El�ld�z�tt reformerek

A huszitizmus tan�t�sait el�sz�r az egyik legkiv�l�bb huszita pr�dik�tor hirdette a magyar f�v�ros lak�inak m�g 1410-ben. Ekkor ugyanis Husz J�nos k�s�bbi m�rt�rt�rsa, Pr�gai Jeromos �rkezett Bud�ra, hogy az evang�lium �zenet�t pr�dik�lja. Hamarosan b�rt�nbe vetett�k, �s csak k�theti raboskod�s ut�n hagyhatta el az orsz�got. A huszita tan�t�soknak azonban hamarosan sz�mos hazai hirdet�je t�madt.

Huszit�k harca a kereszte�sekkel.

A pr�gai egyetemen nagysz�m� magyarorsz�gi di�k tanult �s v�gzett, akik k�z�l t�bben m�r Husz k�vet�ik�nt t�rtek haza. Ezt bizony�tja az a felh�borodott hang� lev�l, melyet a b�csi egyetem kor�bbi d�k�nja, az erd�lyi sz�rmaz�s� Siwart J�nos �rt a z�gr�bi p�sp�knek �s k�ptalannak 1413-ban. Ebben arr�l panaszkodott, hogy a z�gr�bi egyh�zmegye t�bb papja, akikkel b�csi �tutaz�suk sor�n tal�lkozott, teljess�ggel Wyclif �s Husz k�vet�ik�nt besz�ltek. Hi�ba igyekezett jobb bel�t�sra b�rni �ket, nem hallgattak int�s�re. Ez�rt azt k�rte a z�gr�bi p�sp�kt�l �s egyh�zi vezet�kt�l, hogy ne engedj�k e meg�talkodott eretnekeket pr�dik�lni, hanem �zz�k ki �ket az egyh�zmegye ter�let�r�l.
Az 1420-as �vekben a huszitizmus lend�letesen terjedt Magyarorsz�gon, de els�sorban nem az �szaki ter�leteken, amelyek k�zvetlen �rintkez�sben voltak Csehorsz�ggal. Ennek f� oka az volt, hogy e vid�kekre a h�szas �vekt�l rendszeress� v�ltak a huszita katonai bet�r�sek. Jan �i�ka m�r 1423-ban �s 1424-ben is megt�madta Magyarorsz�g �szaknyugati ter�leteit, majd 1428-t�l megsokasodtak a bet�r�sek. A h�szas �vek derek�t�l ugyanis �i�ka hal�l�t k�vet�en Hol� Prokop lett a huszit�k legf�bb katonai �s politikai vezet�je. Az � �ll�spontja v�lt meghat�roz�v�, amely szerint az eddig els�sorban v�dekez� harcokat folytat� huszit�knak ellent�mad�sokat kell kezdeni a szomsz�dos orsz�gok ellen, hogy megf�leml�ts�k �ket, �s elvegy�k a kedv�ket a Csehorsz�g elleni �jabb t�mad�sokt�l.
Ennek megfelel�en nemcsak Sz�szorsz�got, Brandenburgot, Bajororsz�got, Ausztri�t, hanem Magyarorsz�got is sorozatos t�mad�sok s�jtott�k. A Felvid�k nyugati r�sz�n eg�sz vid�keket d�ltak fel a huszit�k rabolva, fosztogatva, sokf�le er�szakoss�got elk�vetve, amiknek h�re messzire terjedt.
E martal�ck�nt viselked� katon�k csak nev�kben voltak huszit�k, cselekedeteik ki�lt� ellent�tben �lltak a Husz �ltal hirdetett evang�liumi igazs�gokkal. Mint az egyh�zt�rt�netben m�r t�bb �zben, ekkor is n�vleges kereszt�nyek torz cselekedetei oltott�k meg jelent�s t�megek �rdekl�d�s�t a t�nyleges kereszt�nys�g ir�nt.
Az orsz�g k�z�ps� �s d�li ter�letein azonban megmaradt az emberekben a v�gy a hamis�tatlan kereszt�ny hit ir�nt.

A magyarorsz�gi huszita mozgalom a D�lvid�k egyik Duna menti v�ros�b�l Kamoncb�l indult ki. A v�ros polg�rai m�g katolikusk�nt elhat�rozt�k, hogy egy Bal�zs nev� tehets�ges ifj�t egyetemen fognak tan�ttatni, magukra v�llalva annak k�lts�geit, hogy azt�n majd e tanult ifj� legyen a papjuk. Bal�zs el is v�gezte a pr�gai egyetemet, �s tud�s lelk�szk�nt �rkezett haza. Csakhogy Pr�g�ban a huszitizmus h�v�v� v�lt, �s Kamoncban m�r nem a katolikus egyh�zi trad�ci�t hirdette, hanem a bibliai igazs�gokat. E t�ren nem volt egyed�l, mivel hamarosan k�t m�sik, Pr�g�ban v�gzett �s ott huszit�v� lett fiatal pap, B�lint �s Tam�s is elkezdte hirdetni Kamoncban az evang�liumot. 
El�bb a v�ros �s k�rny�ke �llt a huszita mozgalom mell�, majd a Duna–Tisza k�z�n is megindult az evang�lium hirdet�se. Ezt k�vet�en a Duna–Dr�va sz�g�ben, majd a Tisz�nt�lon, Biharban �s Erd�lyben. Viszonylag r�vid id� alatt, az 1430-as �vek k�zep�re t�bb t�zezerre n�tt a huszit�k sz�ma az orsz�gban. A nagy kiterjed�s� Kalocsa-B�csi egyh�zmegy�vel kapcsolatosan a p�p�nak sz�l� korabeli tud�s�t�s „az eretnekek v�gtelen sokas�g�r�l” sz�molt be. L�pes Gy�rgy erd�lyi p�sp�k arr�l panaszkodott, hogy ny�j�t „megm�telyezt�k a Moldv�b�l bej�tt r�h�s juhok”, utalva arra, hogy a Cseh- �s Lengyelorsz�gb�l Moldv�ba menek�lt huszit�k seg�ts�g�vel Erd�lyben is sz�les k�rben elterjedtek a huszita eszm�k. A katolikus kl�rus tehetetlennek bizonyult a mozgalommal szemben.

Zsigmond kir�ly kezdem�nyez�s�re a b�zeli zsinat inkviz�tort nevezett ki Magyarorsz�gra Marchiai Jakab szem�ly�ben. Ez az �szak-it�liai sz�let�s� szerzetes a ferences rend szigor� �g�hoz, az �gynevezett obszerv�ns ir�nyzathoz tartozott, amely k�l�n�s hangs�lyt tett a hitt�r�t�sre. F�k�nt az eretneknek b�lyegzett mozgalmak tagjait, a zsid�kat �s a g�r�gkeletieket igyekeztek �tt�r�teni katolikus hitre. Jakabot a p�pa m�r 1426-ban it�liai eretnekek, valamint a csehorsz�gi huszit�k t�r�t�s�vel b�zta meg. M�k�d�s�t kiterjesztette a N�met-r�mai Cs�sz�rs�gra �s Lengyelorsz�gra is.
1432-ben az obszerv�nsok boszniai rendtartom�ny�ban folytatta tev�kenys�g�t az ottani eretnekek �s g�r�gkeletiek �tt�r�s�t szorgalmazva. 1435-t�l � lett a rendtartom�ny vezet�je. Majd miut�n IV. Jen� p�p�t�l is megkapta a sz�ks�ges felhatalmaz�sokat, 1436 elej�t�l megkezdte inkviz�tori m�k�d�s�t Magyarorsz�gon. Az orsz�g ter�let�nek csaknem fel�t kitev� keleti �s d�li egyh�zmegy�k f�papjai h�vt�k seg�ts�g�l a nagy m�reteket �lt�tt huszita mozgalom elfojt�s�ra. N�gy �vig tart� viharos m�k�d�se sor�n 1436 �s 1439 k�z�tt v�gigj�rta a kalocsai �rseks�g, a boszniai, szer�mi, csan�di, v�radi �s erd�lyi p�sp�ks�gek ter�leteit. K�l�nb�z� m�dszerekkel t�rekedett r�b�rni a huszit�kat hit�k megtagad�s�ra, fenyeget�sekkel, b�rt�nnel, birtokok elkobz�s�val. Akik kitart�an ragaszkodtak hit�kh�z, azokat m�gly�ra k�ldte. S�t az elhunytakat is ki�satta s�rjukb�l, �s m�gly�ra vetette maradv�nyaikat, ha r�juk bizonyult, hogy Husz J�nos k�vet�i voltak.
A Marchiai Jakab �ltal k�sz�tett �sszegz�s szerint mintegy huszon�tezer huszit�t vezetett vissza a katolikus egyh�zba. Megjegyzend�, hogy ezek a k�nyszer hat�sa alatt sz�letett visszat�r�sek kor�ntsem jelentettek mindig t�nyleges eredm�nyeket. J�l mutatja ezt, hogy amikor k�t esztendei sz�net ut�n 1439-ben �jra visszat�rt a huszitizmus hazai fellegv�r�nak sz�m�t� d�li ter�letre, a Szer�ms�gbe, addigra a k�t �vvel kor�bban katoliz�ltak t�bbs�ge ism�t visszat�rt a huszitizmushoz. Arr�l is �rtes�lt, hogy a k�zv�lem�ny teljes megvet�ssel fordult azok ellen, akik az � inkviz�tori munk�j�t seg�tett�k. S�t voltak, akiket b�r�s�gok el� is hurcoltak. A kir�lyn�t�l szerzett parancslevelet, mely kimondta, hogy ezent�l senkit se lehessen b�r�s�g el� �ll�tani azok miatt a cselekedetei miatt, amelyekkel az inkviz�ci�s elj�r�sokat seg�tett�k.
Marchiai Jakab a magyarorsz�gi huszitizmus legf�bb k�zpontj�ban Kamoncban kialakult helyzetet tartotta a legaggaszt�bbnak. Itt nemcsak a rekatoliz�ltak t�rtek vissza a huszitizmushoz, hanem m�g csatlakoztak is hozz�juk, t�bbek k�z�tt egy k�rny�kbeli
v�roska pl�b�nosa, �jlaky B�lint is. Marchiai Jakab Kamoncban fel�ll�totta inkviz�ci�s t�rv�nysz�k�t, hogy megf�leml�tse a huszitizmus h�veit. Azt a h�rom v�rosi polg�rt, akik ragaszkodtak huszita hit�kh�z, �tadta a helyi b�r�nak, hogy s�jtsa �ket elrettent� b�ntet�ssel. A huszita elveket vall� pl�b�nost pedig a b�r� t�ml�c�be vetett�k. A h�rom polg�rt m�r c�l�p�kh�z is k�t�zt�k, hogy m�gly�n hamvadjanak el, amikor zavarg�sok t�rtek ki a v�rosban. Ennek �l�re egy helyi szab�mester �llt, aki kivont karddal kergette el a b�r�t, �s eloldozta a t�zhal�lra �t�lteket. Majd az �ket t�mogat� sokas�ggal egy�tt a b�r� h�z�hoz vonultak, �s kiszabad�tott�k a beb�rt�nz�tt �jlaky B�lint pl�b�nost.
A v�rhat� bossz� el�l a v�ros lak�inak jelent�s r�sze egy �jszaka a Dun�n elmenek�lt a szomsz�dos rom�n vajdas�gba, Havasalf�ldre, majd onnan a huszit�k egyik f� mened�khely�re, Moldv�ba. Az itt uralkod� S�ndor vajda ugyanis v�delmet biztos�tott a hozz� menek�lt huszit�knak, �s nem volt hajland� kiadni �ket a magyar uralkod�nak. Marchiai Jakab 1439-ben befejezte magyarorsz�gi m�k�d�s�t, �s �ssze�ll�totta besz�mol�j�t. Ebben 67 t�telben sorolta fel az �ltala nagy buzgalommal �ld�z�tt huszita tan�t�sokat. Ezek vizsg�lata nyom�n egy�rtelm�, hogy a Marchiai Jakab �ltal k�pviselt �s nem csek�ly er�szakkal terjesztett vall�si felfog�st bibliai alapon csak s�lyos eretneks�gnek lehet min�s�teni. M�gis 1726-ban �t a katolikus egyh�z a szentek sor�ba emelte.

A Moldv�ba menek�lt magyar huszit�k nev�hez f�z�dik az els� ismert magyar bibliaford�t�s, a Huszita Biblia elk�sz�t�se. Erre az egy�rtelm� bizony�t�kot Szalkai Bal�zs obszerv�ns ferences rendf�n�k korabeli kr�nik�ja szolg�ltatja. Szalkai j�l t�j�kozott volt, hiszen �t rendelt�k Marchiai Jakab mell�, hogy seg�tse annak munk�j�t. Kr�nik�ja az 1439-es �v �ld�z�sei kapcs�n a k�vetkez�ket �rja: „Akkoron Tam�s �s B�lint, n�mely eszel�s emberekkel �s asszony�llatokkal �sszebesz�lv�n, �jnek idej�n megsz�ktek �s Moldv�ba mentek, ahol ama k�t pap a mondott eretneks�get tov�bb terjesztv�n, mind a k�t sz�vets�g �r�sait magyar nyelvre ford�tott�k.”
E ford�t�s m�g nem a h�ber �s g�r�g eredetib�l, hanem a latin nyelv� Vulgat�b�l k�sz�lt, �s 1439-ben fejezt�k be. Szalkai az �ltala is k�zbe vett huszita ford�t�s egyed�l�ll� saj�toss�g�t abban jel�lte meg, hogy a latin „Spiritus Sanctus” kifejez�st „Szent Szellet”-nek ford�tott�k. Ez a ford�t�s volt az els� megold�si k�s�rlete annak a fontos ford�t�si k�rd�snek, hogy az �jsz�vets�g pneuma szav�t (latinul Spiritus Sanctus), amely egyszerre jelent ’szelet’ �s ’szellemet’, hogyan lehet a legjobban visszaadni magyar nyelven. A napjainkig tart� vit�ban t�bben a Szent L�lek kifejez�st v�lasztott�k (b�r a l�lek a g�r�g pszich� �s a latin anima szavak magyar megfelel�je), m�sok a Szent Szellem kifejez�st tartj�k pontosnak. Ez�rt is �rdekes a Huszita Biblia Szent Szellet ford�t�sa.
Napjainkra nem maradt fenn a teljes Huszita Biblia, de h�rom olyan r�szford�t�s ismert a 15. sz�zad derek�r�l, melyek mindegyike a Szent Szellet kifejez�st haszn�lja. Az egyik a M�ncheni k�dex. Ezt N�meti Gy�rgy m�solta, �s k�zirat�nak utols� soraiban feljegyezte, hogy a m�sol�st 1466-ban fejezte be Moldv�nak Tatros nev� v�ros�ban. E telep�l�s faluv� zsugorodva mindm�ig megvan az erd�lyi hat�rn�l, az Ojtozi-szoros Moldva fel� es� bej�rat�n�l. A B�csi k�dex �s az Apor- k�dex is �riz r�szleteket a Huszita Bibli�b�l. E ford�t�s sz�mos k�lt�i megold�st tartalmaz. �gy p�ld�ul a zsolt�rosnak azokat a szavait, amelyeket a mai K�roli-ford�t�s �gy ad vissza: „A foly�vizek z�gnak, a foly�vizek hull�mokat h�nynak”, a Huszita Biblia �gy ford�totta: „Felemelt�k a foly�k, Uram, felemelt�k a foly�k � szavokat, felemelt�k a foly�k � habokat.”
Az 1440-es �vekt�l a huszit�k elleni k�zdelemhez jelent�s seg�ts�get ny�jtott Hunyadi J�nos erd�lyi vajda, k�s�bb korm�nyz�. Hunyadinak nagy szerepe volt az inkviz�ci�ban �len j�r� obszerv�ns ferencesek nagyar�ny� magyarorsz�gi t�rnyer�s�ben. Az � t�mogat�s�val alap�tott�k a cs�ksomly�i kolostorukat, amely a moldvai �s sz�kelyf�ldi huszit�k elleni k�zdelemnek volt a k�zponti b�zisa (l�sd keretes �r�sunkat). Hunyadi mindv�gig szoros kapcsolatokat tartott fenn az obszerv�nsokkal. � h�vta Magyarorsz�gra egyik meghat�roz� alakjukat, Kapisztr�n J�nost is, aki arr�l volt ismert, hogy �ppoly k�m�letlen�l �ld�zte a zsid�kat, mint a huszit�kat.

Hunyadi M�ty�s folytatta apja huszitaellenes politik�j�t. M�gis 1457-ben csehorsz�gi fogs�g�b�l val� kiszabadul�sa �s hatalmi helyzet�nek megszil�rd�t�sa �rdek�ben k�sz volt dinasztikus h�zass�got k�tni a m�rs�kelt huszita cseh uralkod� Podjebr�d Gy�rgy l�ny�val, Podjebr�d Katalinnal. Mivel a b�zeli zsinat j�v�hagyta a kelyhes hitgyakorlatot Csehorsz�gban, ez�rt e h�zass�g egyh�zpolitikailag nem jelentett probl�m�t.
1462-ben azonban II. Pius p�pa felsz�l�totta Podjebr�dot, hogy orsz�g�val egy�tt t�rjen vissza a katolikus egyh�zba. A cseh k�vetek hi�ba igyekeztek bizonygatni, hogy az 1433-as b�zeli zsinat „hivatalos vall�sk�nt” enged�lyezte a kelyhes hitgyakorlatot, a p�pa semmisnek nyilv�n�totta a b�zeli zsinat hat�rozatait. Az �j p�pa, II. P�l 1465-ben egyh�zi t�rv�nysz�k el� id�ztette Gy�rgy�t, majd alattval�it feloldotta a k�telez� engedelmess�g al�l. 1466 v�g�n
II. P�l eretneknek nyilv�n�totta �s kik�z�s�tette Gy�rgy�t, megfosztotta minden jog�t�l, �s �j�lag engedetlens�gre sz�l�totta fel ir�nta az alattval�it.
A p�pa keresztes hadj�ratot hirdetett Csehorsz�g ellen, de annak vezet�s�t egyetlen uralkod� sem v�llalta. M�ty�s azonban, akinek egyik c�lja a cseh tr�n megszerz�se volt, k�sz volt a keresztes hadak �l�re �llni. T�mad�s�t 1468-ban ind�totta meg az „eretnekek” ellen. B�r a k�vetkez� �vben Olm�tzben cseh kir�lly� koron�ztatta mag�t, e c�m�t soha nem siker�lt �rv�nyes�tenie. Az elhamarkodott koron�z�s miatt h�bor�ba keveredett a cseh tr�nra szint�n ig�nyt tart� IV. K�zm�r lengyel kir�llyal. R�ad�sul Podjebr�d Gy�rgy 1471-es hal�l�t k�vet�en a cseh rendek a lengyel kir�ly fi�t, Ul�szl�t v�lasztott�k cseh kir�lly�. Az �vekig elh�z�d�, hatalmas k�lts�geket felem�szt� h�bor�k a cseh tr�n�rt v�geredm�nyben kudarcot jelentettek Magyarorsz�g sz�m�ra.
M�ty�s a k�ls�s�gekkel is hangs�lyozni k�v�nta katolikus hith�s�g�t. Ez�rt gy�keresen megv�ltoztatta a magyar p�nzek �rmek�p�t. A hadj�rat megind�t�s�nak �v�t�l Madonna-k�pet veretett a p�nzekre, amelyet hamarosan koron�val �br�zoltak, �s megjelent a k�rirat is: Patrona Hungariae. Mindez egy�rtelm�en mutatta, hogy nem a bibliai M�ri�t k�v�nt�k �br�zolni. A M�ty�s �ltal bevezetett madonn�s �remk�p azonban nagyon sz�v�snak bizonyult, mivel eg�szen a huszadik sz�zad k�zep�ig, Sz�lasi Ferenc uralm�nak v�g�ig megszak�tatlanul megmaradt. M�g a reform�tus erd�lyi fejedelmek sem szak�tottak vele, annak ellen�re, hogy az ellenreform�tor P�zm�ny P�ter sokat g�nyol�dott rajta, mondv�n, hogy mi�rt v�dolj�k �ket b�lv�nyim�d�ssal a protest�nsok, ha ersz�nyeikben �s l�dik�ikban �k is a Madonna k�peit gy�jt�getik.
Mik�zben M�ty�s a huszit�k elleni h�bor�kban igazhit� kereszt�nyk�nt igyekezett be�ll�tani saj�t szem�ly�t, a val�s�gban t�bb ter�leten is a bibliai kereszt�nys�ggel �sszeegyeztethetetlen magatart�s jellemezte. Ilyen volt p�ld�ul a szexu�lis erk�lcstelens�ggel kapcsolatos felfog�sa. Semmi kivetnival�t nem l�tott abban, hogy t�rv�nytelen gyermeke sz�letett, s�t ezt a fi�t akarta az eg�sz orsz�g uralkod�j�v� megv�lasztatni.
Mindent �that� okkultizmusa is �lesen szemben �llt a bibliai �rt�krenddel. Gyermekkori nevel�je, a v�radi p�sp�ki sz�kr�l az esztergomi �rseks�gre emelked� Vit�z J�nos akt�v okkultista volt. R�la jegyezte meg a kort�rs Galeotto Marzio: „Az asztrol�gi�nak pedig annyira h�ve volt, hogy a csillag�szati napt�rt mindig mag�val hordta, �s semmit sem cselekedett, am�g a csillagokat meg nem k�rdezte.”
Annak ellen�re, hogy a Biblia a leghat�rozottabban tiltja a j�vend�mond�st, csillagj�sl�st �s var�zsl�st, M�ty�s h�res Corvina k�nyvt�r�nak polcain sz�mos ezoterikus k�nyv sorakozott. S�t a k�nyvt�r mennyezet�t is horoszk�p bor�totta. Udvar�ban sz�mos m�gust �s j�vend�mond�t foglalkoztatott. K�z�l�k az egyik legh�resebb a lengyel sz�rmaz�s� Ilkus M�rton volt, aki k�t �vtizeden �t volt M�ty�s udvari csillagj�sa. � 1463–64-ben a bolognai egyetemen tan�tott csillagj�sl�st, majd a m�r eml�tett II. P�l p�pa udvari csillagj�sa lett. (Nagyon besz�des a korszak erk�lcsi viszonyaira n�zve, ahogyan Janus Pannonius verselt err�l az okkultizmusnak h�dol� II. P�lr�l: „Szentnek nem tudlak, de aty�nak mondani tudlak, / Mert hisz l�tom a l�nyt, P�l, akinek atyja te vagy.”)
Ilyen el�zm�nyek ut�n Ilkus M�rton 1467-t�l m�k�d�tt Magyarorsz�gon, el�bb Pozsonyban, majd Bud�n. A kir�ly vele jel�ltette ki a frissen alap�tott pozsonyi egyetem megnyit�s�nak napj�t, horoszk�p seg�ts�g�vel. M�ty�s a budai Nagyboldogasszony-templom pl�b�nos�v� �s v�ci pr�postt� nevezte ki kedvelt udvari asztrol�gus�t.

(A szerz� t�rt�n�sz.) (Folytatjuk.)

A magyar huszit�k hitt�telei

Marchiai Jakab ferences inkviz�tor �r�sos besz�mol�j�ban 67 pontban foglalta �ssze a magyarorsz�gi huszit�k f�bb hitelveit, melyek �ld�z�s�t legf�bb feladat�nak
tekintette.
Mint �rta: „Ezek a t�telek, melyeket tal�ltam �s irtottam az �r seg�ts�g�vel Magyar-, Sz�kely- �s Erd�lyorsz�gban:
1. Hogy mindenkinek mindk�t sz�n alatt kell �ldoznia [azaz a keny�rrel �s borral t�rt�n� k�t sz�n alatti �rvacsor�t].
7. Hogy Sz�z M�ria a t�bbi szentekkel nem seg�thetnek minket, csak maga az Isten.
12. Hogy nem kell tiszteln�nk a k�peket, mert �rd�g van azokban az ember megcs�fol�s�ra, mert ha szamarat kergetnek a t�znek, elker�li azt, de a fesz�let a fatusk�n el�g.
13. Hogy nem kell �br�zolnunk sem a fesz�letet, sem a keresztet.
14. Hogy nem sz�ks�ges keresztet vetn�nk.
15. Hogy nem kell tiszteln�nk az erekly�ket, mert azokat kapzsis�gb�l tal�lt�k ki.
21. Hogy a szentelt olaj �s az utols� kenet meg a szentelt v�z nem �r semmit.
22. Hogy a keresztel� k�t emberi tal�lm�ny, mert Krisztus
a foly�ban kereszteltetett meg.
27. Hogy a halottak�rt tett felaj�nl�sok nem haszn�lnak.
28. Hogy a sz�pen lefestett Sz�z M�ria olyan ak�r a szajha.
29. Hogy nincs tiszt�t�t�z.
32. Hogy lefestik a p�p�t, amint mis�t mond, �s az �rd�g ministr�l neki, k�r�l�tte meg d�monok vannak.
33. Hogy a ki�tkoz�st�l nem kell f�lni, figyelembe sem kell venni, mert m�g ember meg�tkoz – Isten meg�ld.
34. Hogy a p�sp�k feles�g�l vehet sz�zet, a szerzetess�g
�s kanonoks�g pedig az �rd�g tal�lm�nya.
38. Hogy a f�papok, akik ki�tkozz�k az Isten n�p�t, az �rd�g �s az antikrisztus tagjai.
40. Hogy Krisztus g�g�s helytart�ja (azaz a p�pa) nem m�lt� arra sem, hogy ak�r egy gyermek el�lj�r�ja legyen.
61. Hogy Krisztus t�rv�nye elegend� az �dv�ss�gre, az emberek �ltal kital�lt t�rv�nyek n�lk�l.
62. Hogy a k�ptisztel�k b�lv�nyim�d�k.”

Cs�ksomly� �s a hunyadiak

1439-ben a magyarorsz�gi huszit�k jelent�s csoportjai az inkviz�ci� �ld�z�sei el�l Moldv�ba menek�ltek. Ezt k�vet�en a huszit�k �ld�z�s�ben �len j�r� obszerv�ns ferencesek egyik f� gondja az volt, hogy mik�nt lehetne megakad�lyozni e huszit�kat abban, hogy hit�ket terjeszteni tudj�k az erd�lyiek k�r�ben. A ferenceseknek Hunyadi J�nos sietett seg�ts�g�re, aki 1441-t�l volt erd�lyi vajda. T�mogat�s�val telepedtek le nem messze a moldvai hat�rt�l, Cs�kszereda szomsz�ds�g�ban, Cs�ksomly�n, �s kezdt�k �p�teni kolostorukat �s templomukat. Cs�ksomly� addig csak egy helyi jelent�s�g� n�i istens�g kultuszhelye volt, akit „Babba M�ri�”-nak neveztek. Kultusza napjainkig tart, ugyanakkor a h�t �v alatt elk�sz�lt templomot 1448-ban hivatalosan Sarl�s Boldogasszony tisztelet�re szentelt�k f�l, �s megkezd�d�tt ki�p�t�se orsz�gos kultuszk�zpontt�.
Cs�ksomly�t a ferencesek egyr�szt egy olyan b�zisnak sz�nt�k, ahonnan misszi�kat lehet ind�tani a moldvai huszit�k katolikus hitre t�r�t�s�nek c�lj�b�l. Ennek el�seg�t�se �rdek�ben a ferences vezet�k sorra elnyert�k a p�p�t�l az inkviz�tori felhatalmaz�st Moldva ter�let�re. Ugyanakkor Cs�ksomly�t egyfajta szellemi falk�nt is k�v�nt�k alkalmazni a moldvai huszit�kkal szemben, hogy semmiss� tegy�k, kiolts�k azok hat�s�t Erd�lyben, illetve Magyarorsz�gon.
Tov�bbra is fontos feladatnak tekintett�k a huszitizmus felsz�mol�s�t a
Sz�kelyf�ld�n, amiben Cs�ksomly�nak mint t�r�t�k�zpontnak kiemelt szerepet sz�ntak. A p�pa az 1440-es �vekben a magyar ferencesek vezet�j�t p�pai biztosnak nevezte ki nemcsak Moldv�ba, hanem az Erd�ly keleti fel�n l�v� h�t sz�kely sz�k ter�let�re. A p�pa felhatalmazta e vik�riust arra, hogy a katolikusnak visszat�r�tett huszit�kat megkeresztelje, illetve feloldozza. Ez egyben azt is jelezte, hogy a Sz�kelyf�ld�n tov�bbra is sz�mottev� volt a huszit�k jelenl�te.A huszit�k �ld�z�s�ben Magyarorsz�gon a ferences rend j�tszotta a vezet� szerepet. A rend a katolikus egyh�z szorongatott helyzet�ben sz�letett a 13. sz�zad elej�n, azzal a c�llal, hogy a katolicizmust�l elszakad� ir�nyzatokkal szemben megszil�rd�tsa a katolikus egyh�z helyzet�t �s visszat�r�tse a hivatalos egyh�z �ltal elvesztett t�megeket. A rendalap�t�, Assisi Ferenc (1182–1226) egyik meghat�roz� �lm�nye az volt, amikor egy festett Krisztus-k�p el�tt im�dkozva hangot hallott, amely felsz�l�totta, hogy az egyh�zat meg kell mentenie.

A ferences rend �s az inkviz�ci�

Kapisztr�n J�nos szobra a budai v�rban. Inkviz�tork�nt k�m�letlen�l �ld�zte a huszit�kat, �s elevenen �getett el zsid�kat. 1690-ben szentt� avatt�k.

Mik�zben az �bred�si mozgalmak a k�vetend� mint�kat �s szellemi erej�ket is alapvet�en a Szent�r�sb�l mer�tett�k, addig Ferenc �gy hozta l�tre rendj�t, hogy b�r sz�mos term�szetf�l�tti �lm�ny befoly�solta, ezek egyike sem �llt �sszef�gg�sben a Szent�r�ssal, �s l�nyeg�ben minden bibliai inspir�ci� n�lk�l alak�totta ki mozgalm�t.
T�bben a ferences rend m�k�d�s�t k�z�pkori egyh�zi reformmozgalomk�nt igyekeznek be�ll�tani. A t�nyek azonban ezt nem t�masztj�k al�. Ferenc a v�grendelet�ben a k�vetkez�kre sz�l�totta fel k�vet�it: „mindig engedelmess�get tan�s�tsanak az anyaszentegyh�z el�lj�r�i �s papjai ir�nt”, m�sutt pedig azt k�rte: „takarj�tok el a papok hib�it, p�tolj�tok fogyat�koss�gaikat, viselj�tek el sz�mtalan t�k�letlens�g�ket”.
Vannak, akik az evang�liumi szeg�nys�g hirdet�j�t l�tj�k Ferenc szem�ly�ben. Ezzel szemben � a Bibli�t�l �lesen elt�rve egy �rn�nek a tisztelet�t �s k�vet�s�t hirdette. S�t, a nev�t is megadta ennek az �rn�nek: Szeg�nys�g. Mik�nt v�grendelet�ben is utas�totta k�vet�it, hogy „Mindig szeress�k �s tisztelj�k �rn�nket, a Szeg�nys�get.”
Ferenc v�gletesen gy�l�lte a fizikai test�t. Legend�ja szerint egy alkalommal, amikor d�monok gy�tr�s�t �rezte, ezt parancsolta nekik: „B�rminek megt�tel�re kaptatok hatalmat Urunkt�l, abban, hogy testemnek �rtsatok, tegy�tek meg, mivel a l�tez� legnagyobb ellens�gem a tulajdon testem.” �s amikor betegs�gek sora t�madta a test�t, a k�vetkez�t k�rte im�j�ban: „Sz�zszor annyit adj m�g”. Sz�mos betegs�ge mellett egyiptomi utaz�s�t k�vet�en fokoz�d� f�ny�rz�kenys�gben szenvedett. Egy id� ut�n m�r a legkisebb f�ny is elviselhetetlen f�jdalmat okozott neki, �s csak a teljes s�t�tben volt f�jdalommentes.
A ferences rend el�sz�r sz�ban nyert meger�s�t�st III. Ince p�p�t�l 1210-ben, majd III. Honorius hagyta j�v� 1223-ban a rend megalap�t�s�t. A magyar rendtartom�ny 1232-ben alakult meg.
A ferencesek a domonkos renddel egy�tt m�r kezdetekt�l bekapcsol�dtak az inkviz�ci� munk�j�ba. IX. Gergely 1231-t�l b�zta meg �ket az eretnekek felkutat�s�val. Sz�mos rettegett inkviz�tor ker�lt ki soraik k�z�l. A 15. sz�zad els� fel�ben a huszit�k visszat�r�t�s�t tekintett�k egyik legf�bb feladatuknak.
A korszak egyik legtev�kenyebb inkviz�tora Kapisztr�n J�nos (1386–1456) volt. T�bb �vtizedes it�liai m�k�d�s ut�n 1451-ben p�pai felhatalmaz�ssal �rkezett K�z�p-Eur�p�ba, hogy harcoljon a katolicizmus t�rh�d�t�s��rt. Mint �rta: „Csehorsz�gba akarok menni, hogy ki�rtsam ott a sz�rny� eretneks�get, mely az eg�sz orsz�got megfert�zi.” Sz�nd�k�t azonban nem tudta akad�lytalanul v�ghezvinni, mivel az 1433-as b�zeli megegyez�s a kelyhesek �s a katolikus zsinat k�z�tt g�tat szabott az er�szak alkalmaz�s�nak. A p�pa arra t�rekedett, hogy a m�rs�kelt huszit�kat lev�lassza a radik�lisokr�l, ez�rt a kelyhesekkel nem k�v�nta megrontani a viszonyt. �gy amikor Kapisztr�n csehorsz�gi k�r�tja sor�n rendk�v�l �les hangon pr�dik�lt a huszit�k ellen, a p�pai k�vet felsz�l�totta, hogy m�rs�kelje indulatait. Sokkal kem�nyebben l�phetett fel a zsid�k ellen. Kort�rsai Kapisztr�nt a zsid�k ostor�nak is nevezt�k. Wroclawban 1453 nyar�n a kir�ly megb�z�s�b�l nagy pert folytatott le a helyi zsid� k�z�ss�g ellen a katolikus olt�riszents�g meggyal�z�s�nak v�dj�val. A l�nyeg�ben koncepci�s per eredm�nyek�nt t�bbeket k�nhal�llal v�geztek ki, m�sok pedig v�laszthattak a keresztel�medence �s a m�glya k�z�tt.
Kapisztr�n 1455 tavasz�n �rkezett Magyarorsz�gra. Egyik f� c�lja az orsz�gban tov�bbra is megl�v� huszitizmus felsz�mol�sa volt. A t�r�k vesz�ly miatt azonban hamarosan hozz� kellett l�tnia a keresztes had toborz�s�hoz.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.