Az inkviz�ci� m�rt�rjai

A katolikus egyh�z m�r a korai id�kt�l kezdve fell�pett a hivatalos tan�t�sokt�l elt�r� ir�nyzatokkal szemben. A helyi p�sp�k feladata volt visszat�r�teni a t�velyg�ket R�ma h�s�g�re. Ahogy a 11. sz�zad folyam�n n�tt a R�m�t�l elszakad� ir�nyzatok k�vet�inek sz�ma, �gy s�lyosbodtak a kiszabott b�ntet�sek. A sz�zad v�g�n – az els� keresztes h�bor�t meghirdet� – II. Orb�n p�pa m�r �gy nyilatkozott, hogy „nem tekintj�k gyilkoss�gnak azt, ha azok, akik l�ngolnak anyjuk, a katolikus egyh�z v�delm��rt, hal�lba k�ldik a kik�z�s�tetteket”.

Kulcs�r �rp�d

A 12. sz�zadban az eretnekmozgalmak sz�les k�r� elterjed�s�re v�laszul a p�p�k vett�k kez�kbe az eretnek�ld�z�sek ir�ny�t�s�t. 1179-ben a III. later�ni zsinaton III. S�ndor m�r keresztes hadj�ratok szervez�s�t �rta el� a p�sp�k�knek az eretnekek ellen. A r�sztvev�knek teljes b�nbocs�natot �s ugyanolyan kedvezm�nyeket �g�rt, mint a Szentf�ld�n a muszlimok ellen harcol�knak.
A sz�zad v�g�n, 1197-ben II. (Katolikus) P�ter, Arag�nia kir�lya rendelte el els� �zben Eur�p�ban, hogy az eretneket az egyik legsz�rny�bb kiv�gz�si m�ddal, m�glyahal�llal kell s�jtani. Ez a hal�lnem III. Ince p�pa (1198–1216) indokl�sa nyom�n v�lt �ltal�noss� az eretnekekkel szembeni k�zdelemben. Ince szerint mivel az eretneks�g a r�mai jog alapj�n a fels�gs�rt�ssel azonos, ez�rt mint ilyet a r�mai jog alapj�n t�zhal�llal kell b�ntetni.
Az Ince �ltal �sszeh�vott IV. later�ni egyetemes zsinat �sszegezte �s meger�s�tette az addigi eretnek�ld�z� rendelkez�seket. Az uralkod�k k�teless�g�v� tette a szekt�k elleni harcot. II. Frigyes n�met–r�mai cs�sz�r a zsinat szellem�ben 1220 �s 1239 k�z�tt t�bb t�rv�nyt is kibocs�tott az eretnekek ellen. Ezek kimondt�k, hogy a birodalom eg�sz ter�let�n m�glyahal�l �s vagyonelkobz�s v�r a meg�talkodott eretnekekre, megb�n�s eset�n pedig �letfogytiglani b�rt�n. Minden tiszts�gvisel�nek a hivatalba l�p�sekor esk�t kellett tennie arra, hogy �ld�zni fogja a szekt�kat. A p�pas�g �szt�nz�s�re Eur�pa m�s orsz�gaiban is akt�van bekapcsol�dtak az uralkod�k az eretnekek �ld�z�s�be.
Mivel a p�sp�ki inkviz�ci�t IX. Gergely p�pa nem tartotta el�g hat�konynak, ez�rt 1227-ben k�zvetlen�l � b�zott meg egy firenzei Domonkos-rendi szerzetest, hogy szerzetes t�rsa seg�ts�g�vel ind�tsanak elj�r�st a v�rosban t�nyked� eretnekek ellen. Ez jelentette a k�zvetlen p�pai inkviz�ci� kezdet�t, amelyet az �ltala 1231-ben kibocs�tott Excommunicamus kezdet� bulla szab�lyozott r�szletesen. Az eretnek�ld�z�sben a Domonkos-rendnek biztos�totta a meghat�roz� szerepet.
1252-ben IV. Ince p�pa az inkviz�ci�s kihallgat�sokn�l el��rta a k�nz�kamra alkalmaz�s�t. Ezzel f� vonalaiban kialakult a k�z�pkori p�pai inkviz�ci� rendszere. Bernard Gui, az egyik legh�resebb 14. sz�zadi inkviz�tor az egyik f� inkviz�ci�s k�zik�nyvnek sz�m�t� Az inkviz�ci� gyakorlata c�m� m�v�ben �gy �rt: „Az inkviz�ci� feladata az eretneks�g kiirt�sa. Az eretneks�get nem lehet megsemmis�teni, ha nem semmis�tik meg az eretnekeket. Az eretnekeket nem lehet megsemmis�teni, ha nem irtj�k ki vel�k egy�tt azokat, akik rejtegetik �ket, egy�tt �reznek vel�k, �s v�delmezik �ket.”
Ez a megsemmis�t� indulat hatotta �t az inkviz�ci� m�k�d�s�t. Az inkviz�ci�s elj�r�s megind�t�s�hoz elegend� volt egyetlen feljelent�s vagy terhel� vallom�s, �s a gyan�s�tottal soha nem k�z�lt�k, hogy ki vallott ellene. A letart�ztatott gyan�s�tott az inkviz�ci� t�bbnyire s�t�t, nyirkos �s leveg�tlen b�rt�n�be ker�lt. A kihallgat�s sor�n az inkviz�torok r�besz�l�ssel �s fenyeget�sekkel igyekeztek r�b�rni �ldozatukat, hogy tagadja meg hit�t, �s nevezze meg t�rsait. Ha mindez eredm�nytelennek bizonyult, akkor k�vetkezett a k�nvallat�s. Ennek csak als� korhat�ra volt – 14 �v –, b�r ezt sem vett�k mindig szigor�an.
A kegyetlen k�nz�sok sor�n arra t�rekedtek, hogy a v�dlott lehet�leg ne vesz�tse �let�t, ugyanakkor az elviselhetetlens�gig fokozhat� f�jdalmat okozhassanak neki. Elvben csak egyszer lehetett egy gyan�s�tottat k�nvallat�snak al�vetni. A gyakorlatban azonban gyakran hetekig, s�t h�napokig is folyhatott egy fogoly tort�r�ja, mondv�n, hogy az egyes alkalmakkal csak f�lbeszak�tott�k, illetve felf�ggesztett�k a k�nvallat�st. Az elj�r�s befejez�d�se ut�n t�rt�nt az �t�let kihirdet�se. A b�ntet�sek v�ltozatosak voltak. Legenyh�bb esetben lehetett vezekl�s, de gyakran szabtak ki �letfogytiglani b�rt�nb�ntet�st, vagyonelkobz�st, illetve m�glyahal�l b�ntet�s�t is. Az inkviz�torok a 15. sz�zadt�l kezdve m�r bevallottan nem az el�t�ltek lelki �dve kedv��rt dolgoztak: „Eml�kezn�nk kell arra: a per �s a kiv�gz�s f� c�lja nem az, hogy megments�k a v�dlott lelk�t, hanem hogy a k�zj� �rdek�ben j�rjunk el, �s hogy f�lelmet pl�nt�ljunk m�sokba” – sz�lt az egyik inkviz�tor �tmutat�sa.

A soproni valdensek pere

A valdens mozgalomr�l Magyarorsz�gon el�sz�r a 14. sz�zad v�g�n tesznek eml�t�st a forr�sok, Sopronban �s k�rny�k�n. A mozgalom olyan gyors �temben terjedt a v�rosban, hogy P�l soproni pl�b�nos semmit sem tudott tenni az �bred�s feltart�ztat�s�ra. Ez�rt J�nos gy�ri p�sp�kh�z fordult seg�ts�g�rt.
A p�sp�k k�t k�lf�ldi inkviz�tort h�vatott Sop�ronba �s k�rny�k�re: Peter Zwickert, a celestinus rend n�metorsz�gi tartom�nyf�n�k�t �s M�rton pr�gai olt�rpapot, akik ekkor az esztergomi �rseki f�egyh�zmegy�ben kutattak „eretnekek” ut�n. Az inkviz�tori vizsg�lat 1401. janu�r 9-�n fejez�d�tt be, a v�ros Szent Mih�ly-templom�ban (k�p�nk�n).
Az ekkor k�sz�lt �t�letlev�l besz�mol r�la, hogy sz�mos f�rfi �s n� beismerte, hogy Valdo tan�t�s�nak a k�vet�i. Valdens lelk�szeknek vallott�k meg b�neiket, akikr�l pedig j�l tudt�k, hogy nem felszentelt papok. M�gis �ket j� embereknek, Krisztus apostolai helyn�keinek tekintett�k. Annak ellen�re, hogy katolikus pl�b�nosaik �va intett�k �ket a valdens �sszej�vetelekt�l, m�gis felkerest�k sz�ll�sukon a titokban a v�rosba �rkez� valdens pr�dik�torokat. Beismert�k, hogy sem Sz�z M�ri�nak, sem a szenteknek a kultusz�t nem gyakorolt�k, nem is h�vt�k seg�ts�g�l �ket. Nem hittek a tiszt�t�t�zben, a purgat�riumban �s az egyh�zi k�zbenj�r�sban sem az ott szenved�k jav�ra.
Az inkviz�torok a katolikus egyh�zba visszat�r�tett valdenseknek hosszas vezekl�st �rtak el�. 90 napon �t a v�ros k�t kijel�lt templom�ban – a ma is �ll� Szent Mih�ly, illetve a Boldogasszony templomban – rendszeresen mis�re kellett �sszegy�lni�k. A t�bbi h�v�t�l elk�l�n�tett csoportban t�rden �llva hosszasan kellett el��rt im�kat mondaniuk, �gy p�ld�ul 15 �dv�zl�gy M�ri�t, hogy a kor�bban megtagadott M�ria-kultuszban ism�t elm�lyedjenek. T�bb im�t kellett mondaniuk az elhunytak lelki �dv��rt, �s k�rni�k kellett a szenteknek �s M�ri�nak a k�zbenj�r�s�t. Majd a h�vek el�tt mindny�juknak egyenk�nt nyilv�nos gy�n�st kellett v�gezni�k, amelyben b�nk�nt kellett megvallaniuk �s megb�nniuk a valdens hittel kapcsolatos minden cselekedet�ket. Ruh�jukon mindny�juknak megk�l�nb�ztet� jelz�st, k�k keresztet kellett viselni�k, hogy mindenki m�r messzir�l l�thassa, hogy egykor veszedelmes eretneks�ghez tartoztak. A kereszt visel�s�nek hossza att�l f�gg�tt, ki milyen r�g�ta tartozott a valdensekhez. A t�bbs�g egy �vn�l r�videbb ideje tartozott a valdensekhez, ez�rt sz�mukra egy h�napig tart� keresztvisel�st �rtak el�. Az egyik �zvegyasszony, a K�szegr�l sz�rmaz� Beratunsgot Jakab �zvegye elmondta, hogy b�r katolikus sz�l�kt�l sz�rmazott, de f�rje hat�s�ra m�r t�bb mint 12 �ve � is csatlakozott a valdensekhez. Ez�rt neki k�t esztendeig kellett hordania a sz�gyenb�lyeget. Olyan is volt, aki 26 esztendeje tartozott a mozgalomhoz. Neki h�rom �vig kellett hordani a k�k keresztet.
Az �sszegy�lekez�si helyeket le kellett rombolni, �s szem�tdombk�nt kellett haszn�lni azokat. Ha elhunytakr�l der�lt ki, hogy valdensek voltak, a f�ldi maradv�nyaikat ki kellett �sni a s�rb�l, �s el kellett �getni az �r�k k�rhozat jel��l.