A fekete rend h�d�t�sa

Mivel magyar�zhat�, hogy a reform�ci� hossz� �vtizedeken �t tart� diadalmas el�ret�r�s�t v�g�l siker�lt meg�ll�tani R�m�nak, s�t az elvesztett t�megek �s ter�letek jelent�s r�sze f�l�tt is helyre tudta �ll�tani kor�bbi uralm�t? A rekatoliz�ci� siker�nek egyik titka, hogy az ellenreform�ci� val�j�ban a protes�tantizmuson bel�l kezd�d�tt el, amikor a protest�nsok maguk fordultak ellene a reform�ci� �ltal kezdetben k�pviselt sz�mos bibliai igazs�gnak. Az �gy erej�t veszt� protestantizmus ellen m�r a siker rem�ny�ben tudott harcba indulni a megt�p�zott sorait fokozatosan rendez� r�mai katolicizmus.

Montserrat, ahol Loyola Ign�c a Madonna harcosa lett

Luther fell�p�s�t k�vet�en a reform�ci� �vtizedeken �t feltart�ztathatatlanul terjedt Eur�pa-szerte. Papok �s szerzetesek sokas�ga, emberek t�megei fordultak el a r�mai katolicizmust�l �s �lltak a hit�j�t�s oldal�ra. N�metorsz�gban fejedelmek �s birodalmi v�rosok sora csatlakozott a reform�ci�hoz csak�gy, mint Sv�jcban a kantonok t�bbs�ge. D�nia, Norv�gia, Sv�dorsz�g, Hollandia, Anglia �s Sk�cia �llami szinten szak�tottak a katolicizmussal. A folyamat meg�ll�thatatlannak t�nt. A 16. sz�zad els� fel�ben R�ma minden olyan k�s�rlete kudarcot vallott, amellyel a katolicizmus helyzet�t szerett�k volna stabiliz�lni. A p�p�k m�r az 1520-as �vekt�l meg-meg�jul� pr�b�lkoz�sokat tettek egy egyetemes zsinat �sszeh�v�s�ra. Hi�ba k�ldt�k p�ld�ul az ifjabb Vergeri�t, mint p�pai leg�tust N�metorsz�gba a zsinat el�k�sz�t�se c�lj�b�l, mert � a hit�j�t�s eszm�ivel tal�lkozva protest�ns hitre t�rt.

Eur�pa-szerte p�sp�k�k tucatjai is sorra csatlakoztak a reform�ci�hoz, k�zt�k n�gy magyarorsz�gi f�pap (Dudich Andr�s p�csi, Kecsethy M�rton veszpr�mi, Podmaniczky Istv�n �s Thurz� Ferenc nyitrai p�sp�k�k).

A legh�resebb eset Hermann von Wied k�lni �rsek megt�r�se volt. 1515-t�l harminck�t esztendeig t�lt�tte be az �rseki posztot, s �gy egyike volt a N�met-r�mai Birodalom h�t v�laszt�fejedelm�nek. Az 1530-as �vekt�l egy�rtelm�en a reform�ci� oldal�ra �llt. �rseks�ge ter�let�n szabad vall�sgyakorlatot biztos�tott a luther�nusoknak, megh�vta udvar�ba a R�ma �ltal egyh�zi �tokkal s�jtott h�res strassburgi reform�tort, Martin Bucert �s befogadta Menno Simont is, az anabaptist�k �ld�z�tt vezet�j�t. V�g�l III. P�l p�pa 1546-ban kik�z�s�tette a r�mai egyh�zb�l �s megfosztotta az �rseki tiszts�g�t�l.

1525-ben a N�met Lovagrend nagymestere, Hohenzollern Albert is �gy d�nt�tt, hogy szak�t a katolicizmussal. A lovagrendi �llam addig �len j�rt a M�ria-kultuszban �s a katolicizmus fegyveres terjeszt�s�ben a Balti-tenger vid�k�n. Att�l kezdve azonban a lutheri eszm�k fontos b�zisa lett �szakon �s a reform�ci�t k�zvet�tette Lengyelorsz�g �s Litv�nia fel�.

Hermann von Wied k�lni �rsek, aki protest�ns hitre t�rt.

A reform�ci� els� �vtizedeiben a katolikus szerzetess�g �llapot�r�l is vigasztalan h�rad�sok �rkeztek R�m�ba. Eur�pa-szerte t�megesen sz�ntek meg a kolostorok. Egyes orsz�gokban eg�sz szerzetesrendek fejezt�k be m�k�d�s�ket. �gy p�ld�ul Magyarorsz�gon a benc�s rendnek mind a hatvan kolostora megsz�nt, anyakolostorukban, Pannonhalm�n t�bb mint f�l �vsz�zadon �t nem folyt szerzetesi �let. A reform�ci� erej�t mutatta, hogy az �bred�si mozgalmak �ld�z�s�re �s felsz�mol�s�ra l�tes�lt domonkos rendnek is megsz�nt valamennyi magyarorsz�gi rendh�za, �sszesen harminckilenc kolostor, csak�gy mint a M�ria-kultuszban �lenj�r� cisztercita rend mind a huszonk�t klastroma. R�m�ban egy ideig a ferences rendben rem�nykedtek, amely b�r az eg�sz kontinensen s�lyos vesztes�geket szenvedett, m�gis siker�lt meg�riznie poz�ci�i j� r�sz�t. Ebben nagy szerepet j�tszott a rend odasz�nt �s tehets�ges vezet�j�nek, Bernardino Ochin�nak lelkes m�k�d�se. 1542-re azonban R�m�nak ez a rem�nys�ge is �sszeomlott, mert ekkorra maga Ochino is megt�rt. A r�mai inkviz�ci� el�l elmenek�lt It�li�b�l �s ezt k�vet�en minden erej�vel a reform�ci� terjed�s�t igyekezett szolg�lni.

A katolicizmus helyzete teh�t a 16. sz�zad els� fel�ben meglehet�sen kil�t�stalannak t�nt. A legt�bb orsz�gban a megfogyatkozott kl�rus ugyanolyan s�lyos erk�lcsi probl�m�kkal k�zd�tt, mint a reform�ci� el�tti korszakban. Nemcsak felk�sz�lts�g�k volt tov�bbra is alacsony sz�nvonal�, hanem t�bbs�g�kn�l a tettv�gy is hi�nyzott. F�radt, k�z�mb�s hangulat �lte meg a fogyatkoz� l�tsz�m� �s ki�reged� paps�g d�nt� r�sz�t.

A 16. sz�zad m�sodik fele m�gsem a katolicizmus megsz�n�s�nek id�szaka lett, s�t a 17. sz�zad els� fel�ben olyan fordulat j�tsz�dott le, melynek eredm�nyek�nt a katolicizmus sz�mos orsz�gban visszanyerte uralmi poz�ci�j�t. Az eur�pai lakoss�g jelent�s r�sz�t k�m�letlen er�szak alkalmaz�s�val siker�lt visszak�nyszer�teni�k a katolikus hitgyakorlatba, abba a ritu�lis jelleg� kereszt�nys�gbe, amelyb�l a reform�ci� igyekezett kivezetni az embereket.

Ez a nagyszab�s� rekatoliz�ci�s fordulat t�bb t�nyez� k�vetkezt�ben tudott v�gbemenni. Egyr�szt a 16. sz�zad derek�ra a reform�ci� bels�leg sz�mottev�en meggyeng�lt. Ugyanakkor a katolicizmusnak siker�lt olyan szellemi er�ket mozg�s�tania, amelyek r�v�n jelent�sen megn�tt a hat�konys�ga a protestantizmussal szemben. Sikerrel tudta c�ljai szolg�lat�ba �ll�tani az �llami �s f�ldes�ri er�szakot is.

B�r a reform�ci� egyik f� jelszava a Sola Scriptura („csak az Ige") volt, a protestantizmus f�bb ir�nyzatainak t�bbs�g�n�l m�gis megfigyelhet� a bibliai jelleg fokozatos visszaszorul�sa, l�nyegi k�rd�sekben is. Ezek k�z� tartozott a v�zkereszts�g, amely a kereszt�nny� v�l�s egyik d�nt� l�p�se. Szent �goston fell�p�s�ig, az els� n�gy sz�zadban vit�n fel�l �llt, hogy a v�zkereszts�gnek a bibliai form�j�t kell gyakorolni, azaz a hitb�l t�rt�n� al�mer�tkez�st. �goston �s k�vet�i azonban teol�giai fejteget�sek seg�ts�g�vel kiz�r�lagoss� tudt�k tenni az egyh�zban a csecsem�kereszts�get, amely �ppen a sikeres kereszt�ny �let egyik bibliai felt�tel�t�l, az �jj�sz�let�st�l z�rta el a h�v�ket.

Luther forradalmi l�p�se volt, amikor 1521-ben szak�tani mert a csecsem�kereszts�ggel. Ekkor elmondott pr�dik�ci�ja 1526-ban nyomtat�sban is megjelent. Ebben nyilv�nval�v� tette a csecsem�kereszts�g tarthatatlans�g�t: „A kereszts�g senkinek nem seg�t, nem is r�szes�lhet benne m�s, csak aki saj�t mag��rt hisz, �s saj�t hite n�lk�l senkit sem szabad megkeresztelni. Ha pedig nem tudjuk bebizony�tani, hogy a fiatal gyermekek maguk is k�pesek hinni, �s hogy van saj�t hit�k, akkor az �n h�s�ges tan�csom �s �t�letem az, hogy egyenesen �lljunk el a csecsem�kereszts�gt�l - min�l el�bb, ann�l jobb -, �s ne mer�szelj�nk t�bb� egy gyermeket sem megkeresztelni, hogy ilyen balgas�ggal �s szemf�nyveszt�ssel, melynek semmi (bibliai) alapja sincs, Istennek felmagasztalt m�lt�s�g�t g�nyoljuk �s k�romoljuk." Megd�bbent� hogy a b�tran v�llalt bibliai igazs�gt�l a nagy reform�tor alig h�rom esztend� m�lva visszafordult a csecsem�kereszts�ghez �s az evang�likus egyh�zban mindm�ig haszn�lt Nagy K�t�j�ban m�r a csecsem�kereszts�gnek a megk�rd�jelez�s�t is az �rd�gt�l sz�rmaz� gondolatnak min�s�tette. (V�zbefojtott �jrakeresztel�k. Hetek, 2011. m�jus 27.)

Hasonl� folyamat j�tsz�dott le a reform�tus egyh�zban is. Ulrich Zwingli, az ir�nyzat egyik vezet�je, mik�zben gyilkos k�zdelmet folytatott a hitb�l t�rt�n� �jj�sz�let�s k�pvisel�i ellen, egyik fennmaradt level�ben a k�vetkez�ket �rta: „Semmi sem aggaszt annyira, mint az, hogy gyermekeket kell megkeresztelnem, mert tudom, hogy ezt nem lenne szabad megtennem." Level�b�l az is kider�l, hogy mi�rt maradt m�gis a csecsem�kereszts�g harcos k�pvisel�je: „Ha mostani gyakorlatomat m�gis abbahagyn�m, att�l f�lek elvesz�ten�m fizet�semet."

Fordulat t�rt�nt a zsid�s�ghoz val� viszonyul�sban is. Luther az 1523-ban megjelentetett J�zus Krisztus, aki zsid�nak sz�letett c�m� m�v�ben m�g b�tran dacolt a korszak er�teljes antiszemita k�zhangulat�val �s hat�rozottan ki�llt a zsid�s�ghoz val� bar�ti viszony mellett. K�t �vtized eltelt�vel azonban visszat�rt a hagyom�nyos zsid�ellenes sz�lamokhoz �s az 1543-ban megjelent A zsid�kr�l �s hazugs�gaikr�l c�m� k�nyv�ben m�r ezeket visszhangozta.

Loyola Ign�c, az ellen-reform�ci� �lcsapat�nak, a jezsuita rendnek az alap�t�ja.

S�lyos tehert�telt jelentett a luther�nus ir�nyzat sz�m�ra az is, hogy Philipp Melanchton, a mozgalom meghat�roz� alakja, �lete v�g�ig akt�v okkultista volt. Luther tan�rt�rsak�nt 1518-t�l kezdett tan�tani a reform�ci� legf�bb k�zpontj�nak sz�m�t� wittenbergi egyetemen, �s negyvenk�t esztend�n �t folytatta tan�ri munk�j�t. Mivel a reform�ci� eur�pai vezet�inek d�nt� t�bbs�ge Wittenbergben tanult, ez�rt Melanchton hat�sa hossz� t�von szinte felbecs�lhetetlen. El�ad�sai nagyon n�pszer�ek voltak a di�kok k�r�ben. Nagy tekint�lynek �rvendett, mint a g�r�g nyelv kiv�l� ismer�je, ezen k�v�l m�g Szent�r�s-magyar�zatot �s egyh�zt�rt�netet is tan�tott. Nev�hez f�z�dik az evang�likus egyh�z mindm�ig �rv�nyben lev� legf�bb hitvall�si irat�nak az �gostai hitvall�snak a megfogalmaz�sa. Ugyanakkor felfog�s�t, szeml�let�t teljesen �thatotta az asztrol�gia ir�nti h�dolata. �lland� levelez�st folytatott m�gusokkal, j�vend�mond�kkal, csillagj�sokkal.

Az �gostai hitvall�s elk�sz�t�se ut�ni �vben p�ld�ul, amikor megsz�letett kisl�nya, saj�t maga k�sz�tette el az �jsz�l�tt horoszk�pj�t, majd ezt egy lev�l k�s�ret�ben elk�ldte a kor egyik ismert m�gus�nak, Carionnak, �s megk�rdezte, helyesen olvasta-e ki a horoszk�pb�l a l�nya j�v�j�t, hogy az ap�ca lesz.

S�t elk�sz�tette Luther horoszk�pj�t is, �s hogy min�l kedvez�bb j�vend�t mondhasson, m�g a reform�tor sz�let�si d�tum�t is megv�ltoztatta. Mindezt annak ellen�re tette, hogy Luther t�bb �zben igyekezett lebesz�lni �t az asztrol�gi�r�l. A Szent�r�s-magyar�zat tan�rak�nt maga is j�l tudta, hogy a csillagj�sl�s �s j�vend�mond�s a Biblia alapj�n s�lyos b�n.

A reform�ci� erej�nek jelent�s gyeng�l�s�t eredm�nyezte az is, hogy a k�lvinista ir�nyvonal, amely meghat�roz�v� v�lt a reform�tus egyh�zon bel�l, �lesen szembefordult az Isten term�szetf�l�tti erej�r�l sz�l� bibliai kijelent�sekkel. K�lvin azt tan�totta, hogy az apostolok kora ut�n Isten m�r nem cselekszik csod�kat, ez�rt �va intett minden h�v�t a csod�k k�v�n�s�t�l, mondv�n, ezzel az ember az �rd�g el�tt nyitja meg az ajt�t. Hasonl�k�ppen tagadta a hitb�l t�rt�n� term�szetf�l�tti gy�gyul�s lehet�s�g�t is, noha � maga sz�mos betegs�gben szenvedett. Elutas�totta a szellemi c�lb�l t�rt�n� k�zr�t�telt, amit �res formas�gnak min�s�tett, j�llehet az �ltala is magyar�zott Apostolok Cselekedeteiben �ppen a k�zr�t�tel az egyik eszk�ze annak, hogy a kereszt�nyek mik�nt r�szes�lhetnek Isten term�szetf�l�tti erej�b�l.

K�lvin tagadta a nyelveken sz�l�st is, annak ellen�re, hogy P�l apostol a Korinthosziakhoz �rt level�ben er�teljesen hangs�lyozta ennek fontoss�g�t, mondv�n, aki nyelveken sz�l, az Istennel besz�l titkos dolgokat, �s mag�t �p�ti, illetve felh�vta a figyelmet arra, hogy a nyelveken sz�l�st senki ne tiltsa. Mindezek dac�ra a genfi reform�tor a nyelveken sz�l�st haszontalannak nevezte, s�t Istennel val� cs�f j�t�knak min�s�tette. �gy K�lvin k�vet�inek pontosan azt a term�szetf�l�tti er�forr�st kellett n�lk�l�zni�k a katolicizmussal folytatott �let-hal�l harcban, amely pedig fegyveres k�zdelem n�lk�l is gy�zelemhez seg�thette volna �ket �ld�z�ikkel szemben.

A francia protest�nsok a k�lvini ir�nyzat k�vet�i lettek, s magukat hugenott�knak nevezt�k. Mozgalmuk t�rt�net�ben j�l tetten �rhet�, hogy milyen tragikus k�vetkezm�nyekkel j�rhat a szellemi er� hi�nya. Egy�rtelm�en megmutatkozott ez legf�bb vezet�j�k, Bourbon Henrik �letp�ly�j�ban. Protest�ns csal�dba sz�letett �s ilyen neveltet�sben r�szes�lt, m�gis �lete sor�n �tsz�r cser�lt hitet. 1593-ban v�gleg a katolicizmus mellett d�nt�tt, ez�ttal az�rt, hogy meg tudja szerezni a maga sz�m�ra P�rizst �s vele a t�nyleges kir�lyi hatalmat. Nevezetes mond�sa szerint: „P�rizs meg�r egy mis�t!" Tr�nra ker�lve �s katoliz�lva, egykori hittestv�rei vall�sgyakorlat�nak er�teljes korl�toz�ja lett. Hitbeli ingadoz�sai k�zepette nem volt ereje nemet mondani a szexu�lis erk�lcstelens�gre sem: �lete sor�n a t�rt�net�r�s mintegy �tven szeret�j�r�l tud.

A meggyeng�lt protestantizmussal szemben egy id�k�zben meger�s�tett katolicizmus vette fel a harcot. A katolikus vall�s megszil�rd�t�s�ban �s a rekatoliz�ci� megind�t�s�ban k�zponti szerepet kapott a jezsuita rend. Alap�t�ja Loyolai Szent Ign�c baszk sz�rmaz�s� nemes volt, aki 1521-ben harminc�vesen, egy s�lyos sebes�l�s ut�n k�nytelen volt b�cs�t mondani a lovagi p�lyafut�s�nak. �gy�goly�t�l sz�troncsolt t�rd�vel csal�di v�rukba vitt�k, ahol fel�p�l�s�ig �gyhoz k�tve legf�bb id�t�lt�se az olvas�s volt. A v�rban jellemz� m�don Biblia nem volt, viszont Loyol�ra �ri�si hat�st gyakorolt a k�z�pkori szentek �let�t feldolgoz� Legenda Aurea. K�l�n�sen az �bred�si mozgalmak elleni harcban �lenj�r� Assisi Szent Ferenc �s Szent Domonkos �lett�rt�nete ragadta mag�val.

Loyola a k�t rendalap�t� p�lyafut�s�t szem�lyes p�ldak�nt tekintette, mondv�n: „Mi lenne, ha �n is megtenn�m, amit Szent Ferenc �s Szent Domonkos?" Majd levonta a k�vetkeztet�st: „Domonkos megtette, ez�rt nekem is meg kell tennem, Ferenc megcselekedte, ez�rt �n is meg fogom tenni."

Beteg�gy�n kezd�dtek a k�l�nb�z� term�szetf�l�tti �lm�nyei is. Besz�mol�ja szerint m�r ekkor megkapta a szellemek meg�t�l�s�nek k�pess�g�t. Ennek biztos tudat�ban fel�p�l�se ut�ni els� �tja a h�res Montserrat-i M�ria kegyhelyre vezetett, amely a Gr�l-legend�hoz is k�t�d� nevezetes okkult helysz�n volt. Az 1522. m�rcius 24-r�l 25-re virrad� �jszak�t - a „Gy�m�lcsolt� boldogasszony" �nnep�nek el�est�j�t - az ottani M�ria kegyszobor el�tt t�lt�tte im�dkozva. Elsz�nts�g�t mutatta, hogy s�lyosan s�r�lt t�rd�vel k�sz volt az eg�sz �jszak�t t�rden �llva t�lteni. V�g�l lovagi kardj�t a kegyszobor mell� akasztotta, kifejezve ezzel, hogy ekkort�l m�r a Madonna vit�zek�nt k�v�n szolg�lni.

Loyola 1522-ben Manres�ba ment. Itt �lte �t a p�lyafut�s�t meghat�roz� legfontosabb term�szetf�l�tti �lm�nyeit. Mint k�s�bb elmondta, ekkor t�bbet tanult, mint ha sz�z professzor tan�totta volna. Minden �jnak t�nt sz�m�ra. M�s emberr� lett. Az itt kapott gondolatokat folyamatosan lejegyezte, ebb�l j�tt l�tre a h�res „Lelkigyakorlatos k�nyv" („Exertitia spiritualia"), amely Loyola k�vet�in�l az egyik f� seg�deszk�z lett a harcos rekatoliz�ci�s meggy�z�d�s kimunk�l�s�ban.

Loyola k�zponti szerepet sz�nt a M�ria-kultusznak. Mag�t a jezsuita rendet is Nagyboldogasszony �nnep�n, augusztus 15-�n alap�totta meg h�t t�rs�val. M�ri�t nevezt�k a rend kir�lyn�j�nek, aki els�bbs�get �lvezett az im�ban, el�sz�r mindig hozz� fordultak �s csak ut�na az Aty�hoz �s a Fi�hoz.

Loyola sz�m�ra a legf�bb c�l a rekatoliz�ci� sikere volt. Ez�rt utas�t�sba adta, hogy minden rendtartom�nyban, m�g a legt�volabbi indiaiban is, a jezsuita szerzeteseknek folyamatosan im�dkozniuk kell a protest�ns ter�letek�rt, a papp� szentelt rendtagok pedig k�telesek rendszeresen mis�t bemutatni a „t�velyg�" eretnekek visszat�r�t�se �rdek�ben. Loyola tiszt�ban volt azzal, hogy nagy kih�v�st jelent visszaford�tani az embereket a bibliai hitt�l a katolikus trad�ci�hoz. Ez�rt elv�rta, hogy minden rendtag felt�tel n�lk�l rendelje al� a saj�t v�lem�ny�t az el�lj�r�k �tmutat�sainak. Mik�nt a rendi szab�lyzat vil�gosan megfogalmazta: „Minden ellenkez� saj�t v�lem�ny�nket �s saj�t �t�let�nket vak engedelmess�ggel tagadjuk meg. Igaznak kell tartanunk, ha valamit, ami a szem�nkben feh�rnek t�nik, a katolikus egyh�z feket�nek mondana, �s azt nek�nk is feket�nek kell �ll�tanunk."

III. P�l p�pa v�g�l 1540 szeptember�ben j�v�hagyja a jezsuita rend fel�ll�t�s�t. � a renesz�nsz p�p�k egyik jellegzetes alakja volt. Gulia nev� n�v�re a h�rhedt Borgia p�pa, VI. S�ndor szeret�je volt, aki 1493-ban b�boross� emelte �t. Szeret�it�l t�rv�nytelen gyermekei sz�lettek, unok�it m�r gyermekkorukban beemelte a b�borosi test�letbe. Akt�van foglalkozott okkultizmussal. R�m�ba h�vatta Lucas Gauricust, azt az asztrol�gust, aki megj�vend�lte sz�m�ra, hogy p�p�v� fogj�k v�lasztani �s jutalomb�l Gauricust p�sp�ki rangra emelte.

A reform�ci� elleni eredm�nyes harchoz elengedhetetlennek tartotta az inkviz�ci� meg�j�t�s�t. 1542-ben kiadott bull�j�val l�trehozta „a r�mai �s az egyetemes inkviz�ci� szent kongreg�ci�j�t" (a mai Hittani Kongreg�ci� jogel�dj�t). �l�re a spanyol Carafa b�borost �ll�totta, aki az �j szervezet m�k�d�s�ben felhaszn�lta a k�z�pkori domonkos inkviz�ci� �s a spanyol �llami inkviz�ci� tapasztalatait. �tvette a m�r kor�bban kidolgozott sz�rny� k�nz�si elj�r�sokat �s a foglyok lelki megt�r�s�t szolg�l� pszichikai m�dszereket. A hal�los �t�leteket nyilv�nos autodaf�k keret�ben hajtott�k v�gre. E spanyol kifejez�s hitbeli �ll�sfoglal�st jelent, ugyanis a kiv�gz�sek n�z�sereg�nek az inkviz�torok felsz�l�t�s�ra t�bbsz�r hangosan hitet kellett tennie a katolikus vall�s igazs�gai mellett.

T�bbsz�ri halaszt�s ut�n 1545 december�ben Tridentben �lt �ssze az ellenreform�ci� meghat�roz� jelent�s�g� zsinata, amely a katolicizmus egyh�zfegyelmi �s dogmatikai megszil�rd�t�s�t k�v�nta szolg�lni. A zsinat hat�rozatai �jra megfogalmazt�k a reform�ci� �ltal bibliai alapon megk�rd�jelezett katolikus hitt�teleket �s �rv�ny�ket a protest�ns kritika teljes figyelmen k�v�l hagy�s�val �jra meger�s�tett�k. A hitt�telek elutas�t�it anath�m�val, egyh�zi nagy �tokkal s�jtott�k. (L�sd a keretes forr�sr�szleteket!)

A zsinat hat�rozatai mindm�ig �rv�nyben vannak. 1999-ben a Kereszt�nyek Egys�g�t El�mozd�t� P�pai Tan�cs eln�ke, Edward Cassidy b�boros egy nyomtat�sban is megjelent dokumentumban er�s�tette meg a tridenti �tkok �rv�nyess�g�t. A nyilatkozat kimondta, hogy: „a r�mai katolikus egyh�z tridenti zsinat�n megfogalmazott tanbeli el�t�l�sek (anath�m�k) mindm�ig �rv�nyesek".

A 16. sz�zad m�sodik fel�t�l a megszil�rd�tott katolicizmus a jezsuit�k ir�ny�t�s�val k�m�letlen t�mad�st ind�tott az Eur�pa sz�mos ter�let�n t�bbs�gbe ker�lt protestantizmus felsz�mol�s�ra.

A jezsuit�k a rekatoliz�ci� sikere szempontj�b�l meghat�roz� jelent�s�g�nek tekintett�k az oktat�st. Eur�pa-szerte k�z�piskol�k �s egyetemek sor�t hozt�k l�tre az ifj�s�g feletti befoly�s megszerz�se �rdek�ben. A magas sz�nvonal� oktat�st els�sorban eszk�znek tekintett�k az ifj� gener�ci�k hitfelfog�s�nak katolikuss� t�tel�re. Olyan elitet k�v�ntak nevelni, akik d�nt�shoz�i poz�ci�kba ker�lve a katolicizmus �rdekeit elk�telezetten k�pviselik. Mivel f� c�ljuk a protestantizmus felsz�mol�sa volt, ez�rt gyakran protest�ns t�bbs�g� v�rosokban �ll�tott�k fel iskol�ikat. �gy t�rt�nt ez p�ld�ul az 1570-es �vekre m�r protest�ns t�bbs�g� Ausztri�ban is. Grazban, 1573-ban Habsburg K�roly f�herceg seg�ts�g�vel hozt�k l�tre k�z�piskol�jukat, korabeli sz�haszn�lattal koll�giumukat. A v�ros ekkor m�g sz�n protest�ns volt, mind�ssze h�sz katolikus polg�r �lt itt. N�h�ny �v eltelt�vel a f�herceg seg�ts�g�vel a v�rosb�l el�zt�k az �sszes evang�likus lelk�szt, hely�kbe katolikus papokat �ll�tottak, a polg�roknak pedig megtiltott�k, hogy gyermekeiket protest�ns iskol�kba j�rass�k. Fia, a k�s�bbi II. Ferdin�nd az ingolstadti jezsuita egyetemen tanult, ahol a rekatoliz�ci� k�m�letlen k�pvisel�j�v� nevelt�k.

Nemcsak az ausztriai v�rosokat rekatoliz�lta er�szakkal, hanem a t�bbs�g�ben evang�likus ausztriai nemess�get is k�ny�rtelen v�laszt�s el� �ll�totta: vagy katolikus hitre t�rtek vagy ki kellett v�ndorolniuk.

II. Ferdin�ndnak d�nt� r�sze volt a harminc�ves h�bor� kirobban�s�ban, amely r�szben katolikus-protest�ns vall�sh�bor� is volt. 1620 �sz�n Ferdin�nd seregei a Pr�ga melletti Feh�r-hegyn�l gy�zelmet arattak a cseh protest�ns csapatok f�l�tt. Ezut�n megindult Csehorsz�g k�m�letlen rekatoliz�ci�ja, amelynek lakoss�ga mintegy kilencven sz�zal�kban protest�ns volt. Els� l�p�sk�nt valamennyi protest�ns lelk�szt kiutas�tott�k az orsz�gb�l, majd betiltott�k a protest�ns vall�sgyakorlatot �s kiz�r�lag a katolikus vall�st enged�lyezt�k. Egy �jabb rendelettel kiv�ndorl�sra k�nyszer�tett�k az orsz�g protest�ns nemess�g�t. A rendelkez�sek nyom�n a j�m�d� polg�rs�g mintegy negyede, a nemess�gnek pedig harmadr�sze emigr�lt az orsz�gb�l.

Az Ausztri�ban �s Csehorsz�gban alkalmazott m�dszerek Eur�pa m�s ter�letein is mintak�nt szolg�ltak a  rekatoliz�ci�s k�zdelmekhez.

(A szerz� t�rt�n�sz.)

(Folytatjuk.)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.