nap alatt 800 ezer halott: ez lett a t�rt�nelem legr�videbb �s leghat�konyabb n�pirt�sa, annak ellen�re, hogy egyenk�nt, t�bbnyire primit�v mez�gazdas�gi szersz�mokkal �lt�k meg a tutszikat.

A n�pirt�s v�grehajt�i, az Interahamwe-mil�ci�k pontos list�val rendelkeztek a tutszikr�l a n�pess�g-nyilv�ntart�sok alapj�n, amelyben mindenkin�l szerepelt az „etnikai" hovatartoz�s. Val�j�ban a hutuk �s a tutszik eredetileg nem etnikai csoportok voltak. Elnevez�s�k foglalkoz�st takart: a hu�tu mez�gazdas�gb�l �l� paraszt volt, a tutszi pedig �llattenyeszt�, keresked�. A gyarmatos�t�s sor�n alakultak �t merev etnikai csoportokk�, f�leg a hovatartoz�st r�gz�t� szem�lyi igazolv�ny bevezet�se r�v�n.

Patrick de Saint-Exup�ry, a p�rizsi Le Figaro t�nyfelt�r� �js�g�r�ja szerint a franci�k k�pezt�k ki a hadsereget �s az Interahamwe vezet�it a terrorizmus elleni harcra (hivatalosan a kintr�l �rkez� tutszik t�mad�sainak visszaver�s�re), ugyanakkor �ppen ez a fajta kik�pz�s j�tszott v�g�l szerepet abban, hogy ilyen kev�s t�l�l�je maradt a n�pirt�snak (a lakoss�g alig 10-15 sz�zal�ka). Kider�lt az is, hogy a franci�k �ltal kifejlesztett katonai koordin�tarendszert alkalmazt�k az orsz�g feloszt�s�ra az Interahamwe- ('egy�tt harcol�') egys�gek k�z�tt, illetve a t�l�l�k lokaliz�l�s�ra. A gy�ztes tutszi hadseregr�l sem lehet azt mondani, hogy elmaradott lett volna. Vezet�j�k, Paul Kagame a legjobb amerikai katonai akad�mi�n, a Fort Braggon tanult, k�pzett egys�gei is hasonl� korszer� m�dszereket alkalmaztak hutuellenes akci�k megszervez�s�re.

Szerbia �s Szud�n k�pviselet�ben Milosevics �s al-Bas�r �veken kereszt�l �lt a nemzetk�zi t�rgyal�aszt�ln�l, ahol - LeBor szavaival �lve - „folyamatosan azt bizonygatt�k a nemzetk�zi k�z�ss�g el�tt, hogy �k �ppen azokat a r�mtetteket igyekeznek most le�ll�tani, amelyeknek a v�grehajt�s�ra a saj�t korm�nyuk adott parancsot". Ez a fajta kett�ss�g arra eml�keztet, ahogy az Oszm�n Birodalom (t�r�k) tiszts�gvisel�i t�rgyaltak a fennhat�s�guk alatt �l� kereszt�nyek helyzet�r�l az eur�pai nagyhatalmakkal a 19. sz�zad m�sodik fel�t�l kezdve az �rm�nyek ellen 1915 �s 1917 k�z�tt elk�vetett n�pirt�sig (A tot�lis h�bor�t�l a tot�lis �llamig. Hetek, 2011. november 11.).

Ruand�ban a korm�nyoldalon �ll� hutu politikusok folyamatosan t�rgyaltak a disszidens tutszikkal, mik�zben m�r zajlottak a n�pirt�s el�k�sz�letei, s�t �tfog� b�kemeg�llapod�sokat �rattak al� vel�k. Az ENSZ Ruand�ban �llom�soz� b�kefenntart� er�inek vezet�je, a kanadai Dallaire t�bornok �r�sos enged�lyt k�rt Kofi Annant�l, aki ebben az id�ben az ENSZ b�kefenntart� hadm�veleteinek vezet�je volt, hogy az ENSZ-csapatok megakad�lyozhass�k a n�pirt�st. Dallaire egy „Jean-Pierre" fed�nev� inform�tort�l, aki az Interahamwe egyik vezet�je volt, egy r�szletes list�t kapott arr�l, hogy hol rejtett�k el az orsz�gban azokat a fegyvereket (t�bbnyire boz�tv�g� k�seket), amelyeket a terv szerint a n�pirt�s kezdet�n sz�t kellett osztani a hutu f�rfiak k�z�tt. Dallaire a tervezett n�pirt�s minden r�szlet�r�l t�j�koztatta a feletteseit, t�bb h�ttel a n�pirt�s kezdete el�tt. Kofi Annan nem adta meg az enged�lyt. A k�s�bbi ENSZ-f�titk�r nem �rtette, hogy Dallaire hogy b�zhatott meg egyetlen inform�torban, �s a besz�mol�j�t egyszer�en nem tudta elhinni.

Kiv�gott etnikumok
A defin�ci� szerint etnikai tisztogat�sr�l akkor besz�lhet�nk, amikor c�lzott terrort alkalmaznak (p�ld�ul tudatosan szervezett „spont�n" pogromokkal, v�rf�rd�kkel), miut�n m�rn�ki precizit�ssal megtervezt�k, mik�nt lehet megakad�lyozni, hogy a nem k�v�nt - faji, etnikai, vall�si, politikai alapon meghat�rozott - csoport tagjai menek�l�sbe fogjanak, �s �tkeljenek egy nemzetk�zi hat�ron, hogy ilyen m�don k�l�nv�ljanak a kiszemelt k�z�ss�gb�l. Az etnikai tisztogat�s fogalma sz�les sk�l�n mozog: c�lzott adminisztrat�v, gazdas�gi, jogi jelleg� int�zked�sek is kiv�lthatj�k egy nem k�v�nt csoport kiv�ndorl�s�t, menek�l�s�t. Az utols� l�pcs�fok a csoport tagjainak fizikai megsemmis�t�se.

A n�pirt�s (genoc�dium) alapvet�en ugyanazt a jelens�get takarja, mint az etnikai tisztogat�s, csak �ppen min�s�tett nemzetk�zi jogi kateg�riak�nt jogi k�vetkezm�nyekkel j�r. A nemzetk�zi jog alapj�n a n�pirt�st „minden eszk�zzel" (k�ls� katonai beavatkoz�ssal is) le kell �ll�tani, �s felel�seit nemzetk�zi b�r�s�gok el� kell �ll�tani. A n�pirt�s fogalm�t egy 1948-as ENSZ-egyezm�ny hat�rozta meg Rafael Lenkin zsid� sz�rmaz�s� lengyel jog�sznak a k�t vil�gh�bor� k�z�tt megjelent publik�ci�i alapj�n. Lenkin a genoc�dium sz�t a g�r�g genosz (n�p) �s a latin caedere (v�gni, �lni) szavakb�l vonta �ssze. Els�sorban az �rm�ny n�pirt�st, illetve m�s kereszt�ny kisebbs�gek lem�sz�rol�s�t tanulm�nyozta az Oszm�n Birodalomban (a mai Sz�ria �s Libanon ter�let�n). Lenkin olyan nemzetk�zi jogi megold�son dolgozott, amely ilyen esetekben k�telez�v� tenn� a nemzetk�zi beavatkoz�st egy �llam bel�gyeibe. Az egyezm�ny tervezet�t azonban csak k�zvetlen�l a n�ci hatalom�tv�tel ut�n siker�lt beterjesztetnie a Nemzetek Sz�vets�ge (az ENSZ el�dje) el�, ahol az �j n�met korm�ny deleg�ci�ja el�rte, hogy a tervezet megbukjon. 1944-ben v�g�l mag�nak Lenkinnek is n�pirt�s el�l kellett elmenek�lnie Lengyelorsz�gb�l.

Az 1948-as egyezm�nyben r�gz�tett meghat�roz�s alapj�n n�pirt�snak min�s�l egyr�szt egy csoport tagjainak szervezett meggyilkol�sa �s a csoporton bel�li sz�let�sek korl�toz�s�ra ir�nyul� int�zked�sek, illetve a gyermekek er�szakos kiemel�se a csoporthoz tartoz� csal�dokb�l. Ugyan�gy n�pirt�snak min�s�l a csoport �letfelt�teleinek sz�nd�kos ellehetetlen�t�se is jogi �s/vagy gazdas�gi int�zked�sekkel (p�ld�ul a Szt�lin rendeletei �ltal el�id�zett ukr�n �h�ns�g).

Annak ellen�re, hogy az 1948-as egyezm�ny szerz�i a genoc�dium fogalm�t eredeti sz�nd�kuk szerint t�g �rtelemben hat�rozt�k meg, az ENSZ �s a nagyhatalmak a m�sodik vil�gh�bor� �ta egyre ink�bb lesz�k�tett�k a fogalom haszn�lat�t. Az ENSZ mind�ssze h�rom hivatalos n�pirt�st ismer el: az �rm�nyek kiirt�s�t, a holokausztot �s a ruandai n�pirt�st. A balk�ni �s szud�ni „n�pirt�sok" felel�sei nem az 1948-as egyezm�ny alapj�n ker�ltek nemzetk�zi b�r�s�g el�, hanem a h�gai nemzetk�zi b�ntet� jogi rendszer alapj�n (emberiess�g elleni b�ncselekm�ny miatt), j�llehet egy 2006-os d�nt�s�ben a h�gai nemzetk�zi mag�njogi b�r�s�g Srebrenica eset�ben meg�llap�totta a genoc�dium b�ntett�nek elk�vet�s�t.

„Adjunk nekik Vietnamot"

Az antiterrorizmushoz hasonl�an maga a terrorizmus is jelent�sen �talakult a nyolcvanas �vek sor�n. A leg�jabb kori terrorizmus szint�n az etnikai/vall�si tisztogat�s eszk�z�v� v�lt. A paradigmav�lt�s meg�rt�s�hez �rdemes visszaid�zni a hetvenes �vek hangulat�t a nyugati vil�gban, f�leg Vietnam elveszt�se ut�n. A j�v�k�p nem volt valami f�nyes: �gy t�nt, hogy a nyugati vil�g veszt�sre �ll, mik�zben a domin�elv alapj�n meg�ll�thatatlanul terjednek a szovjet t�pus� tot�lis rendszerek. A pesszimist�bbak szem�ben el�bb-ut�bb kiker�lhetetlennek l�tszottt egy v�gs� nukle�ris �sszecsap�s a Kelet �s a Nyugat k�z�tt, mivel a k�t ideol�giai rendszer nem volt �sszeb�k�thet� egym�ssal. A kev�sb� pesszimist�k - Willy Brandt �s t�rsai - sz�m�ra a b�k�s egym�s mellett �l�s volt a c�l. A legkev�sb� pesszimist�k (pacifist�k, harmadik utas baloldaliak stb.) �gy v�lt�k, hogy lassan, de biztosan siker�l elfogadtatni a szovjet rendszer „m�ss�g�t" a Nyugattal, a kommunizmus pedig fokozatosan felz�rk�zik a Nyugathoz, valamif�le saj�tos „guly�skommunizmus" form�j�ban.

Az evang�liumi kereszt�nyek �ltal�ban a legjobban a harmadik utas v�ltozatt�l tartottak, att�l, hogy a politikai vezet�ik a b�ke olt�r�n esetleg fel�ldoznak egy-k�t alapvet� szabads�gjogot annak �rdek�ben, hogy a k�t t�bor �ll�spontja k�zelebb ker�lj�n egym�shoz. Ha �szint�n visszagondolunk, optimista v�ltozat val�j�ban nem l�tezett, illetve volt, de az akkori progressz�v gondolkod�k sz�m�ra is �r�lts�gnek t�nt.

�lt a Szovjetuni�ban egy zseni�lis t�rt�n�sz, Andrej Amalrik, aki eg�sz feln�ttkor�t �gy t�lt�tte, hogy minden egyes tudom�nyos publik�ci�j��rt „jutalmul" n�h�ny �vet a Gul�gon t�lt�tt. A hetvenes �vek v�g�n siker�lt disszid�lnia Nyugatra, ahol 1980-ben egy furcsa k�z�ti balesetben halt meg. 1970-ben v�lhet�en 50 ezer p�ld�nyban jelent meg szamizdatk�nyve, melynek c�me: T�l�li-e a Szovjetuni� 1984-et? Ebben a k�nyvben Amalrik a Szovjetuni� �sszeoml�s�t j�vend�lte meg bel�that� id�n bel�l, mert - mint harcost�rsa �s egyben angoltan�ra, Natan Saranszkij A demokr�cia v�delm�ben c�m� m�v�ben kiemeli - „egyetlen olyan �llam sem �llhat fenn korl�tlan ideig, amelyik energi�j�nak ilyen nagy r�sz�t k�nytelen arra ford�tani, hogy fizikailag �s lelkileg uralma alatt tartsa sok milli� alattval�j�t". Amalrik feledhetetlen k�ppel �rta le ezt az �llapotot: „Egy katon�nak �lland�an az ellens�gre kell szegeznie a pusk�j�t. Karjai kezdenek elf�radni, m�g v�g�l kib�rhatatlanul elnehez�lnek. Kimer�lts�g�ben v�g�l leengedi fegyver�t, �s �gy foglya megmenek�l" - id�zi Saranszkij Amalrik v�zi�j�t a Szovjetuni� akkor elk�pzelhetetlennek t�n� buk�s�r�l. 1984-ben a Gul�gon az egyik KGB-s kihallgat�tiszt ezt v�gta Saranszkij fej�hez: „L�tja, Amalrik meghalt, a Szovjetuni� pedig m�g mindig �ll." A fordulat n�h�ny �vvel k�s�bb m�gis bek�vetkezett.

Amalrik elker�lhetetlennek tartotta a konfront�ci�t a „k�k szem�" (szl�v) �s „barna szem�" (t�r�k) n�pek k�z�tt egy �ltal�nos gazdas�gi v�ls�g sz�nfalai m�g�tt. V�zlatos m�v�b�l kiindulva k�t francia szerz� tov�bbfejlesztette az elm�leteit, nekik szokt�k (t�vesen) tulajdon�tani a Szovjetuni� �sszeoml�s�nak el�rejelz�s�t. Az ink�bb „ballib" ir�nyzathoz tartoz� szociol�gusnak, Emmanuel Toddnak A v�gs� buk�s c�m�, 1976-ban megjelent k�nyv�ben a Szovjetuni� hamis�tott demogr�fiai �s gazdas�gi statisztik�ib�l (t�bbek k�z�tt az �ltala becs�lt re�lis �ngyilkoss�gi, v�l�si, alkoholizmusr�t�kb�l �s a val�s termel�si adatokb�l) kih�mozva a t�nyeket siker�lt re�lis k�pet festenie egy gazdas�gi �s t�rsadalmi �sszeoml�s sz�l�n �ll� birodalomr�l.

1978-ban jelent meg az er�sen jobboldali orosz arisztokrata sz�rmaz�s� H�lène Carrère d'Encausse k�nyve, A sz�trobbantott birodalom, amelyben a szerz� a muzulm�n �s nem muzulm�n lakoss�gok term�szetes szaporulata k�z�tti k�l�nbs�gek alapj�n legfeljebb nyolcvan �vet ad az „orosz" birodalomnak.

1977-ben Zbigniew Brzezinski, Carter eln�k nemzetbiztons�gi tan�csad�ja l�trehozta a Nemzetis�gek Munkacsoportj�t, hogy kider�ts�k, hogyan lehetne titkosszolg�lati eszk�z�kkel fellaz�tani a Szovjetuni� ter�let�n �l� muzulm�n lakoss�got. Hamarosan meg is sz�letett a terv: ha a Szovjet�uni� megt�madna egy szomsz�dos muzulm�n orsz�got, akkor tal�n siker�l �ket szembeford�tani a saj�t korm�nyukkal. 1979-ben a Szovjetuni� elfoglalta Afganiszt�nt, hogy a Moszkva-bar�t afg�n korm�nyt megv�dj�k egy szovjetellenes t�mad�st�l. H�sz �v m�lva der�lt csak ki, hogy ez nem puszta szovjet propagandafog�s volt. 1998-ban Brzezinski a Le Nouvel Observateur c�m� francia lapban megjelent interj�ban k�nytelen volt elismerni, hogy a szovjetek a CIA �ltal fel�ll�tott csapd�ba s�t�ltak bele, mivel m�r 1979 j�lius�ban elkezdt�k p�nzzel �s fegyverrel t�mogatni a kommunistaellenes mudzsahid csoportokat azzal a sz�nd�kkal, hogy „er�sen n�velj�k annak val�sz�n�s�g�t, hogy a szovjetek beavatkoznak." A szovjetek 1979. december v�g�n l�pt�k �t a hat�rt, aznap Brzezinski �gy �rt Carternek: „Lehet�s�g ny�lt arra, hogy a szovjeteknek felk�n�ljunk egy Vietnamot."

1981-ben a Reagan-adminisztr�ci� Richard Pipes t�rt�n�sz v�gzetts�g� kremlinol�gust b�zta meg a Nemzetis�gek Munkacsoportj�nak vezet�s�vel. Akkor m�r teljesen egy�rtelm� volt, hogy a csoport az iszl�m dzsih�dot tartja a leg�g�retesebb eszmerendszernek a kommunizmus elleni harcban. Pipes egy�rtelm�en fogalmazott a Szovjetuni� ter�let�n �l� muzulm�n lakoss�ggal kapcsolatosan: „A felsz�n alatt [...] olyan ellenszev, s�t helyenk�nt ak�r gy�l�let lappang, amely b�rmelyik pillanatban n�pirt�shoz vezet� �rj�ng�ss� alakulhatna �t, ha csak egy pillanatra is gyeng�lne az orosz hat�s�gok szor�t�sa." Term�szetesen nem lenne helyes (n�mi eur�pai el��t�letess�ggel) ut�lag �gy elk�pzelni ezt a korszakot, hogy a dzsih�d egy-k�t dilett�ns szak�rt�, illetve egy-k�t „buta amerikai politikus" m�ve lett volna. A munkacsoport tagjai nem p�rtpolitikai alapon ker�ltek oda, hiszen amerikai elitegyetemeken tan�t� cs�cs�rtelmis�giekb�l, tapasztalt titkosszolg�lati vezet�kb�l, az iszl�m szak�rt�ib�l, nagy tud�s� kremlinol�gusokb�l �llt. Ezek az emberek humanist�k voltak, illetve annak gondolt�k magukat, mind�ssze annyi t�rt�nt, hogy �gy d�nt�ttek, egy j� �gy �rdek�ben ak�r tot�lis eszk�z�kkel is k�szek felvenni a harcot.

Szabads�gharcos terrorist�k

A dzsih�d tudatos feleleven�t�se a k�z�s ellens�ggel szemben m�r akkor sem volt teljesen �j kelet� gondolat. �ll�t�lag az �tvenes �vekben Egyiptomban, Nasszer alatt, a Muszlim Testv�ris�get is finansz�rozta a CIA. Az egykori Perzsi�ban a kommunista p�rttal szemben szint�n folyamatosan finansz�rozt�k a konzervat�v vall�si vezet�ket. 1979-ben a sz�m�zet�sben �l� Komeini ajatollah Franciaorsz�gb�l ind�totta el az ir�ni forradalmat, �s onnan t�rt vissza �tvenni a hatalmat. Ekkoriban �gy t�nt a nyugati d�nt�shoz�k sz�m�ra, hogy Komeini a vall�si konzervativizmus�val a legkev�sb� rossz alternat�va, mivel k�pes t�vol tartani a kommunist�kat a hatalomt�l.

Eqbal Ahmed pakiszt�ni �js�g�r� egyik cikk�ben felid�zett egy 1985-ben t�rt�nt tal�lkoz�t, amikor Ronald Reagan eln�k afganiszt�ni t�lib vezet�k egy csoportj�t fogadta a Feh�r H�zban. A megbesz�l�s v�g�n Reagan a turb�nos mudzsahid deleg�ci� tagjait a sajt�nak �gy mutatta be: „Ezek az �riemberek Amerika alap�t� aty�inak a mor�lis megfelel�i a saj�t orsz�gukban."

A Reagan-korszak eleve �j korszakot nyitott az amerikai k�lpolitik�ban. A „rolling-back" (az ellens�g visszaszor�t�sa), illetve a „constructive engagement" (az �p�t� jelleg� beavatkoz�s) felv�ltotta az addigi „containment" (az ellens�g feltart�ztat�sa) politik�j�t. H�tt�rt�mogat�sk�nt a bar�ti korm�nyok rendfenntart� szervei terrorizmus elleni kik�pz�st kaptak. Az amerikai hadsereg �ltal m�k�dtetett Fort Bragg-ban p�ld�ul f�lkatonai szervezetek (hal�losztagok) m�k�dtet�s�t �s „fejlett kihallgat�si technik�kat" (�rtsd: k�nz�st) tanulhattak. A k�zpontot az amerikai sajt�ban id�nk�nt a „gyilkosok iskol�jak�nt" is emlegetik. Az „�p�t� jelleg� beavatkoz�s" keret�ben az ellens�ges korm�nyokkal szemben igye�keztek a helyi „ellen�ll�st" �s a „szabads�gharcot" meger�s�teni. H�tt�rt�mogat�st ny�jtottak olyan terrorszervezeteknek, amelyek kommunista befoly�s alatt �ll� korm�nyok ellen harcoltak gerilla-, illetve terroreszk�z�kkel. Ilyenek voltak a salvadori „kontr�k" (75 ezer �ldozat, az amerikai ad�fizet�k 19 milli� doll�rj�b�l), az Angol�ban harcol� UNITA (500 ezer �ldozat, 15 milli� doll�r ad�p�nz), a Mozambikban harcol� RENAMO (800 ezer �ldozat, ez ut�bbit a d�l-afrikai titokszolg�lat finansz�rozta) �s az afganiszt�ni mudzsahidek (1 milli� 800 ezer �ldozat, 500 milli� doll�r ad�p�nz). A Cyclone fed�nev� CIA-m�velet keret�ben 1985 �s 1992 k�z�tt 12 500 iszlamista harcos r�szes�lt kik�pz�sben - ez volt akkoriban a CIA legnagyobb operat�v akci�ja. Az UNITA �s a RENAMO t�mogat�s�t az amerikai k�zv�lem�ny, a kongresszus �s a k�l�gyminiszt�rium sz�les k�rben ellenezte, �gy Reagan k�s�bb visszavonta ezek t�mogat�s�t.

Az afg�n mudzsahidek meger�s�t�s�t viszont folytatt�k. Vil�gszerte toboroztak muzulm�n harcosokat, el�sz�r a k�zeli szovjet k�zt�rsas�gokb�l, azt�n egyre messzebbr�l. Az ideol�giai h�tt�r is megvolt hozz�: glob�lis dzsih�dot hirdettek a hitetlenek ellen, hogy min�l t�bben jelentkezzenek. M�g az Egyes�lt �llamokban is megengedt�k a nyilv�nos toborz�st. A legnagyobb ilyen toborz�k�zpont az al-Faroukh-mecset volt Brooklynban, ahonnan az �nk�nteseket egy k�zeli menek�ltt�boron bel�l m�k�d� k�zpontba, az al-Kifah kik�pz�k�zpontba vitt�k.

Az afganiszt�ni h�bor�ban 1982 �s 1992 k�z�tt �sszesen 35 ezer k�lf�ldi mudzsahidet k�peztek ki 40 nemzetis�gb�l. M�g 1995-ben is m�k�dtek kik�pz�t�borok a CIA t�mogat�s�val, mert az afg�n h�bor� v�gezet�vel t�bb ezer tov�bbi harcost k�peztek ki az �j h�bor�kba: a csecsen konfliktusba, a boszniai �s koszov�i h�bor�kba, tov�bb� zavarg�sok, puccsok szervez�s�re �zbegiszt�nba, Azerbajdzs�nba �s Tadzsi�kiszt�nba. Oszama bin Laden vezet�s�vel az al-Kaida jelent�s szerepet j�tszott a k�lf�ldi muzulm�n harcosok toborz�s�ban, akik szint�n anyagi t�mogat�st kaptak a CIA-t�l. Ugyanakkor a szeptember 11-ei �sszeesk�v�s-elm�letek �ll�t�saival szemben nincsen bizony�t�k arra, hogy Bin Laden valaha is k�zvetlen�l a CIA-nak dolgozott volna. Soha nem volt �gyn�k, de bizonyos �gyekben nyilv�nval�an egy�ttm�k�dtek. P�ld�ul amikor Bill Clinton eln�ks�ge alatt a bosny�k hadsereg veszt�sre �llt, Bin Laden�k azonnal t�bb ezer mudzsahid katon�t bocs�tottak a bosny�k korm�ny rendelkez�s�re. Sz�ll�t�sukhoz az amerikai korm�ny rep�l�g�peket biztos�tott, �s fegyverekkel l�tta el a harcosokat. Bin Laden nemzetbiztons�gi jellemz�s�ben �ll�t�lag �veken kereszt�l az �llt, hogy „teljesen megb�zhat�". 1998-ban egy pakiszt�ni �js�g�r� szerint az al-Kaida - amely egy�bk�nt soha nem volt nyugati �rtelemben vett szervezet, ink�bb egyfajta inform�lis nemzetk�zi kapcsolatrendszer - 22 orsz�gban rendelkezett toborz�sejtekkel.

A folytat�s ismeretes. Egyes forr�sok szerint az 1998-as kelet-afrikai kett�s mer�nylet (k�t amerikai nagyk�vets�g ellen a tanz�niai Dar es-Salaamban �s a kenyai Nairobiban) �rtelmi szerz�je Ali Abdul Sza�d Mohammed egyiptomi sz�rmaz�s� kett�s �gyn�k volt. Mohammed tolm�csk�nt �rkezett az Egyes�lt �llamokba, ahol Ajman az-Zavahirinek, az Iszl�m Dzsih�d „em�rj�nek" toborz�k�r�tj�n seg�tett a mecsetekben. (A szint�n egyiptomi sz�let�s� Zavahiri k�s�bb Oszama bin Laden jobbkeze, majd pedig ut�dja lett az al-Kaid�ban.) Mohammed k�zben a CIA-nak is dolgozott, �veken kereszt�l oktatott a Ford Bragg t�maszponton a K�zel-Keletr�l (!), valamint v�gig az egyik legfontosabb �sszek�t� volt az afg�n mudzsahidek �s a CIA k�z�tt. (2002-ben elfogt�k, az�ta Pakiszt�nban �rzik szigor�an a vil�gt�l elz�rva, de t�rgyal�sa az�ta sem volt m�g.)

Egy m�sik k�l�n�s CIA-�sszek�t� Gulbuddin Hekmatjar, aki az afg�n h�bor� sor�n t�bb t�zmilli� doll�rt kapott a CIA-t�l. Mudzsahidparancsnokb�l a kilencvenes �vekben Afganiszt�n minisztereln�ke lett, majd amikor 2001 ut�n fordult a kocka, a t�libok oldal�n harcolt tov�bb. Hekmatjar egyben a vil�g egyik legnagyobb heroinforgalmaz�ja. A k�z�p-amerikai kontr�kt�l leste el azt, hogyan kell a h�bor�t k�b�t�szer�zletb�l finansz�rozni. Az afganiszt�ni h�bor� alatt az orsz�g herointermel�se szinte a null�r�l a vil�g els� hely�re ker�lt.

Az afg�n h�bor� befejez�s�vel a k�lf�ldi zsoldosok („az afg�n arabok") sorsa �sszefon�dott a terrorizmus k�s�bbi t�rt�net�vel. Afg�n veter�nok robbantott�k ki a csecsen h�bor�kat, valamint sz�mos kisebb fegyveres konfliktust is a volt Szovjetuni� ter�let�n. Az �lland� er�szak egyik c�lja az, hogy az orosz nemzetis�g�ek elhagyj�k az �zsiai k�zt�rsas�gokat. Egy szemtan� szerint, akit Csecsenf�ld�n elraboltak, �s �veken kereszt�l rabszolgak�nt tartottak, azt fogvatart�i mindig „kereszt�nynek" sz�l�tott�k, mik�zben az oroszokr�l is �gy besz�ltek, hogy a „kereszt�nyek". Az oroszok t�meges kiv�ndorl�sa K�z�p-�zsi�b�l olyan m�reteket �lt, hogy az felveti az etnikai/vall�si tisztogat�s gyan�j�t. (Folytatjuk.)