A reform�ci� �ld�z�ttjei

A reform�ci� t�rekv�seiben nem volt egys�ges, �s az �tkeres�sek sokf�les�ge Angli�ban is sok fesz�lts�ghez vezetett a vall�si tolerancia megsz�let�s�ig. �m a kontinent�lis sz�nt�rrel ellent�tben itt a protest�nsok szinte kiz�r�lag egym�s kez�t�l szenvedtek �ld�ztet�st a 17. sz�zadban. A baptist�k �s a kv�kerek sz�mos ponton tov�bb vitt�k a reform�ci� hit�j�t�sait, �s tev�kenys�g�knek m�ig hat� pozit�v k�vetkezm�nyei vannak, t�bbek k�z�tt a vall�sszabads�g eszm�j�nek fokozatos elterjed�se.

Az anabaptista mozgalmat a kegyetlen �ld�z�s kis h�j�n elt�r�lte az eur�pai kontinensen (V�zbefojtott �jrakeresztel�k. Hetek, 2011. m�jus 27.) – v�g�l j�r�szt Amerik�ban telepedtek le, ahol azut�n elvesz�tett�k misszi�s buzgalmukat. A t�rsadalomt�l �s a technikai fejl�d�st�l elz�rk�zott hagyom�ny�rz� k�z�ss�geik ma is megtal�lhat�k itt. A hat�suk m�gis jelent�s maradt az �vil�gban: Angli�ban olyan mozgalmak felsz�nre t�r�s�hez �s fejl��d�s�hez j�rult hozz�, mint az independensek�, a baptist�k� �s a kv�kerek�.

Csak a Szellem
I. (V�res) M�ria rekatoliz�ci�s t�rekv�sei ut�n f�ltestv�re, Erzs�bet kir�lyn� helyre�ll�totta �s megszil�rd�totta az anglik�n �llamvall�st. Anglia Egyh�za (Church of England) azonban nem felelt meg sem R�ma, sem a radik�lisabb protest�nsok ig�nyeinek, akik egy, a k�lvini eszm�k ment�n teljesen megreform�lt egyh�zban gondolkodtak. �k – a purit�nok – a Bibli�val �sszeegyeztethetetlennek �t�lt�k az anglikanizmus r�tusait �s papi rendj�t, �s meg akart�k tiszt�tani az egyh�zat a r�mai katolicizmus maradv�nyainak tekintett elemekt�l. Erzs�bet uralkod�s�nak els� �veiben er�s t�mogat�st kaptak a parlamentt�l, de azut�n az uralkod�n� nem j�rult hozz� a v�ltoz�sokhoz. E tekintetben ut�da, I. Jakab is hajthatatlan maradt, aki tr�nra l�p�sekor VI. Jakabk�nt m�r Sk�cia uralkod�ja volt. Minthogy a tekint�ly ir�nt �rz�ketlen, nyakas sk�t presbiteri�nus alattval�it�l a v�rtn�l kevesebb tiszteletet kapott, �gy d�nt�tt, hogy Angli�ban semmik�pp sem engedi az egyh�zat a k�lvini �tra l�pni.

I. Jakab sk�t angol kir�ly. �gy d�nt�tt, hogy Angli�ban semmik�pp sem engedi az egyh�zat a k�lvini �tra l�pni.

A purit�nok egy csoportja m�r Erzs�bet idej�ben is rem�nytelennek l�tta az egyh�z bel�lr�l t�rt�n� megreform�l�s�t, �s att�l k�l�nv�lva f�ggetlen k�z�ss�geket alap�tottak. A szeparatist�knak ez a csoportja, az indepen�den�sek (f�ggetlenek) t�bb� nem tekintett�k t�rv�nyesnek Anglia Egyh�z�t. Robert Browne �s Robert Harrison vezet�s�vel 1581-ben k�l�n�ll� gy�lekezetet alap�tottak Norwichban. Ezzel kezdet�t vette a kongregacionista mozgalom, amely k�lvini hitelvei mellett anabaptista hat�sokat is mutatott, p�ld�ul egyh�zkorm�nyzata tekintet�ben. A korm�ny �s a p�sp�k�k beb�rt�nz�sekkel �s a szigetorsz�gb�l val� ki�z�ssel igyekeztek megt�rni m�k�d�s�ket, 1593-ban t�bb vezet�j�ket fel is akasztott�k. N�h�ny �vig d�n �s holland f�ld�n �ltek tov�bb, majd a „zar�ndok aty�k” 1620-ban az �ce�n m�sik partj�n, �j-Angli�ban telepedtek le.
Amikor az egyik amszterdami independens csoport vezet�i, John Smyth �s Thomas Helwys hitb�l v�llalt d�nt�ssel bemer�tkeztek, megsz�letett a kontinent�lis anabaptista k�z�ss�gek legsikeresebb �gazata, a baptista mozgalom. B�r sokan �ll�tj�k, hogy Smyth �s Helwys az apostoli egyh�zmint�k keres�se folyt�n maguk ismert�k fel a v�zkereszts�g bibliai szerep�t, m�sok szerint egy�rtelm� a holland anabaptist�k, a mennonit�k befoly�sa. M�ig vitatott k�rd�s, hogy milyen m�rt�kben hatott r�juk a kontinensen m�k�d� radik�lis reform�ci�. Annyi biztos, hogy Smyth k�vet�it azut�n – M�nsterre is eml�kezve – Angli�ban is anabaptist�knak h�vt�k egy ideig.
Az anabaptist�k hossz� t�rt�nete a kontinensen Luther idej�ig ny�lt vissza, �s legink�bb az �ld�ztet�s �s a szenved�s jellemezte. Amennyire meg�rthett�k, a leg�szint�bb igyekezettel pr�b�lt�k k�vetni a bibliai egyh�zmint�t �s hitgyakorlatot – hittek az �llam �s az egyh�z sz�tv�laszt�s�ban, illetve abban, hogy minden helyi gy�lekezetnek �n�ll� �letet kell �lnie. Makacsul ellenezt�k a csecsem�kereszts�get, mondv�n, hogy minden vall�sos tett �rt�ktelen, ha nem szabad akaratb�l �s hitb�l viszik v�ghez. A szolg�latr�l alkotott n�zeteik is �jszer�ek voltak. B�tor�tott�k a „laikus” szolg�latot: a legk�l�nf�l�bb iparosok pr�dik�ltak az �sszej�veteleiken. Egy h�res angliai k�pvisel�j�k, John Bunyan mond�s�t k�s�bb m�s csoportokban is megel�ged�ssel nyugt�zt�k: „Nem kell elv�gezni az Oxfordi vagy a Cambridge-i Egyetemet, hogy valaki alkalmass� v�ljon az igehirdet�sre.” �gy v�lt�k, senki sem alkalmas a pr�dik�l�sra, csak ha a Szellem ind�tja. M�g saj�tosabb gyakorlatuk volt az, hogy n�k is pr�dik�lhattak k�reikben. Egy korabeli kritikusuk sz�rny�lk�dve jegyezte meg: „Egyesek azt mondj�k, t�rv�nyes dolog, hogy n�k is hirdessenek Ig�t, �s nekik is lehetnek aj�nd�kaik, mint a f�rfiaknak. Bizony pr�dik�lnak is k�z�tt�k n�mely asszonyszem�lyek, m�gpedig nagy n�pszer�s�gre szert t�ve.” Tal�n a f��ram� egyh�zakban foly� gyakorlat elutas�t�sak�nt viszont a szolg�l�knak fizetend� tizedet �s anyagi javadalmaz�st t�rv�nytelennek �t�lt�k, ragaszkodva ahhoz, hogy a pr�dik�toroknak is legyen polg�ri foglalkoz�suk. V�g�l pedig sok baptista azt is elvetette, hogy istentisztelet c�lj�b�l templomokban – „tornyos h�zakban” – kellene �sszegy�lni. Ezek a jellegze�tess�gek angol f�ld�n is megjelentek a mozgalomban.

V�zbe mer�tve
John Smyth a cambridge-i Christ’s College-ben tanult. 1594-ben papp� szentelt�k az anglik�n egyh�zban, de azt k�vet�en purit�n, majd szeparatista lett. 1608-ban Jakab kir�ly kem�ny int�zked�sei el�l Hollandi�ba, Eur�pa 17. sz�zadi vall�si �ld�z�tteinek mened�khely�re kellett t�voznia, ahol mennonit�k fogadt�k be. Az itt t�rt�nt bemer�tkez�ssel � �s csoportja v�gleg szak�tott Anglia Egyh�z�val, �s egyben a t�bbi szeparatist�t�l is elv�ltak �tjaik. Hal�la ut�n k�zeli bar�tja �s munkat�rsa, Helwys visszavezette egy csoportjukat Angli�ba, �s 1612-ben megalakult az els� baptista gy�lekezet Londonban. Helwys igen b�tor hangv�tel� levelet �rt Jakab kir�lynak, amelyben arra k�rte, hogy alattval�i szabad lelkiismeret�t ne vesse t�rv�ny al�. A v�lasz nem maradt el. B�rt�nbe ker�lt, ott halt meg 1616-ban.

George Fox. Nyolcszor �lt b�rt�nben, Carlisle-ban (Anglia) hajsz�l h�j�n ki is v�gezt�k.

I. Jakab szerint a genfi bibliaford�t�s olyan r�szeket is tartalmazott, amelyek alapj�n az independensek �s a baptist�k politikai kritik�kkal illethett�k volna a hatalm�t. R�szben emiatt rendelte el az �j ford�t�s, az az�ta is k�zkedvelt �s id�n 400. �vfordul�j�t �nnepl� King James Bible kiad�s�t. E szeparatista csoportok teh�t m�g az ilyen „negat�v visszacsatol�sok” r�v�n is j�t�konyan hatottak az angliai �bred�si mozgalmakra.
Helwys megpr�b�ltat�sai ellen�re londoni gy�lekezete 1626-ra �jabb k�z�ss�gekkel gyarapodott Lincolnban, Coventryben, Salisburyben �s Tivertonban. Id�k�zben meg�er�s�d�tt a baptist�knak egy k�lvini �ga, �s Helwys k��vet�inek szenved�seit csak tet�zte, hogy az angol protest�nsok k�r�ben ortodoxnak tekintett k�lvinizmussal szemben �k hittek az akarat szabads�g�ban.
1640-re a baptist�k megegyeztek abban, hogy a v�zkereszts�g egyetlen biblikus m�dja az al�mer�tkez�s (m�gpedig hacsak lehet, „�l� v�zben” – a foly�vizet el�nyben r�szes�tett�k az �ll�v�zzel vagy medenc�vel szemben). Ezzel tov�bb �p�tett�k anabaptista el�deik �r�ks�g�t, akik sz�m�ra a kereszts�g gyakorlati kivitelez�se m�sodrend� k�rd�s volt. A fiatal baptista k�z�ss�gek viszontags�gaihoz hozz�j�rult az �llam �s az egyh�z kapcsolat�nak feszeget�se is. Biblia�rtelmez�s�k alapj�n e k�rd�sben azt vallott�k, hogy a kir�ly �s a szabadon v�lasztott parlament legitim hatalommal rendelkeznek, azonban az �llam nem avatkozhat be az egyh�z �gyeibe. Term�szetesen nem maradhattak ki az ezer�ves kir�lys�g k�r�li, a 17. sz�zad k�zep�n divatos spekul�ci�kb�l sem. Kisebb-nagyobb m�rt�kben a baptist�k valamennyien buzg�n kutatt�k D�niel pr�f�ci�it �s a Jelen�sek k�nyv�t. Vizsg�lt�k az id�k jeleit, �s kerest�k azt, mik�nt kellene nekik, Krisztus k�vet�inek e kritikus id�kben engedelmeskedni�k Isten akarat�nak.

�jvil�gi kezdetek

William Penn. Olyan orsz�got akart megteremteni, amely majd a politikai �s vall�sszabads�g mint�j�ul szolg�lhat.

A tengerent�lon 1639-ben Roger Williams alap�totta az els� baptista gy�lekezetet. Williams a Cambridge-i Egyetemen k�sz�lt anglik�n papi p�ly�ra, �m a felszentel�se ut�n er�s ellen�rz�sei t�madtak az egyh�zi liturgi�val �s hierarchi�val szemben. 1631-ben elhaj�zott Massachusetts-be, ahol szeparatista lett, majd a lelkiismereti szabads�gr�l folytatott hosszas vit�t k�vet�en 1635-ben kitiltott�k az �llamb�l. Egy „Providence”-nek elnevezett helyen telepedett le (a sz� jelent�se ’gondvisel�s’), �s l�trehozta az els� Rhode Island-i kol�ni�t azzal a c�llal, hogy ott teljes vall�sszabads�g uralkodjon. Providence-ben m�r baptistak�nt alap�totta meg felekezet�nek els� amerikai gy�lekezet�t. Az anyaorsz�gba visszat�rve 1644-ben �kessz�l� �r�saiban kelt a teljes lelkiismereti �s vall�sszabads�g v�delm�re; szorgalmazta a zsid�k Angli�ba t�rt�n� visszafogad�s�t is. (I. Edward 1290-ben kitiltotta a zsid�kat a szigetorsz�gb�l, ahov� csak Oliver Cromwell idej�n, 1655-t�l t�rhettek vissza.) Az amerikai bennsz�l�ttekkel sz�v�lyes kapcsolatokat �polt, nev�hez f�z�dik az els� indi�n nyelv� lexikon kiad�sa.
Az igehirdet�sre nagy hangs�lyt helyez� baptista hitet a t�bbnyire �r�studatlan amerikai feket�k is – rabszolg�k �s szabadok egyar�nt – igen vonz�nak tal�lt�k. A baptista istentiszteletek szabads�ga a dics�retben �s im�d�sbeli �nkifejez�sekben is t�g teret biztos�tott saj�tos st�lusuknak. A baptista mozgalom a legnagyobb amerikai protest�ns felekezett� v�lva v�g�l az �jvil�gban �rt sikert�rt�netet, h�rnev�t korunkban olyan szolg�latok �regb�tett�k, mint Billy Graham� vagy Jerry Falwell�. Sokfel�, k�l�n�sen Eur�p�ban �s Oroszorsz�gban, a 20. sz�zad elej�n sz�let� p�nk�sdi �bred�sek der�khad�t szint�n a Szent Szellemmel bet�ltekez� baptist�k adt�k.

A zar�ndok �tja
Angli�ban id�k�zben I. K�roly �s a parlament konfliktusa polg�rh�bor�hoz vezetett. Cromwell m�r 1642-ben csatlakozott az independensekhez, �s „vasbord�j� szentjeinek” vez�rkar�ban independens �s baptista tisztek ker�ltek t�ls�lyba. A „purit�n M�zes” k�s�bb a presbiteri�nus �s nem kir�lyp�rti anglik�nok mellett sz�mukra is helyet biztos�tott az �llamilag t�mogatott egyh�zi szolg�latban. Minden m�s csoport pedig szabadon gyakorolhatta vall�s�t, ha nem fenyegette a k�zrend b�k�j�t – egyed�l a r�mai katolikus mis�z�st, valamint a k�ls�s�geiben arra eml�keztet� anglik�n sz�rny, a High Church istentiszteleteit tiltotta be. N�h�ny baptista elfogadta az �llamegyh�zi hivatalt, de a t�bbs�g ink�bb f�ggetlen�l m�k�d�tt.
A kir�lys�g II. K�roly tr�nra l�p�s�vel t�rt�nt helyre�ll�t�sa a purit�nok �s szeparatist�k, k�zt�k a baptist�k sz�m�ra �jabb negyedsz�zados �ld�ztet�st hozott. Megszor�t�sokkal �s b�rs�gokkal s�jtott�k �ket, �s ezr�vel szenvedtek b�rt�nb�ntet�st. Miut�n Monmouth herceg�t egy balul siker�lt felkel�sben nonkonformist�k is t�mogatt�k, k�z�l�k h�romsz�zat 1684-ben k�t�l �ltali hal�lra �t�ltek, k�zel ezret pedig Barbados sziget�re deport�ltak. A bap�tista p�sztorok a b�rt�nb�l buzd�tott�k gy�lekezeteiket, �zeneteik t�bbnyire arr�l sz�ltak, hogy mi a hit �rtelme az �ld�ztet�s idej�n. Thomas Hardcastle b�rt�nleveleiben az �ld�ztet�sekr�l mint a „kegyelem �rt�kes id�szakai”-r�l �rt, amikor a kereszt�nyek sz�ve „megtisztulhat, �s m�ly �s tart�s �r�mre juthat”. Ugyanezzel a t�m�val foglalkozott John Bunyan, egy m�sik baptista p�sztor is, mik�zben enged�ly n�lk�li pr�dik�l�s miatt hat�ves b�rt�nb�ntet�s�t t�lt�tte Bradfordban. Az angol irodalomban klasszikuss� lett m�ve, a Zar�ndok �tja az�ta sz�zn�l is t�bb nyelven jelent meg, a kiadott p�ld�nysz�m tekintet�ben csak maga a Biblia el�zi meg.
A baptista k�z�ss�gek nagy hangs�lyt tettek az evang�lium hirdet�s�re �s a misszi�kra, a morva kereszt�nyek mellett �k voltak a protest�ns misszi�s �ra els� �tt�r�i. William Carey, Adoniram Judson �s m�sok Indi�ban, Burm�ban, K�n�ban, Jap�nban �s Afrik�ban alap�tottak �leter�s k�z�ss�geket, �s k�s�bb m�g Latin-Amerika katolikus k�zeg�be is siker�lt behatolniuk. Ezeken a ter�leteken nemcsak h�v� k�z�ss�geket hoztak l�tre, hanem iskol�kat, k�rh�zakat �s kiad�h�zakat is alap�tottak.

Mi�rt remegtek a kv�kerek?
A 17. sz�zadban a baptist�k t�bbek k�z�tt egy k�l�nleges k�z�ss�g, a kv�kerek hit�let�re is hatottak Angli�ban, j�llehet bizonyos pontokon ellent�bort k�pviseltek. Vannak olyan egyh�zt�rt�n�szek, akik a kv�kereket t�bb vonatkoz�sban a modern 20. sz�zadi p�nk�sdi mozgalom korai el�fut�rainak tartj�k, noha egyh�zt�rt�neti szerep�k legink�bb az igen karizmatikus alap�t�, George Fox nemzed�k�ben volt jelent�s. A kv�kereknek is j�csk�n kijutott az �ld�ztet�sekb�l – nemcsak az anglik�nok, hanem (k�l�n�sen Amerik�ban) a purit�nok miatt is szenvedni�k kellett.

A kv�kerek �len j�rtak a rabszolgas�g elt�rl�s��rt v�vott harcban

A vall�si k�zdelmek hossz� t�rt�net�t Angli�ban is a szabadabb hit�let id�nk�nt kaotikusnak t�n� keres�se jellemezte. Nagy probl�m�t jelentett, hogy az anglikanizmus megtiszt�t�s�ra t�rekv�, k�lvini teol�gi�t k�vet� reformmozgalmak sem adtak helyt az egy�ni isten�lm�ny szomjaz�s�nak. A kv�kerek alap�t�j�nak, George Foxnak a hit�lete is emiatt ker�lt szellemi v�ls�gba. Ebben az id�ben sokf�le mozgalom bontogatta sz�rny�t, �s a legfontosabbak k�z�l t�bb is hatott George Foxra, pozit�v �s negat�v m�don egyar�nt. Ezek k�z�l is a baptist�k (akkoriban m�g anabaptist�knak nevezett) k�z�ss�ge volt a legjelent�sebb. George nagyb�tyja, Pickering is hozz�juk tartozott. Egyebek mellett a szolg�latr�l vallott baptista n�zetek minden bizonnyal hatottak Foxra.
George Fox (1624–1690) Draytonban, a leicesteri gr�fs�gban sz�letett. Istenf�l� sz�lei „tisztas�gra �s igazs�goss�gra” nevelt�k, m�r fiatalon megtanulta, hogy szava „kev�s, de s�val f�szerezett”, sz�j�ban pedig az igen igen, a nem pedig nem legyen. T�rsai ki is nevett�k becs�letess�ge miatt. Az �rz�keny szellem� ifj�t a rokons�g papnak sz�nta volna, v�g�l suszterinas lett bel�le. Tizenkilenc �vesen oly ellen�llhatatlanul v�gyakozott az igazs�g ut�n, hogy elhagyta a sz�l�i h�zat �s utazni kezdett. Messze f�ldet bej�rva egyik lelk�szt a m�sik ut�n kereste fel, hogy v�laszt kapjon a sz�v�ben �rzett szellemi v�gy�d�sra, �m egyetlen tan�cs sem el�g�tette ki. K�zben sokat olvasott �s tanult, 1646-ban m�gis r��bredt arra, hogy „az oxfordi �s cambridge-i tanul�s nem el�g ahhoz, hogy valaki Krisztus tan�tv�nya legyen”. N�gy�ves keres�s ut�n v�gre kijelent�st kapott: abban az �llapotban csak Isten sz�lhat hozz�, hogy szomja csillapodjon.
1647-ben pr�dik�lni kezdett. Volt, hogy hivat�sos lelk�szek ut�n sz�lt az emberekhez, m�skor a templomon k�v�l, de m�r ekkor �rezhet� volt besz�d�n kereszt�l Isten ereje. 1652-ben Yorkshire-ben, Anglia �szaki r�sz�n egy magas hegyen l�tom�st l�tott „egy n�pr�l, amely az �rhoz gy�jtetik”. L�tta, amint Krisztus gy�zelemre vezeti �v�it a S�t�n ellen. Ekkor �rtette meg, hogy Krisztust kell pr�dik�lni, aki megszabad�t a b�n uralm�t�l.
T�madta a beiktatott kl�rust, ez�rt b�r�s�g el� id�zt�k. Itt a b�r�nak azt mondta, hogy reszketnie kellene Isten Ig�j�t�l, aki erre �gy felelt: „Te magad vagy az a reszket�s!” A kv�ker (azaz ’reszket�s’) g�nyn�v azut�n rajtuk ragadt. T�ny, hogy az �zsai�si mondat – „erre tekintek �n, aki szeg�ny �s megt�r�tt lelk�, �s aki besz�demet rettegi” – Fox pr�f�tai fell�p�s�nek egyik szokatlan k�s�r�jelens�ge volt, az emberek sz� szerint remegve hallgatt�k. B�r az �ld�ztet�s folytat�dott, ez csak a mozgalom meger�s�d�s�t szolg�lta. H�rom �vvel a l�tom�sa ut�n a kv�kerek t�bora �tvenezresre duzzadt, s ez a sz�m m�g az �vsz�zad v�ge el�tt megdupl�z�dott.
Ezreket b�rt�n�ztek be k�z�l�k, olyan v�dak alapj�n, mint hogy tiltott vall�si k�z�ss�gben tal�lkoznak, vagy nem hajland�k fizetni a k�telez� �llamegyh�zi tizedet. Az anabaptist�khoz hasonl�an a t�rgyal�sokon vagy b�rhol m�sutt J�zus szavaira hivatkozva megtagadt�k az esk�t�telt, �k is vallott�k, hogy az igazmond�sban nem lehetnek fokozatok. Emiatt is, vagy csak mert „tiszteletlen�l v�laszoltak a b�r�nak”, vagy nem emeltek kalapot el�tte (senki emberfi�t meg nem s�vegelt�k), m�r b�rt�nbe ker�lhettek. Igaz, t�rt�ntek �d�t� kiv�telek is – megesett p�ld�ul, hogy egy kv�ker v�dlott l�ngol� hite �gy meg�rintette a b�r�t, hogy vele tartott pr�dik�lni a t�rgyal�s ut�n. Maga Fox nyolcszor �lt b�rt�nben, 1653-ban Carlisle-ban hajsz�l h�j�n ki is v�gezt�k. Az utcai cs�csel�kt�l is nemegyszer szenvedett el �letvesz�lyes �tlegeket – ilyen �lm�nyekr�l k�s�bb John Wesley vagy a p�nk�sdi �tt�r�k is besz�molhattak.

A Delaware ment�n lak� indi�nok t�rzsf�n�ke William Penn-nel bar�ts�gi szerz�d�st k�t�tt. Benjamin West festm�nye

Az �ld�ztet�s miatt sokan k�z�l�k m�r a 17. sz�zad derek�n Amerik�ba v�ndoroltak, azonban itt sem ker�lhett�k el a m�s csoportokkal val� �ssze�tk�z�seket. Bostonban p�ld�ul a purit�nokkal ker�ltek �sszet�z�sbe, akik az�rt hagyt�k el Angli�t, hogy tiszta kereszt�ny k�z�ss�geket l�tes�thessenek; a kv�kerek viszont kifog�solt�k „vall�sos sz�kl�t�k�r�s�g�ket”. Miut�n sz�m�zet�s �tj�n a purit�nok nem tudt�k a kv�kereket Bostonb�l elt�vol�tani – a szankci� hallat�n n�melyik�k t�rdre esve adott h�l�t Istennek az�rt, hogy v�gre biztosan tudhatja, hol kell pr�dik�lnia –, b�rt�nb�ntet�ssel, fizikai feny�t�kkel, s�t csonk�t�ssal pr�b�lt�k �ket jobb bel�t�sra t�r�teni. Szenved�seiket b�mulatos m�lt�s�ggal viselt�k. „H�tamon a korb�cs csattog�sa sz�nyogd�ng�sk�nt hat f�lembe” – �rja egyik�k a b�rt�nb�l. V�g�l a purit�nok megel�gelt�k a kv�kerekkel val� bajl�d�st, �s hal�lb�ntet�st szabtak ki r�juk. 1660–61-ben h�rom kv�kert akasztottak fel, mert a hat�s�gnak val� engedelmess�ggel szemben meggy�z�d�s�kh�z ragaszkodtak. Hal�luk olyan felh�borod�st v�ltott ki a vall�si t�relmetlens�g ellen, ami hozz�j�rult a vall�sszabads�ghoz vezet� �t kik��ve�z�s�hez Amerik�ban.
A vall�si radikalizmus ter�n Angli�ban is t�rt�ntek t�lkap�sok, nem csak az eur�pai kontinensen. Ilyen volt a londoni James Naylor esete, aki – feltehet�leg az exeteri b�rt�nben elszenvedett k�nz�sok �s b�ntet�sek l�lektani hat�s�ra – messi�si h�dolatot fogadott el. Homlok�ra „B” bet�t (blasphemer, azaz: ’istenk�roml�’) s�t�ttek, a nyelv�t t�zes vassal f�rt�k �t, �gyhogy meggy�z�d�seit besz�dhib�val hirdette tov�bb, m�g v�g�l hallgat�s�ga agyonverte. Ezek a tapasztalatok kij�zan�t�lag hatottak Foxra. Szolg�lata lehiggadt, b�r igazmond�s dolg�ban �s az esk� vagy a h�bor�skod�s tekintet�ben tov�bbra sem ismert tr�f�t; err�l majdnem h�rom�ves fogs�g elszenved�s�vel tett bizonys�got. �lete utols� tizen�t �v�t az eg�sz vil�gon sz�tsz�r�dva �l� hittestv�reivel val� levelez�ssel t�lt�tte.

A Csod�k K�nyve
A kv�kerek hittek abban, hogy aki a kereszt�ny szolg�latban r�szt vesz, mindenki megkapja a Szent Szellemet, ak�r felszentelt�k, ak�r nem. Krisztust Isten „bels� szava” jelenti ki – hangs�lyozta Fox –, vagyis az a „bels� hang”, amelyet k�zvetlen�l a Szent Szellem ad az emberi sz�vbe, �s amely �ltal a h�v� kijelent�st kaphat az Istennel val� kapcsolat mibenl�t�r�l, a kereszt�ny tan�t�s term�szet�r�l �s arr�l, hogy mi a Szent�r�s helyes magyar�zata.
A kv�ker mozgalom a radik�lis puritanizmus k�lvini k�zeg�ben, s �gy r�szben annak szellemi ellenhat�sak�nt bontakozott ki. A „bels�” �s „k�ls�” szavak k�z�tti k�l�nbs�gt�tel a bet� szerinti merev biblia�rtelmez�s ellen ir�nyult, amelynek Fox idej�ben a purit�nok t�bbs�ge �ldozatul esett. L�t�sa szerint a purit�nok kihagyt�k a szellemi megvil�gosod�s alapvet� elem�t, a Szent Szellem megtapasztal�s�t. Mint k�s�bb a p�nk�sdiek, � is els�sorban a Szent Szellem tapasztalati megismer�s�re t�rekedett. A kv�ker �bred�s els� gener�ci�j�ban, azaz Fox szolg�lata alatt ez nem is okozott torzul�st (kort�rsai szerint bet�ve tudta a Bibli�t). Fox �rvel�se szerint – �s ezt saj�t tapasztalatai is meger�s�tett�k – a Szent Szellem mindig az �r�s szerint sz�l, �s �ppen az � kijelent�se vezet el annak megismer�s�re. M�sfel�l a szem�lyes szellemi tapasztalatokat a Szent�r�s er�s�ti meg �s �rtelmezi.
A korai kv�ker irodalom l�tom�sokr�l, gy�gyul�sokr�l, pr�f�ci�kr�l, valamint az Apostolok cselekedeteiben le�rt m�s karizmatikus megtapasztal�sokr�l sz�mol be. M�g arra is van bizony�t�k, hogy nyelveken sz�ltak, �m az ilyesf�le „extatikus” megnyilv�nul�sokat Fox v�g�l nem t�mogatta, �s a glosszol�lia (nyelveken sz�l�s) kihalt a kv�kerek k�z�tt.
A legt�bb m�s korabeli csoporthoz hasonl�an, ahol im�dkoztak a betegek gy�gyul�s��rt, a kv�kerek sem a gy�gy�t�sra �sszpontos�tottak. M�gis �dv�z�lt�k a Biblia erre vonatkoz� tan�t�sait, �s gyakorolt�k is – a gy�gy�t� kenetet �jra felfedez� egyik els� protest�ns k�z�ss�g a kv�kerek� volt. Maga Fox jelent�s gy�gy�t� szolg�lattal rendelkezett; a betegek�rt mondott im�inak h�re m�g Amerik�ban tett evangeliz�ci�s �tjait is megel�zte. Az 1672-ben tartott amerikai pr�dik�ci�s utak sor�n sokan meggy�gyultak Fox im�i nyom�n. K�zr�t�tellel szolg�lt a betegek fel�, hangs�lyozva, hogy gy�gyul�suk Isten korl�tlan hatalm�ban �ll. M�lt�nyolta a fokozatos gy�gyul�sokat is, a szolg�lat�ban r�szes�l�k t�bbs�ge m�gis ott helyben meggy�gyult.
Fox napl�ja, a hal�la ut�n felfedezett Csod�k K�nyve sz�z�tven gy�gyul�si esetet dokument�l r�szletesen. �n�letrajz�ban szerepel egy t�rt�net, amikor egy t�bolyult n�b�l az �r nev�ben ki�zte a d�monokat, aminek k�vetkezt�ben az asszony meggy�gyult, befogadta az igazs�got, �s hal�l�ig h�v� is maradt. A tov�bbiakban ezt �rja:
„A mennyei er� sok nagy �s csod�latos dolgot v�gzett azokban a napokban, mert az �r felt�rte mindenhat� karj�t �s megmutatta erej�t; sokak csod�lkoz�s�ra nem kevesen gy�gyultak meg s�lyos nyavaly�kb�l. Az � nev�re az �rd�g�k is meghajoltak; erre k�l�nleges p�ld�kat is mondhatn�k, olyanokat, hogy ez a hitetlen kor be sem vehetn�, �s f�l�k el sem szenvedhetn� azokat.” Fox �s kv�kerei vallott�k, hogy a Szent Szellem csodatev� ereje ma �pp�gy meggy�gy�tja a betegs�geket, mik�nt az �jsz�vets�gi �r�ban is tette. Ugyanakkor a gy�gyszerek �s orvosok ny�jtotta seg�ts�get sem utas�tott�k el.
Az isteni gy�gyul�sban nem m�k�d�s�k hiteless�g�nek bizony�t�k�t kerest�k, az egyszer�en �let�k term�szetes r�sze volt.
A korai kv�kereket a p�nk�sdi-karizmatikus mozgalmak j� n�h�ny t�rt�n�sze t�bb szempontb�l is szellemi �seiknek tekinti. A puritanizmussal ellent�tben �k szemben�ztek a Szent�r�s �s a Szellem kapcsolat�nak pragmatikus k�rd�seivel, mik�nt a huszadik sz�zadi p�nk�sdieket is erre k�nyszer�tett�k az evang�liumi �s fundamentalista t�bor bet�h�z ragaszkod� k�pvisel�i. A korai p�nk�sdiek pacifista t�rekv�sei sz�m�ra is a kv�kerek szolg�ltattak �rveket, �s a faji �s t�rsadalmi korl�tok led�nt�s�ben ugyancsak p�rhuzam vonhat� k�z�tt�k: m�r a kv�kerek k�z�tt is k�l�nb�z� b�rsz�n� emberek, valamint szolg�k �s arisztokrat�k egy�tt im�dt�k Istent.
Egyik h�res k�pvisel�j�k volt John Taylor, aki m�r 1659-ben az indi�nok k�z�tt hirdette az evang�liumot. Tev�kenys�ge az amerikai �slak�kban kiv�teles bizalmat eredm�nyezett a kv�kerek ir�nt, a k�vetkez� �vekben az indi�n n�pess�g egy r�sze kv�ker lett.
Az indi�nok a kv�kerek k�z�tt is legink�bb a mozgalom egyik legismertebb alakj�t, William Pennt �rezt�k atyjuknak. Penn, a brit haditenger�szet admir�lis�nak fia 1676-ban hatalmas f�ldbirtokot szerzett Amerik�ban, amellyel „szent k�s�rletre” sz�nta el mag�t: Roger Williamshez hasonl�an olyan orsz�got akart megteremteni, amely majd a politikai �s vall�sszabads�g mint�j�ul szolg�lhat. �llam�nak, Pennsylvani�nak alapk�ve ez a szabads�g volt, �s Penn az egyenl�s�gben �s testv�ris�gben osztoz� polg�rok k�z� sorolta az indi�nokat is, akik ez�rt igen nagy tiszteletben r�szes�tett�k.
A kv�kerekt�l indult ki a rabszolgas�ggal szembeni ellen�rz�s is, amelyben azut�n a metodist�k is osztoztak. John Woolman egyszer� New Jersey-beli szab� volt, aki meggy�z�d�tt arr�l, hogy a rabszolgas�g a bibliai bizony�t�kokkal �s minden �sszer�s�ggel is szemben �ll. Ha olyan otthonban vend�geskedett, ahol rabszolg�kat tartottak, udvariasan megfizette szolg�latukat. T�relm�kkel �s szavaikkal a kv�kerek v�g�l m�sok lelkiismeret�t is megmozd�tott�k. (Folytatjuk.)