Had�zenet a hitnek

A kereszt�ny�ld�z�sek t�rt�nete (28. r�sz)

Charles Darwin nem forgott magas k�r�kben, nem volt j� sz�nok, sem ravasz politikus. �r�ks�ge tal�n m�gis nagyobb hat�ssal volt az emberis�g gondol�ko�d�s�ra, mint b�rmely m�s tud�s�. A term�szetes kiv�laszt�d�ssal �s az evo��l��ci�val foglalkoz� �letm�ve a 19. sz�zadi meghat�roz� eszm�k k�z�l egyar�nt ihlet�je volt a freudizmusnak �s a marxizmusnak is (dedik�lt m�v�t, A t�k�t Marx el is k�ldte Darwinnak), 20. sz�zadi k�vet�i k�z�tt pedig megtal�lhat�k a n�cik �s a kommunist�k is. A brit tud�s szerint „az �l� szervezetek v�ltoz�konys�g�ban �s a term�szetes kiv�laszt�d�s folyamat�ban nincs t�bb tervszer�s�g, mint abban, ahogy a szesz�lyes sz�l f�j". Az �let term�szetfeletti forr�s�t megtagad� Darwin - tal�n akarata ellen�re is - a Bibli�val szemben �ll� eszmerendszerek szimb�lum�v� v�lt. Sz�let�s�nek k�tsz�zadik �vfordul�j�n a BBC �gy m�ltatta Darwint: „Az ember, aki meg�lte Istent."

Charles Darwinnak m�r a nagyapja is neves evolucionista volt. Erasmus Darwin sokoldal� tud�sk�nt sz�mos ter�leten megel�zte kor�t. Egyik 1779-ben keletkezett munk�j�ban p�ld�ul le�rta a hidrog�n �s oxig�n kever�k�vel m�k�d� rak�tahajt�m� alapelv�t, de tervezett besz�l� g�peket is. Az 1794-ben �rt Zoonomia c�m� k�nyv�ben unok�j�hoz k�s�rtetiesen hasonl�an �rja le az evol�ci� elm�let�t: „[Az �llatok] egyetlen �l� rostb�l fejl�dtek ki, a v�ltoz�sok f� mozgat�rug�ja pedig a k�rnyezethez val� alkalmazkod�s volt, ezek a v�ltoz�sok k�s�bb tov�bb�r�kl�dtek."

A vagyonos csal�db�l sz�rmaz� Charles Darwin el�sz�r orvosnak tanult, de mivel nem b�rta az oper�ci�k �s a v�r l�tv�ny�t, hamar lemondott r�la. Apja unszol�s�ra ekkor Cambridge-be, a Christ Collage-be ment teol�gi�t tanulni. Ez sem t�ls�gosan v�lt be neki, b�r �rdekes m�don, m�g a legt�bb tant�rgyb�l rosszul �llt, teol�gi�b�l az �tsz�z hallgat� k�z�l a huszadik legjobbnak bizonyult. Ennek is k�sz�nhette, hogy kiv�l� eredm�nnyel v�gezve szerzett diplom�t. Ekkor m�g - jegyzi meg k�s�bb - hiszi, hogy a „Biblia minden szava bet� szerint �s szigor�an v�ve igaz ". �gy az ide-oda csap�d�, c�ltalan fiatalember sz�m�ra �gy t�nt, hogy a lelk�szi hivat�sban tal�lja meg hely�t a vil�gban. A sors azonban k�zbesz�lt.

Darwin teol�giai mentora, John Stevens Henslow, akinek el�szeretettel hallgatta botanikai �s �sv�nytani el�ad�sait, az akkor huszonk�t �ves Darwint beaj�nlotta egy vil�gk�r�li kutat��tra. Apja rosszall�sa ellen�re v�llalta a Beagle nev� haj�n a k�t�ves utaz�st. A k�t �vb�l azonban v�g�l �t �v lett, Darwin pedig - hazak�ld�tt besz�mol�inak k�sz�nhet�en - egy csap�sra h�res ember� v�lt.

K�rbej�rta a vil�got

A k�t�rbocos Beagle 1831-ben futott ki Plymouthb�l, ugyanabb�l a kik�t�b�l, ahonnan k�t �vsz�zaddal kor�bban a purit�nokat sz�ll�t� Mayflower is �tnak indult az �jvil�gba. (Mindk�t �t �j vil�g alapk�v�t rakta le: a purit�nok Isten Orsz�g�t akart�k megalap�tani; Darwin haj��tja pedig az Isten n�lk�li vil�gk�p �ntudat�t alapozta meg.)

Az �t�ves �t alatt Darwin megismerte a bennsz�l�ttek �let�t, gondosan megfigyelte �s feljegyezte a v�ltozatos term�szeti t�jakat �s a k�l�nb�z� �l�l�nyeket. D�l-Amerika megker�l�se ut�n a csendes-�ce�ni Gal�pagos-szigetekhez �rkeztek, ahol �szrevette, hogy az itt tal�lhat� madarak (k�zt�k az �gynevezett Darwin-pintyek) �s egy�b fajok testfel�p�t�se kisebb-nagyobb m�rt�kben elt�r a kontinensen �l� fajt�rsaik�t�l: ez volt az egyik alapja a term�szetes kiv�laszt�d�s tan�nak, ami a modern tudom�ny egyik s�rthetetlen dogm�j�v� v�lt (l�sd keretes �r�sunkat). A szigetet elhagyva Ausztr�lia fel� haj�ztak (miut�n �j-Z�landon kiraktak egy misszion�riust), majd Fokv�ros �s Szent Ilona szigete k�vetkezett, hogy Braz�li�n �t visszat�rjenek Angli�ba.

Charles Darwin 1836 �sz�n teljesen kicser�l�dve t�rt vissza �tj�r�l: a kor�bban sz�tsz�rt, l�zeng� ifj� c�ltudatos, �sszeszedett fiatalemberr� v�lt. Hazak�ld�tt besz�mol�inak k�sz�nhet�en egy csap�sra h�res emberk�nt, anyagilag is meger�s�dve sz�l�v�ros�ba, Downe-ba k�lt�z�tt. Igyekezett �let�t racion�lis alapokra helyezni: a downe-i eml�kh�zban ma is megtekinthet� az a pap�rlap, amelyen tudom�nyos kimutat�st k�sz�tett arr�l, hogy �rdemes-e megh�zasodni.

A m�rleg negat�v oldal�n ilyen meg�llap�t�sok �lltak: „kevesebb p�nz jut a k�nyvekre", „borzalmas id�vesztes�g", a pozit�v oldalon pedig: „�lland� t�rs", ami „legal�bbis jobb, mint egy kutya". V�g�l a h�zass�g mellett d�nt�tt, �s 1839-ben elvette unokatestv�r�t, Emm�t, aki �sszesen t�z gyereket sz�lt neki. (Ma elterjedt t�vhit, hogy Darwinnak h�v� csal�dj�n bel�l is meg kellett k�zdenie t�ziseivel. �k ugyanis unit�riusok voltak, amely vall�s a Szenth�roms�g tagad�sa mellett tagadta p�ld�ul a teremt�s t�rt�net�t is.)

Hazat�r�se ut�n nagy gonddal kezdte rendszerezni tapasztalatait, majd nekil�tott �letm�ve, az evol�ci�s elm�let r�szletes kidolgoz�s�nak. Ehhez a t�bb �vtizedes munk�hoz f�k�nt a haj��t sor�n tett megfigyel�seit haszn�lta fel - egy�b olvasm�nyai mellett. Kiv�ltk�ppen kor�nak egyik legelismertebb geol�gusa, Charles Lyell munk�ja volt r� nagy hat�ssal, melyet �tja sor�n alaposan �ttanulm�nyozott. A m� - a korszak tudom�nyos felfog�s�t t�kr�zve - azt �ll�tja, hogy a teremt�s �s a csod�k nem magyar�znak meg semmit, puszt�n a vil�g eredet�nek k�rd�s�t egyszer�s�tik le. Darwin vil�gn�zete is megv�ltozott az �t sor�n: kezdetben a tenger�szek g�nyol�d�sai ellen�re ki�llt a Biblia tekint�lye mellett, a hazat�rte ut�ni �vekben viszont az �r�st �jraolvasva el�bb az �sz�vets�get helyezte egy szintre a hindu vagy b�rmely m�s vall�s irataival, majd J�zus Krisztus szem�ly�t is idegennek l�tta a tudom�nyos - �s igazinak v�lt - megismer�st�l. „A folyamat annyira fokozatos volt, hogy nem okozott nekem semmilyen rossz �rz�st" - vall err�l k�s�bb �n�letrajz�ban.

A term�szetes szelekci�

Darwin 1837-t�l folytatta nagyapja munk�ss�g�t. Ekkor v�zolta f�l el�sz�r elk�pzelt t�rzsf�j�t, �s 1844-re elk�sz�tett egy 230 oldalas tanulm�nyt, amit egyel�re csak sz�kebb bar�ti k��r�nek mutatott meg. Bar�tja, Alfred Russel Wallace azonban egy level�ben szinte pontosan le�rta a fajok eredet�re vonatkoz� ugyanazon n�zeteit. Darwin megrettent, hogy Wallace megel�zi, ez�rt gyorsan �ssze�ll�tott egy tanulm�nyt, �s elk�ldte a kor egyik legn�v�sabb tudom�nyos m�helye, a Linn� T�rsas�g egyik �l�s�re. A versenyfut�s v�g�l d�ntetlen�l v�gz�d�tt, mivel t�rs�� ugyanazon a napon �rkezett meg. A bemutat�s azonban kudarccal z�rult. A h�resen istenf�l� tud�s �ltal alap�tott t�rsas�g v�lem�ny�t Haughton professzor �gy foglalta �ssze: „[Darwin �rtekez�s�ben] minden �j gondolat hib�s, �s minden igazs�g r�gi."

V�g�l 1859-ben ker�lt 1250 p�ld�nyban a boltokba m�ve, s m�r az els� napon elfogyott. A sikert magyar�zza, hogy � volt az els�, aki meggy�z�er�vel �s r�szletesen �rvelt az evol�ci�s eszme mellett (noha az m�r kor�bban is ismert volt a tudom�nyos vil�g sz�m�ra). Az ekkorra m�r nagy t�bbs�get alkot� materialista �s racionalista tud�sr�teg gyorsan megl�tta a darwini elm�letben rejl� lehet�s�geket. Hamarosan �gy egyre nagyobb t�mogat�i k�r gy�lt k�r�je. Az 1859-ben kiadott, k�zel 1500 oldalas k�zirat�b�l egy t�m�r�tett 490 oldalas v�ltozatot k�sz�tett A fajok eredete term�szetes szelekci� �ltal, avagy az el�ny�s tulajdons�g� fajok fennmarad�sa az �let�rt folytatott harcban c�mmel.

T�mogat�i keresztes lovagk�nt v�delmezt�k a „forradalmi felfedez�st" sz�mos nyugati orsz�gban, hiszen sz�mukra az evol�ci� jelentette a r�gi, vall�sos vil�gb�l a „modern", tudom�nyos gondolkod�sba �tvezet� eszm�t. Angli�ban Thomas Huxley biol�gus - akit kort�rsai „Darwin bulldogjak�nt" emlegettek - nyilv�nos vit�kban �llt ki bar�tja mellett, s csapott �ssze egyebek k�zt Oxford p�sp�k�vel. Huxley harcos ateista volt, egyik h�res mond�sa szerint „a hit a megbocs�thatatlan b�n". (Ezt vallja 21. sz�zadi k�vet�je, Richard Dawkins ateista brit tud�s is, akit a m�di�ban gyakran „Darwin rotweilerek�nt" emlegetnek. Dawkins Az isteni t�veszme c�m� k�nyv�vel kiv�vta mag�nak az „ateizmus p�p�ja" c�met is. Dawkins szerint „a biol�giai tudom�nynak nem titkolt c�lja bebizony�tani, hogy ami �rtelmesen tervezettnek l�tszik, azt a v�letlen hozta l�tre".)

Darwin p�nikban

Darwin k�nyve els� r�n�z�sre semmiben sem t�nik ki a kor t�bbi tudom�nyos m�ve k�z�l, az �tlagolvas� sz�m�ra nyelvezete t�ls�gosan tudom�nyoskod�, nem igaz�n k�z�rthet�. A sz�veg t�bb hely�tt bels� ellentmond�sokat tartalmaz, �s hemzseg az elm�lettel kapcsolatos bizonytalankod�sra utal� kifejez�sekt�l. A „felt�telezhetj�k" kifejez�s, p�ld�ul 180-szor fordul el� a m�ben. (Darwin mintha sejtette volna, hogy m�ve mekkora felfordul�shoz vezet. „Olyan ez, mintha egy gyilkoss�got vallan�k be" - �rta egyik level�ben.)

Az elk�vetkez� �vtizedekben Darwin �sszesen hatszor adta ki a k�nyvet. Ez id� sor�n 5642 mondatot �rt �t, �s t�bb sz�zat t�r�lt bel�le. Ennek ellen�re is bizonyos r�szeket egyszer�en ki kellett hogy hagyjanak az �j kiad�sokb�l az azokban l�v� tudom�nyos abszurdit�sok miatt. Az evol�ci� kifejez�s egy�bk�nt egyszer sem fordul el� a m�ben, a hatodik kiad�sban is csak az evolv�lt sz� szerepel.

1871-ben kiadta Az ember sz�rmaz�sa c�m� m�v�t, majd egy �vre r� Az ember �s az �llat �rzelmeinek kifejez�se c�mmel �rt �jabb k�nyvet. Ezekben m�r tudatosan �sszemossa az ember �s az �llat k�zti hat�rokat, kijelentve, hogy nincs nagyobb k�l�nbs�g az emberi �s �llati �rzelmek, gondolkoz�s k�z�tt.

Darwin ekkorra m�r t�bb mint harminc�t �ve foglalkozott az elm�lettel, �s ez id� alatt eg�szs�gi �llapota nagyon rosszra fordult.

A nemr�g m�g fiatal, kit�n� sportember negyven�ves kor�ra m�r f�lig nyomor�kk� v�lt. Titokzatos betegs�g�nek ok�t ma sem tudj�k biztosan, de val�sz�n�leg pszichoszomatikus eredet� probl�m�ja volt. Rejt�lyes t�netcsoport k�nozta: olykor s�lyos szorong�s vett rajta er�t, sz�vritmuszavarok, l�gszomj, h�ny�s, hiszt�rikus s�r�s gy�t�rt�k, �s ilyenkor f�lt a szabadban tart�zkodni. K�l�n�sen ak�kor er�s�dtek fel a p�nikbetegs�gre utal� t�netek, amikor akt�van dolgozott az evol�ci� elm�let�n. Az Amerikai Orvosi T�rsas�g lapj�ban megjelent tanulm�ny szerint a tud�s p�nikbetegs�gben szenvedett. Ezt bizony�thatja, hogy Darwin sikerei ellen�re a t�rsadalomt�l elz�rtan, remetek�nt, visszah�z�dva �lt, a sz�l�faluj�t�l f�l kilom�terre l�v� h�z�ban. M�sok szerint hipochonder volt, amit al�t�maszthat, hogy folyamatosan feljegyz�seket k�sz�tett t�neteir�l.

Darwin �lete v�g�n teljesen felhagyott evol�ci�s kutat�saival, �s kiad�sra sz�nt, terjedelmes m�v�nek �r�s�val is le�llt. �regemberk�nt m�r csak botanikai kutat�sokat v�gzett. Ek�zben az eg�szs�g�t is visszanyerte. 1882-ben, hetvenh�rom �vesen halt meg, �s a Westminster-ap�ts�gban temett�k el, nem messze Newton s�rj�t�l.

Az evol�ci� elnyeli a tudom�nyt

Darwin saj�t kor�ban vitatott elm�lete a 20. sz�zadra megk�rd�jelezhetetlen tudom�nyos dogm�v� v�lt. Giuseppe Sermonti olasz genetikus szerint ma „a darwinizmus a tudom�ny politikailag korrekt form�ja".

M�g Charles Darwin nev�t a vil�gon gyakorlatilag mindenhol ismerik, kort�rs�nak, a m�r eml�tett Alfred Russel Wallace-�t m�r ann�l kevesebben. (Pedig alapvet� elm�let�t manaps�g a tudom�nyos k�r�kben egyre ink�bb Darwin-Wallace-elm�letnek nevezik.) Ha ugyanis Darwin meg�llt volna a kett�j�k neve �ltal f�mjelzett „szelekci�n�l" - ami szerint az „egyazon fajhoz tartoz� egyedekben k�l�nf�le jellegzetess�gek alakulnak ki a k�rnyezet�kh�z val� alkalmazkod�s eredm�nyek�nt" - nev�t val�sz�n�leg Wallace-�hoz hasonl�an nem sokan ismern�k bizonyos tudom�nyos k�r�k�n k�v�l.

Darwin azonban a szelekci�t (Wallace-szal ellent�tben, aki ezt kategorikusan tagadta), olyan t�rv�nyszer�s�gnek �ll�totta be, amely alapj�n az �sszes faj - �s ami a legl�nyegesebb, az ember is - egyetlen k�z�s �sre vezethet� vissza, megalapozva ezzel az evol�ci� �ltal�nos elm�let�t.

Az 1800-as �vek nyugati t�rsadalm�nak polg�r�t nagyr�szt hidegen hagyt�k a szelekci� bonyolult folyamatai, �rdekelte viszont mindaz, amit Darwin levezetett bel�l�k. A kor embere m�r a felvil�gosod�s, Kant �s Hume gondolatain n�tt fel, �s a materialista �letfelfog�s �let�nek szerves r�sz�t alkotta. David Hume ateista sk�t gondolkod� a Tanulm�ny az emberi �rtelemr�l c�m� m�v�ben �lesen t�madta a Bibli�nak minden ter�let�t, „azt �ll�totta, hogy ha ma nem t�rt�nnek csod�k, nyilv�nval�an nem is t�rt�ntek sohasem. M�ve a term�szetfelettibe vetett marad�k hitet is kigyoml�lta az eur�pai tudom�nyos gondolkod�sb�l. Ennek hat�s�ra a kereszt�ny �rtelmis�giek egyik csoportja tiltakozott ugyan, �m mivel maguk sem hittek a csod�kban, nem is tapasztaltak meg ilyeneket, ez�rt nem voltak k�pesek hat�kony v�laszt adni a szkeptikus filoz�fi�ra". (Erdei L. Tam�s, �j Exodus, 2002. augusztus.)

Ennek az ateista vil�gfelfog�snak a leg�rz�kenyebb pontja nyilv�nval�an az eredet k�rd�se volt. Erre ugyanis addig csak a bibliai teremt�st�rt�net adott kiel�g�t� v�laszt, eltekintve az akkor m�g csak kezdetlegesnek mondhat� evol�ci�s hipot�zisekt�l.

Darwin saj�t elm�let�vel erre a sz�ks�gre reag�lt, �s ezzel kiengedte a szellemet a palackb�l. A biol�giai evol�ci� hamarosan mag�val hozta a t�bbit is. A f�ld n�h�ny �ven bel�l �vmilli�rdokat �regedett, az �snemz�s �j k�nt�sben szint�n visszat�rt a tudom�nyos vil�gba, az univerzum eredet�re is sorra j�ttek a hipot�zisek. Hiszen ha Isten nem kellett az �l�vil�g megjelen�s�hez, ezekhez sem volt r� sz�ks�g - �ll�tott�k.

Kepler, Newton, Pascal �s Linn� idealista, a hitet a tudom�nnyal egyenrang�nak tart� gondolkoz�sm�dj�t felv�lt� tudom�nyos materialista n�zet az evol�ci�elm�let kifejl�d�s�vel �rt a cs�cspontj�ra. Ekkor m�r minden adott volt ahhoz, hogy kijelents�k: a tudom�ny nem t�ri meg Istent �s a benne val� hit b�rmilyen form�j�t.

Az egyre gyorsul� folyamatoknak m�sik dr�mai k�vetkezm�nye az lett, hogy a tudom�ny, amely az idealista tud�sok szerint az Istenbe vetett hit t�mogat�s�ra-er�s�t�s�re val�, �ppen az ellent�tes hat�st �rte el. Pedig m�g Einstein is kijelentette, hogy

„A tudom�ny vall�s n�lk�l s�nta, a vall�s tudom�ny n�lk�l vak". Az �gy �jra�rtelmezett „tudom�ny" n�h�ny �vtized alatt az ateizmus, az Isten �s a term�szetf�l�tti tagad�s�nak sz�sz�l�ja lett, amely mik�zben a totalit�rius rendszereknek felment�st adott b�rmif�le mor�lis g�t �tl�p�s�re „t�rsadalom�talak�t�" k�s�rleteikben, embe�rek milli�iban oltotta ki a m�r egy�bk�nt is csak pisl�kol� hit utols� l�ngjait. (Folytatjuk.)