Az ateizmus p�p�i

A kereszt�ny�ld�z�sek t�rt�nete (38. r�sz)

Nagyon sok ember azt hiszi, hogy amit a tud�sokt�l hall, bizonyosan igaz. A nem ritk�n csod�lattal vegyes tisztelet, amelyet gyakran a m�dia is t�pl�l, a mindennapi �let neh�zs�geivel k�zd� �tlagember sz�m�ra szinte teljesen elfedi, hogy a tud�soknak is lehetnek filoz�fiai vagy ideol�giai el��t�leteik. „A vil�gnak fel kell �brednie a vall�s hossz� r�m�lm�b�l" - �ll�tja Steven Weinberg Nobel-d�jas fizikus, aki szerint „nek�nk, tud�soknak minden t�l�nk telhet�t meg kell tenn�nk, hogy gyeng�ts�k a vall�st. Ez lehet a legnagyobb hozz�j�rul�sunk a civiliz�ci�hoz". Enn�l is szubjekt�vebb Richard Dawkins brit etol�gus, aki azt vallja, hogy „a vil�g egyik legnagyobb veszedelme a hit, amely hasonl�t a himl�v�rushoz, csak nehezebben irthat� ki".

A tudom�nyos kutat�s �s a m�szaki-term�szettudom�nyos fels�oktat�s vil�g�ban szerzett sok �vtizedes tapasztalat alapj�n meggy�z�d�ssel �ll�tom �s vallom, hogy nem l�tezik objekt�v m�rc�vel m�r�, el��t�lett�l �s elfogults�gt�l mentes tud�s. Egyr�szt az�rt nincs ilyen szem�lyis�g, mert az objekt�v m�rce fogalma �nmag�ban is s�lyosan problematikus: mindannyian k�nytelenek vagyunk k�zelebbi �s t�volabbi k�rnyezet�nket - ak�r az ismert vil�gegyetemmel bez�r�lag - saj�t speci�lis adotts�gaink t�kr�ben szeml�lni. M�sr�szt k�rnyezet�nk felt�telrendszere (t�rsadalmi berendezked�s, m�szaki-gazdas�gi lehet�s�gek, politikai-ideol�giai befoly�s, erk�lcsi-etikai norm�k stb.) jelent�sen hat felfog�sunkra, �letmin�s�g�nkre, k�zelebbi �s t�volabbi c�ljainkra, korl�tainkra �s lehet�s�geinkre.

A tud�sok elfogults�g�ra legink�bb az olyan magatart�s jellemz�, amikor saj�t, a tudom�ny �lruh�j�ba �lt�ztetett el��t�leteiket �s filoz�fiai n�zeteiket er�szakolj�k r� a t�rsadalomra. Ez az „er�szak" id�nk�nt a kollekt�v b�v�let szel�debb, de nagy t�megeket megragad� form�j�t �lti, mint az evol�ci�elm�let (vagy helyesebben: evol�ci�tan) eset�ben. Az emberek agy�ba tanulm�nyaik sor�n olyan intenz�ven t�ltik be az evol�ci� elm�let�t, �s a m�diabirodalmak mindezt olyan k�szs�gesen �s elk�telezetten er�s�tik a vil�g sz�mos orsz�g�ban, hogy fel sem vet�dik benn�k: torz�t�sokr�l, soha nem bizony�tott �ll�t�sokr�l, m�lys�g�kben ismeretlen m�k�d�si mechanizmusokr�l �s a ma ismert, val�di tudom�nyos eredm�nyeknek, t�rv�nyeknek t�bb szempontb�l ellentmond� megk�zel�t�sekr�l van sz�.

Mint ismert, az evol�ci� az az elk�pzel�s, amely szerint - kiss� leegyszer�s�tve, de a l�nyeg megtart�s�val - az �l� anyag az �lettelen anyagb�l, az �l�l�nyek egyes fajai pedig fokozatos �talakul�s (transzform�ci�) r�v�n m�s fajokb�l sz�rmaznak, m�gpedig a ma is �rv�nyes term�szeti t�rv�nyek hat�s�ra.

Az utols� f�lmondat, amely szerint az �talakul�s „a ma is �rv�nyes term�szeti t�rv�nyek hat�s�ra" megy v�gbe, k�l�n�sen hangs�lyos. Az evol�ci�elm�let alapfeltev�se, hogy a term�szeti t�rv�nyek az id�ben v�ltozatlanok, �s nem engedi meg, hogy a fejl�d�s folyamat�ban a term�szeti hat�sokon k�v�l m�s hat�sok is �rv�nyes�ljenek. Az evol�ci�elm�let a vil�got Isten n�lk�l akarja megmagyar�zni, ez�rt Isten fogalm�nak b�rmif�le „becsemp�sz�se" sz�m�ra elfogadhatatlan. Az evol�ci� �s a materializmus egym�st�l elv�laszthatatlanok.

A materializmus utols� v�d�b�sty�ja

Annak ellen�re, hogy a termodinamika �s az informatika kiz�rja b�rmif�le evol�ci� lehet�s�g�t, a vil�g tud�sainak jelent�s r�sze hisz az evol�ci�ban, j�llehet bizony�tani m�g senkinek sem siker�lt. Feltehetj�k a k�rd�st: ha ez ennyire nyilv�nval�, akkor mi�rt vallja ezt a hitet vil�gszerte sz�mtalan tud�s, s�t, mi�rt vallja a hivatalosnak tekintett tudom�ny is igaznak az evol�ci�t? A v�lasz egyszer� �s k�zenfekv�. Az�rt, mert az evol�ci� elm�lete teremtette meg azt a m�toszt, hogy a materializmusnak tudom�nyos alapjai vannak. Az evol�ci� a materializmus egyetlen mened�ke, az ateizmus egyetlen vil�gmagyar�zati t�masza.

Az ateista tud�s els�sorban ateista, �s csak m�sodsorban tud�s. Ennek teljesen vil�gos bizony�t�k�t fejti ki a Harvard Egyetem neves genetikusa, Richard Lewontin: „A tudom�ny �s a term�szetf�l�tti k�z�tt foly� val�di harc meg�rt�s�nek kulcsa az, hogy hajland�k vagyunk elfogadni olyan tudom�nyos �ll�t�sokat, amelyek ellentmondanak a j�zan �sznek. A tudom�ny oldal�n �llunk annak ellen�re, hogy annak egyes �ll�t�sai teljesen abszurdak, annak ellen�re, hogy a tudom�nyos k�z�ss�g eln�z� a minden bizony�t�kot n�lk�l�z� mes�kkel szemben, �spedig az�rt, mert eleve el vagyunk k�telezve a materializmus ir�nt. Nem a tudom�ny m�dszerei �s int�zm�nyei k�nyszer�tenek minket, hogy elfogadjuk a jelens�gek anyagi magyar�zat�t - ellenkez�leg, az anyagi okokhoz val� a priori ragaszkod�sunk k�nyszer�t minket arra, hogy megteremts�k a vizsg�l�d�snak egy olyan appar�tus�t �s a fogalmaknak egy olyan rendszer�t, amely anyagi magyar�zatokkal szolg�l, b�rmennyire ellentmondanak is az intu�ci�nak, b�rmennyire misztikusak is az avatatlanok sz�m�ra."

Lewontin �szintes�g�t nagyra becs�l�m, de egy ponton alapvet�en t�ved. A val�di harc ugyanis nem a tudom�ny �s a term�szetfeletti (vagyis: az Istenben val� hit), hanem a materialista (vagy - t�gabb �rtelemben - naturalista) �s a teista vil�gn�zet k�z�tt folyik. V�g�l is Lewontin hite a materializmusban saj�t bevall�sa szerint nem a tudom�nyb�l ered, hanem az Isten elleni l�zad�sb�l. Ez kider�l abb�l, amit ezut�n mond: „A materializmus abszol�t, hiszen nem engedhetj�k meg, hogy Isten betegye a l�b�t az ajt�n."

Ezzel szemben John C. Lennox oxfordi matematikus, az egyik legismertebb b�tor hitvall� kereszt�ny tud�s ezt �ll�tja: „...az a t�ny, hogy vannak tud�sok, akik harcban �llnak Istennel, nem jelenti azt, hogy maga a tudom�ny �ll harcban Istennel. P�ld�ul egyes zen�szek harcos ateist�k, de ebb�l nem k�vetkezik az, hogy maga a zene �ll harcban Istennel. A l�nyeg �gy fejezhet� ki: egyes tud�sok �ll�t�sai nem sz�ks�gk�ppen a tudom�ny �ll�t�sai." Mindebb�l nyilv�nval�v� v�lik, hogy az evol�ci� k�rd�se manaps�g mi�rt a legfontosabb teol�giai k�rd�s. Ez az a kritikus pont, amelyen �ll vagy bukik a materializmus eg�sz eszmerendszere.

Sajn�latos m�don a tud�sok k�z�tt akad n�h�ny olyan szem�ly is, aki kiv�l� tehets�g�t, brili�ns �r�s- �s vitak�szs�g�t, teljes tudom�nyos felk�sz�lts�g�t �s kapcsolatrendszer�t az ateizmus felt�tel n�lk�li propag�l�s�ra, az Istenben val� hit kig�nyol�s�ra �s lej�rat�s�ra haszn�lja fel. K�z�l�k is kiemelkedik emberek milli�inak gondolkod�s�m�dj�t torz�t�, Isten elleni gy�l�letet sug�rz� tev�kenys�g�vel a brit etol�gus, Richard Dawkins, „a vil�g legismertebb ateist�ja", akit id�nk�nt �gy is emlegetnek, mint aki „Darwin rottweilere".

Az �nz� g�n

A m�lt sz�zad hetvenes �veinek k�zep�n a kiv�l� tehets�g� oxfordi etol�gus k�nyvet �rt a term�szetes szelekci� m�k�d�s�r�l, amely n�la az „�nz�s" biol�gi�jak�nt eg�szen �j �rtelmez�st kapott. Az Oxford University Press 1976-os els� kiad�sa 1986-ban jelent meg Magyarorsz�gon, �s csak�gy, mint a vil�g legt�bb orsz�g�ban, hatalmas sikert aratott. �rdemes id�zni a k�nyv bor�t�j�n tal�lhat� n�pszer� sz�veget: „P�lda n�lk�li, orsz�ghat�rokat �s szakk�pzetts�gbeli korl�tokat nem ismer� felt�n�st keltett vele. Nem vit�s, r�szben az�rt, mert mik�zben k�zt�nk, emberek k�z�tt �sszeesk�v�st sz�t tulajdon g�njeink zsarnoks�ga ellen, h�tborzongat� r�ms�geket �ll�t r�lunk, �llatokr�l (kiemel�s a szerz�t�l): test�nk m�ly�n csal�k, kizs�km�nyol�k, gyilkosok vagyunk. Ti any�k, saj�t g�njeiteket babusgatj�tok gyermekeitekben. Bennetek, fecskefi�k�k, nincs sokkal t�bb testv�ri �rz�s, mint a kakukkban. Ti, h�m elef�ntf�k�k, csak az alkalmat lesitek, hogy elrabolj�tok t�rsatok h�rem�t. Ti, n�st�ny �jtatos man�k... de ez m�r t�nyleg sz�rny�s�g. Mindezzel egy�tt messze kev�sb� r�miszt� ez a k�nyv, mint amennyire fontos. Krist�lytiszta logik�val k�nyszer�ti olvas�ira a k�vetkeztet�st: a term�szetes szelekci� term�szetes egys�ge nem a faj vagy csoport, m�g csak nem is az egyed, hanem a g�n, s egyszer� viselked�si strat�gi�k evol�ci�s stabilit�s�nak elemz�s�vel f�nyt der�t els� hall�sra bizarr alapt�tel�nek felkavar�an �letszag� k�vetkezm�nyeire." A bizarr k�vetkeztet�s pedig az, hogy nem Isten, hanem a g�nek teremtettek benn�nket, test�nket �s lelk�nket: az � fennmarad�suk l�t�nk v�gs� indoka, �s minden �l�l�ny - �gy mi emberek is - az � t�l�l�g�peik vagyunk.

Richard Dawkins szerint nem Isten �tjai, hanem a g�nek �tjai kif�rk�szhetetlenek. Azok� a g�nek�, amelyek „most �ri�si kol�ni�kban ny�zs�gnek, gigantikus, z�r�mb�l� robotok biztons�gos belsej�ben, elz�rva a k�lvil�gt�l, mellyel tekerv�nyesen k�zvetett utakon �rintkeznek, �s amelyet t�vvez�rl�ssel manipul�lnak". M�s szavakkal ez ak�r a g�nek egyfajta halhatatlans�g�nak is felfoghat�.

Dawkins Az �nz� g�n c�m� k�nyv�t a k�vetkez� - l�ssuk be, nagyon tetszet�s - �rvel�ssel ind�tja: „Az �rtelmes �let egy bolyg�n akkor �ri el nagykor�s�g�t, amikor els� �zben dolgozza ki saj�t l�t�nek indokl�s�t. Ha magasabb rend� �l�l�nyek az �rb�l valaha is megl�togatj�k a F�ldet, civiliz�ci�nk szintj�nek felm�r�se c�lj�b�l leg�el�sz�r azt fogj�k megk�rdezni, hogy felfedezt�k-e m�r az evol�ci�t. M�r t�bb mint h�rommilli�rd �ve l�teztek �l� szervezetek a F�ld�n an�lk�l, hogy tudt�k volna, mi�rt, amikor v�g�l is egyik�k sz�m�ra megvil�gosodott az igazs�g. Az illet�t Charles Darwinnak h�vt�k. A m�lt�nyoss�g kedv��rt hozz� kell tenn�nk, hogy m�soknak is voltak sejt�seik, de Darwin volt az, aki el�sz�r adta l�t�nk �sszef�gg� tudom�nyos magyar�zat�t." A szerz� szerint az ember eredet�re �s meghat�roz�s�ra tett „1859 el�tti k�s�rletek semmit sem �rnek, �s jobban j�runk, ha teljesen figyelmen k�v�l hagyjuk �ket".

Dawkins m�r a hetvenes �vek k�zep�n elk�peszt� maga�biztoss�ggal jelentette ki azt, amit ma az exponenci�lisan fejl�d� tudom�ny is csak dogma jelleg� kinyilatkoztat�sk�nt tud megism�telni: „Ma az evol�ci� elm�lete nagyj�b�l annyira k�ts�ges, mint az az elm�let, hogy a F�ld kering a Nap k�r�l, �m a darwini forradalom �sszes k�vetkezm�nyeit m�ig sem ismert�k fel."

Dawkins Darwin ir�nti lelkesed�se fiatal kora �ta mindm�ig t�retlen. Az �nz� g�n mellett a m�sik legsikeresebb k�nyv�nek tartott m�v�ben, A vak �r�smesterben is v�delm�be veszi a darwini evol�ci�elm�letet: „El�ttem nem eg�szen vil�gos okok miatt a darwinizmus, �gy t�nik, jobban r�szorul a v�delemre, mint m�s tudom�ny�gak hasonl� m�rt�kben megalapozott igazs�gai. Sokan vagyunk, akik nem fogjuk f�l a kvantumelm�letet vagy Einstein speci�lis �s �ltal�nos relativit�selm�let�t. �nmag�ban ett�l azonban m�g nem sz�llunk szembe ezekkel az elm�letekkel! Az einsteinizmust�l elt�r�en a darwinizmust a tudatlans�g legk�l�nb�z�bb fokain �ll� kritikusok is szabad pr�d�nak tekintik."

Dawkins abban t�ved, hogy m�g a speci�lis relativit�selm�letnek nagyon sok, az �ltal�nos relativit�selm�letnek pedig n�h�ny rendk�v�l meggy�z� tapasztalati bizony�t�ka l�tezik, addig a darwini evol�ci�elm�letnek mindm�ig nincsenek ilyen bizony�t�kai. A darwini evol�ci�elm�let legnagyobb neh�zs�ge abban rejlik, hogy az evol�ci�t - a felt�telezett kicsiny, halmoz�d� v�ltoz�sok roppant hossz� id�ig�nye miatt - nem lehet megfigyelni. A term�szettudom�nyok olyan jelens�geket k�pesek vizsg�lni, amelyek 1) megfigyelhet�k; 2) modellezhet�k; 3) reproduk�lhat�k; 4) megism�telhet�k; 5) a gyakorlatba (k�s�rletbe, tapasztalati ellen�rz�sbe) visszacsatolhat�k.

Darwin el�gg� tisztess�ges volt ahhoz, hogy elm�let�nek megd�nt�s�hez saj�t maga adja meg a kulcsot: „Ha be lehetne bizony�tani, hogy l�tezett olyan bonyolult szerv, amely nem j�hetett l�tre sz�mos apr�, egym�st k�vet� m�dosul�s r�v�n, akkor elm�letem teljesen megd�lne." A tov�bbi h�rom krit�rium teljes�l�se is gyakorlatilag lehetetlen: az evol�ci� t�rt�neti folyamat, ez�rt nem lehet sem reproduk�lni, sem megism�telni, ez�ltal a k�s�rleti-tapasztalati ellen�rz�sre sincs m�d.

Mindezek ellen�re Richard Dawkins rend�letlen�l �s agressz�ven hirdeti az evol�ci� c�folhatatlan igazs�g�t k�zel negyven esztend� �ta. Vall�selleness�ge m�r korai munk�iban is megmutatkozott, de az ut�bbi �vekben a kereszt�ny hittel szemben tan�s�tott ellenszenve a gy�l�lettel hat�ros m�reteket �lt�tt. A vil�g �lvonalbeli tud�sai k�z�tt jelent�s sz�mban vannak azok, akik ateist�nak vagy agnosztikusnak vallj�k magukat, de vil�gn�zet�k agressz�v hirdet�s�t nem tekintik egyfajta k�ldet�snek, net�n �letc�lnak. Dawkins egy k�l�n kateg�ri�t k�pvisel azzal a ny�ltan hirdetett felfog�ssal, hogy minden tehets�g�t, vitak�szs�g�t, szellemi �s anyagi er�forr�s�t az Isten elleni harc szolg�lat�ba �ll�tja.

Egy kaliforniai konferencia, amit 2006-ban a Biol�giai Tudom�nyok Salk Int�zet�ben tartottak, a k�vetkez� t�mak�rrel foglalkozott: A hiten t�l: tudom�ny, j�zan �sz, vall�s �s t�l�l�s. Arra a k�rd�sre, hogy a tudom�nynak ki kell-e k�sz�b�lnie Istent, Steven Weinberg Nobel-d�jas fizikus (Az els� h�rom perc c�m�, vil�gszerte sikeres tudom�ny-n�pszer�s�t� k�nyv szerz�je) ezt mondta: „A vil�gnak fel kell �brednie a vall�s hossz� r�m�lm�b�l... Nek�nk, tud�soknak minden t�l�nk telhet�t meg kell tenn�nk, hogy gyeng�ts�k a vall�st. Ez lehet a legnagyobb hozz�j�rul�sunk a civi�liz�ci�hoz."

S�lyos szavak ezek, �m Dawkins m�g tov�bb ment: „V�gk�pp elegem van a vall�s ir�nti tiszteletb�l, amit agymos�ssal bel�nk neveltek." Peter Atkins oxfordi k�miaprofesszor is az ateizmus oldal�n �ll: „Az emberis�gnek el kell fogadnia, hogy a tudom�ny megsemmis�tette a kozmikus c�lban val� hit indokolts�g�t, �s e c�l tov�bb�l�s�t csak az �rzelmek t�pl�lj�k." Richard Dawkins Atkins v�lem�ny�re is „r�tesz m�g egy lap�ttal". � az Istenben val� hitet veszedelmes dolognak tartja, amit ki kell k�sz�b�lni: „Divatos dolog v�g�t�letr�l besz�lni ama vesz�ly kapcs�n, amit az AIDS-v�rus, a kergemarhak�r �s m�s dolgok jelentenek, de �n �gy gondolom, hogy a vil�g egyik legnagyobb veszedelme a hit, amely hasonl�t a himl�v�rushoz, csak nehezebben irthat� ki. A hit - olyan meggy�z�d�s l�v�n, ami nem bizony�t�kokon alapul - a vall�sok f� b�ne."

John Lennox, a kereszt�ny apologetika kiemelked� k�pvisel�je A tudom�ny val�ban eltemette Istent? c�m� m�v�ben a k�vetkez� kritik�val v�laszol Dawkins agressz�v kit�r�s�re: „...a kereszt�nys�g f��ramlata azt vallja, hogy a hit �s a bizony�t�kok nem v�laszthat�k el egym�st�l. Val�j�ban a hit a bizony�t�kokra adott v�lasz, �s nem a bizony�t�kok hi�nya f�l�tt val� �rvendez�s... P�l apostol ugyanezt mondja, amit a modern tudom�ny sok �tt�r�je is hitt, nevezetesen, hogy Isten l�tez�s�nek legf�bb bizony�t�ka maga a term�szet: »Ami ugyanis nem l�that� bel�le: az � �r�k hatalma �s istens�ge, az a vil�g teremt�s�t�l fogva alkot�sainak �rtelmes vizsg�lata r�v�n megl�that�. Enn�lfogva nincs ments�g�k.« (P�l apostol R�maiakhoz �rt levele 1:20). A bibliai hitb�l nem k�vetkezik, hogy olyan dolgokban kell hinni, amelyekre nincs bizony�t�k. Ak�rcsak a tudom�nyban, a hit, a j�zan �sz �s a bizony�t�kok �sszetartoznak. Kider�l, hogy Dawkins meghat�roz�sa, miszerint a hit nem m�s, mint »vakhit«, pontosan ellent�te a bibliai meghat�roz�snak."

Amikor Lennox a „bizony�t�kok hi�ny�n val� �rvendez�sr�l" elutas�t�an besz�l, Dawkins egy kor�bbi durva kijelent�s�re utal (The Daily Telegraph Science Extra, 1989. szeptember 11.), amely �gy hangzott: „m�g a tudom�nyos meggy�z�d�s nyilv�nosan ellen�rizhet� bizony�t�kokon alapul, a vall�sos hit nemcsak hogy n�lk�l�z minden bizony�t�kot, de m�g �r�l is a bizony�t�kokt�l val� f�ggetlens�gnek, amit hangosan hirdet a h�ztet�r�l". A kijelent�s �le nyilv�nval�an a bibliai hit ellen ir�nyul. Ugyanakkor - elk�peszt� k�vetkezetlens�ggel - � maga mulasztja el bizony�t�kokkal al�t�masztani azt az �ll�t�s�t, miszerint a h�v� ember �r�me a bizony�t�kokt�l val� f�ggetlens�g. Nem is teheti, mert ilyen bizony�t�k egyszer�en nem l�tezik.

Alister McGrath neves oxfordi biok�mikus, aki ateista h�tt�rb�l �ppen a tudom�ny bizony�t�kainak j�zan elemz�se alapj�n jutott el a ny�ltan v�llalt kereszt�ny hithez �s apologetik�hoz, tanuls�gos k�nyvet �rt Richard Dawkins �let�tj�r�l, k�ldet�studat�r�l, kimagasl� tehets�g�r�l �s k�rlelhetetlen Isten-elleness�g�r�l (Dawkins Istene. Pozsony, 2008, Kalligram). Ebben meg�llap�tja, hogy Dawkins nem tanulm�nyozott egyetlen komoly kereszt�ny gondolkod�t sem, �s teol�giai ismeretei - tudom�nyos felk�sz�lts�g�vel ellent�tben - megd�bbent�en hi�nyosak. Bibliai ismereteit harmadrang� bibliakritikusok �r�saib�l �s nem a Biblia k�zvetlen tanulm�nyoz�s�b�l mer�ti, ez�rt a kereszt�ny tud�sokkal folytatott nyilv�nos vit�kban minden eszk�zzel igyekszik elker�lni a tudom�ny �s a bibliai hit hat�rfel�leteinek m�lyebb megt�rgyal�s�t. Rendk�v�l er�s viszont a tudom�nyos ismeretterjeszt�sben, mesterien b�nik a szavakkal, �s nagyon vil�gosan k�pes megmagyar�zni d�nt� fontoss�g� - �s gyakran neh�z - tudom�nyos elgondol�sokat. Az �nz� g�n c�m� k�nyve, amelyben vall�selleness�ge m�g csak k�zvetve �rz�kelhet�, a maga nem�ben a m�faj legjobbjai k�z�tt van a vil�gon. Mint McGrath megjegyzi, egy�ltal�n nem volt meglep�, hogy a New York Times m�ltat�sa szerint „az ilyen n�pszer�s�t� �r�sok hat�s�ra az olvas� zseninek �rezheti mag�t".

Tudom�ny �s vall�s

A Guardian �s a Telegraph angol lapok id�n szeptemberben sz�moltak be arr�l, hogy a vil�gj�r� term�szetb�v�r, filmes �s �r�, a nyugd�jba vonult David Attenborough csatlakozott az ateizmus�t ny�ltan hirdet� Richard Dawkinshoz �s harminc kiemelked� felk�sz�lts�g� tud�st�rs�hoz abban a kamp�nyban, amely „a kreacionizmusnak �s az intelligens tervez�snek az oszt�lytermekb�l val� ki�z�s�t" c�lozza. Tov�bbi tud�sok is t�mogatj�k a kamp�nyt, t�bbek k�z�tt Sir Paul Nurse, a Royal Society eln�ke, Colin Blake���more neurobiol�gus-professzor, Jim Al-Khalili elm�leti fizikus �s Michael Reiss felszentelt anglik�n lelkip�sztor.

A kamp�nyol�k r� akarj�k venni a brit korm�nyt arra, hogy tiltsa ki a kreacionizmust az iskol�kb�l, �s mind az �ltal�nos iskol�kban, mind a k�z�piskol�kban kiz�r�lag az evol�ci�t tan�ts�k. Annak ellen�re, hogy a Guardian cikke id�zi az Ipsos Mori 2009-es felm�r�s�t, amely szerint „a brit feln�tt lakoss�gnak t�bb mint a fele �gy gondolja, hogy az intelligens tervez�st �s a kreacionizmust az evol�ci�val p�rhuzamosan tan�tani kell az iskolai tudom�nyos �r�kon - �s ez az ar�ny magasabb, mint az Egyes�lt �llamokban".

Ha az evolucionist�knak kamp�nyolniuk kell, hogy r�vegy�k a korm�nyokat �s a b�r�s�gokat saj�t hit�k tan�t�s�nak er�szakos t�mogat�s�ra, �s hogy tiltsanak b�rmilyen kritik�t vagy ellent�tes meggy�z�d�st, val�j�ban elismerik, hogy elk�pzel�seik nem �llnak meg komoly tudom�nyos kritika el�tt. Ha az evol�ci� val�ban j�l megalapozott tudom�nyos megk�zel�t�s lenne, akkor nem kellene tartania semmif�le alapos elemz� vizsg�latt�l, �s nem volna sz�ks�g arra, hogy politikusok �s jog�szok h�ta m�g� b�jjon. Arra pedig k�l�n�sen nem volna sz�ks�g, hogy iskol�kra �s di�kokra hivatkozva t�madja meg vil�gmagyar�zati ellenfeleit.

(A szerz� m�rn�k-informatikus, egyetemi tan�r, az MTA doktora.)