Hitvall�k �s F�hrer-h�v�k a n�ci N�metorsz�gban

A kereszt�ny�ld�z�sek t�rt�nete (34. r�sz)

A totalit�rius nemzetiszocialista �llam nem csup�n a t�rsadalom minden zug�t k�v�nta ellen�rz�se alatt tartani, hanem jelleg�b�l ad�d�an a ter�let�n �l� emberek lelk�t is. Az �rja faj felszabad�t�s�t nem csup�n az �lett�r megszerz�s�vel, hanem a zsid�-kereszt�ny kinyilatkoztat�s teljes tagad�s�val, az egyetemes etikai parancsolatokat a n�cik szerint genetikailag mag�ban hordoz� zsid� n�p teljes kiirt�s�val, a k�s�bbiekben pedig a kereszt�ny hit minden form�j�nak elt�rl�s�vel k�v�nt�k megval�s�tani. A magukat „istenh�v�nek" vall� nemzetiszocialist�k cselekedeteikkel nyilv�nval�an bebizony�tott�k, hogy nem a Szent�r�s �ltal bemutatott Istenben hittek. C�ljuk a h�v�k passzivit�sba k�nyszer�t�se volt, hogy v�grehajthass�k az „�j Eur�pa" megalkot�s�t.

Ha a nemzetiszocializmust nem csup�n politikai programk�nt vizsg�ljuk, akkor meg�lep�, hogy milyen sok vall�si elemet fedezhet�nk fel a n�cizmus sz�nd�kaiban �s gyakorlat�ban. Mindenekel�tt rendelkezett egy t�rt�nelmi v�zi�val, amelyben az �j N�met Birodalom - amelyet

ezer��vesnek neveztek - l�trej�tt�re �s az �rja n�p misztikus rendeltet�s�nek bet�lt�s�re t�rekedett. Saj�tos vall�si nyelvezete, vall�si liturgi�i �s szent r�tusai voltak, amelyek a v�r �s t�z metafor�i k�r� �p�ltek fel. A vall�si ritu�l�k k�z�tt �rdemes megeml�teni a minden �vben megrendez�sre ker�l� Birodalmi P�rtnapokat, amikor a h�v�k mintegy zar�ndoklatk�nt kerest�k fel az adott helysz�nt.

P�rtnapok N�rnbergben

A n�ci hatalom�tv�telt, 1933 janu�rj�t k�vet�en a Birodalmi P�rtnapokat mindig N�rnbergben tartott�k, ahol k�l�n ritu�lis t�r ki�p�t�se kezd�d�tt meg, hogy a n�met n�p k�pvisel�i k�z�sen im�dhass�k messi�sukat, Adolf Hitlert. Kongresszusi csarnokot kezdtek �p�teni, amelyben a F�hrer �vente egyszer t�bb t�zezer p�rttag el�tt besz�lt volna. A pergamoni Zeusz-olt�r mint�j�ra fel�p�tett lel�t� �s sz�noki emelv�ny szolg�lta azt a c�lt, hogy Hitler a sz�lesebb nyilv�noss�g el�tt elmondhassa kinyilatkoztat�sait.

Az �sz elej�n, �ltal�ban szeptemberben szervezett Birodalmi P�rtnapokra az orsz�g minden t�j�r�l �rkeztek a Hitlerjugend fiataljai, akik gyalogosan, zar�ndoklatk�nt tett�k meg a gyakran t�bb sz�z kilom�teres t�vot. Ezekr�l az utakr�l propagandafilmet is forgattak, ezzel mutatva be a n�cizmus fiatal �s er�s j�v�j�t. A pog�ny k�pzetek �s fogalmak kereszt�ny elemekkel fon�dtak �ssze.

K�l�n�sen igaz volt ez a n�cizmus elitcsapat�ra, a Heinrich Himmler �ltal megszervezett �s ir�ny�tott SS-re. A mindenkori Birodalmi Vezet� mellett minden esetben tizenk�t SS-t�bornok �llt, m�solva ezzel J�zus �s tizenk�t tan�tv�nya kapcsolat�t. A m�lyen okkult �s nordikus mitol�gi�val tel�tett szervezet tudatosan k�zd�tt a zsid�-kereszt�ny kinyilatkoztat�s ellen. A Harmadik Birodalomban a n�ci z�szl� fel� mutatott �dv�zl� karlend�t�s �s a F�hrer nev�nek k�sz�nt�sbe illeszt�se sokak sz�m�ra vall�si t�ltettel b�rt. A nemzetiszocializmusnak saj�t messi�sa is volt: Adolf Hitler. A mozgalom rendelkezett saj�t bibli�val is, ez volt Hitlernek a b�rt�nben �rt programad� k�nyve, a Mein Kampf (Harcom).

Birodalmi konkord�tum

A n�cik a csal�di �s a faji �rdekeket hangs�lyozva l�ptek fel, az ateizmus �s a kommunizmus legy�z�s�t �g�rve. Ezzel sz�mos h�v� figyelm�t elterelt�k a l�nyegr�l: az �j hit k�rd�s�r�l. Sok kereszt�ny a legels� id�kben a n�met n�p sz�m�ra erk�lcsi meg�jul�st hoz� er�nek l�tta a nemzetiszocializmust. Noha a n�ci retorik�b�l kiolvashat� volt potenci�lis n�pirt� sz�nd�ka, a n�met kereszt�nys�g k�pvisel�i �s a h�vek - t�vesen - csup�n politikai p�rtnak �t�lt�k.

Mire felismert�k, hogy tulajdonk�ppen konkurens vall�si mozgalomr�l van sz�, m�r k�s� volt, a n�cik „lenyelt�k" az �llamot. Szinte nem maradt lehet�s�g az �rdek�rv�nyes�t�sre. Lehet�s�gei legink�bb a katolikus egyh�znak voltak, amely - ellent�tben a sz�ttagolt strukt�r�j� protest�ns felekezetekkel - k�zpontilag ir�ny�tott int�zm�ny volt. Emiatt �ket a n�cik sokkal vesz�lyesebbnek tartott�k a nemzetiszocializmusra n�zve, mint a protest�nsokat. R�ad�sul a katolikus egyh�z �rdekeinek k�pviselet�t �ppen azok a polg�ri p�rtok l�tt�k el - mint p�ld�ul a Zentrum -, akiket a n�cik k�ny�rtelen�l kiszor�tottak a hatalomb�l.

A hatalom�tv�telt k�vet�en a n�metorsz�gi katolikus egyh�z p�sp�kei megtagadt�k a szents�gek kiszolg�ltat�s�t a n�ci eszm�k k�pvisel�it�l. Komoly szellemi ellen�ll�st tan�s�tottak az �ltaluk istentagad�nak tartott „istenh�v�kkel" szemben. 1933. j�lius 8-a ut�n azonban minden megv�ltozott. Akkor �rt�k al� ugyanis azt a konkord�tumot, amely az egyik legjelent�sebb fejlem�ny volt a hitleri hatalom nemzetk�zi konszolid�ci�j�ban. A Vatik�n „minisztereln�ke", Eugenio Pacelli �llamtitk�r (a k�s�bbi XII. Pius p�pa) a n�met katolikus egyh�z t�j�koztat�sa n�lk�l folytatta le a megel�z� t�rgyal�sokat. Ezzel a megegyez�ssel k�v�nta biztos�tani a katolikus egyh�z jogait �s el�jogait N�metorsz�gban. Ezt k�vet�en a pl�b�nosok egyetlen katolikus h�v�nek sem tilthatt�k meg, hogy bel�pjen a n�ci p�rtba.

A konkord�tum gyakorlatilag megakad�lyozta a katolikus egyh�z kl�rus�t �s r�szben a laikusokat is, hogy fell�pjenek a n�cik ellen. Ahogyan a n�ci politika faji �s m�s szempontokb�l is radikaliz�l�dott, a katolikusok el�tt k�t lehet�s�g �llt: vagy megs�rtik a konkord�tumot, vagy csendben maradnak. A t�bbs�g az ut�bbit v�lasztotta. Ennek ellen�re a n�ci korm�ny �s hivatalai folyamatosan zaklatt�k az egyh�zat: elkobozt�k a katolikus �vod�kat, az egyh�ztagokat mondvacsin�lt v�dakkal meghurcolt�k, elt�vol�ttatt�k a fesz�leteket az iskol�kb�l, bez�ratt�k az egyh�zi nyomd�kat, �s akad�lyozt�k azoknak a seg�lyprogramoknak a m�k�d�s�t, amelyek a sz�rmaz�suk miatt „nem�k�v�natos" szem�lyekr�l gondoskodtak.

Ennek hat�s�ra XI. Pius p�pa kibocs�totta a „Mit brennender Sorge" (�g� aggodalommal) kezdet� enciklik�t, amelyben a rasszizmust is el�t�lte. A k�rlevelet a tilt�s ellen�re is becsemp�szt�k N�metorsz�gba, �s m�rciusban minden templomban egyszerre kihirdett�k.

A feld�h�d�tt n�cik folytatt�k a katolikusok zaklat�s�t, de 1939 k�s� �sz�n visszavettek a t�mad�sokb�l. A k�nyszer� fegyversz�netnek egyszer� oka volt: kit�rt a m�sodik vil�gh�bor�, �s Hitler a kereszt�nys�ggel val� v�gs� lesz�mol�st a gy�zelem ut�nra halasztotta, hiszen addig sz�ks�ge volt a n�met katolikusok milli�ira a fronton. A konfliktus azonban m�g sz�mos alkalommal ki�jult: 1939 �sz�t�l a Harmadik Birodalomban t�zezr�vel zajlott a fogyat�kkal �l� n�metek meggyilkol�sa, az �gynevezett T-4 program. A t�meges gyilkoss�got term�szetesen nem lehetett titokban tartani. Amikor a h�rek kisziv�rogtak �s sz�lesebb k�rben ismertt� v�ltak, August von Galen, M�nster p�sp�ke nyilv�nos pr�dik�ci�ban felemelte a szav�t az er�szakos eutan�ziaprogram ellen, ami sz�les k�r� tiltakoz�st eredm�nyezett. Ezzel el�rte, hogy a n�cik felhagytak a fogyat�kosok t�meges meggyilkol�s�val.

A zsid�k kiirt�s�ra tett k�s�rlettel szemben m�r csak n�h�ny f�pap tiltakozott: Konrad von Preysing, Berlin p�sp�ke �s Joseph Frings k�lni �rsek. Mindkett�j�ket zaklatni kezdte a Gestapo. 1943-ban a katolikus p�sp�k�k fuldai gy�l�s�n heves vita folyt arr�l, hogy felemelj�k-e a szavukat mint katolikus egyh�z a zsid�k legyilkol�sa ellen. V�g�l a konkord�tumra hivatkozva �s nacionalista �rzelmekt�l vez�relve elvetett�k a lehet�s�get. L�thatjuk, hogy a konkord�tum g�zsba k�t� hat�sa fel�l�rta a lelkiismeret szav�t.

Ink�bb n�metek, mint kereszt�nyek

�rdemes �ttekinteni azt is, hogyan alakult a r�gi hagyom�nyokra visszavezethet� n�met protestantizmus sorsa. A lutheri reform�ci�t k�vet�en a protest�ns felekezetek teo�l�gusai �s vezet�i az Ige nemzeti nyelven val� hirdet�s�vel �s a politikai hatalomnak (Obrigkeit) val� engedelmess�g jegy�ben form�lt�k a n�met kult�r�t. Az egyh�zi int�zm�nyrendszert a fejedelmeknek rendelt�k al�, ez�rt a N�met Cs�sz�rs�g 1918-as felboml�s�t k�vet�en bizonytalanokk� v�ltak.

A legt�bb protest�ns egyh�zi vezet�, m�g a k�s�bb a rendszerrel szembefordul� Martin Niem�ller is, �dv�z�lte a n�cik hatalomra ker�l�s�t. Ezzel szemben, amikor a nemzetiszocialist�k k�zpontos�tani �s ezzel egy k�zben tartani igyekeztek a tartom�nyokra sz�ttagolt protest�nsokat, kit�rt a tiltakoz�s. Alig egy �vvel a n�ci hatalom�tv�tel ut�n a n�met protest�ns egyh�z k�t r�szre szakadt. Az egyh�zon bel�li nemzetiszocialista hatalom�tv�teli k�s�rlet elind�totta az �gynevezett Kirchenkampfot, amely hat�ssal volt minden n�metorsz�gi egyh�zra, de legink�bb a protestantizmusra gyakorolt hat�st.

A n�ci k�zpontos�t� k�s�rlet egyik eleme volt, hogy N�met Kereszt�nyek n�ven Ludwig M�ller birodalmi p�sp�k vezet�s�vel �j felekezetet hoztak l�tre. �k nem a Bibli�ra �s nem az egyh�zi tan�t�sokra t�maszkodtak, hanem els�sorban a n�ci ideol�gi�ra, ink�bb n�metek, mint kereszt�nyek akartak lenni. Helyeselt�k a n�cik politikai, faji t�rekv�seit, amelyeket az egyh�zon bel�l is meg akartak val�s�tani. Elvetett�k az �sz�vets�get mint „t�l zsid�s" k�nyvet. C�lul t�zt�k ki az �jsz�vets�g k�nyveinek megtiszt�t�s�t minden zsid� befoly�st�l �s elemt�l. Ki akart�k vetni azokat a lelk�szeket, akik nem tudtak tiszta �rja sz�rmaz�st igazolni. M�ller maga err�l �gy nyilatkozott: „Mi, N�met Kereszt�nyek alkotjuk a nemzetiszocializmus legels� frontvonal�t. Adolf Hitler�rt �lni, harcolni �s meghalni, egyenl� azzal, hogy igent mondunk a krisztusi �tra."

Amikor a N�met Kereszt�nyek t�bbs�get szereztek az egyh�zi v�laszt�sokon, kiv�lt egy csoport, �s megsz�letett a Hitvall� Egyh�z. Ma �gy tekinthet�nk r�juk, mint olyan h�v�kre, akik szembefordultak a n�cizmussal. 1934 m�jus�nak utols� napjaiban Wuppertal v�ros�ban zsinatot tartottak, �s kiadt�k a tan�cskoz�s helysz�n��l szolg�l� ker�letr�l elnevezett Barmeni Teol�giai Nyilatkozatnak nevezett hitvall�st. Ebben kifejezt�k hit�ket J�zus Krisztusban mint testt� lett Ig�ben, abban, hogy csak �ltala nyerhet az ember b�nbocs�natot; az egyh�zr�l mint nem emberi szervezetr�l, hanem a J�zus Krisztusban mint Megv�lt�ban h�v� emberek k�z�ss�g�r�l sz�ltak. Kijelentett�k: az �llam feladata a jog �s b�ke fenntart�sa.

Nem sz�ltak azonban a faji politik�val szemben, �s nem sarkallt�k cselekedetekre a h�v�ket. Ahogyan a Hitvall� Egyh�z emblematikus figur�ja, Martin Niem�ller lelk�sz a h�bor�t k�vet�en, m�ra sokat id�zettk�nt, keser�en kijelentette: „El�sz�r a kommunist�kat vitt�k el, de �n nem sz�ltam semmit, mert nem voltam kommunista. Azut�n a szocialist�kat vitt�k el, de �n nem sz�ltam semmit, mert nem voltam szocialista. Azt�n a szakszervezeti tagokat vitt�k el, de �n nem sz�ltam semmit, mert nem voltam szakszervezeti tag. Azut�n a zsid�kat vitt�k el, de �n nem sz�ltam semmit, mert nem vagyok zsid�. V�g�l elj�ttek �rtem is, �s akkorra m�r nem maradt senki, aki �rtem sz�t emeljen." �s val�ban �gy t�rt�nt.

Hitvall�k Hitler ellen

A rezsim kezdeti �veiben a vall�si ellen�ll�s kiz�r�lag vall�si k�nt�sben zajlott. M�g volt lehet�s�g a nonkomformista viselked�sre. 1935 ut�n fokoz�dott a nyom�s a n�met t�rsadalomra �s az egyh�zakra, ez�rt a politikai engedetlens�g ker�lt el�t�rbe. A h�bor� �veiben a Hitvall� Egyh�z mint politikai ellen�ll�si er�fesz�t�s sz�tesett. T�bbek k�z�tt az�rt, mert sz�mos lelk�szt katonai szolg�latra h�vtak be. A h�vek pedig, mint p�sztor n�lk�li juhok, vagy sz�tszaladtak �s beh�doltak, vagy - csek�ly sz�mban - a f�ldalatti ellen�ll�sba ker�ltek. K�z�j�k tartozott Dietrich Bonhoeffer, aki 1935-ben Londonb�l visszat�rve csatlakozott a Hitvall� Egyh�zhoz mint az igehirdet�i szemin�rium vezet�je. 1940-ig publik�lhatott, k�t k�nyve is megjelent: A szentek k�z�ss�ge �s a K�vet�s.

Bonhoeffer bizonyos ter�leteken nem tudott szak�tani egyh�za t�ves l�t�saival, k�l�n�sen a faji k�rd�sekben. „A szomor� igazs�g az, hogy Bonhoeffer sokkal jobb ember volt, mint amilyennek teol�gi�ja mutatja" - �rta r�la Frank H. Littel t�rt�n�sz. A pr�dik�tork�pz�t a Gestapo 1940-ben v�gleg bez�ratta. Bonhoeffernek megtiltott�k az igehirdet�st, a tan�t�st �s a publik�l�st. S�gor�n kereszt�l bekapcsol�dott a n�met ellen�ll�si mozgalomba. Az SS-szel rivaliz�l� titkosszolg�lat, az Abwehr keretein kereszt�l kamatoztatta tud�s�t. 1943-ban letart�ztatt�k �s b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. A berlini Tegel katonai b�rt�nben raboskodott, ahonnan egy vele �s hit�vel szimpatiz�l� �r seg�ts�g�vel siker�lt sz�mos cenz�r�zatlan levelet kicsemp�sznie.

Az 1944. j�lius 20-i, Hitler elleni sikertelen mer�nyletet k�vet�en az Abwehr t�bb tagj�val egy�tt �tsz�ll�tott�k a Birodalmi Biztons�gi F�hivatal (RSHA) k�nz�kamr�j�ba. Innen Buchenwaldba, majd a flossenb�rgi koncentr�ci�s t�borba ker�lt. Amikor 1945 �prilis�nak els� napjaiban felfedezt�k Canaris tengernagy titkos napl�j�t, Hitler elrendelte az �sszes Abwehr-munkat�rs meggyilkol�s�t mint �sszeesk�v�k�t. Himmler SS Birodalmi Vezet� k�l�n parancs�ra Bonhoeffert �prilis 9-�n hajnalban Flossenb�rgben felakasztott�k.

A protest�ns egyh�zak tags�g�nak t�lnyom� t�bbs�ge, r�szben a megf�leml�t�s hat�s�ra, passz�v �s loj�lis maradt a rendszerhez, mint j� �llampolg�r kiszolg�lta annak c�ljait. Azokat pedig, akik valamilyen m�don szembesz�lltak a rezsimmel, szinte gondolkod�s n�lk�l koncentr�ci�s t�borba hurcolt�k. A dachaui l�gerben volt k�l�n barakk, amelyben csak a rendszernek be nem h�dol� papok �s lelk�szek voltak.

Kisegyh�zak �s a F�hrer

A nemzetiszocialista hatalom�tv�tel idej�n sz�mos olyan kereszt�ny vagy a Bibli�b�l kiemelt r�szekre �p�t� kereszt�ny sz�nezet� vall�si csoport volt N�metorsz�gban, amelyek a t�rt�nelmi felekezetekhez hasonl�an konfront�ltak a n�ci hatalommal.

Am�g a n�ci p�rt fels� vezet�s�ben - legal�bbis gyakorlati k�rd�sekben - elt�r� koncepci�k voltak a katolikus �s a protest�ns egyh�zak fel� val� viszonyul�sban, a kisebb felekezetek �gye s�rget�bb k�rd�seket vetett fel. Gyan�snak tal�lt�k t�bbek k�z�tt a nemzetk�zi kapcsolataikat �s az evang�liumi kereszt�ny szervezetekben val� r�szv�tel�ket. Noha voltak k�z�tt�k, akik az erk�lcsi �s gyakorlati ellen�ll�st v�lasztott�k, vezet� test�leteik a nemzetk�zi kapcsolatok minimaliz�l�s�val �s csendes engedelmess�g�kkel t�bbnyire elker�lt�k a Gestapo figyelm�t.

Lester Sumrall amerikai lelk�sz magyarul is megjelent �n�letrajz�ban le�rta, hogy amikor 1937-ben pr�dik�ci�s �ton j�rt N�metorsz�gban, azt tapasztalta, hogy Hitler m�g a p�nk�sdiek egy r�sze sz�m�ra is elfogadott volt mint olyan vezet�, akit�l azt v�rt�k, hogy megf�kezi majd a bolsevizmust. Annyira elismert�k a F�hrert, hogy m�g p�nzt is gy�jt�ttek - annak ellen�re, hogy a n�ci vezet�s szektak�nt tekintette �ket, �s mindent megtett, hogy csoportjaikat felsz�molja.

M�r 1934-t�l zajlott a kisegyh�zak �ld�z�se, a felsz�mol�suk �s ellehetetlen�t�s�k kiemelt feladata volt a biztons�gi rend�rs�gnek. A beh�dolni nem hajland�kat kiemelt�k, hogy a t�bbs�get megf�leml�ts�k, �s �gy ellen�rizz�k �s passz�vv� tegy�k. A k�vetkez� reakci�k sz�lettek: a legkisebb k�z�ss�gek elhagyt�k N�metorsz�got. A t�bbs�g azonban igyekezett kiegyezni a rendszerrel. Az adventist�k az els� pillanatt�l nyilv�nosan deklar�lt�k nacionalizmusukat �s a n�ci p�rt ir�nti h�s�g�ket. �talak�tott�k a liturgi�t, hogy kiiktathat�ak legyenek bel�le az �sz�vets�g sz�vegei, �s kidolgozt�k az �llammal val� egy�ttm�k�d�s�k m�dj�t.

Azonban az adventist�k k�z�l kiv�lt Adventista Reformmozgalom tagjai nem k�t�ttek kompromisszumot, �s v�llalt�k az �ld�z�st a hit�k�rt. Noha a n�ci hat�s�goknak lett volna m�dja, hogy valamennyi „szekt�t" betilts�k, m�gsem tett�k meg. Az �rintettek nagy r�sze ugyanis t�mogat�s�r�l biztos�totta a n�ci p�rtot, m�sr�szt egy�ttm�k�d�tt a rendszer c�ljainak megval�s�t�s�ban, ha m�gsem, akkor csendben illegalit�sba vonult. Am�g tev�kenys�g�ket ellen�rizhett�k, nem l�ptek fel vel�k szemben, de a h�bor� ut�n az �sszes szabadegyh�zra a radik�lis felsz�mol�s v�rt volna.

Ki kell emeln�nk azt a teol�gi�j�ban nem kereszt�ny, de a Bibli�t elfogad� felekezetet, amelynek tagjai semmif�le kompromisszumot nem k�t�ttek a n�cikkal: a Jehova Tan�ir�l van sz�. Radik�lisan m�s utat v�lasztottak, mint a taktik�z� katolikus, protest�ns �s szabadegyh�zak. Figyelmen k�v�l hagyt�k a t�r�t�sre �s a gy�lekez�sre vonatkoz� tilalmakat, �r�saikban nev�k�n nevezt�k a n�ci rezsim b�neit, k�l�n�s tekintettel a zsid��ld�z�sre. Nem voltak hajland�ak fegyvert fogni. Nem voltak hajland�ak tisztelegni a n�ci lobog� el�tt. Nem voltak hajland�ak a „Heil Hitler!" k�sz�nt�sre sem. A tilt�s ellen�re �sszegy�ltek, hogy k�z�sen tanulm�nyozz�k a Bibli�t. A Gestapo k�m�letlen�l lecsapott r�juk. El�sz�r b�rt�nbe z�rt�k �ket, majd 1935-ben az els�k k�z�tt ker�ltek a rendszer nem politikai ellenfelei k�z�l a t�borokba. Lila h�romsz�ggel jel�lt�k meg �ket mint bibliatanulm�nyoz�kat. B�rmikor szabadulhattak volna, ha elismerik a n�ci rezsim l�tjogosults�g�t, �s megtagadj�k hit�ket. Nem tudunk olyanr�l, aki megtette volna. Az alig 20 ezer f�t sz�ml�l� csoportjukb�l t�bb mint 11 ezret k�ldtek t�borokba, ahol k�zel 2 ezren �let�ket vesztett�k. A gyermekeket elszak�tott�k a sz�l�kt�l, hogy n�ci csal�dokban nevelkedjenek. Kiv�geztek k�z�l�k 270 f�t mint lelkiismereti okokb�l katonai szolg�latot megtagad�t.

Amint azt Martin Niem�ller el�re l�tta - b�r maga kezdetben csak a kereszt�ny hitre t�rt zsid�k mellett �llt ki, mint a Hitvall� Egyh�z lelk�sze -, 1937-ben �rte is elj�ttek. A hat�s�gok lelk�szi hivatal�val val� vissza�l�ssel v�dolt�k. H�t h�napos vizsg�lati fogs�got k�vet�en a b�r�s�g p�nzb�ntet�sre �t�lte, �s szabadon bocs�totta. Hitler k�l�n utas�t�sa kellett ahhoz, hogy a lelk�szt, aki nem volt hajland� befogni a sz�j�t, �jra elfogj�k. El�sz�r a Berlin melletti sachsenhauseni koncentr�ci�s t�borba sz�ll�tott�k, majd 1941-ben Dachauba vitt�k, ahol 1945-�s szabadul�s�ig raboskodott.

A sokat �t�lt lelk�sz a h�bor� ut�n sz�mos �r�sban �s nyilv�nos besz�dben is felh�vta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb baj, ami a n�ci uralom alatt �l� n�met kereszt�nyekkel t�rt�nt, az, hogy passz�vv� v�ltak a terror hat�s�ra. �s ezzel assziszt�ltak mindahhoz a sz�rny�s�ghez, ami akkor t�rt�nt: „A n�metorsz�gi kereszt�nyek Isten el�tt nagyobb felel�ss�ggel tartoznak, mint a nemzetiszocialist�k, az SS vagy a Gestapo. Fel kellett volna ismern�nk Krisztus Urunkat szenved� �s �ld�z�tt felebar�tunkban, f�ggetlen�l att�l, hogy kommunista-e vagy zsid�." (Folytatjuk.)