V�zbefojtott �jrakeresztel�k

„A zs�km�nyon a gy�ztesek osztoznak” – tartja az �si mond�s, amelynek igazs�ga tal�n sehol nem �rv�nyes�lt jobban, mint a t�rt�net�r�s ter�n. Sok�ig az egyh�zt�rt�net �r�sa sem k�pezett kiv�telt; vagy R�ma sz�ja �ze szerint, vagy a f��ram� protest�ns egyh�zak szemsz�g�b�l m�velt�k Eur�p�ban. A reform�ci� kor�ban m�k�d� t�bbi egyh�zi k�z�ss�get mindk�t csoport negat�v sz�nnel t�ntette fel �r�saiban. Ha egy�ltal�n eml�t�sre m�ltatt�k �ket, az olvas�k tudat�ban arr�l igyekeztek k�pet r�gz�teni, hogy mit nem szabad gondolni vagy tenni. Most az egyik legjelent�sebb ilyen k�z�ss�g, a korai anabaptist�k viszontags�gait id�zz�k fel.

 

M�r �vtizedekkel azel�tt, hogy Luther kiszegezte t�ziseit, a r�mai egyh�zat t�bb loj�lis k�vet�je pr�b�lta bel�lr�l megreform�lni. Miut�n ez hi�baval� k�s�rletnek bizonyult, ezek a k�r�k doktrin�lis �s erk�lcsi reformjaik kivitelez�s�hez helyi politikai vezet�k k�ls� t�mogat�s�t igyekeztek megnyerni. A protestantizmus f��ram� ir�nyzatai – a szekul�ris �llami t�mogat�st keres� luther�nus, zwingli�nus �s k�lvinista k�r�k – mellett azonban olyan csoportok is sz�nre l�ptek, amelyek sz�kebb �rtelemben nem is a reform�ci�t k�pviselt�k. �k a hit�j�t�s szempontjait nem a katolikus tan�t�sokhoz �s hitgyakorlathoz viszony�tott�k, hanem egyszer�en az �jsz�vets�gi gy�kerekhez, a krisztusi tan�t�sokhoz �s az els� sz�zadi kereszt�nys�g k�vette egyh�zmint�hoz k�v�ntak visszat�rni. Ezek a csoportok f�ggetlen vagy szeparatista helyi gy�lekezeteket alkottak, amelyek sokszor �pp annyira k�l�nb�ztek egym�st�l, mint a f��ram� egyh�zakt�l. K�z�l�k az anabaptista k�z�ss�g volt a legnagyobb �s legismertebb. Vannak, akik �ket tartj�k a protestantizmus egyetlen k�vetkezetes �g�nak, mert olyan c�lokat val�s�tottak meg, amelyeket Luther, Zwingli vagy K�lvin nem voltak k�pesek, illetve ki sem t�ztek maguk el�.
Az anabaptist�k nev�t – a sz� jelent�se „�jrakeresztelked�” – ellens�geik aggatt�k r�juk, mert a csecsem�kori kereszts�g �rv�nyess�g�t elutas�tva feln�ttk�nt, hitb�l fakad� d�nt�ssel megkeresztelkedtek. T�bbs�g�k sz�m�ra m�gsem a kereszts�g, hanem az egyh�z �s a vil�gi korm�nyzat �s t�rsadalom kapcsolata volt a legalapvet�bb k�rd�s, a feln�ttkori keresztel�st is ebb�l vezett�k le. Az �sszes modern protest�ns felekezet el�fut�rak�nt az egyh�z �s az �llam k�vetkezetes sz�tv�laszt�s�nak sz�ks�gess�g�t hirdett�k.
A reform�torokhoz hasonl�an �k is a Szent�r�sb�l mer�tett�k meggy�z�d�s�ket. Az �jsz�vets�gi �r�sokban azonban nyom�t sem tal�lt�k az �llam �s egyh�z �sszefon�d�s�nak, viszont megl�tt�k, hogy az apostoli egyh�z elk�telezett h�v�k k�z�ss�g�b�l �llt – olyan f�rfiak �s n�k alkott�k, akik szabad elhat�roz�sukb�l �s szem�lyes m�don J�zus k�vet�se mellett d�nt�ttek. Ez pedig a 16. sz�zadban forradalmi gondolatnak sz�m�tott.
B�r Luther hangs�lyozta a szem�lyes hit fontoss�g�t, egyh�za m�gis vil�gi hatalmak p�rtfog�s�ra t�maszkodott, megtartotta a kl�rusi hivatalt, amely az �llamt�l h�zott fizet�st, �s amely – mik�nt a katolikus egyh�zhat�s�gok is az �ltaluk uralt t�rs�gben – az adott ter�let teljes lakoss�g�t egyh�ztags�gnak tekintette. �gy t�nt, mintha egyh�zszervezeti szempontb�l a hivatalos protestantizmus nem is k�l�nb�z�tt volna olyan nagyon a katolicizmust�l.
Az anabaptist�k mindezen v�ltoztatni akartak. C�ljuk az apostoli kereszt�nys�g helyre�ll�t�sa volt, a val�di, �jsz�vets�gi h�v�k alkotta egyh�zhoz val� visszat�r�s. A korai egyh�zban pedig – mondt�k – csak a hit�k r�v�n szem�lyes �jj�sz�let�st megtapasztalt f�rfiakat �s n�ket r�szes�tett�k v�zkereszts�gben. Arra hivatkoztak, hogy az apostoli egyh�z mit sem tudott a csecsem�kereszts�g gyakorlat�r�l, ami a k�s�bbi, m�r csak nev�ben kereszt�ny t�rsadalomban jelent meg, �ppen a kereszt�ny l�tszat fenntart�s�nak k�nyelmes eszk�zek�nt.
A radik�lisok – „gy�kerekig hatol�k” – szem�ben az igazi egyh�z ezzel szemben mindig a szentek, az elk�telezett tan�tv�nyok k�z�ss�ge egy gonosz vil�gban. Az anabaptist�k az els� sz�zadi tan�tv�nys�g mint�j�val k�v�ntak hatni k�rnyezet�kre – ha sz�ks�ges volt, ak�r a hal�lukkal is. Az �llamhatalomt�l val� elhat�rol�d�sukb�l fakadt, hogy nem voltak hajland�ak fegyvert fogni, �llami hivatalokat elfoglalni vagy esk�t tenni.
Radikalizmusuk�rt rettenetes �rat fizettek, mert a 16. sz�zadban l�z�t�st jelentett minderr�l besz�lni. Sorsukat t�bbnyire ez a zsolt�rid�zet t�kr�zte legh�vebben: „Te�retted gyilkoltatunk minden napon; olyb� tekintenek, mint v�g�juhokat.” Az anabaptist�kat mind R�ma, mind a protest�ns egyh�zfejedelmek ellens�geiknek tekintett�k.
A legszabadabban Sv�jcban, a Rajna vid�k�n �s a N�met�alf�ld�n pr�dik�lhattak. Az �vsz�zad k�zep�re Eur�pa n�met nyelvter�let�n h�rom nagy csoportjuk alakult ki: Konrad Grebel �s Felix Mantz vezet�s�vel a sv�jci testv�rek, a morvaorsz�gi hutterit�k, a N�metalf�ld�n �s Eur�pa �szaki r�sz�n pedig a mennonit�k.

Radik�lisok a sv�jci Alpokban

Sv�jcban Ulrich Zwingli (1484–1531) �s a z�richi v�rosvezet�s ir�ny�t�s�val zajlott a reform�ci�. Zwingli, aki a v�rosi f�templom, a Grossm�nster papjak�nt szak�tott a katolicizmussal, nem t�zisek kisz�gez�s�vel, hanem bibliai �zenetek pr�dik�l�s�val ind�totta a reform�ci�t. Bizonyos tekintetben Luthern�l is szigor�bban k�vette a Szent�r�st: m�g Luther megengedte, amit a Biblia nem tiltott, � mindent elutas�tott, amit a K�nyv nem �rt el�. „Ha valamit az evang�liummal egyez�nek tal�lunk, megtartjuk, ha nem, elvetj�k” – mondogatta, �s a szavait Zwingli munkat�rsai k�z�l t�bben is sz� szerint vett�k. A Bibli�t tanulm�nyozva �gy v�lt�k, a v�ltoz�sok t�bb ponton nem el�g m�lyrehat�ak. Egyebek k�z�tt le akartak sz�molni a k�telez� tizedfizet�ssel �s katonai szolg�lattal is. A radik�lisok n�melyike m�g tov�bb k�v�nt l�pni: �k m�r �llami beavatkoz�sokt�l mentes, f�ggetlen �nkorm�nyzattal m�k�d� egyh�zban gondolkodtak, illetve olyan t�rsadalomban, ahol az �llam �s egyh�z teljesen sz�tv�lik egym�st�l. Ezek a h�v�k nem egyszer�en az egyh�z megreform�l�s�ra t�rekedtek, hanem azt kezdeti, bibliai tisztas�g�ba k�v�nt�k vissza�ll�tani. A v�ltoz�sokat s�rget� t�bor �l�re k�t k�ztiszteletben �ll� f�rfi �llt, Konrad Grebel �s Felix Mantz.
Mik�nt a kereszt�ny Eur�p�ban minden�tt, Z�richben is minden �jsz�l�ttet megkereszteltek �s egyh�ztagnak tekintettek. Ennek k�vetkezt�ben az egyh�z egyet jelentett a t�rsadalommal; az egyh�z mindenki egyh�za volt. Grebel�k viszont az �jsz�vets�gben szabad h�v�k k�z�ss�gek�nt l�tt�k, akik k�szek voltak az �r�rt �lni �s meghalni. �k ilyen egyh�zat akartak – amely szabad az �llamt�l, �s igazi tan�tv�nyokb�l �ll. Zwingli azonban nem k�rt ebb�l a forradalomb�l, sz�ks�ge volt a v�rosaty�k t�mogat�s�ra.
1524 �sz�n Grebelnek fia sz�letett, ami egyben a hit pr�b�j�t is jelentette a sz�m�ra, mert frissen felfedezett egyh�zk�p�kben a bibliai egyh�ztags�gnak �ppen a tudatosan v�llalt kereszts�g volt a legfelt�n�bb jellegzetess�ge. Grebel teh�t elutas�totta a gyermek megkeresztel�s�t, �s m�s sz�l�k is k�vett�k a p�ld�j�t.
A v�ls�g kezel�s�re a v�rosi tan�cs a k�rd�st 1525. janu�r 17-�n nyilv�nos vit�ra bocs�totta. Az �jsz�l�ttkereszts�get k�pvisel� Zwinglit nyilv�n�tott�k gy�ztesnek, �s a tan�cs utas�totta mindazokat, akik elmulasztott�k megkereszteltetni a gyermek�ket, hogy nyolc napon bel�l tegy�k ezt meg, ellenkez� esetben sz�m�zik �ket a v�rosb�l. A csecsem�kereszts�g mellett kardoskod�k ugyanis az �brah�m csal�dja sz�m�ra elrendelt k�r�lmet�lked�s sz�vets�g�vel vontak p�rhuzamot, mint amelyet lehetetlen volt feln�ttkorban „hitb�l” megism�telni.
Janu�r 21-�n megtiltott�k Grebelnek �s Mantznak, hogy biblia�r�kat tartsanak. Aznap este vagy tucatnyi f�rfi tal�lkozott Felix Mantz lak�s�n. Istenhez foh�szkodtak, hogy adjon er�t megtenni azt, amit a lelkiismeret�k dikt�lt. Georg Blaurock, aki pap volt kor�bban, arra k�rte Grebelt, hogy keresztelje meg az apostolok m�dj�n, azaz miut�n megvallotta szem�lyes hit�t J�zus Krisztusban. Miut�n Grebel eleget tett a k�r�snek, a t�bbi jelenlev�t m�r Blaurock keresztelte meg. M�g a h�nap v�g�n az els� anabaptista gy�lekezetet is megalap�tott�k egy Z�rich melletti faluban.
A v�rosi m�lt�s�gok nem hagyt�k v�lasz n�lk�l a „l�zad�st”. A megkeresztelkedett renitenseket letart�ztatt�k �s b�rt�nbe z�rt�k, de �k a szabadul�suk ut�n azonnal folytatt�k hit�k terjeszt�s�t a k�rnyez� v�rosokban.
A z�richi tan�cs most m�r v�gleg elvesztette a t�relm�t. 1526. m�rcius 7-�n �gy hat�roztak, hogy akit „�jrakeresztel�sen” kapnak, hal�llal kell b�nh�dnie v�zbe fojt�s �ltal. Innen a mozgalom �ld�z�inek cinikus jelmondata: „az anabaptista eretneks�g ellen a legjobb m�dszer a harmadik kereszts�g”. 1527. janu�r 5-�n Felix Mantzon hajtott�k v�gre el�sz�r az �t�letet, a v�rost �tszel� Limmat jeges viz�ben. Z�richben �s a k�rny�k�n az anabaptista mozgalmat n�gy �ven bel�l felsz�molt�k. A v�rtan�k t�rt�nete monument�lis kr�nik�j�nak, a M�rt�rok T�kr�nek anabaptista szerz�je �gy komment�lja az esem�nyeket: „Bizony siralmas, hogy akik r�viddel azel�tt sok tekintetben megtiszt�tott�k magukat a p�pas�g kov�sz�t�l, �s ellen�lltak a p�pai zsarnoks�gnak, most m�gis a p�pist�kkal egyes�ltek abban, hogy �ld�zt�k azokat, akik nem ugyanabban hittek, mint �k.”
Sv�jcb�l sok �ld�z�tt N�metorsz�gba �s Ausztri�ba menek�lt, de a ki�l�t�saik ott sem voltak r�zs�sabbak. 1529-ben a speyeri birodalmi gy�l�sen az anabaptizmust hivatalosan is minden�tt hal�llal s�jtand� eretneks�gnek nyilv�n�tott�k. Luther eleinte helytelen�tette az anabaptist�k Zwinglit�l elszenvedett �ld�ztet�s�t, de az �vek sor�n – nem �k voltak az egyetlen ilyen csoport – � is mind ellens�gesebb lett fel�j�k. A speyeri d�nt�st sz� n�lk�l hagyta, 1531-ben pedig m�r t�mogatta a blaszf�mia hal�lb�ntet�s�t, a „hamis tan�t�st” is annak tekintve. 1536-ban Melanchton memorandumot szerkesztett arr�l, hogy mik�nt kell b�nni az ananaptist�kkal. B�r k�l�nbs�get tett a b�k�s �s a forradalm�r anabaptist�k k�z�tt, mindk�t csoportra hal�lb�ntet�st k�vetelt – Luther pedig al��rta. A reform�ci� �veiben ezr�vel v�gezt�k ki a mozgalom k�vet�it – katolikus fels�gter�leten az eretnekek sz�m�ra fenntartott hal�lnemmel: m�gly�n (Blaurock sorsa is ez lett Tirolban, m�g a gy�l�s �v�ben), protest�ns k�rnyezetben pedig pallos vagy v�zbe fojt�s �ltal.
Az els� k�t �vben a f�ldalatti mozgalom szinte �sszes vezet�j�t elvesztette, igen er�s misszi�s buzgalmuk k�vetkezt�ben m�gis t�bb sz�z kilom�teres k�rzetben terjedt a kiindul�pont k�r�l. Egy huszadik sz�zadi szellemi �r�k�s�k szavaival sokszor a „menek�l� evang�liz�ci�” m�dszer�t kellett alkalmazniuk, ami annyit jelent, hogy miut�n az egyik helyen pr�dik�lt�k az evang�liumot, m�r menek�ltek is a m�sikra az �ld�z�k el�l.
Augsburgban a luther�nus N�rnbergb�l ki�z�tt karizmatikus pr�dik�tor, Hans Denck alap�tott gy�lekezetet. A strassburgi reform�tor, Martin Bucer az „anabaptist�k p�p�j�nak” titul�lta. Zsid� tud�sokkal is konzult�lva Ludwig Hatzerrel Denck ford�totta n�metre els�k�nt a h�ber pr�f�tai k�nyveket. Munk�ja a hal�la ut�ni h�t �vben huszonegy kiad�st �rt meg, Zwingli �s Luther saj�t �sz�vets�g-ford�t�sukhoz forr�sm�k�nt haszn�lt�k. Denck 1526-ban keresztelte meg Hans Hutot, aki azut�n a mozgalom egyik legsikeresebb apostola lett, Ausztri�ban mindenfel� gy�lekezeteket alap�tott. Egyszer� m�dszert alkalmazott: miut�n pr�dik�lt, a megt�rteket bemer�tette, majd tov�bbi misszion�riusokat nevezett �s k�ld�tt ki. B�r sokukat kiv�gezt�k, a mozgalom gyorsan terjedt. Maga Hut 1527-ben halt meg b�rt�ncell�j�ban. Az eretnekek ellen szokv�nyos kirakatpert �gy m�r csak a holtteste „hallgatta” v�gig (sz�kbe k�t�zve), miel�tt m�gly�ra vetett�k. Hut befoly�sa kimutathat� Jakob Hutter munk�j�n is, aki az els� megkeresztelt, Georg Blaurock munk�j�t folytatta Tirolban. Az �ld�z�s itt k�l�n�sen kegyetlen volt, a mozgalom �tj�t �g� m�gly�k, t�lzs�folt b�rt�n�k �s elhagyatott, �hez� �rv�k k�s�rt�k. Hutter a Habsburg-terror el�l h�t �ven kereszt�l mentette az anabaptista h�v�ket Tirolb�l Morvaorsz�g biztons�g�ba, ahol ekkor t�rt�netesen n�h�ny toler�ns fejedelem is uralkodott. 1536-ban elfogt�k, megk�nozt�k, majd szeszbe m�rtott�k �s meg�gett�k Innsbruckban – a helyi tisztvisel�k tiltakoz�sa miatt I. Ferdin�nd szem�lyes utas�t�s�ra t�rt�nt �gy. Hutter morvaorsz�gi k�vet�i t�bb hull�mban k�ldtek ki misszion�riusokat Eur�pa sok r�sz�re.
A mozgalom legr�termettebb teol�gusa Balthazar Hubmajer volt, a tridenti zsinaton a neve Luther, Zwingli, K�lvin �s Schwenkfeld mellett ker�lt sz�ba. A freibergi egyetemen a kiv�l� katolikus vit�z�n�l, Johann Eckn�l tanult, teo�l�giai doktor�tus�t ugyanabban az �vben szerezte, mint Luther. Egyetemi tan�r, rektor, majd a regensburgi sz�kesegyh�z f�papja lett. 1520-ban k�lt�z�tt Walshutba, ahol a p�li levelek mellett Erasmus, Melanchton �s Luther �r�sait kezdte tanulm�nyozni. „Egyre ink�bb kisarjadt bennem Krisztus” – �rja err�l az id�szakr�l. Bar�ti kapcsolatba ker�lt Zwinglivel, 1523-ban egy�tt vettek r�szt a b�lv�nyk�pekr�l �s a mis�r�l rendezett vitaf�rumon, majd visszat�rt Walshutba, hogy ott reformokat hajtson v�gre. � is n�met nyelven kezdett mis�zni, �s a v�rosi tan�cs a katolikus papok ki�z�s�ben is t�mogatta. Ferdin�nd f�herceg fenyeget�s�re v�laszolva �ssze�ll�totta a vall�si t�relem egyik legkor�bbi �rvanyag�t. 1524-ben n�s�l�ssel is megpecs�telte a katolicizmust�l val� elszakad�s�t, k�t �vvel Luther el�tt. A k�vetkez� �v h�sv�t vas�rnapj�n hatvanadmag�val megkeresztelkedett, az azt k�vet� napok sor�n pedig m�r � keresztelt sz�zakat.
Hubmajer �rta az egyik legjobb korai tanulm�nyt a biblai v�zkereszts�gr�l. Z�richben b�rt�nbe ker�lt, ahol – ha �tmenetileg is – hitelvei visszavon�s�ra k�nyszer�thett�k. Ugyan Walshut v�ros�t a Habsburg-hader� k�zben rekatoliz�lta, 1526-ban Hubmajernek siker�lt megnyernie Nikolsburg toler�ns fejedelm�t, Leonard von Lichstensteint, akit meg is keresztelt. Az egyh�zt�rt�nelem vid�m fintorak�nt r�vid id�re �gy v�lhatott „�llamvall�ss�” az anabaptizmus Morvaorsz�gban – a legb�k�sebb eszk�z�kkel! Hubmajer a luther�nus k�z�ss�gek sz�mos vezet�j�t is bemer�tette. Gyarapod� ny�ja, a m�r mintegy tizenk�tezres anabaptista k�z�ss�g sz�m�ra k�nyveket is �rt a kereszt�ny �let �s az egyh�zfegyelem t�m�j�ban. B�r szinte m�r �gy t�nt, Hubmajer szolg�lat�nak gy�m�lcsek�nt Morvaorsz�g eg�sz lakoss�ga �jj�sz�letik, a v�rtan�k sors�t � sem ker�lhette el. Habsburg Ferdin�nd parancs�ra 1528-ban B�csben meg�gett�k, feles�g�t h�rom nappal k�s�bb m�s hitvall�kkal egy�tt a Dun�ba fojtott�k.

Egy v�gzetes hiba

Bethlen G�bor vall�si toleranci�b�l p�ld�t mutatott.

A mozgalom ellens�gei az anabaptist�kat kapcsolatba hozt�k a Thomas M�nzer vezette, 1525-ben levert parasztfelkel�ssel. Noha M�nzer maga egyetlen evang�liumi k�z�ss�gnek sem volt tagja, m�gis sok�ig a reform�ci� radik�lis teol�gus�nak tartott�k (a kommunista t�rt�nelemszeml�let viszont az oszt�lyn�lk�li t�rsadalom el�fut�r�t l�tta benne). N�h�ny �vvel k�s�bb azonban val�ban t�rt�ntek olyan esem�nyek, amelyek igazolni l�tszottak a radik�lisokt�l val� katolikus �s luther�nus f�lelmeket, tov�bbi hivatkoz�si alapot teremtve az �ld�z�s�kre. 1532-ben gyorsan terjedt a reform�ci� a vesztf�liai v�rosban, M�nsterben is.
A v�ltoz�sok erej�t eleinte konzervat�v luther�nus k�r�k adt�k, majd a v�ros az anabaptizmus ir�ny�ba fordult. K�s�bb egy bizonyos Jan Matthijs vezet�s�vel mindink�bb egy sz�ls�s�ges csoport befoly�sa �rv�nyes�lt. �gy v�lt�k, hogy a messi�si kir�lys�g M�nsterben j�n el, �s �k lesznek a megval�s�t�i. Amikor a helyi p�sp�k ellen�k vonult, az anabaptist�kra egy�ltal�n nem jellemz� m�don v�dekez�s�l fegyvert fogtak. 1534-ben Matthijs ut�da, egy volt fogad�s �sz�vets�gi passzusokra hivatkozva kir�lly� koron�ztatta mag�t, �s bevezette a t�bbnej�s�get. 1535 j�nius�ban a M�nster ellen egyes�lt katolikus �s luther�nus er�k bevett�k a v�rost, �s a lakoss�got felkoncolt�k. B�r az �jkori pacifizmus els� k�pvisel�i �ppen az anabaptist�k voltak, ezut�n �vsz�zadokig sok eur�painak a m�nsteriek er�szakoss�ga jutott esz�be az „anabaptista” sz� hallat�n.
A Rajna als� vid�k�n Menno Simons szolg�lata �nt�tt er�t a cs�ggedt „testv�rekbe”. A fr�z paraszti sorb�l sz�rmaz� Simons katolikus pap volt, amikor k�telyei t�madtak az ostya �tv�ltoz�s�nak tanait illet�en. R�viddel k�s�bb hallott valakir�l, akit feln�tt kori megkeresztelked�se miatt lefejeztek, �s tanulm�nyozni kezdte a Bibli�t a csecsem�kereszts�g kapcs�n. Kutakod�sa a gyakorlat elutas�t�s�hoz vezetett, �s az sem tudta meggy�zni, amit Luthert�l �s m�s, e ponton megrekedt reform�torokt�l olvasott. 1535-ben intenz�ven kereste Istent, majd csatlakozott az anabaptist�k t�bor�hoz, a reverend�t�l megv�lva meg is n�s�lt. M�nster ut�n legink�bb az � �rdeme volt a mozgalom meger�s�t�se. Birodalmi v�rd�jjal a fej�n huszon�t �ven �t dolgozott f�radhatatlanul az Amsterdam �s Danzig k�z�tt elsz�rt gy�lekezetekben; �jjelente pr�dik�lt �s keresztelt. Szolg�lata 1561-ben term�szetes hal�llal fejez�d�tt be, �s tizenh�t �vvel k�s�bb N�metalf�ld �szaki tartom�nyaiban megt�rt vall�si csoportnak nyilv�n�tott�k a k�vet�it. M�sutt a vall�si tolerancia m�g hossz� ideig v�ratott mag�ra. D�l-N�metorsz�gb�l a mozgalom gyakorlatilag elt�nt, Ausztri�ban teljesen kiirtott�k, Sv�jcban korl�tok k�z� szor�tott apr� enkl�v�kban maradt fenn. A morva hutterit�kra 1590-t�l keser� �ld�ztet�s v�rt, a t�l�l�s �rdek�ben v�g�l Magyarorsz�gon �s Ukrajn�ban, majd sokan onnan is tov�bbk�lt�zve Amerik�ban telepedtek le.

Magyarorsz�gi mened�k

A hutterit�k �s m�s anabaptist�k k�z�l t�bben m�r 1547-t�l Pozsony, Nyitra �s Trencs�n megy�kben leltek otthonra, olyan nagybirtokosok fogadt�k be �ket, mint B�lint P�ter �s Ny�ri Ferenc, Biharban pedig Bocskai Istv�n. �ket menek�l�k tov�bbi hull�mai k�vett�k, k�l�n�sen 1601-t�l, amikor II. Rudolf ki�zte �ket Ausztri�b�l. Egyes csoportjaik a Dun�nt�lon �s Erd�lyben is megtelepedtek. Tin�di Lantos Sebesty�n egyik �nek�ben megeml�kezik egy B�tori Andr�s nev� baptist�r�l, illetve t�rsair�l – ez az els� �r�sos eml�k arr�l, hogy az anabaptist�k n�lunk is k�vet�kre tal�ltak.
Bethlen G�bor, a rendk�v�li vall�si t�relmet tan�s�t� erd�lyi fejedelem Habsburg-ellenes hadj�ratai sor�n t�bbsz�r tal�lkozott a morvaorsz�gi „testv�rekkel”. Szolg�ltat�saikat is ig�nybe vette: az anabaptista k�z�ss�gek sokszor hozz�j�rultak a t�bb t�zezres hadsereg �lelmez�s�hez, a hadfelszerel�s jav�t�s�hoz �s kieg�sz�t�s�hez, illetve a beteg katon�k gy�gy�t�s�hoz. Tudott megpr�b�ltat�saikr�l, az �ket katolikus �s protest�ns r�szr�l �rt gyakori �s s�lyos vissza�l�sekr�l, �s szabad leteleped�st biztos�tott sz�mukra Erd�lyben.

A modern kereszt�nys�g �tt�r�i

Tin�di Lantos Sebesty�n. A magyar baptist�kat is meg�nekelte.

M�g a 16. sz�zadi katolikus �s protest�ns teol�gusok tan�t�saib�l sok mindennek m�ra m�r nincs jelent�s�ge, amit az anabaptist�k tan�tottak a vall�sszabads�gr�l, a tan�tv�nys�gr�l vagy a Krisztusr�l val� szem�lyes tan�skod�sr�l, a mai evang�liumi h�v�k sz�m�ra is friss �s fontos �zenet marad.
Hitelveik tiszt�z�s�ra �s az els� nagy �ld�z�si hull�mra v�laszul, a „testv�rek” m�r 1527-ben k�zz�tett�k a Schleit�heimi Hitvall�st. Az egykori benedekrendi szerzetes, Michael Sattler �ltal megsz�vegezett dokumentum Eur�pa-szerte egys�gteremt� er�vel hatott a mozgalomban. Azonban a hat�s�gok fell�p�s�ben nem hozott v�ltoz�st, mag�t Sattlert n�gy h�nappal k�s�bb Rottenburgban meg�gett�k, a feles�g�t v�zbe fojtott�k. K�lvin 1544-ben olvasta a hitelvi nyilatkozatot, �s – nem tudv�n, mikor �r�dott – �gy komment�lta: „Ezek a szerencs�tlen �s ellenszenves emberek t�l�nk vett�k �t ezt a tan�t�st, n�h�ny m�s helyt�ll� n�zet�kkel egyetemben.” Val�j�ban azonban 1527-ben K�lvin m�g csak tizennyolc �ves volt – �s katolikus.
A hitelvek k�z�tt kiemelt helyen �ll a tan�tv�nys�g k�rd�se. „Senki sem ismerheti meg Krisztust igaz�n, csak ha k�veti az �let�vel” – vallott�k, ez pedig elt�k�lt engedelmess�get felt�telez „Isten Fi�nak ragyog� �s tiszta szavai ir�nt, akinek a besz�de igazs�g, �s akinek parancsolatai �r�k �let”. Erk�lcsi t�ren magasra tett�k a m�rc�t, �s aki nem felelt meg annak, azt kiutas�tott�k k�reikb�l. Nem hittek abban, hogy a cselekedeteik �ltal nyerhetnek �dv�ss�get (Luther ezzel is v�dolta �ket), viszont hangs�lyozt�k, hogy a hiteles megt�r�st a tettek bizony�tj�k. M�g ellens�geik k�z�tt is akadtak, akik elismer�ssel sz�ltak �szintes�g�kr�l, b�k�s �s m�rt�kletes term�szet�kr�l, szorgalmukr�l.
A krisztusi karakterre tett hangs�ly eml�k�t �rzik olyan esetek, mint Dirk Willems�. Egy befagyott tavon �t menek�lt az �ld�z�je el�l, aki alatt beszakadt a j�g. Willems visszafordult �s kimentette – �gy foghatt�k el, b�rt�n�zhett�k be, �s �gethett�k meg m�gly�n 1569-ben. Ami azt illeti, a 16. sz�zadban puszt�n az, hogy valaki nem italozott m�rt�ktelen�l, nem �tkoz�dott, �s nem k�vetett el vissza�l�seket a munkahely�n vagy a csal�dj�ban, m�r el�g okot szolg�ltatott az anabaptizmus gyan�j�ra �s az �ld�z�sre.