Pr�gai tavasz

A h�res angol reform�tor, John Wyclif tan�t�sai nagy hat�ssal voltak a cseh Husz J�nosra is. Wyclif n�zeteinek csehorsz�gi terjed�s�t nagyban seg�tett�k a dinasztikus kapcsolatok – Vencel cseh kir�ly testv�re, Anna, 1382-t�l II. Rich�rd angol kir�ly feles�ge volt – �s az ennek kapcs�n gyakoriv� v�l� angliai egyetemj�r�sok.

Jan Hus, azaz Husz J�nos j�m�d� f�ldm�vesek gyermekek�nt sz�letett 1369-ben a csehorsz�gi Huszinecben. A pr�gai egyetemen folytatta tanulm�nyait, majd 1398-ban a b�lcs�szeti kar professzora lett, 1401-ben pedig d�k�nn� v�lasztott�k. 1402 �s 1403 k�z�tt az egyetem rektora volt.
Lelk�szi p�ly�ja �ppen ilyen sikeresen alakult. 1400-ban ker�lt be a papi rendbe, 1402-ben pedig � lett az �v�ros – nagy jelent�s�g� – Betlehem k�poln�j�nak pr�dik�tora, ami ett�l kezdve egy �vtizeden �t lelk�szi m�k�d�s�nek f� tere volt. Nagy hat�s� szolg�lat�t hamarosan olyan h�rn�v �vezte, hogy IV. Vencel cseh kir�ly feles�ge, Zs�fia kir�lyn�, gy�ntat�j�ul v�lasztotta. Ez lehet�s�get teremtett arra, hogy reformn�zetei mind az udvarn�l, mind a kir�lyi csal�dn�l t�mogat�kra tal�ljanak.
A pr�gai �rsek, Zbyn�k Zajic bizalm�t is �lvezte ezekben az esztend�kben. Az �rsek ugyan jobban �rtett a fegyverforgat�shoz, mint a hittudom�ny k�rd�seihez, kezdetben m�gis t�mogatta az egyh�z meg�j�t�s�ra ir�nyul� t�rekv�seit. 1403-ban azzal b�zta meg Huszt, hogy t�j�koztassa �t, b�rmilyen m�ltatlan dolgot tapasztalna az egyh�zmegy�ben.
Husz �lt a lehet�s�ggel. K�r�s�re az �rsek hozz�j�rult egy h�romtag� vizsg�l�bizotts�g fel�ll�t�s�hoz annak meg�llap�t�s�ra, hogy mi az igazs�g a brandenburgi Wilsnak templom�ban �rz�tt csodatev� Krisztus v�re-erekly�vel kapcsolatban, melyhez csod�k rem�ny�ben m�r egy ember�lt� �ta hatalmas t�megek zar�ndokoltak nemcsak Csehorsz�gb�l, de a t�volabbi Magyarorsz�gr�l is. A vizsg�l�bizotts�g – Husz �s k�t egyetemi tan�rt�rsa – meg�llap�totta, hogy az ereklye �ll�t�lagos csodatev� ereje k�z�ns�ges csal�s �s n�p�m�t�s. Mire az �rsek zsinati hat�rozattal, ki�tkoz�s terhe alatt tiltotta meg a Wilsnakba t�rt�n� zar�ndoklatokat, s int�zkedett arr�l, hogy Csehorsz�gban se legyen eff�le „csodatev�” hely.
 

Husz J�nos, aki k�sz volt �let�t adni a bibliai hit�rt.

Az angol reform�tor, Wyclif tanaib�l Husz kezdetben csak a vissz�ss�gok b�r�lat�t vette �t, s �gyelt a katolikus hitt�telek s�rtetlen meg�rz�s�re, Wycliffel ellent�tben azonban nem volt hajland� elvetni az �tl�nyeg�l�s (transsubstantiatio) dogm�j�t. Husz egyre ink�bb elm�ly�lt a Szent�r�s �s Wyclif m�veinek tanulm�nyoz�s�ban, s kimutathat�an 1407-t�l kezdett a katolikus tan�t�sokt�l elt�r� gondolatokat megfogalmazni.
Hamarosan megromlott a viszonya az �rsekkel, amit tet�ztek az orsz�gban zajl� egyh�zpolitikai k�zdelmek �s Wyclif kapcs�n az egyh�zon bel�l zajl� p�rtharcok. Husz �gye a p�pa el� ker�lt, aki el�sz�r 1411-ben k�z�s�tette ki �t. A kir�ly k�zbenj�r�s�ra elsim�that�nak t�n� konfliktust azonban a v�gs� szak�t�sig vitte egy �jabb esem�ny.
Az egykori kal�zb�l lett akkori p�pa keresztes hadj�ratot hirdetett it�liai ellenfele, L�szl� n�polyi kir�ly ellen. B�cs�t, azaz b�neik b�ntet�s�nek elenged�s�t �g�rte mindazoknak, akik szem�lyesen hadba sz�llnak, vagy p�nzt adnak a hadj�rat k�lts�geire. Az 1412 m�jus�ban Csehorsz�gban is kihirdetett bulla nagy felh�borod�st v�ltott ki.
A pr�gai egyetemen �s a templomokban Husz �s k�vet�i ny�ltan hirdett�k, hogy az eff�le b�nbocs�natnak semmilyen bibliai alapja sincs, �gy �rv�nytelen. A p�pa b�cs�ja csal�s �s kereszt�nyellenes hazugs�g, s�t azt is kijelentett�k, hogy a p�pa az Antikrisztus.
Husz hangs�lyozta, hogy a p�pa parancs�nak csak akkor kell engedelmeskedni, ha �sszhangban van a Szent�r�ssal. A helyzet od�ig fajult, hogy a hat�s�gok h�rom ifj�t lefejeztettek, akik h�rom templomban hazugs�gnak b�lyegezt�k a b�cs� v�s�rl�s�ra buzd�t� pr�dik�ci�kat.
Ezt k�vet�en �jabb feljelent�sek �rkeztek Husz ellen a p�pai udvarba. Ekkor �jra �nnep�lyesen kik�z�s�tett�k �s ki�tkozt�k, s interdictum, azaz egyh�zi tilalom al� vetett�k Husz tart�zkod�si hely�t, Pr�g�t. Ennek �rtelm�ben „igaz” kereszt�ny ezent�l nem �rintkezhetett vele. Senki sem adhatott neki �telt, italt, sz�ll�st, csak hozz� hasonl� �tok terhe mellett. Ha meghal, nem r�szes�lhet egyh�zi temet�sben. A tart�zkod�si hely�n minden templomban be kellett sz�ntetni az istentiszteletet. Nem szolg�ltathatt�k ki a szents�geket, nem keresztelhett�k meg az �jsz�l�tteket, egyh�zi szertart�s n�lk�l temett�k el a halottakat.
Ez ut�bbi b�ntet�seket f�leg a vele szemben ellens�ges papok k�zrem�k�d�se r�v�n csaknem teljesen �letbe tudt�k l�ptetni. Ez�rt a m�g mindig mellette �ll� kir�lyi udvar tan�cs�ra az egyre fokoz�d� fesz�lts�g enyh�t�se �rdek�ben 1412 december�ben elhagyta Pr�g�t.
K�nyszer� t�voz�sa �pp ellenkez� hat�ssal j�rt, mint amit ellens�gei rem�ltek. Eddig ugyanis f�leg Pr�g�ban nyert meg t�megeket az evang�lium sz�m�ra, az elk�vetkez� m�sf�l �vben ugyanez vid�ken is lej�tsz�dott. �gy Pr�ga mellett sz�mos �j k�zpontja keletkezett a mozgalomnak. Az igehirdet�sek mellett Husz igen sokat �rt. Ekkor sz�letett f� m�ve, a Tractus de ecclesia (�rtekez�s az egyh�zr�l).

Luxemburgi Zsigmond, a kegyetlen �ld�z�sek f� ir�ny�t�ja.

M�gis v�llalta a m�gly�t

Pr�gai Jeromos, Husz egyik legh�s�gesebb munkat�rsa 1415 �prilis�ban indult Konstanzba, hogy a zsinat el�tt seg�tsen bebizony�tani szeretett professzora �rtatlans�g�t. Azonban letart�ztatt�k, �s bilincsbe verve vitt�k a v�ros egyik t�ml���c�be. �rtes�lve Husz sz�rny� kiv�gz�s�r�l, kihallgat�i r� tudt�k venni, hogy tagadja meg huszita n�zeteit. Nem sokkal k�s�bb azonban megb�nta �s visszavonta ezt a kicsikart nyilatkozatot. Ekkor m�r b�tran v�llalta huszita meg�gy�z�d�s�t, �s a k�vetkez�ket adta �r�sba: „Tagadom, hogy Husz J�nost joggal �t�lt�k volna el! Ha kor�bban elfogadtam ezt, lelkiismeretem ellen cselekedtem. Tan�t�sa igaz volt �s szent, mint az �lete is, �s �n szil�rdan kitartok mellette.
Visszavonom a Husz J�nos n�zeteit �s v�lem�ny�t megtagad� nyilatkozatomat. Ami pedig Wyclif k�nyveit illeti, ezeket mindenn�l helyesebbnek �s igazabbnak tartom.
Amikor megtagadtam Husz J�nos tan�t�s�t, nem meggy�z�d�sb�l tettem. F�lelemb�l. Rettegtem a t�zt�l.”
N�gy nappal k�s�bb, 1416. m�jus 30-�n Pr�gai Jeromost mint eretneket �gett�k el a m�gly�n.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.