�letvesz�ly a F�ld hat�r�n

A reform�ci� megcsontosod�sa elleni reakci�k�nt a val�sz�n�leg Hollandi�b�l kiindul� pietizmus a 17. sz�zadt�l j� ideig hatott valamennyi f��ram� protest�ns egyh�zban, m�gis legink�bb luther�nus meg�jul�si mozgalomk�nt tartj�k sz�mon. K�pvisel�i vallott�k, hogy �k hozt�k el a reform�ci� m�sodik f�zis�t. �rdekes m�don a protest�ns k�r�k�n t�l is megjelentek az Istennel val� szem�lyes k�z�ss�get hangs�lyoz� „pietista elemek" - p�ld�ul a janzenista katolikusok k�z�tt, majd a zsid� h�szid mozgalomban.

Miut�n Luther 1546-ban meghalt, k�vet�i az agressz�v k�lvinist�kt�l �s a katolikus jezsui�t�kt�l j�v� doktrin�lis nyom�s miatt sz�ks�gesnek �rezt�k, hogy megfogalmazz�k a kereszt�ny hit tant�teleit. Ezzel valamif�le protest�ns skolasztika vette kezdet�t a wittenbergi egyetem vezet�s�vel, ahol kijelentett�k, hogy a lutheranizmus hitelvei „birtokolj�k az isteni kinyilatkoztat�s �s k�telez� �rv�ny� igazs�g erej�t, m�gpedig nemcsak a tan ter�let�n, hanem minden dologban". Ez a defenz�v, s�lyosan dogmatikus hangs�lyk�r hozta l�tre a luther�nus konfesszionalizmust - azt a halott ortodoxi�t, amelyet Luther aligha tartott volna k�v�natosnak. Minthogy a p�sztorok ilyen szellemi kl�m�ban n�ttek fel, nem csoda, hogy pr�dik�ci�ikban a luther�nus tanok dogmatikus kifejt�s�t, valamint a k�lvinizmussal �s a katolicizmussal szembeni vit�t tekintett�k legfontosabb feladatuknak, nem pedig a Szent�r�s gyakorlatias hirdet�s�t, amely �lettel t�lthette volna fel a gy�lekezeteiket.

A N�metorsz�gban uralkod� siralmas szellemis�ghez a harminc�ves h�bor� katasztrof�lis k�vetkezm�nyei is hozz�j�rultak. A lakoss�got �hs�g �s j�rv�ny tizedelte, �s t�megesen menek�lni�k kellett a fosztogat� katon�k el�l. Eg�sz falvak n�ptelenedtek el. A h�bor� borzalmai mintha ki�lt�k volna az emberekb�l az erk�lcsi �rz�ket �s egy�tt�rz�st. Ebben a k�zegben minden szem�lyes, �l� hit ut�n ki�ltott, �s a pietist�k �ppen erre a sz�ks�gre mutattak r�: a hit l�nyege - mondt�k - Isten kegyelm�nek szem�lyes, bels� megtapasztal�sa. M�sodszor pedig fontosnak tartott�k, hogy az �l� hit� kereszt�nyek szorosabb k�z�ss�get alkotva egy�tt keress�k Istent, tanulm�nyozz�k az Ig�t. Ezzel a kereszt�ny hit�let s�lypontj�t kimozd�tott�k az �llamegyh�z kereteib�l. Olyan szellemi k�zpontokat hoztak l�tre, ahonnan laikus pr�dik�torok rajzottak ki, hogy a t�rsadalom minden r�tege fel� szolg�ljanak. B�r korunkban hivatalosan nem l�teznek pietista egyh�zfelekezetek, a mozgalom szellemi �r�ks�ge ma is tov�bb �l minden�tt, ahol egyszer� h�v�k spont�n �nekekkel dics��tik Istent, bibliatanulm�nyoz� k�r�ket �s �bred�si �sszej�veteleket l�togatnak, az evang�lium terjed�s�t adakoz�ssal seg�tik, mik�zben hangs�lyt tesznek a t�rsadalmi aktivit�sra �s a karitat�v munk�ra is - egysz�val, teljes sz�vb�l meg�lik a hit�ket.

Elindul a meg�jul�s

A pietizmus els� lend�t�erej�t Johann Arndt (1555-1621) munk�ss�ga adta. Egy luther�nus lelk�sz fiak�nt orvostudom�nyt tanult, de egy s�lyos betegs�g k�vetkezt�ben komolyan tanulm�nyozni kezdte a Szent�r�st, �s 1583-ban p�sztor lett. Er�teljes pr�dik�ci�iban �s hitbuzgalmi �r�saiban - ezek k�z�l legfontosabb a klasszikuss� lett Igaz kereszt�nys�g - az �jj�sz�let�s megtapasztal�s�t hirdette, �s azt, hogy a kereszt�ny elk�telezetts�g olyan �le-tet eredm�nyez, amelynek mint�j�ul J�zus Krisztus szolg�l. B�r Arndt ortodoxi�j�t t�bben t�madt�k, befoly�sa er�teljesen n�vekedett, elveit sok luth�er�nus teol�gus mag��v� tette. Azonban az a szem�ly, aki a pietizmust hat�rozott c�lokat k�vet� mozgalomm� form�lta, Philipp Jakob Spener (1635-1705) volt.

K�z�rthet� �zenetek, odasz�nt �let

Spener t�rt�nelmet �s teol�gi�t tanult Strassburgban, 1666-ban iktatt�k be a luther�nus kl�rusba Frankfurtban. K�pzett p�sztor l�v�n j�l ismerte a reform�torok �s ellenreform�torok �r�sait, �s arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy nem el�g doktrin�lis tisztas�gr�l gondoskodni - az egy�n bels� �let�nek is meg kell v�ltoznia. Vallotta, hogy a fejekben felhalmozott vall�sos ismereteket most m�r sz�vb�li hitnek kell felv�ltania. Pr�dik�ci�iban az odasz�nt �let �rt�k�t emelte ki a dogm�kkal szemben; az elm�letekkel szemben a gyakorlati kereszt�nys�get hangs�lyozta. Pr�dik�tort�rsait arra k�rte, hogy a csak kevesek sz�m�ra �rdekes technikai sz�noklatok helyett �p�t� �s k�z�rthet� �zeneteket hirdessenek a sz�sz�kr�l. K�v�natosnak tartotta, hogy a h�v�k - a n�k bevon�s�val - h�zicsoport jelleg� �sszej�veteleken egy�tt tanulm�nyozz�k a Bibli�t, hogy azut�n a t�gabb egyh�z meg�jul�s�t kataliz�lj�k. A trad�ci�kban gondolkod� luther�nus teol�gusok r�sz�r�l a szellemi �let fejleszt�s�re tett �sszes javaslata kritik�t v�ltott ki. Spener purit�n vezet�kkel is kapcsolatban �llt, p�ld�ul levelezett az amerikai Cotton Mathersszel. A pietista kifejez�st itt, Frankfurtban alkalmazt�k el�sz�r Spenerre �s k�vet�ire - a g�nyn�v k�r�lbel�l a 'kegyesked�' jelent�ssel b�rt.

Spener az egyh�z szellemi roml�s�nak ok�t az igazi, �l� hit hi�ny�ban l�tta, �s 1675-ben megjelent h�res m�v�ben, az Istenf�l� k�v�ns�gokban minden vonatkoz�sban ezt a roml�st k�v�nta gy�gykezelni. M�ve a pietista reformok k�zik�nyve lett. Az Istenf�l� k�v�ns�gok teljes �sszhangban �llt a lutheri teol�gi�val, kiv�ve Spenernek azt a meggy�z�d�s�t, hogy lesz ezer�ves uralom a f�ld�n. Hitt abban is - ez�rt is t�madt�k -, hogy a zsid�s�g a j�v�ben felismeri Krisztusban a Messi�s�t. Az �jsz�vets�gi h�v�k egyetemes paps�g�ra vonatkoz� tan�t�st is a gyakor�latba akarta �ltetni, Luthert id�zve buzd�tott arra, hogy minden kereszt�ny akt�v szerepet v�llaljon a szolg�latban.

1686-ban Drezd�ban lett udvari pr�dik�tor. Megalkuv�smentes igehirdet�se gyakran bajba sodorta, �s �t �v m�lt�n III. Frigyes brandenburgi v�laszt�fejedelem aj�nlat�t elfogadva - aki k�s�bb I. Frigyes n�ven Poroszorsz�g kir�lya lett - Berlinbe k�lt�z�tt. Ott toler�nsabb viszonyok uralkodtak, �s pietista bar�tai sz�m�ra egyh�zi poz�ci�kat �s akad�mikus �letet biztos�thatott - legink�bb az �j hallei egyetemen, amely hal�l�nak idej�re a pietizmus k�zpontj�v� v�lt.

A mozgalom kiterjed
Hermann August Francke professzori kinevez�s�t is Spener j�rta ki Frigyesn�l. B�r Spener 1705 febru�rj�ban bek�vetkezett hal�l�ig tov�bb �rt �s pr�dik�lt, Francke (1663-1727) emelkedett a pietista mozgalom vez�ralakj�v�. Kor�bban Francke a lipcsei egyetemen adott �r�kat, �s Spener ottani l�togat�s�nak �v�ben, 1687-ben er�teljes megt�r�si megtapasztal�sra jutott. Mik�zben igehirdet�sre k�sz�lve �pp jegyzetet �rt, egy bibliai vers sz�ven �t�tte: „Ezek pedig az�rt �rattak meg, hogy higgy�tek, hogy J�zus a Krisztus, az Istennek Fia, �s hogy ezt h�v�n, �lete�tek legyen az � nev�ben" (J�nos 20:21). Amit �t�lt, a megt�r�s mint�j�v� v�lt a mozgalomban. Vallotta, hogy a vil�g szeretete okozta �ress�g�rzet teszi lehet�v� az ember lelk�ben, hogy Isten h�v�s�ra b�nb�nattal v�laszoljon, �s ez fog a megt�r�shez vezetni. Ennek pedig �r�m �s �dvbizonyoss�g lesz a k�vetkezm�nye, amit az �ld�z�s �s a k�s�rt�seknek val� ellen�ll�s csak meger�s�t.

Ez a megt�r�sfelfog�s k�zponti helyet kapott John Wesley megtapasztal�s�ban, �s Eur�pa �s Amerika meg�jul�si mozgalmaiban is elfogad�sra tal�lt. Lipcs�ben fokozatosan t�rt h�d�tottak a pietista eszm�k, amit az egyetem teol�giai fakult�sa egyre nagyobb riadalommal szeml�lt. Fran-cke, akit v�g�l eltiltottak att�l, hogy bibliatanulm�nyoz� k�r�ket tartson, Apol�gia c�m� �r�s�ban v�laszolt a teol�giai v�dakra. 1689-90 folyam�n m�gis sz�m�zt�k a v�rosb�l, m�s pietista vezet�kkel egy�tt. A mozgalom elleni harc nem korl�toz�dott Lipcs�re, az ortodoxia v�d�b�sty�ja k�l�n�sen a sz�sz v�laszt�fejedelems�gben �p�lt ki. A wittenbergi egyetem ugyancsak vehemensen pietizmusellenes volt. Spener minden befoly�s�t latba vetve sem tudta megakad�lyozni Francke csoportj�nak �ld�z�s�t Lipcs�ben, sem a radik�lisabb pietist�k elszakad�s�t a luther�nus egyh�zt�l. A toler�ns Frigyes oltalma alatt azonban Francke szabadon m�k�dhetett, s�t, m�s pietista vezet�kkel a hallei egyetem oktat�i kar�ban is helyet kapott. A v�ros a pietizmus k�zpontj�v� v�lt N�metorsz�gban. A korai 18. sz�zadban hat �v alatt a pietist�k egyed�l Hall�ban sz�zezer �jsz�vets�get �s nyolcvanezer Bibli�t osztottak sz�t.

A mozgalom karitat�v tev�kenys�g�vel is kit�nt, Fran�cke a t�rsadalmi �s gazdas�gi reformok ter�let�n is komoly �s sz�lesk�r� er�fesz�t�seket tett. Iskol�kat, �rvah�zakat �s k�rh�zat alap�tott a t�rsadalom kitasz�tottjai sz�m�ra, az �zvegyekr�l is gondot viselt. Minden �rv�nak szakm�t adott a kez�be, a tehets�ges fiataloknak tanul�si lehet�s�get is biztos�tott. Az egyh�zi karitat�v munk�n t�lmen�en a szervezett �llami gondoz�s sz�m�ra is mint�t adott.

Protest�ns misszi�k a T�vol-Keleten

Az els� luther�nus reform�torok igehirdet�s�k hat�k�r�t m�g nem J�zus parancs�nak kontextus�ban �rtelmezt�k, miszerint az evang�liumot az eg�sz vil�gon hirdess�k. A pietista mozgalomban v�lt ez a pr�dik�torok sz�v�gy�v� - Francke hitt abban, hogy a vil�gon mindenkinek biztos�tani kell a lehet�s�get arra, hogy anyanyelv�n olvashassa a Bibli�t. Ez�rt meggy�z�d�se szerint az evang�lium hirdet�s�t a megt�rtek oktat�s�val kar�ltve kell v�gezni. � lett a protest�ns misszi�s tev�kenys�g �tt�r�je, misszion�riusk�pz� iskol�it - ismert volt arr�l, hogy k�l�nleges imameghallgat�sok k�s�rik az �let�t - adom�nyokb�l tartotta fenn.

Amikor D�nia pietista kir�lya, IV. Frigyes 1705-ben misszi�s munk�t k�v�nt elind�tani Indi�ban - protest�nsok r�sz�r�l ez volt az els� ilyen kil�p�s -, Francke hallei tan�tv�nyai k�z�tt tal�lt megfelel� szem�lyeket. K�t ifj� pietista, Bartholomeus Ziegenbalg �s Heinrich Pl�tschau utazott a koppenh�gai udvarba, munk�ra k�szen. A kir�ly v�rakoz�s�val ellent�tben azonban sem a d�n luther�nus egyh�z, sem a D�n Kelet-Indiai T�rsas�g nem t�mogatta a tervet - ami azt illeti, az ut�bbi m�g a misszion�riusok meg�rkezte el�tt �zenetet k�ld�tt Tranquebar korm�nyz�j�hoz, hogy minden m�don h�tr�ltassa Ziegenbalg�k tev�kenys�g�t.

Abban az id�ben Tranquebar m�r vir�gz� kereskedelmi k�zpont volt Tamil Nadu tartom�nyban, India d�lkeleti partvid�k�n. Harmincezres lakoss�g�t t�lnyom�r�szt helybeliek alkott�k, 90 k�l�nb�z� kasztba sorolva. Ezr�vel �ltek itt iszl�mh�v�k is. A lakoss�g tizennyolc k�l�nb�z� nyelven kommunik�lt, Ziegenbalg az egyik leg�elterjedtebb, a tamil tanul�s�hoz l�tott hozz�. K�zben a helyi n�pszok�sokat is tanulm�nyozni kezdte. A tamilok hamarosan a bizalmukba fogadt�k, azonban a tev�kenys�ge �tk�z�tt a D�n Kelet-Indiai T�rsas�g �rdekeivel, �s n�gy h�napra b�rt�nbe z�rt�k.

A tamil megt�r�ket seg�tette abban, hogy hit�ket a maguk kultur�lis k�rnyezet�ben �lhess�k meg. Amikor egy bennsz�l�tt orvos megk�rdezte t�le, hogy a kereszt�ny hitre t�rteknek fel kell-e adniuk kultur�lis �s t�rsadalmi st�tuszukat, Ziegenbalg �gy felelt: „Nem, a megt�rt tamiloknak nem kell eur�paiakk� v�lniuk! A megt�r�s nem a k�ls� megjelen�sben hoz v�ltoz�st, hanem ink�bb a gondolkod�sm�d �s �letvitel tekintet�ben." Ziegenbalg iskol�kat is alap�tott, ahol a bennsz�l�tt gyermekek a bibliaismeret mellett term�szettudom�nyokat is tanultak. Tamil nyelv� pr�dik�ci�i, himnuszai �s �r�sai is Francke misszi�s l�t�sait val�s�tott�k meg a t�rs�gben. 1715-ben kiadta az els� tamil �jsz�vets�get, �sz�vets�g-ford�t�s�t m�r koll�g�i, B. Schultze �s J. P. Fabricius fejezt�k be. Schultze

a Brit Kelet-Indiai T�rsas�g f� k�zpontj�ban, Madras v�ros�ban is luther�nus misszi�t alap�tott. Munk�j�nak egyik legtehets�gesebb folytat�ja C. T. Walther volt, aki az eur�pai misszion�riusok szerep�t �tmenetinek tartva nagyon fontosnak tartotta, hogy bennsz�l�tt vezet�k �lljanak a munka �l�re. Thanjavurban, a tamil kult�ra �si fellegv�r�ban - ide eur�paiak nem mert�k betenni a l�bukat - egyik tan�tv�nya, a r�mai katolicizmusb�l megt�rt Rajanayakkan alap�tott gy�lekezetet.

A hallei misszion�riusok k�z�l tal�n C. F. Schwarz szolg�lata volt a leghat�konyabb. A portug�l �s m�s, Indi�ban besz�lt eur�pai nyelvek mellett t�bb klasszikus �s modern helyi nyelvet, a tamilt, telugut, maratit, a perzs�t �s szanszkritot is haszn�lta pr�dik�tori, tan�t�i, s�t �llamf�rfi�i munk�ja sor�n. A misszi� s�lypontj�t fokozatosan �thelyezte a helyi igehirdet�k hat�k�r�be, akik azut�n elind�tott�k az els� �bred�si mozgalmat Indi�ban. Eg�sz falvakat vezettek Krisztushoz, k�l�n�sen a megvetett als�bb kasztokhoz tartoz�k k�r�ben.

Egy gazdag ifj�, aki k�vette J�zust

Nikolaus Ludwig von Zinzendorf gr�f (1700-1760) Francke egyik tan�tv�nya volt. T�bbek k�z�tt � biztos�totta a mozgalom fennmarad�s�t azzal, hogy kommun�lis szervezeteket hozott l�tre, �s olyan k�lcs�nhat�st teremtett a mozgalom �s a n�met felvil�gosod�s k�z�tt, ami Goeth�re �s m�s n�met intellekt�elekre is befoly�st gyakorolt. T�gabb egyh�zk�pe r�v�n ahhoz is hozz�j�rult, hogy a pietizmus a n�met lutheranizmus keretein t�l is elterjedjen. Rajta kereszt�l hatott a pietizmus a morva testv�rekre, s r�szben ezen az �ton jutott el a pietista befoly�s Angli�ba is.

Ludwig hathetes volt, amikor apja meghalt, anyja h�rom �vvel k�s�bb �jra f�rjhez ment. Az ifj� gr�f neveltet�se istenf�l� nagyn�nj�re �s nagyanyj�ra maradt. A nagymama, Henrietta Katherine von Gersdorf b�r�n� a pietista mozgalom j�l ismert szem�lyis�ge volt, aki a Szent�r�st az eredeti nyelveken tanulm�nyozta. Cseh hegyvid�ki birtok�n maga Spener �s Francke is gyakran f�lrevonulhatott, illetve a legk�l�nb�z�bb meggy�z�d�s� protest�ns vezet�k tal�lkoztak itt n�zeteik megvitat�s�ra. El�rvult unok�ja olyan otthonban n�hetett fel, amelynek l�gk�r�t az ima, a bibliatanulm�nyoz�s �s a zsolt�r�nekl�s szelleme itatta �t. A kis Ludwig kedvenc id�t�lt�se volt, hogy a v�rtorony ablak�n kereszt�l szerelmes leveleket „juttasson el" J�zushoz. Amikor a Sz�szorsz�got lerohan� sv�d katon�k a szob�j�ba rontottak, ugyancsak el�multak a kisfi� im�ja �s szavai hallat�n - �ppen Istennel gyakorolta a k�z�ss�g�t -, tal�n ez volt az els� az eg�sz �let�ben �jra �s �jra megt�rt�nt esetek k�z�tt, amikor szellemi kisug�rz�sa m�lyen meg�rintett m�sokat.

T�z�vesen nagyanyja Francke mell� adta tanulni. A k�vetkez� hat �vben nem csak a tan�r�kon sz�vta mag�ba a pietizmus l�gk�r�t. Francke asztal�n�l a hazal�togat� indiai evang�list�kat is megismerte, hallhatott nem mindennapos munk�jukr�l, megpr�b�ltat�saikr�l.

K�s�bb gy�mja utas�t�s�ra a pietizmus ir�nt m�r cseppet sem bar�ts�gos Wittenbergbe, a luther�nus ortodoxia er�d�tm�ny�be kellett k�lt�znie. Az udvari szolg�latra val� felk�sz�l�se szempontj�b�l sz�ks�ges egyetemi tanulm�nyait itt v�gezte. Zinzendorf �let魭ben m�r ekkor nagy szerepet kapott a „b�kess�gre igyekv�kre" vonatkoz� boldogmond�s, �m a wittenbergi tud�sok �s Francke �sszeb�k�t�s�n hi�ba f�radozott.

Ebben az id�ben t�rt�nt, hogy egy d�sseldorfi m�zeumban m�lyen megr�zta egy, a t�viskoszor�s Krisztust �br�zol� festm�ny alatti felirat: „�n ezt tettem �rted - te mit tett�l �n�rtem?" „M�r r�g�ta szeretem �t, de nem tettem �rte semmi k�l�n�set - vallotta be mag�nak. - De mostant�l mindent megteszek, b�rmint vezessen."

�ld�z�ttek patr�nusa

Drezdai sz�ll�s�n h�zicsoportot ind�tott, amely egyre t�bb l�togat�t vonzott. K�zben meg is n�s�lt, hitvese az ugyancsak er�sen pietista elk�telezetts�g� ifj� Erdmuth Dorothea von Reuss gr�fn� lett. Drezd�ban tal�lkoztak egy morva h�v�vel, aki a vall�si �ld�ztet�s el�l menek�lt el a haz�j�b�l. Zinzendorf letelep�tette �t tizedmag�val a birtok�n, egy k�s�bb Herrnhutnak elnevezett helyen.

A morva testv�rek a huszit�k szellemi �r�k�sei voltak. A harminc�ves h�bor� sor�n el�zt�k �ket sz�l�f�ldj�kr�l, Eur�pa-szerte sz�tsz�r�dtak, soraik megfogyatkoztak. A t�l�l�k titokban tartott�k �sszej�veteleiket, �s az�rt im�dkoztak, hogy egyh�zuk - az Egyes�lt Testv�rek - �jj�sz�lethessen.

Herrnhut hamarosan a n�met, cseh �s morva f�ldr�l �rkez� protest�ns �ld�z�ttek mened�khelye lett. Nem mindny�jan tartoztak az Egyes�lt Testv�rekhez, voltak k�z�tt�k luther�nusok, reform�tusok �s anabaptist�k is. Az els� id�kben e k�l�nf�le h�tter� protest�nsok keser� vit�kba �s doktrin�lis csat�kba mer�ltek egym�s ellen. A testv�ri szeretet hi�nya azzal fenyegette a k�z�ss�get, hogy darabokra szakad. Zinzendorf teljes l�ny�t �tadta a b�k�t�s szolg�lat�nak: a lehet� legbuzg�bban im�dkozott az�rt, hogy a h�borg� atyafiak megb�k�ljenek, �s h�zr�l h�zra j�rva csal�donk�nt b�tor�totta a k�z�ss�get. K�pes volt r�, hogy az egyik legindulatosabb atyafir�l �gy nyilatkozzon: „B�r a mi dr�ga Kereszt�ny D�vidunk fenevadnak titul�lt engem, Rothe urat pedig hamis pr�f�t�nak, m�gis tudjuk, hogy a sz�ve �szinte, �s helyes ir�nyba terelhetj�k �t. Nem rossz alapelv az, hogy amikor �szinte emberek helytelen �tra t�vednek, munk�ba kell �ket �ll�tani, �s akkor tapasztalatb�l megtanulj�k azt, amit spekul�ci�k �ltal sohasem tudhatnak meg." Boldogok a b�kess�gre igyekez�k: Zinzendorf f�radoz�s�t siker koron�zta. B�rmilyen val�sz�n�tlennek t�nt, hogy ilyen sokf�le trad�ci�b�l �rkez� h�v�k egy�ttm�k�dhessenek, miut�n elfogadtak egy 42 pontb�l �ll� szab�lyzatot, a „szekt�sok" b�v�hely�n Krisztus �l� gy�lekezete �p�lt fel. 1727. m�jus 12-�n mindannyian nagy �r�mmel �jonnan elk�telezt�k magukat Isten sz�m�ra, �g�retet t�ve arra, hogy a k�l�nbs�geket eltemetik, �s b�kess�gben �lnek. A megb�k�l�s �ta eltelt h�rom h�napot im�ban t�lt�tt�k, �s egys�g�k tet�pontjak�nt az augusztus 13-ai istentiszteleten Isten t�ze lesz�llt r�juk, szellemi er�vel t�lt�tte fel �s egys�gbe forrasztotta �ket. Zinzendorf p�nk�sdi megtapasztal�sk�nt utalt az esem�nyre, amelynek sor�n „egy Szellemmel itattattak meg". Egy jelenlev� szerint „sz�v�k megtelt a hit �s a Megv�lt� szeretet�nek t�z�vel, s az egym�s ir�nt �rzett �g� szeretettel is". A morva testv�rek k�z�ss�ge �jj�sz�letett, �s az eur�pai protestantizmus �l� kov�sza lett.

Evang�liumot hirdettek az indi�noknak

�t nappal k�s�bb, augusztus 18-�n Herrnhut gyermekei k�z�tt figyelemre m�lt� �bred�s t�rt�nt. Isten Szelleme annyira bet�lt�tte �ket, hogy az eg�sz �jszak�t im�ban t�lt�tt�k. Egy h�ttel k�s�bb, augusztus 25-�n a herrnhuti testv�rek imal�ncba kezdtek, amely azut�n t�bb mint sz�z �vig tartott - az a t�rai rendelet inspir�lta �ket, miszerint az �g��ldozati t�z nem alhatott ki az olt�ron. N�gy �vvel k�s�bb, 1731-ben kezdet�t vette a morva evangeliz�ci�, amelynek sor�n misszion�riusaik a vil�g szinte minden r�sz�re eljutottak: Gr�nlandra, Lappf�ldre, Suriname-ba, Guinea partjaira �s D�l-Afrik�ba, Alg�ri�ba �s az �szak-amerikai indi�nok k�z�, Ceylonba �s Konstantin�polyba - de Amszterdam zsid� negyed�ben is hirdett�k az evang�liumot. Ez a misszi�s aktivit�s h�rom okb�l is „elker�lhetetlennek" bizonyult Herrnhutban. Egyr�szt olyan szellemi t�z�zel teltek meg, amit nem tudtak �s nem is akartak visszatartani. M�sodszor, Zinzendorf a vil�g sok t�j�n utat nyithatott helyi korm�nyzati k�r�kbe, �s az evang�lium terjeszt�se �rdek�ben �lni is k�v�nt a lehet�s�ggel. Harmadszor pedig, a morva sz�m�z�ttek sz�m�ra a v�ndorl�, idegenbe szakadt �letm�d m�r am�gy is term�szetes volt.

Min�l magasabbra csaptak a misszi�s t�z l�ngjai Herrnhutban, ann�l keser�bb t�mad�sokkal illett�k ellens�gei, igyekezv�n al�akn�zni Zinzendorf szolg�lat�t. 1736-ban siker�lt sz�m�zni�k Sz�szorsz�gb�l, s Frankfurt k�zel�ben egy �don kast�lyban telepedett le csal�dj�val, ahol a herrnhutin�l is nagyobb k�z�ss�get �p�tett. 1741-t�l k�zel k�t �vet t�lt�tt �szak-Amerik�ban, hossz� utaz�sokat t�ve az indi�nok k�z�tti misszi�s munk�t k�sz�tette el�, �s itt is a protest�ns t�bort pr�b�lta egys�gre vezetni - sikertelen�l. (Folytatjuk.)