�let�kkel tan�skodtak

A 16. sz�zad elej�n Eur�pa-szerte hatalmas ig�ny volt az emberekben az egyh�z �tfog� meg�jul�s�ra. A hivatalos egyh�z k�r�ben a romlotts�g minden t�ren jelen volt, s a les�jt� �llapotok gy�keres v�ltoz�s�rt ki�ltottak. K�zsz�jon forgott a papok �s szerzetesek szexu�lis erk�lcstelens�ge, amiben m�r hossz� �vtizedek �ta �len j�rtak a renesz�nsz p�p�k. Hangos el�gedetlens�gek forr�sa volt a p�pas�g p�nz�gyi politik�ja is, melyet sokan az orsz�gok jogtalan megsarcol�s�nak tekintettek. Ebben a helyzetben l�pett fel Luther M�rton.

Luther M�rton

Luther teljes hittel elfogadta, hogy a Bibli�n kereszt�l fel lehet szabad�tani Isten hatalmas term�szetf�l�tti erej�t, ami minden konfliktusban gy�zelmet tud biztos�tani az ember sz�m�ra. E hit birtok�ban k�sz volt b�tor d�nt�sek eg�sz sor�t R�ma nem maradt n�ma. 1520-ban meg�rkezett a p�p�t�l meghozni.

Mivel meggy�z�d�se szerint az egyh�zi �let �s a hitgyakorlat eg�sz�t a Szent�r�shoz kell igaz�tani, ez�rt a p�pa b�cs��rusainak m�k�d�s�re v�laszul 1517 okt�ber�ben 95 t�tel�vel kil�pett a nagy nyilv�noss�g el�, �s hat�rozottan c�folta a katolikus b�cs�teol�gi�t. K�zvetlen�l ez ut�n a hivatalos egyh�z nagy ellent�mad�st kezdett a reform�tor elhallgattat�sa �rdek�ben. � azonban ink�bb megsokszorozta szav�nak erej�t a kor leghat�konyabb t�megkommunik�ci�s eszk�z�nek, a k�nyvnyomtat�snak a felhaszn�l�s�val, �s sz�les t�megekhez juttatta el a hit�j�t�st propag�l� m�veit.

1520-ban jelentette meg nagy vihart kavar� k�nyv�t Az egyh�z babiloni fogs�g�r�l c�mmel. Ebben meg�llap�totta, hogy R�ma szellemi l�nyeg�t tekintve azonos Babilonnal. A p�pa pedig – mivel � Luther szerint Krisztus munk�j�nak egyik legf�bb ellens�ge a f�ld�n – Ellenkrisztusnak vagy m�sk�nt Antikrisztusnak min�s�thet�. Kifejtette, hogy a katolikus vall�si trad�ci� meghat�roz� r�sz�t jelent� h�t szents�g (t�bbek k�z�tt a csecsem�kereszts�g, olt�riszents�g, b�rm�l�s, f�lbegy�n�s, utols� kenet) nem m�s, mint olyan k�tel�kek, amelyekkel R�ma, azaz Babilon fogs�gban tartja az egyh�zat.

Fot�: Shutterstock

Luthert az 1521 janu�rj�ban kimondott p�pai ki�tkoz�s nem roppantotta �ssze. Mint �rta: „A p�pa engem �tok al� vetett. Az�ta gyarapodtam testileg is, lelkileg is. Viszont �n is �tok al� vetettem �t, de az eny�m er�sebb, mint az �v�. A p�pa ugyanis fogy �s sorvad.”

1521 tavasz�n Luther id�z�st kapott a wormsi n�met birodalmi gy�l�sre, hogy jelenjen meg, �s vonja vissza eretnek tan�t�sait. B�r Luther ismerte Husz J�nos sors�t, akit cs�sz�ri menlev�l ellen�re meg�gettek a konstanzi zsinaton, m�gis �gy d�nt�tt, hogy v�llalja az �letvesz�lyt, �s elmegy a birodalmi gy�l�sre, hogy nyilv�nosan v�dje meg hit�t.

Miut�n a birodalmi gy�l�sen felsz�l�tott�k tan�t�sainak visszavon�s�ra, � hat�rozottan visszautas�totta azt: „Ha nem gy�znek meg a Szent�r�s bizonys�g�val vagy vil�gos �sz�rvekkel – mivel nem hiszek sem a p�p�nak, sem a zsinatoknak, amelyek nyilv�nval�an gyakran t�vedtek, �s ellentmondtak egym�snak –, �gy a lelkiismeretemhez �s az Isten Ig�j�hez vagyok k�tve. Enn�lfogva nem tudok �s nem is akarok visszavonni semmit, mert sem nem b�tors�gos, sem nem tan�csos b�rmit is a lelkiismeret ellen cselekedni. Isten engem �gy seg�ljen!”

V. K�roly n�met-r�mai cs�sz�r spanyol zsoldosai ekkor m�r azt ki�ltozt�k, hogy „T�zre vele! T�zre vele!”. A birodalmi gy�l�s pedig hamarosan kimondta Lutherre a birodalmi �tkot, amelynek �rtelm�ben �lve vagy holtan k�zre kell ker�teni, �s �t kell adni a hat�s�goknak m�lt� b�ntet�sre. B�lcs Frigyesnek azonban siker�lt el�rnie, hogy a kimondott �tok csak hetekkel k�s�bb l�pjen �rv�nybe, �gy v�dence szabadon t�vozhatott Wormsb�l.

Luther �zenete fut�t�zk�nt terjedt N�metorsz�gban. 1529-ben a speyeri birodalmi gy�l�sen m�r h�rom fejedelem �s tizenn�gy birodalmi v�ros tiltakozott, azaz protest�lt �nnep�lyesen az ellen a d�nt�s ellen, amely vissza akarta t�r�teni �ket a katolicizmusra. V. K�roly v�g�l 1530-ban sz�l�totta fel a protest�ns rendeket a katolikus egyh�zba val� visszat�r�sre, ellenkez� esetben kil�t�sba helyezte spanyol zsoldoscsapatainak – a kontinens leger�sebb hadsereg�nek – a bevet�s�t ellen�k. B�r Luther ellenezte a cs�sz�r elleni fegyverkez�st, a fejedelmek �s a v�rosok m�gis l�trehozt�k 1531-ben a schmalkaldeni sz�vets�get. Az 1547-ben kit�rt fegyveres �sszecsap�sok eredm�nyek�nt 1555-ben l�trej�tt az augsburgi vall�sb�ke. Ennek �rtelm�ben saj�t ter�let�k�n a fejedelmek �s a birodalmi v�rosok hat�rozhatt�k meg a hivatalos vall�st, amelyet a ter�let�k�n �l�knek k�vetni kellett. A m�s vall�s�ak azonban minden vagyonukkal egy�tt szabadon elk�lt�zhettek m�s tartom�nyba.

A reform�ci� els� n�gy �vtized�ben (1523–1565) a hit�k miatt kiv�gzett protest�nsok sz�ma a k�l�nb�z� kutat�sok eredm�nyeinek �sszes�t�se nyom�n mintegy h�romezerre tehet�. Ezek k�tharmad�t, mintegy k�tezret az anabaptist�k (m�s n�ven �jrakeresztel�k) tettek ki, akik bibliai alapon a hitb�l val� feln�ttkori v�zkereszts�get hirdett�k, �s elutas�tott�k a csecsem�kereszts�get. A k�tezer anabaptista �ldozat k�z�l mintegy ezret N�metorsz�g �s Sv�jc ter�let�n, m�sik ezret pedig N�metalf�ld�n v�geztek ki. Az �sszes kiv�gzettnek az egyharmad�t adt�k a f��ram� protest�ns ir�nyzatok h�vei (evang�likusok, reform�tusok).

A hit�j�t�s hamar eljutott Franciaorsz�gba. Itt a p�rizsi egyetem �s I. Ferenc kir�ly voltak az �ld�z�sek f� ir�ny�t�i. A Sorbonne teol�giaprofesszorai m�r 1519-ben kinyilv�n�tott�k, hogy a luther�nus tan�t�sok c�folat�ra elegend� k�t �rv: a t�z �s a vas. A parlament t�rv�nyt hozott az eretnekek meg�get�s�r�l, az egyetem pedig 1521-ben hat�rozatot fogadott el, hogy Luther minden irat�t el kell �getni.

A Szent Bertalan-�ji m�sz�rl�s

Franciaorsz�gban mintegy �tsz�zra tehet� az 1565 el�tt b�r�s�gi �t�lettel kiv�gzett protest�nsok sz�ma. Emellett t�bb �zben t�rt�ntek protest�nsok elleni t�megm�sz�rl�sok is. 1545-ben ker�lt sor a provence-i valdensek lem�sz�rl�s�ra. Lovass�g �s t�z�rs�g felvonultat�s�val mintegy h�romezer valdenst gyilkoltak meg az alig egy h�napos hajt�vad�szat sor�n.

1562. m�rcius 1-j�n is t�megm�sz�rl�sra ker�lt sor a kelet-franciaorsz�gi Vassyban. Ennek el�zm�nyeihez tartozott, hogy Medici Katalin katolikus anyakir�lyn� az �v elej�n Saint-Germainben kibocs�tott rendelet�ben megtiltotta ugyan a protest�nsoknak nyilv�nos istentiszteletek �s pr�dik�ci�k tart�s�t a v�rosokban, de enged�lyezte ezeket a v�rosfalakon k�v�l. Ezt k�vet�en az eml�tett m�rciusi napon t�bb mint hatsz�z protest�ns gy�lt �ssze istentiszteletre Vassyban, egy magt�rban. A katolikus p�rt vez�re, Guise herceg mintegy k�tsz�z fegyveres�vel �ppen Vassyn kereszt�l igyekezett a f�v�rosba. Emberei felfigyeltek a magt�rban zajl� istentiszteletre, sz�v�lt�sba keveredtek az ottani protest�nsokkal, �s v�g�l fegyverrel r�juk t�madtak. Negyvennyolc hugenott�t meg�ltek, sokakat s�lyosan megsebes�tettek.

A kibontakoz� katolikus–hugenotta polg�rh�bor�ban egyik f�l sem tudott a m�sik f�l� kerekedni. Az �ldatlan fegyveres harcnak 1572-ben egy dinasztikus h�zass�ggal igyekeztek v�get vetni. A hugenotta p�rt vezet�je, Bourbon Henrik – aki oldal�gon a kir�lyi csal�d rokons�g�hoz tartozott – feles�g�l vette Valois Margitot, a kir�ly testv�r�t. Az esk�v�i szertart�s 1572. augusztus 18-�n zajlott le, saj�tos form�ban. Henrik mint protest�ns nem volt hajland� betenni a l�b�t a p�rizsi Notre-Dame-ba, hanem a templom el�tt fel�ll�tott olt�rn�l �llt. � ott, menyasszonya pedig a sz�kesegyh�zban mondta ki a boldog�t� igent, majd kezdet�t vette a t�bbnapos �nneps�gsorozat.

A nagy esem�nyre – mely nemcsak kir�lyi menyegz� volt, hanem a k�t, addig egym�ssal harcol� �s gy�l�lk�d� p�rt kib�k�l�s�t is k�v�nta szolg�lni – mintegy n�gyezer hugenotta sereglett a f�v�rosba.

A menyegz� napjaiban a katolikus p�rt mintegy h�szezer p�rizsi polg�rt fegyverzett fel titokban. A katolikus lak�sok sz�m�ra az ablakba kihelyezett �g� gyertya volt az egyezm�nyes jel. A m�sz�rl�s augusztus 23-�r�l 24-�re virrad�an, Szent Bertalan napj�nak �jjel�n vette kezdet�t. Csaknem valamennyi hugenott�t meg�lt�k, k�zt�k Coligny admir�list. Az uralkod� vend�gek�nt a Louvre-ban elsz�ll�solt ifj� f�rjet, Bourbon Henriket, valamint Cond� herceg�t a kir�ly arra k�nyszer�tette, hogy t�rjenek �t katolikus hitre. Az orsz�g tartom�nyaiba gyorsfut�rok vitt�k a parancsot a hugenott�k kiirt�s�ra. Az orsz�gos m�sz�rl�s �sszes �ldozatainak sz�ma mintegy harmincezer volt. A p�pa a Szent Bertalan-�j �r�m�re eml�k�rmet veretett.

Hasonl� kegyetlens�ggel folyt az �ld�z�s a spanyol uralom alatt �ll� N�metalf�ld�n is. Az elvi alapvet�st a leuveni egyetem biztos�totta, amely 1519-ben eretneknek �t�lte Luther m�veit. V. K�roly cs�sz�r sorra adta ki szigor� tilt� rendeleteit. 1523. j�lius 1-j�n Br�sszel f�ter�n m�gly�n �gett�k el a reform�ci� els� k�t m�rt�rj�t, Hendrik Vos �s Johannes van Essen �goston-rendi szerzeteseket bibliai hit�k�rt. Luthert annyira megrend�tette a h�r, hogy e k�t v�rtan� eml�k�re meg�rta az �j dalt zeng�nk... az �r a mi Isten�nk kezdet� �nek�t. 1525-ben H�g�ban csaptak magasra a m�glya l�ngjai, melyek Jan Pistorius test�t hamvasztott�k el, aki kor�bban nyilv�nosan hirdette a protest�ns hitet, �s meg is n�s�lt. N�metalf�ld�n az inkviz�ci� k�l�n�sen sok �ldozatot szedett az anabaptist�k k�z�l.

A reform�ci� elsz�nt�ld�z�i: I. Ferenc, V. K�roly, VIII. Henrik, II. F�l�p, Tudor(V�res) M�ria.

A tartom�ny m�r a n�metalf�ldi szabads�gharc el�tt is a protest�nsok kiv�gz�s�nek f� sz�ntere volt. 1555 ut�n II. F�l�p lett N�metalf�ld ura. M�r ezt megel�z�en Magyarorsz�gi M�ria (a Moh�csn�l elesett II. Lajos magyar kir�ly �zvegye, aki a csata ut�n elhagyta az orsz�got) helytart�s�ga alatt is er�teljes volt az �ld�z�s, az � negyedsz�zada alatt mintegy �tsz�z kiv�gz�s t�rt�nt. Az 1555-�t k�vet� �vtizedben azonban a kiv�gz�sek �vi �tlaga megdupl�z�dott. Majd 1567 �s 1574 k�z�tt Alba herceg sz�rny� uralma ezen is messze t�ltett. Az � v�rt�rv�nysz�ke h�t �v alatt tov�bbi ezer �ldozatot k�vetelt.

Spanyolorsz�gban az inkviz�ci� mintegy sz�z�tven luther�nust v�gzett ki 1567 el�tt. K�l�n�sen 1557-ben kezd�d�tt heves �ld�z�s, amikor a spanyol hat�s�gok nagy megd�bben�s�re k�t jelent�sebb kaszt�liai v�rosban is protest�ns gy�lekezeteket fedeztek fel. Ezt k�vet�en egy �vtized alatt t�bb mint sz�z protest�nst v�geztek ki nyilv�nosan, �s ezzel siker�lt megt�rni a spanyol protestantizmus kibontakoz�s�t. Az 1567 ut�ni h�t �vtizedben m�g tov�bbi �tven protest�nst v�geztek ki, az utols� ismert eset 1640-ben t�rt�nt Szic�li�ban.

Az 1542-ben �jj�szervezett p�pai inkviz�ci�, a Szent Hivatal egyik f� c�lja az It�li�ban is �g�retesen kibontakoz� reform�ci� sz�tz�z�sa volt. 1570 el�tt itt nem eg�szen �tven protest�nst v�geztek ki. R�ma �len j�rt a kiv�gz�sekben. A v�rosban a 16. sz�zad k�z�ps� harmad�ban huszon�t protest�nst v�geztek ki. Ez a sz�m a sz�zad utols� harmad�ban megdupl�z�dott.

Sk�ci�ba is eljutott a hit�j�t�s �zenete, �s a katolikus kl�rus igyekezett minden eszk�zzel feltart�ztatni a bibliai hit terjed�s�t. Ennek esett �ldozatul Patrick Hamilton, aki a sk�t reform�ci� els� m�rt�rja lett 1528-ban.

Hamilton a sk�t kir�lyi h�zzal is rokons�gban �ll� gazdag csal�dba sz�letett 1504-ben. Tizenn�gy �vesen a p�rizsi egyetemre ment, ahol megismerkedett Luther tan�t�saival. Hazat�rte ut�n 1524-ben m�r a Saint Andrews Egyetem tan�ra lett. Ez az int�zm�ny volt az orsz�g legr�gibb egyeteme, �s e v�ros (St. Andrews) volt a sk�t katolikus �rseks�g sz�khelye, azaz a legf�bb katolikus k�zpont. Hamilton, aki id�k�zben a protestantizmus h�v�v� v�lt, itt kezdte el�sz�r terjeszteni a lutheri eszm�ket. Ezzel hamar mag�ra vonta a nagy hatalm� �rsek, James Beaton figyelm�t, aki 1527-ben maga el� id�ztette a fiatal tan�rt, hogy sz�mot adjon n�zeteir�l. Hamilton ekkor m�g nem �rzett mag�ban el�g er�t ahhoz, hogy felv�llalja a ny�lt konfliktust a katolikus egyh�zzal, ez�rt elmenek�lt N�metorsz�gba.

Ott 1527 m�jus�ban beiratkozott a frissen alap�tott luther�nus Marburgi Egyetemre. A teol�giai fakult�s d�k�nj�nak biztat�s�ra �rta meg h�ress� v�lt teol�giai munk�j�t, a Patrick t�teleit (Patrick’s places), mely nyilv�nos vitairatk�nt nyomtat�sban is megjelent. A m� f� �zenete, hogy az ember hit �ltal igazul meg, �s nem vall�sos cselekedetekb�l.

Mintegy f�l�ves marburgi tart�zkod�s ut�n Hamilton �gy d�nt�tt, hogy hazat�r Sk�ci�ba. �gy �rezte, mindenk�ppen hirdetnie kell az evang�liumot, m�g akkor is, ha ezzel az �let�t kock�ztatja. Visszat�rve sz�l�f�ldj�re teljesen a pr�dik�l�snak szentelte mag�t. A sz�kebb �s t�gabb k�rnyezet�b�l t�bben megt�rtek, �s elfogadt�k a bibliai hitet. Beaton �rsek miut�n �rtes�lt err�l, maga el� rendelte. A vizsg�lat befejezt�vel enged�lyezt�k sz�m�ra, hogy egy h�napon �t nyilv�nosan pr�dik�lhasson az egyetemen. Azzal a c�llal tett�k ezt, hogy pr�dik�ci�ib�l terhel� bizony�t�kokat gy�jthessenek ellene. Az eredm�ny azonban az lett, hogy sz�mos befoly�sos ember az egyetemen a hit�j�t�s h�v�v� v�lt. V�g�l 1528. febru�r 29-�n perbe fogt�k Hamiltont. Mivel nem volt hajland� megtagadni hit�t, m�g aznap m�gly�n meg�gett�k.

VIII. Henrik angol uralkod� (1509–1547) – aki a k�s�bbiekben elh�res�lt h�zass�gt�r�seir�l, k�t v�l�s�r�l, illetve k�t feles�g�nek kiv�geztet�s�r�l – kezdett�l fogva �lesen szembesz�llt a hit�j�t�ssal. Az, hogy Luther Az egyh�z babiloni fogs�g�r�l c�m� m�v�ben elutas�totta a katolikus h�t szents�get, annyira felh�bor�totta a kir�lyt, hogy saj�t neve alatt jelentette meg v�laszirat�t A h�t szents�g v�delm�ben c�mmel. Ebben durva szavakkal t�madta Luthert: „A pokol leg�hesebb farkasa rontott r�, elnyelte, s � most... a pokolfarkas ocsm�ny tork�b�l b�f�gi ronda gyal�zkod�sait.” A wittenbergi reform�tor viszontv�lasz�ban nem sokat t�r�d�tt vitapartnere magas k�zjogi m�lt�s�g�val: „Ha egy angol kir�lynak szabad arc�tlanul k�pk�dnie hazugs�gait, akkor nekem is szabad azokat vid�man visszagy�m�sz�lni a tork�ba.”

Henrik a k�s�bbiekben sem enyh�lt meg a protest�nsok ir�nt. Mik�zben egyh�zkorm�nyzatilag m�r elszakadt a p�pas�gt�l, �s a mindenkori angol kir�lyt nyilv�n�totta az angol egyh�z fej�v�, illetve hatalmas j�vedelmek szerz�se c�lj�b�l valamennyi jelent�sebb kolostort feloszlatta, azonk�zben hal�lb�ntet�s terhe mellett tette k�telez�v� az alapvet� katolikus hitelvek v�ltoztat�s n�lk�li fenntart�s�t.

Br�sszel egykori piactere, ahol az eur�pai reform�ci� els� k�t m�rt�rj�t m�gly�n meg�gett�k.

K�z�j�k tartozott a fiatal John Frith �s kor�bbi tan�ra, Stephen Gardiner, a k�s�bbi worcesteri p�sp�k, aki egy �vtized m�lva m�r a hal�lra �t�l�i k�z�tt lesz. Miut�n Frith 1525-ben tudom�nyos fokozatot szerzett, a tehets�ges ifj�t Woolsey kardin�lis �th�vta Oxfordba az �ltala vezetett tud�s k�r tagj�nak. Frith azonban egy eretneks�ggel v�dolt csoport �szszej�vetel�n is r�szt vett, ami miatt t�bbekkel az egyetemi b�rt�nbe vetett�k. Kiszabadul�sa ut�n biztons�gosabbnak tartotta, hogy elmenek�lj�n a kontinensre. Itt megn�s�lt.

�l�nk kapcsolatot �polt a szint�n Angli�b�l elmenek�lt William Tyndale-lel (l�sd keretes �r�sunkat), valamint a sk�t Patrick Hamiltonnal, akinek latin nyelv� teol�giai vitairat�t, a Patrick t�teleit � ford�totta le latinr�l angolra. Ez a m� sz�les k�rben hat�konyan terjesztette a hitb�l val� megigazul�s tan�t�s�t. 1529-ben r�szt vett a nevezetes marburgi hitvit�n, ahol az �rvacsora k�rd�s�ben csaptak �ssze a sv�jci reform�torok n�zetei Luther �ll�spontj�val. Mindezek nyom�n protest�ns meggy�z�d�se nagyon meger�s�d�tt. 1529 nyar�n Antwerpenben megjelentette Antithesis c�m� munk�j�t, melyben �les ellent�tbe �ll�totta J�zus besz�deit �s a p�p�k tan�t�sait, kimutatva �sszeb�k�thetetlens�g�ket. K�t �v m�lva megjelentette Disputa a purgat�riumr�l c�m� m�v�t, melyben kimutatta, hogy a tiszt�t�t�z katolikus teol�gi�j�nak nincs semmi bibliai alapja, s�t az embert elszak�tja Isten kegyelm�t�l. M�ve �les ellenkez�st v�ltott ki az angol kl�rus k�r�ben, k�l�n�sen Morus Tam�s kancell�r �s John Fisher rochesteri p�sp�k fordult ellene.

A Szent Bertalan-�j eml�k�re kiadott p�pai �rm�n egy harcos angyal �li a hugenott�kat.

VIII. Henrik hal�l�t k�vet�en VI. Edward (1547–1553) uralma alatt a protest�ns hitelvek v�ltak uralkod�v� Angli�ban. A protest�ns fordulat �l�re Thomas Cranmer, a Henrik �ltal kor�bban kinevezett canterburyi �rsek �llt.

Hat �v eltelt�vel azonban, 1553-ban �jabb �les fordulat k�vetkezett be. Tudor (V�res) M�ria ker�lt tr�nra, aki elhat�rozta, hogy gy�keresen kiirtja a protestantizmust eg�sz Angli�b�l. M�r 1554 v�g�n fel�j�tottak h�rom kor�bbi eretnek�ld�z� t�rv�nyt, �s a k�vetkez� �vben egym�s ut�n lobbantak fel a m�gly�k l�ngjai. Csaknem h�romsz�z protest�nst �gettetett meg V�res M�ria, k�zt�k �t protest�ns p�sp�k�t is.

A kir�lyn� hal�l�val �s I. Erzs�bet tr�nra ker�l�s�vel v�ge szakadt a protest�ns�ld�z�snek. A kiv�gzetteknek egy szint�n �ld�z�tt protest�ns �r�, John Foxe nagy siker� k�nyve �ll�tott eml�ket. Ez a m� fontos szerepet j�tszott abban, hogy v�glegess� v�lt Anglia szak�t�sa R�m�val.

(A szerz� t�rt�n�sz.)

(Folytatjuk.)

A BIBLIA M�RT�RJA

Az angol nyelven besz�l� protest�nsok m�jus 2-�n �nneplik a King James-bibliaford�t�s 400. �vfordul�j�t. A negyvenh�t f�b�l �ll� bizotts�g mintegy hat �v alatt k�sz�tette el a ford�t�st, amely t�lnyom�r�szt  kilencven �vvel kor�bbi munk�j�ra �p�lt.

William Tyndale

A nyomtat�s k�zben azonban a katolikus hat�s�gok lerohant�k a nyomd�t, �s Tyndale-nek menek�lnie kellett, aminek sor�n a ford�t�s egy r�sze elveszett.

� azonban nem adta fel, �s 1526-ban Wormsban nyomtatta ki �jsz�vets�g-ford�t�s�t p�r ezer p�ld�nyban, amelyeket k�s�bb laponk�nt m�s k�nyvekben csemp�sztek be Angli�ba. A ford�t�snak hatalmas sikere lett, Tyndale – k�lt�i �rz�kkel meg�ldva – k�z�rthet� angol nyelvre ford�totta le az �jsz�vets�get.

A ford�t�s sikere azonban egyre vesz�lyesebb helyzetbe hozta a ford�t�t.

1535-ben Tyndale bar�ti kapcsolatba ker�lt egy Henry Philips nev� f�rfival, aki az antwerpeni angol k�z�ss�ghez tartozott. Philips �l�nken �rdekl�d�tt a k�sz�l� bibliaford�t�s ir�nt, �s Tyndale-t egy alkalommal megh�vta mag�hoz vacsor�zni. Ekkor siker�lt �t kiszolg�ltatnia a vall�si hat�s�goknak, akik eretneks�g v�dj�val �rizetbe vett�k, �s a Br�sszelhez k�zeli Vilvoorde v�r�ban tartott�k fogva k�zel egy �vig. 1536. okt�ber 6-�n v�gezt�k ki; el�sz�r megfojtott�k, majd meg�gett�k.

A Tyndale �ltal elvetett mag azonban szinte r�gt�n elkezdett teremni: alig egy �vvel kiv�gz�se ut�n az �j anglik�n egyh�z fel�gyelet�vel is megb�zott �llamminiszter, Thomas Cromwell elrendelte, hogy az orsz�g �sszes temploma v�s�roljon mag�nak egy angol nyelv� Bibli�t, amely l�nyegileg William Tyndale ford�t�sa volt. Az igazi �tt�r�s azonban 1611-ben k�vetkezett be, amikor elk�sz�lt a Jakab kir�ly �ltal megrendelt, a purit�nok �s az anglik�nok �ltal is elfogadott ford�t�s. A King James n�ven ismert bibliaford�t�s t�bb mint hetven sz�zal�ka William Tyndale eredeti ford�t�s�nak felel meg. Tekintettel arra, hogy ez a ford�t�s az angol nyelven besz�l� protest�ns vil�g sz�m�ra imm�r n�gysz�z �ve maga az autentikus sz�veg, Tyndale �letm�ve ma is folyamatosan gy�m�lcs�zik.

(Luk�cs Andr�s, London)

TYNDALE LEVELE egy m�gly�ra �t�lnek

Ne f�lj a fenyeget�st�l, ne gy�zzenek le az �des szavak sem, mert e k�t m�don fognak t�madni t�ged a k�pmutat�k...

Ne gyeng�lj�n el a tested. Aki mindv�gig kitart, az �dv�z�l. Ha a f�jdalom meghaladja az er�det, eml�kezz meg arr�l, hogy „amit csak k�rtek az �n nevemben, �n megadom azt”. Az � nev�ben im�dkozz az Aty�hoz, �s megsz�nnek vagy megr�vid�lnek f�jdalmaid. A b�ke, a rem�ny �s a hit Ura legyen veled. �men.

Ketten szenvedtek (t�zhal�lt) Antwerpenben szent kereszt napj�n az evang�lium dics�s�g�re, n�gyen Riselles-ben, Flandri�ban, mind egy napon. P�rizsban �t tud�st �t�ltek el az evang�lium�rt. L�tod, nem vagy egyed�l. L�gy vid�m, �s eml�kezz, hogy a kem�nysz�v� Angli�ban sokan megmenek�lnek kegyelem �ltal, akik�rt ha sz�ks�ges, k�szen kell lenned szenvedni.

Feles�ged elfogadta Isten akarat�t, �s nem szeretn�, ha az � kedv��rt Isten dics�s�ge cs�kkenne.

(Tyndale, aki ezeket a sorokat �rta, h�rom �vvel k�s�bb szint�n a hit m�rt�rja lett.)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.