A KGB m�rge

A kereszt�ny��ld�z�sek t�rt�nete 44. r�sz

A terrorizmus val�sz�n�leg �ppolyan r�gi, mint maga az emberis�g, kezdve az �kori zel�t�kt�l a 19. sz�zadbeli eur�pai anarchista �s nihilista csoportokon �t a 20. sz�zad els� fel�ben elk�vetett politikai mer�nyletekig. A terrorizmus elleni k�z�s fell�p�st nagyban nehez�ti, hogy sem a Nemzetek Lig�j�ban, sem az ENSZ-ben nem siker�lt meg�llapodni egy nemzetk�zileg elfogadott defin�ci�r�l. K�zben a szovjet titkosszolg�lat sikeresen saj�t�ttatta el a harmadik vil�g felszabad�t�si mozgalmaival a Lenin �s Szt�lin �ltal kidolgozott �llami terror m�dszereit. Ezzel l�trej�tt egy �j jelens�g, a nemzetk�zi terrorizmus.

A terrorcselekm�nyek defini�l�s�ra �s a terrorizmus betilt�s�ra tett k�s�rlet el�sz�r 1937-ben bukott meg. A mai napig nem siker�lt �tfog� nemzetk�zi egyezm�nyt elfogadni a k�rd�sben, b�r a t�ma jelenleg is napirenden van az ENSZ-n�l. A huzavona ak�r�l forog, hogy meddig besz�lhet�nk „felszabad�t� akci�r�l" �s mikort�l terrorizmusr�l. A t�bb mint sz�z l�tez� defin�ci� k�z�l 2005-ben Kofi Annan, az ENSZ akkori f�titk�ra olyan meghat�roz�s elfogad�s�t javasolta, amely megfelelne a zsid�-kereszt�ny, �letet v�delmez� �rtelmez�snek: terrorcselekm�nynek min�s�lne minden olyan cselekm�ny, amely b�ke idej�n a polg�ri lakoss�g vagy a nem harcol� egys�gek fizikai t�mad�s�t c�lozza a lakoss�g megf�leml�t�se, illetve az �llam befoly�sol�sa c�lj�b�l.

A megsz�ll�s elleni fegyveres ellen�ll�s e meghat�roz�s szerint csak addig sz�m�t jogosnak, am�g nem j�r sz�nd�kos polg�ri �ldozatokkal. M�sk�nt terrorcselekm�nynek min�s�lne minden olyan b�keid�ben elk�vetett er�szakos cselekm�ny, amely h�bor�s id�ben h�bor�s b�nnek min�s�lne. Amennyiben a nemzetk�zi k�z�ss�gnek siker�lne meg�llapodnia a terrorizmus fenti meghat�roz�s�ban, a mai terrorist�k t�bb� nem lenn�nek romantikus nemzeti vagy vall�si h�s�k, hanem egyb�l a h�bor�s b�n�z�k�hez hasonl� kateg�ri�ba ker�ln�nek.

Az 1949-ben elfogadott n�gy genfi egyezm�ny alapj�n h�bor�s  b�nnek min�s�l  a civilek, az elfogott, sebes�lt katon�k elleni fizikai er�szak alkalmaz�sa. A genfi egyezm�nyek a hagyom�nyos nemzetk�zi h�bor�s szok�sjogot kodifik�lt�k, valamint a meglev� humanit�rius nemzetk�zi jogot „aktualiz�lt�k" (a m�sodik vil�gh�bor� tanuls�gait levonva a negyedik egyezm�ny p�ld�ul a polg�ri lakoss�g v�delm�r�l sz�l). A h�bor�s szok�sjog ter�n az egyik legr�gebbi �rott forr�snak tartj�k az �sz�vets�g egyes r�szeit. (P�ld�ul Elizeus pr�f�ta tan�csa az izraeli kir�lynak arr�l, mi legyen a sz�riai hadifoglyok sorsa: „Le szoktad-e v�gni azokat, akiket karddal vagy k�z�vvel fogsz el? Adj nekik kenyeret �s vizet, hogy egyenek �s igyanak, �s elmenjenek az � urukhoz." [2 Kir�lyok k�nyve 6:22])

Az alg�riai terrormodell

A szovjet diplom�cia, amely Szt�lin idej�n lelkesen al��rta a genfi egyezm�nyeket, az �tvenes �vekt�l ugyanilyen lelkesen kezdett fant�zi�t l�tni a gyarmati vil�gban n�vekv� nemzeti felszabad�t�si mozgalmakban, amelyek hol b�k�s, hol terroristaeszk�z�kkel k�v�nt�k �rv�nyes�teni nemzeti t�rekv�seiket.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni �vekben a nemzeti felszabad�t�si mozgalmak k�z�l t�bb „egyszer�" terrorcsoport akad (ilyen volt az Irgun vagy a Stern-csoport Izrael megalap�t�sa el�tt). Az ilyen terrorcsoportok egy konkr�t c�l �rdek�ben szervez�dtek az „egyszer�" h�bor�k mint�j�ra: a konkr�t h�bor�s c�l el�r�se ut�n letett�k a fegyvert, �s beolvadtak a regul�ris hadseregbe, vagy visszat�rtek a polg�ri �letbe.

A paradigmav�lt�s akkor k�vetkezett be, amikor a szovjet tan�csad�k (KGB-tisztek) bekebeleztek egy-egy hagyom�nyos terrorcsoportot, �s a c�l nem egyszer�en a nemzeti f�ggetlens�g kiv�v�sa, hanem egy tot�lis �llam l�trehoz�sa lett. Az „egyszer�" h�bor�b�l ideol�giai h�bor� lett - tot�lis jelleggel �s tot�lis m�dszerekkel.  A Szovjetuni� (�s al�rendeltjei) egyfajta „anyaorsz�gk�nt" szolg�ltak a terrorszervezeteknek: azt a biztos h�tteret jelentett�k a sz�mukra, ahonnan korl�tlanul �z�nl�ttek a tan�csad�k, a fegyverek �s a p�nz. �s mivel mindezek a forr�sok a nemzetk�zi hat�rokon kereszt�l �rkeztek, ett�l kezdve besz�lhet�nk nemzetk�zi terrorizmusr�l.

Az els� tot�lis jelleg�, „szovjet t�pus�" nemzetk�zi terrorszervezet az FLN (Front de Lib�ration Nationale - Nemzeti Felszabad�t�si Front) lett Alg�ri�ban. Pontosabban, Paul Johnson konzervat�v brit t�rt�n�sz szerint az FLN-nek kett�s szellemi forr�sa volt: egyr�szt a jeruzs�lemi mufti (mert egyes vezet�i a m�sodik vil�gh�bor� ut�n a muzulm�n SS-osztagt�l szereltek le), m�sr�szt pedig a szovjet tan�csad�kt�l gyorsan eltanult marxista-leninista ideol�gia.

A szovjet tan�csad�knak alak�taniuk kellett az eredeti marxista ideol�gi�t, mivel a fejletlen gyarmatokon pont a n�lk�l�zhetetlennek v�lt munk�soszt�ly hi�nyzott, �s t�k�sekb�l is kev�s volt (jobb h�j�n ott voltak a nagy f�ldbirtokosok). A moszkvai ideol�gusok ez�rt a munk�sok �s kapitalist�k k�z�tti oszt�lyharcot gyarmatos�tottak �s gyarmatos�t�k k�z�tti harcra v�ltoztatt�k. Ez a be�ll�t�s annyiban re�lis volt, hogy a nagy f�ldbirtokosok k�z�tt sok eur�pai volt.

Az �j t�pus� terrorszervezetek egyszerre k�t fronton harcoltak: a bels� �s a k�ls� ellens�g ellen. Az FLN nagyon komolyan vette a feladatot, �s nekil�tott a bels� ellens�g (a gyarmatos�t� hatalmat szolg�l� «kollabor�ns», azaz arab nemzetis�g� k�zalkalmazottak, a terrorszervezettel nem szimpatiz�l� arab �rtelmis�giek, hagyom�nyos vezet�k �s �gy tov�bb) fizikai megsemmis�t�s�nek.

Az 1954-ben megalap�tott FLN els� k�t �s f�l �vi m�k�d�se alatt 1035 eur�pait �ltek meg terrorcselekm�nyekkel, �s a hivatalos adatok szerint 6532 arabot (a dokument�lt esetek alapj�n ez a sz�m k�zelebb �ll a 20 ezerhez). R�vid id� alatt az alg�riai t�rsadalom olyan sok tehets�ges vezet�je veszett el �gy - az FLN-terrorist�k �ltal�ban nemcsak egy embert �ltek meg, hanem teljes csal�djukkal, rokons�gukkal egy�tt irtott�k ki �ket -, r�ad�sul olyan k�l�n�s kegyetlens�ggel, hogy id�nk�nt maguk a KGB-s tisztek is sokkot kaptak.

A szovjet strat�gi�hoz az is hozz�tartozott, hogy az FLN egyre vadabb franciaellenes t�mad�saira a francia hadsereg is egyre brut�lisabb m�dszerekkel v�laszolt: mind gyakoribb lett a k�nz�s t�meges alkalmaz�sa, valamint a polg�ri lakoss�g �rtelmetlen bomb�z�sa �s m�sz�rl�sa. Az arab lakoss�g egyre ink�bb elidegenedett a francia hat�s�gokt�l. Nemcsak az alg�riai arabokat siker�lt elidegen�teni a francia hat�s�gokt�l, hanem a francia k�zv�lem�ny is egyre er�teljesebben k�vetelte a k�zvetlen t�rgyal�sokat az FLN-nel (a terrorszervezettel a francia korm�nyok �veken kereszt�l nem akartak t�rgyalni). A progressz�v �rtelmis�g jelszava az „Azonnali f�ggetlens�get Alg�ri�nak!" lett. A KGB strat�gi�ja �t�t� sikert hozott: n�h�ny �v alatt az alg�riaiak lelkesen, egy emberk�nt sorakoztak fel az FLN m�g�. Ennek eredm�nyek�ppen 1962-ben m�r kiz�r�lag az FLN k�ld�tts�ge t�rgyalt az alg�riai f�ggetlens�gr�l a francia hat�s�gokkal.

A terror azonban a f�ggetlens�g elnyer�se ellen�re folytat�dott. Az FLN egyik els� dolga volt, hogy mindenkit, aki valamilyen m�don kapcsolatban �llt a gyarmatos�t� hatalommal, szisztematikusan kiv�geztessen. Az �ldozatok t�bbnyire egyszer� k�zalkalmazottak voltak, akiknek p�nz hi�ny�ban nem siker�lt elhagyniuk az orsz�got. (El�tte k�zel m�sf�l milli� ember hagyta el Alg�ri�t: franci�k, eur�paiak, zsid�k �s arabok, szinte az orsz�g teljes gazdas�gi elitje.) Az FLN kett�s szellemi �r�ks�g�t j�l jellemzi, hogy a f�ggetlens�g els� �raiban hatalmas t�meg foglalta el Alg�r k�zponti zsinag�g�j�t, �s az ott tart�zkod� zsid�kat meg�lt�k. �gy v�lt Alg�ria a fejl�d� vil�g els� n�pi k�zt�rsas�g�v�. A szovjeteknek nem kellett ny�lt konfront�ci�t felv�llalni a NATO-val, �s egy konvencion�lis h�bor� k�lts�geihez k�pest minim�lis anyagi r�ford�t�ssal szereztek maguknak egy �j sz�vets�gest.

Arafat tan�t�mesterei

Hasonl� forgat�k�nyvre sz�m�tottak a szovjetek, amikor elkezdtek b�b�skodni k�t m�sik ismert terrorszervezet f�l�tt. Az egyik az 1964-ben alap�tott Palesztinai Felszabad�t�si Szervezet (PFSZ) volt. Nem v�letlen, hogy a PFSZ int�zm�nyeinek, konferenci�inak f� helysz�ne Alg�r lett, mint ahogyan az sem, hogy a PFSZ 1973-ban Alg�ri�ban ki�ltotta ki mag�t a palesztin n�p egyed�li k�pvisel�j�nek. Jasszer Arafat nem titkolta c�ljait: „A b�ke sz�munkra Izrael elpuszt�t�s�t jelenti, semmi m�st" - mondta 1972-ben az Oriana Fallaci olasz �js�g�r�n�nek adott interj�ban.

A PFSZ terrorj�nak �ldozatai alg�riai minta szerint �veken �t els�sorban palesztin arabok voltak, mivel a hagyom�nyos palesztin arab t�rsadalomban a PFSZ eredetileg nem volt t�l n�pszer�. Moszkva tan�cs�t megfogadva Arafat magas szint� k�ld�tts�get menesztett Vietnamba. A palesztinok Szalah Khalaf (Abu Ij�d) vezet�s�vel azt k�rdezt�k a kommunista vezet�kt�l: mik�nt lehets�ges, hogy a palesztin fegyveres k�zdelmet a Nyugat terrorizmusnak tekinti, mik�zben a vietnamiak harc�t elismerik �s t�mogatj�k? „A vietnami deleg�ci� ismertette meg a PFSZ-szel az amerikai m�di�val, a liber�lis politikai k�r�kkel �s int�zm�nyekkel val� kapcsolattart�s m�djait, valamint megismertette vel�k, milyen hatalommal rendelkezik az amerikai zsid� k�z�ss�g" - �rja B�kecsapda c�m� k�nyv�ben Joseph Bodansky amerikai kutat�. „Dezinform�ci�s �s pszichol�giai hadvisel�sben j�rtas szak�rt�k seg�dkeztek egy �j, »m�rs�kelt politikai program« megalkot�s�ban, amely �tmeneti id�re elfogadja egy »Kis-Palesztina« megalak�t�s�t az Izrael �ltal 1967-ben elfoglalt ter�leteken an�lk�l, hogy feladn� a v�gs� c�lt: Izrael felsz�mol�s�t." Abu Ij�d Palesztinok haza n�lk�l c�m� k�nyv�ben meger�s�tette, hogy a PFSZ elfogadta a vietnami javaslatokat, �s azonnal megkezdte kidolgoz�sukat. Ennek eredm�nye lett az 1974. j�nius 19-�n, Kair�ban elfogadott Szakaszterv, amely a mai napig meghat�rozza a Palesztin Hat�s�g strat�gi�j�t.

Amikor Arafat�k az osl�i egyezm�ny alapj�n v�gre ter�letet is kaptak, a PFSZ hazak�lt�z�tt Alg�rb�l, �s kiterjesztette a kontrollj�t az eg�sz palesztin arab lakoss�gra (a kilencvenes �vekben a PFSZ terrorja nyom�n egyes becsl�sek szerint t�bb arab vesz�tette �let�t, mint zsid�). A palesztin ter�letek gazdas�gi neh�zs�gei szint�n jelent�s m�rt�kben hozz�j�rultak ahhoz, hogy a hagyom�nyos gazdas�gi elit - csak�gy, mint a kereszt�nyek �s �rtelmis�giek nagy t�bbs�ge is - elmenek�lt a t�rs�gb�l a PFSZ-terror el�l. Akiket az ismert forgat�k�nyv alapj�n „izraeli kollabor�nsoknak" (�rtsd: Arafattal egyet nem �rt�, m�sk�pp gondolkod� palesztin arabok) min�s�tettek, Arafat h�rhedt b�rt�neiben tal�lt�k magukat. Mivel a palesztin t�rsadalomb�l elt�ntek a m�rs�keltek, az Izraellel t�rgyalni hajland� potenci�lis vezet�k, a t�rt�net folytat�sa m�r „tervszer�en" alakult: intif�da, a Hamasz el�ret�r�se stb.

Neh�z fordulat D�l-Afrik�ban

A harmadik testv�rszervezet a d�l-afrikai ANC (African National Congress - Afrikai Nemzeti Kongresszus) lett. Az ANC kezdetben Gandhi elveit k�vet�, er�szakmentes apartheid elleni mozgalom volt, �s maga Nelson Mandela is hitt az er�szakmentess�gben. Miut�n azonban t�bb �vig non-profit �gyv�dk�nt praktiz�lt, megkeseredett, �s feladta kor�bbi pacifista elveit. Vezet�s�vel 1961-ben l�trej�tt az els� er�szakos „felszabad�t�si" mozgalom - az ANC els� fegyveres sz�rnya -, amely az itt is felbukkan� szovjet tan�csad�knak �s anyagi t�mogat�snak k�sz�nhet�en sikerrel szervezett meg korm�nyzati c�lpontok elleni terrort�mad�sokat. Az �j ir�nyzat hamarosan nagyon n�pszer� lett, �s �tvette az teljes ANC vezet�s�t. Mandel�t nem sokkal k�s�bb letart�ztatt�k, �s 1963-t�l 1990-ig 27 �vet �lt b�rt�nben. Az ANC vezet�s�t feles�g�re, Winnie Mandel�ra, illetve k�zeli bar�taira b�zta.

Az ANC eset�ben is a bels� t�bor egybentart�sa v�lt k�zponti k�rd�ss�. A szervezet az 1960-as �vekben t�bb kik�pz�t�bort hozott l�tre a D�l-Afrikai K�zt�rsas�ggal szomsz�dos orsz�gok ter�let�n. Ezekben a t�borokban sok kiskor� gyermekkaton�t is besoroztak. Id�k�zben annyira megn�tt az „ig�ny" az ANC-tagok k�r�ben a katonai „fegyelmez�sre", a bels� ellens�g kiszor�t�s�ra, hogy v�g�l saj�t b�ntet�t�bor-rendszert kellett kialak�taniuk, amelyek „torture camps", azaz k�nz�t�borok n�ven v�ltak ismertt�.

A d�l-afrikai ellen�ll�k a kem�nyvonalas leninista elveket az 1980-as �vek els� fel�ben maoista elemekkel vegy�tett�k. A k�nai kultur�lis forradalom n�pi b�r�s�gainak mint�j�ra a townshipsekben (fekete b�r� emberek �ltal lakott nyomornegyedek) az ANC-vezet�s rendszeresen „n�pi b�r�s�gokat" �ll�tott fel, ahol a v�lt „kollabor�nsokat" megk�nozt�k, majd hal�lra �t�lt�k. A kiv�gz�s m�dszere (ez Winnie Mandela szem�lyes tal�lm�nya volt) a h�rhedt necklacing: az �ldozat fej�re aut�gumit tesznek, benzinnel le�ntik, �s �lve meggy�jtj�k.

A necklacing aranykorszak�ban (nagyj�b�l 1984-t�l 1992-ig) 400 ilyen dokument�lt esetr�l tudunk - az els� �ldozatok k�z�tt volt egy 15 �ves fekete b�r� l�ny -, de feltehet�en a n�pi b�r�s�gok, illetve a gyakori egyszer� lincsel�sek �ldozatainak sz�ma ak�r t�bb ezerre is tehet�.

D�l-Afrik�ban �veken kereszt�l ijeszt�bbn�l ijeszt�bb h�rek keringtek az ANC kereszt�ny�ld�z� politik�j�r�l, de ezek j� ideig nem jutottak el - az �vtizedek �ta Mandel��kat t�mj�nez� - nemzetk�zi sajt�ig. A k�zsz�jon forg� h�rek szerint sok hitvall� fekete kereszt�ny esett �ldozatul a necklacingnek, �ll�t�lagos apartheidkollabor�ns mivoltuk miatt. A val�s�gban egyetlen b�n�k az volt, hogy lelkiismereti okokb�l nem k�v�ntak bel�pni a helyi ANC-szervezetekbe, �s er�szakosan harcolni az apartheid ellen.

1988 december�ben Winnie Mandela test�rei n�gy fiatal fi�t raboltak el egy metodista gy�lekezeti h�zb�l. Egyik�ket, a 14 �ves Stompie Moeketsit hal�lra k�nozt�k, test�t a helybeliek nem sokkal k�s�bb megtal�lt�k. Az eseten felh�borodva a k�rny�kbeli fekete kereszt�nyek megrohamozt�k Winnie Mandela h�z�t, hogy kiszabad�ts�k a m�g �letben l�v� h�rom kisfi�t. A  rend�rs�g a test�r�ket azonnal letart�ztatta. Egyik�k Winnie Mandela ellen is vallom�st tett: �ll�t�sa szerint Winnie nemcsak parancsot adott a kisfi� meggyilkol�s�ra, hanem szem�lyesen r�szt is vett a meggyilkol�s�ban. Stompie meggyilkol�sa lett az els� �s egyetlen �gy, amelyben siker�lt r�bizony�tani a szem�lyes r�szv�telt az ANC gyilkoss�gainak, k�nz�sainak �gy�ben.

Winnie Mandela k�zvetlen felel�ss�ge 18 hasonl� gyilkoss�g sor�n mer�lt fel (Winnie a saj�t sz�rakoztat�s�ra t�bb alkalommal is utas�t�st adott test�reinek, hogy raboljanak el fiatal fi�kat, akiket azt�n sz�p vill�j�nak az alagsor�ban hal�lra k�noztak). Stompie meggyilkol�s��rt a b�r�s�gt�l els� fokon nyolc �vet kapott, �m a m�sodfok� b�r�s�g az �t�letet p�nzb�rs�gra v�ltoztatta. A sok peres elj�r�s ellen�re a „nemzet anyj�nak" soha nem kellett b�rt�nbe vonulnia.

Amikor 1990-ben 27 �v b�rt�n ut�n szabadon engedt�k Nelson Mandel�t, egy-k�t �v t�tov�z�s ut�n r�j�tt, hogy el kell hat�rolnia mag�t Winnie-t�l, valamint az �t k�vet� kem�nyvonalas ANC-vezet�kt�l, majd el is v�lt t�le.  Az ANC r�mtetteir�l sz�l� h�rek m�r el�rt�k a sz�les d�l-afrikai k�zv�lem�nyt, �s megk�sve ugyan, de a nemzetk�zi sajt�t is. Stompie az apartheid ut�ni D�l-Afrika jelk�p�v� v�lt.

A b�rt�nb�l val� szabadul�sa ut�n Nelson Mandela els� int�zked�sek�nt betiltotta a „necklacing" gyakorlat�t, �s �j eszm�ket kezdett el hirdetni: t�rsadalmi megb�k�l�st, toleranci�t, nemzeti megbocs�t�st stb. Vezet�se alatt az ANC �s a d�l-afrikai feh�r elit v�g�l g�rd�l�kenyen, t�rgyal�sok �tj�n egyezett meg az apartheidrendszer felboml�s�r�l.

1996-ban Mandela feles�g�l vette a mozambiki Gra�a Machelt, aki az 1986-ban (val�sz�n�leg a d�l-afrikai titkosszolg�lat �ltal) meggyilkolt Somora Machel mozambiki eln�k �zvegye volt. Gra�a m�lyen h�v� metodista csal�dban n�tt fel, de portug�liai egyetemi �vei alatt marxista lett. Az Eur�p�b�l visszat�r� t�bbdiplom�s h�lgy meggy�z�d�sb�l, egyszer� harcosk�nt csatlakozott a marxista be�ll�totts�g� FRELIMO-gerill�khoz, akik a portug�l gyarmatos�t�k ellen harcoltak. A t�borban vezet�je felfigyelt a tehets�ges l�nyra, �s r�b�zta a gerillaellen�rz�s alatt �l� gyermekek iskol�ztat�s�nak �gy�t, k�s�bb pedig feles�g�l vette. Mozambik f�ggetlens�g�nek kiv�v�sa ut�n Somora Machel lett az �j eln�k, Gra�a pedig az �j oktat�si miniszter. F�rje meggyilkol�sa ut�n Gra�a visszat�rt eredeti kereszt�ny hit�re. Tehets�g�t a gyermekek jogainak el�mozd�t�s�ra ford�tja mind a mai napig. Nev�hez k�t�dik a gyermekkaton�k felszabad�t�s�t c�lz� t�bb sikeres ENSZ-program.

Nelson Mandela �s Gra�a Machel vil�gosan tudatt�k a k�zv�lem�nnyel: �k m�r teljesen elfordultak a marxizmust�l �s a terror eszm�it�l.

Nemcsak D�l-Afrik�ban, de minden olyan orsz�gban, ahol az evang�liumi kereszt�nyek sz�ma el�rt egy bizonyos kritikus l�tsz�mot, hasonl�k�ppen megbukott a nemzetk�zi terrorizmus azon k�s�rlete, hogy tot�lis t�rsadalmat �p�tsenek ki. D�l-Afrik�ban a fekete kereszt�ny gy�lekezetek nagy szerepet j�tszottak abban, hogy sok fekete fiatal elutas�tsa az er�szakot, �s v�ront�s n�lk�l t�rt�njen a demokratikus �tmenet. A k�z�p- �s d�l-amerikai kereszt�nyek �vtizedeken kereszt�l szint�n folyamatos fenyeget�sben �ltek, a terror �s az ellenterror szor�t�s�ban. De egyszer n�luk is megfordult a kocka. (Folytatjuk.)