Az igazak l�ngjai

Mik�zben a Szentf�ld�n a keresztes h�bor�k zajlottak, Eur�p�ban t�bb orsz�got �rint� kereszt�ny evang�liumi reformmozgalom kezd�d�tt, amivel szemben a hivatalos egyh�z hamarosan k�m�letlen�l fell�pett. A d�l-franciaorsz�gi Lyon v�ros�ban 1173 t�j�n a legf�bb besz�dt�ma az volt az emberek k�z�tt, hogy Pierre Valdes (Valdo), a v�ros egyik ismert polg�ra �let�ben milyen hatalmas fordulat ment v�gbe, miut�n radik�lis d�nt�sek sor�t hozta meg. Sokakat megd�bbentett: mi�rt hat�rozott �gy Valdo, hogy befejezi sikeres keresked�i p�lyafut�s�t, �s miut�n gondoskodott feles�g�r�l �s k�t l�ny�r�l, mi�rt osztotta sz�t nagy vagyon�t a szeg�nyek k�z�tt, s eg�sz �let�t mi�rt sz�nta oda az evang�lium hirdet�s�re?

Kulcs�r �rp�d

Vald�t t�bb t�nyez� is befoly�solta e d�nt�sek el�tt. �gy p�ld�ul megr�zta egy k�zeli bar�tj�nak v�ratlan �s tragikus hal�la, ami a f�ldi l�tez�s rendk�v�li t�r�kenys�g�t tudatos�totta benne. Ugyanakkor er�s k�v�ns�g �szt�n�zte, hogy k�zelebb juthasson Istenhez, �s val�s�gos, �l� kapcsolatba ker�lhessen Vele. Ez�rt is ragadta meg az egyik v�ndorzen�sz �neke egy korai szentr�l, aki a legend�ja szerint a vagyon�r�l val� lemond�s�val nyerte meg Isten tetsz�s�t. Vald�t nem hagyta nyugodni a k�rd�s. Nagyon �rdekelte, hogy mit mond minderr�l a Biblia. Mivel a Szent�r�s ekkoriban csak latinul volt el�rhet�, s e nyelven � nem olvasott, ez�rt  felfogadott k�t latinul j�l tud� papot, akik leford�tott�k sz�m�ra a Biblia jelent�s r�sz�t, amit � buzg�n el is kezdett tanulm�nyozni.
A Szent�r�sban val� elm�lyed�s nyom�n egy addig ismeretlen vil�g ny�lt meg el�tte, amely az �let�t alapvet�en megv�ltoztat� d�nt�sek meghozatal�ra ind�totta. Az egyik legf�bb szem�lyes �zenet az volt sz�m�ra, hogy k�vesse az evang�liumban szerepl� gazdag ifj� p�ld�j�t, akinek J�zus azt mondta: „ Ha t�k�letes akarsz lenni, eredj, add el a vagyonodat, �s oszd ki a szeg�nyeknek, �s kincsed lesz a mennyben, �s gyere, k�vess engem!” (M�t� 19:21)
Valdo elhat�rozta, hogy eg�sz �let�t Krisztus k�vet�s�re ford�tja. Az Istennel megtal�lt k�z�ss�g �s az Ige tanulm�nyoz�sa kor�bban soha nem tapasztalt hatalmas er�t �s �r�m�t hozott az �let�be. Mindez arra ind�totta, hogy mindenkinek hirdesse a frissen felfedezett evang�liumot. V�rosszerte egyre t�bben fordultak Valdo hitelesen �s er�vel hirdetett �zenete fel�, �s csatlakoztak lelkes csoportj�hoz.
Az �g�retesen megindul� mozgalom v�ratlanul heves ellen�ll�sba �tk�z�tt a lyoni �rsek r�sz�r�l. A f�pap maga el� rendelte �ket, �s megtiltotta nekik a pr�dik�l�st, mondv�n, �k csak k�pzetlen laikusok. Vald��k sz�m�ra �rthetetlen �s elfogadhatatlan volt az �rseki tilt�s.

„Hogy kiirtass�k…”

�ppen ekkor �l�sezett R�m�ban a III. later�ni zsinat III. S�ndor p�pa eln�klet�vel. Valdo n�h�ny k�vet�j�vel egy�tt felkerekedett, hogy szem�lyesen t�rj�k �gy�ket R�ma f�papja el�. Katolikus neveltet�s�k folyt�n �gy gondolt�k, hogy a p�pa m�lt�nyosan fog �t�lni, �s �jra hirdethetik az evang�liumot. Csal�dniuk kellett. A p�pa teol�giailag tudatlanoknak min�s�tve �ket, megtagadta t�l�k a pr�dik�l�s enged�lyez�s�t.
Visszat�rve Lyonba m�gis folytatt�k a pr�dik�l�st azt vallva, hogy J�zus parancsa: „hirdess�tek az evang�liumot minden teremt�snek” (M�rk 16:15) er�sebb, mint egy �rsek vagy egy p�pa tilt�sa. Amikor Lyon �j �rseke ism�t megtiltotta sz�mukra az igehirdet�st, �k az apostolok szavaival v�laszoltak: „Istennek kell ink�bb engedni, hogynem az embereknek”, �s folytatt�k az evang�lium hirdet�s�t. V�laszul az �rsek 1182 k�r�l kik�z�s�tette (exkommunik�lta) a valdenseket, �s ki�zte �ket Lyonb�l. Ez azonban �ppen a mozgalom tov�bbi terjed�s�t seg�tette, mert ekkort�l m�r nemcsak Lyonban �s k�rny�k�n voltak k�vet�ik, hanem szerte Franciaorsz�gban �s annak hat�rain t�l is, ahov� csak az �ld�z�tt valdensek eljutottak.
A mozgalom sz�les k�r� terjed�s�t l�tva a p�pa mag�hoz ragadta a kezdem�nyez�st. 1184-ben a veronai zsinaton III. Lucius kiadta Ad abolendam (Hogy kiirtass�k…) kezdet� bull�j�t, melyben eretnekekk�nt k�rhoztatta a valdenseket. Ett�l kezdve �vsz�zadokon �t, minden esztend�ben a h�sv�t el�tti cs�t�rt�k�n, az �gynevezett „z�ldcs�t�rt�k�n” a p�pa �nnep�lyes keretek k�z�tt anath�m�t, puszt�t� �tkot mondott ki a valdensekre is, annak az �toklist�nak a keret�ben, melyen n�v szerint szerepeltek a R�ma �ltal eretneknek min�s�tett mozgalmak, csoportok �s vezet�k. Megkezd�d�tt a valdensek elleni lej�rat� �r�sm�vek publik�l�sa is.
Mivel az �ld�z�snek ezek az eszk�zei nem tudt�k sz�tz�zni a mozgalmat, a r�mai egyh�z hamarosan bels� szakad�s el�seg�t�s�vel igyekezett felsz�molni �ket. 1208-ban a mozgalom egyik vezet�j�vel, Durand de Huesc�val megegyeztek, hogy forduljon szembe a valdensekkel, �s igyekezzen k�z�l�k min�l t�bbeket elszak�tani. A kiszakadt valdenseket biztos�tott�k, hogy r�juk n�zve v�ge lesz minden ad�digi �ld�z�snek, saj�t gy�lekezetet hozhatnak l�tre, amely leg�lisan m�k�d��het. Huesca t�bbsz�r is egyeztetett III. Ince p�p�val, aki k�l�n�s p�rtfog�s�ba vette �ket. Ennek eredm�nyek�nt l�trej�tt a Pauperes catholici (Katolikus szeg�nyek) csoportja. Ez a csoport azonban nem �lte t�l alap�t�inak hal�l�t. Ezzel szemben a valdens mozgalom az 1200-as �vek els� fel�re szerte Nyugat-Eur�p�ban �s K�z�p-Eur�p�ban elterjedt, annak ellen�re, hogy ekkor m�r megkezd�d�tt brut�lis �ld�z�s�k. 1211-ben t�bb mint 80 valdenst �gettek el m�gly�n mint eretnekeket Strassburgban. Egyes vid�keken az �ld�z�sek hosszabb-r�videbb sz�netei alatt �jra kiterjedt a mozgalom, gyakran eg�sz telep�l�sek valdenss� lettek, s�t van r� adat, hogy m�g egy k�tezer lakos� kisv�roska lak�inak t�bbs�ge is csatlakozott az �bred�shez. Az �ld�z�sek �jraindul�sakor azonban n�ha csak az elmenek�l�s volt az egyetlen megold�s.

A megromlott egyh�z

Mi�rt tudott ilyen sz�lesk�r� visszhangot kiv�ltani a valdens mozgalom?
Ennek egyik alapvet� oka az volt, hogy a n�pv�ndorl�s hull�mai ut�n Eur�pa-szerte ism�t �llamvall�ss� v�lt katolicizmussal szemben sz�les n�pr�tegek k�r�ben sz�mottev� el�gedetlens�g halmoz�dott fel. Nem alaptalanul. A kl�rus k�r�ben ekkor m�r sz�zadok �ta tart� m�ly erk�lcsi v�ls�g mutatkozott.
A szexu�lis erk�lcstelens�g m�r az ezredfordul� el�tt nagy m�rt�kben jelen volt a r�mai egyh�zban. Ezt jelzi, hogy a p�pas�g t�rt�net�nek egyik t�bb �vtizedes szakasz�t a 10. sz�zadban pornokr�ci�nak (magyarul „ringy�uralomnak”) nevezi az egyh�zt�rt�net. Ekkor ugyanis m�velt �s energikus prostitu�ltakk�nt a p�p�k szeret�i tartott�k kez�kben a p�pai udvar ir�ny�t�s�t. Akaratuknak megfelel�en �ltett�k jel�ltjeiket a p�pai tr�nusra, illetve tasz�tott�k le a sz�mukra nem k�v�natosakat. 

Aquin�i Szent Tam�s, az eretnekek hal�lb�ntet�s�nek ideol�gusa.

Rendk�v�l s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rt az is, hogy a k�vetkez� sz�zad derek�n VII. Gergely p�pa az eg�sz paps�g sz�m�ra elrendelte a k�telez� papi n�tlens�get, a c�lib�tust. A kl�rus sz�mottev� r�sze emiatt nem tudott erk�lcsileg tiszt�n �lni, sokan tartottak k�z�l�k szeret�ket, �gyasokat, sz�mos t�rv�nytelen gyermek h�nyatott �lete is ezekb�l a viszonyokb�l k�vetkezett.
A paps�ggal kapcsolatos s�lyos panaszokhoz nagyban hozz�j�rult az egyh�zi tiszts�gek elnyer�s�nek eltorzult rendszere is. A f�papokat az egyes uralkod�k jel�lt�k ki, �s e prel�tusok figyelm�t gyakran a tiszts�g�kb�l szerezhet� j�vedelmek �s nem hitbeli k�rd�sek k�t�tt�k le. �gy t�rt�nhetett, hogy volt f�pap, aki m�g a T�zparancsolatot sem tudta elmondani. Sz�les k�rben elterjedt a sim�nia, a papi tiszts�gek p�nz�rt t�rt�n� ad�sv�tele. XIX. J�nos p�pa (1024–1032) p�ld�ul arr�l volt nevezetes, hogy a p�sp�ki c�meket ny�ltan nagy �sszegek�rt �rus�totta. A tizennyolc �vesen p�pai tr�nra ker�lt IX. Benedek pedig, hogy sz�ls�s�gesen kicsapong�, z�ll�tt �letm�dj�t finansz�rozza, 1045-ben mag�t a p�pai tiszts�get adta el egy Johannes Gratianus nev� vev�nek, aki p�pak�nt a VI. Gergely nevet vette fel.
Eur�pa-szerte a nemesi kiv�lts�gok egyik alapvet� eleme volt, hogy a f�ldes�r nevezhette ki a pl�b�nosokat a maga falvaiba �s v�rosaiba, ami szint�n nem kedvezett annak, hogy megfelel� emberek ker�lhessenek a papi tiszts�gekbe. Az 1260 k�r�l n�met f�ld�n, a passaui egyh�zmegy�ben valdenseket �ld�z� inkviz�tor, a Passaui N�vtelen sokat kesergett feljegyz�seiben azon, hogy a katolikus kl�rus k�r�ben mi�rt �ltal�nos a tunya �rdektelens�g, k�z�mb�ss�g, f�sults�g, s�t gyakran m�g a tudatlans�g is. Besz�mol�ja szerint volt olyan pap, aki annyira nemt�r�d�m volt, hogy �ldoz�s sor�n f�rgekt�l hemzseg� osty�kat akart a h�v�k sz�j�ba helyezni. Egy m�sik kiss� kapatos diak�nus pedig a mis�ben saj�t s�r�skors�j�t haszn�lta a bor �tv�ltoztat�s�hoz, konszekr�l�s�hoz. Ezzel szemben az inkviz�tor meg volt d�bbenve azon, hogy az �ltala �ld�z�tt valdensek milyen odasz�ntak az evang�lium hirdet�s�ben. Szem�lyesen tudott egy olyan valdens pr�dik�torr�l, aki t�lv�z idej�n k�pes volt �t�szni az Ybs foly�n az�rt, hogy egy illet�t megt�r�tsen.

Ki �dv�z�thet?

Hossz� �vsz�zadok �ta a valdens mozgalom volt az els� bibliai �bred�s a k�z�pkori Eur�p�ban. A kor�bbi sz�zadokban csak a r�mai katolicizmussal szembeni mozgalmak l�teztek, mint p�ld�ul a paulici�nusok, henrici�nusok, arnaldist�k, katharok stb. Ezek k�z�s jellemz�je volt, hogy mik�zben hivatkoztak a Bibli�ra, hitgyakorlatuk �s hitelveik csup�n r�szlegesen �p�ltek a Szent�r�sra, tov�bb� mindegyik ir�nyzatnak t�bb olyan tan�t�sa is volt, amely �lesen szemben �llt a Bibli�val.
Ezzel szemben a valdenseket az er�s Biblia-k�zpont�s�g jellemezte. Hitelveik �s hitgyakorlatuk egyar�nt szorosan k�vette a bibliai alapelveket. Mi�rt min�s�ti m�gis a katolicizmus mindm�ig eretneknek a valdenseket? A saj�tos katolikus felfog�s szerint a r�mai katolicizmus jelenti az egyed�l �dv�z�t� egyh�zat, �l�n a katolikus dogma szerint t�vedhetetlen p�p�val. Ez�rt sz�mukra a kereszt�ny igazs�g tekintet�ben a viszony�t�si pont a katolikus egyh�z, illetve a p�pa �s nem a Szent�r�s. �gy teh�t a valdensek akkor is eretnekek, ha bibliai alapelvek k�pviselete miatt t�rtek el a katolikus egyh�zt�l, mert �gy „az igazs�g let�tem�nyes�t�l” t�rtek el. A katolicizmusnak siker�lt a saj�t eretnekfelfog�s�t elfogadtatni a vil�gi t�rt�net�r�sban is. Ez�rt a szakk�nyvekben �s tank�nyvekben a mai napig azt min�s�tik eretneknek, aki elt�rt a katolikus egyh�zt�l, �s nem azt, aki elt�rt a Szent�r�st�l.
A valdensek azonban a Biblia alapj�n a r�mai katolicizmust a legn�pesebb eretnek szekt�nak tekintett�k. Hat�rozottan hirdett�k, hogy a r�mai katolikus egyh�z a Jelen�sek k�nyv�ben szerepl� Nagy Par�zn�val azonos. Azt �ll�tott�k, hogy a katolikus egyh�z Nagy Konstantint�l kezd�d�en fokozatosan megromlott, �s emiatt vissza kell t�rni az eredeti kereszt�ny igazs�gokhoz.
Hit�k sz�m�ra a Biblia jelentette az abszol�t zsin�rm�rt�ket. Ez�rt szerte Eur�p�ban a valdensek a katolikus egyh�z sorozatos tilt�sai ellen�re igyekeztek anyanyelvre ford�tani a Szent�r�st. Egyed�l Franciaorsz�gban hat bibliaford�t�s k�sz�lt a valdensek k�r�ben. Mivel r�szben a k�nyvnyomtat�s hi�ny�ban, r�szben a sz�lesk�r� analfabetizmus miatt az emberek t�bbs�g�nek nem tudt�k kez�be adni a Bibli�t, ez�rt titkos iskol�kat m�k�dtettek, ahol az Ige magyar�zata mellett fontos szerepet kapott az Ige memoriz�l�sa is. Mint mondt�k: „Tanulj meg mindennnap csak egy sz�t, s egy �v m�lva m�r h�romsz�zat fogsz tudni, s �gy jutsz el�re.” T�bb inkviz�tor is besz�molt arr�l, hogy a valdensek k�z�tt sokan fejb�l tudt�k a Bibli�nak sz�mos r�sz�t.
1260 k�r�l a Passaui N�vtelen feljegyezte: „Hallottam �s l�ttam egy tudatlan parasztot, aki sz�r�l sz�ra felmondta a J�b k�nyv�t, �s t�bb olyat, akik az eg�sz �jtestamentumot t�k�letesen tudt�k.” A 13. sz�zad k�zep�n csak a passaui egyh�zmegye ter�let�n 41 ilyen valdens iskol�r�l sz�molt be az inkviz�tor. Nagy gondot ford�tottak vezet�ik kiv�laszt�s�ra �s felk�sz�t�s�re. Az alkalmasnak tekintett szem�lyek m�r fiatalon csatlakozhattak valamely pr�dik�torhoz, akivel egy�tt j�rt�k be a r�juk b�zott gy�lekezeteket. A hossz� �s f�rads�gos utak sor�n elm�ly�lhetett az Ige ismerete, �s b�s�ges tapasztalatokra tehetett szert az egyh�zi szolg�lat ter�n. Ez a felk�sz�t� id�szak ak�r 10-12 �vig is tarthatott. Ennek befejezt�vel tekint�lyes vezet�k csoportja el�tt kellett sz�mot adnia a jel�ltnek a szolg�latra val� alkalmass�g�r�l. V�g�l k�zr�t�tellel �ll�tott�k be a szolg�latba, ami �lland� �letvesz�lyben zajlott, hiszen az inkviz�ci� rendszeres hajt�vad�szatokat tartott ellen�k.

R�m�t�l f�ggetlen�l

A valdensek bibliai alap� egyh�zk�pe gy�keresen elt�rt a katolikus felfog�st�l. Vil�gosan l�tt�k az �les ellent�tet saj�t megtisztult k�z�ss�geik �s a b�n�kt�l roskadoz� hivatalos egyh�z k�z�tt. A valdensek szerint a lelk�szeknek, pr�dik�toroknak �s m�s egyh�zi szolg�l�knak meg kell felelni�k a bibliai szellemi �s erk�lcsi norm�knak. Tagadt�k, hogy a katolikus papszentel�s b�rkit is feljogos�tana az egyh�zi szolg�latra. Ahogy egy csehorsz�gi valdens 1337-ben a helyi gy�ntat�pap�pal kapcsolatosan megfogalmazta: „Ho�gyan lenne k�pes feloldozni engem a b�n�k al�l, amikor � maga b�n�kben �l?” Mivel �gy tartott�k, hogy a katolikus egyh�z nem az igaz egyh�z r�sze, ez�rt nem ismert�k el maguk f�l�tt a papok, p�sp�k�k �s a p�pa joghat�s�g�t. Az �ltaluk kimondott egyh�zi b�ntet�seket, mint p�ld�ul exkommuni�k�ci� (kik�z�s�t�s) vagy anath�ma (egyh�zi �tok), magukra n�zve �rv�ny�telennek tartott�k. Nem fizett�k a ka�tolikus tizedet sem. A templomoknak semmif�le szents�get nem tulajdon�tottak, maguk k�z�tt csak „k�h�zaknak” nevezt�k azokat.
A valdens hitelvek szinte minden l�nyeges k�rd�sben szemben �lltak a katolicizmussal. Bibliai alapon elutas�tott�k a mis�t, a M�ria-kultuszt, a szentek kultusz�t �s azok seg�ts�g�l h�v�s�t.
Mivel a Bibli�ban nem szerepel a purgat�rium (tiszt�t�t�z ), ez�rt nem fogadt�k el annak l�tez�s�t. V�lem�ny�k szerint minden ember a f�ldi p�lyafut�sa v�g�n vagy egyenesen a mennybe ker�l, vagy azonnal a pokolba jut. Ha pedig nincs purgat�rium, akkor nincs �rtelme a halotti mis�knek, a halottak�rt mondott im�knak �s k�ny�rg�seknek, valamint a purgat�riumi gy�trelmek cs�kkent�s�t szolg�l� b�cs�knak �s b�cs�c�dul�knak sem. Ily m�don a b�cs�k elnyer�s�t szolg�l� zar�ndoklatok �s keresztes hadj�ratok is teljesen c�lt�vesztett v�llalkoz�sok. Elutas�tott�k a h�t szents�get, a katolikus �nnepeket, a k�rmeneteket, b�jti napokat, s�t a Miaty�nk kiv�tel�vel a k�t�tt katolikus im�kat is.

Eur�pa sz�mkivetettjei

A valdenseknek a kezdetekt�l fogva kegyetlen �ld�z�ssel kellett szemben�zni�k szerte Eur�p�ban. M�r 1192-ben II. Alfonz, Arag�nia kir�lya �s Provance gr�fja elrendelte, hogy a valdenseket eg�sz orsz�g�b�l ki kell �zni. Akik befogadj�k �ket, vagy meghallgatj�k pr�dik�ci�jukat, azokra az �rul�kat s�jt� b�ntet�st kell kiszabni. Mindazokat az eretnekeket, akik a megadott hat�rid� letelt�ig nem hagyj�k el az orsz�got, t�rv�nyen k�v�l �ll�nak kell tekinteni. Javaikat b�rki elveheti, �s minden ellen�k elk�vetett cselekedet �rdemnek sz�m�ttatik be az uralkod� el�tt.
A k�s�bbiekben m�s orsz�gok uralkod�i is sorra bocs�tottak ki hasonl� rendeleteket. Ezzel p�rhuzamosan megindult a valdensek ellen az inkviz�ci� sz�rny� g�pezete is. Egyes inkviz�torok k�l�n�sen �len j�rtak a kegyetlen �ld�z�sben. A Domonkos-rendi Neuhausi Gallus p�l�ul 1335 �s 1355 k�z�tt k�r�lbel�l 4400 valdenst hallgatott ki, �s mintegy k�tsz�zat k�ld�tt k�z�l�k m�gly�ra. � csak egy volt a sz�mos �ld�z� k�z�l, akiknek tev�kenys�ge nyom�n gyakran csaptak fel a m�gly�k l�ngjai. Egyed�l az 1315-�s �vben �tven valdenst �gettek meg Szil�zi�ban, az ausztriai Kremsben tizenhatot, St. P�ltenben tizenegyet, B�csben kett�t. 1336-ban Brandenburgban tizenn�gyet, 1392-ben a Rajna menti Bingenben harminchatot, 1395 �s 1398 k�z�tt St�jerorsz�gban t�bb mint sz�z valdenst �gettek el.
A kegyetlen �ld�z�sek ellen�re a valdens mozgalom felsz�molhatatlannak bizonyult Nyugat- �s K�z�p-Eur�pa sz�mos ter�let�n, s�t a mozgalom meg�rte a 16. sz�zadi reform�ci�t, �s csatlakozott annak sz�les folyam�hoz.

Harc az anyanyelv� bibli�k ellen

Az 1229-ben Toulouse-ban tartott katolikus zsinat hat�rozata az anyanyelv� bibliaford�t�sok ellen: „Megtiltjuk a laikusoknak, hogy ak�r az �sz�vets�g, ak�r az �jsz�vets�g b�rmely k�nyv�t birtokolja. Megparancsoljuk: akiket rajtakapnak azon, hogy Szent�r�s van a tulajdonukban, azoknak h�zai, avagy nyomor�s�gos kunyh�i, vagy f�ldalatti rejtekhelyei romboltassanak le. Ezeket a szem�lyeket �ld�zni kell, m�g ha az erd�kben vagy a barlangokban bujdosnak is, �s szigor�an meg kell b�ntetni �ket. �gyszint�n azokat is, akik az ilyeneknek mened�ket ny�jtanak.”  Hasonl� tilt�st fogalmazott meg k�s�bb a tarragonai (1234) �s a beziers-i (1246) zsinat, valamint t�bb p�pa �s sz�mos f�pap. (folytatjuk)
(A szerz� t�rt�n�sz.)