A f�lhold h�bor�ja

A kereszt�nys�g t�rt�net�nek legnagyobb k�ls� kih�v�sa el�zm�nyek n�lk�l, robban�sszer�en jelent meg a 7. sz�zad els� harmad�ban. A konfliktus k�zel 1400 �ve tart, annak ellen�re, hogy voltak olyan �tmeneti id�szakok, amikor a ny�lt szemben�ll�s sz�netelt. Nyugaton sokan �gy tartj�k, hogy a judaizmus, a kereszt�nys�g �s az iszl�m l�nyeg�ben ugyanannak a kinyilatkoztat�snak a k�l�nb�z� form�i.

Az iszl�m azonban kezdett�l fogva azt vallja, hogy a Mohamed �ltal kapott term�szetfeletti kijelent�s, amelyet a Kor�n tartalmaz, nem egyfajta vall�si evol�ci� eredm�nye, ami kieg�sz�ti �s pontos�tja a kor�bbi megnyilatkoz�sokat, hanem �r�kk�val�, isteni eredet� �s v�ltozhatatlan. Mik�zben az iszl�m civiliz�ci� az elm�lt �vsz�zadokban sz�mos �rt�ket mutatott fel, az iszl�m hit megmaradt h�d�t� �s kiz�r�lagoss�gra t�rekv� vall�snak. Tal�n nem v�letlen�l, hiszen az iszl�m sz� jelent�se - megh�dolni, al�vetni - maga is ilyen viszonyra utal.

A keleti h�d�t�k (perzs�k, szl�vok �s avarok), valamint a bels� vit�k �s v�res konfliktusok - amelyekkel sorozatunk el�z� r�szeiben r�szletesen foglalkoztunk - a 7. sz�zad elej�re s�lyosan meggyeng�tett�k a kereszt�ny vil�got. A korabeli feljegyz�sek szerint a bajokat tov�bb m�ly�tette, hogy a h�bor�s�gok, j�rv�nyok �s term�szeti csap�sok (f�ldreng�sek �s �rad�sok) k�vetkezt�ben a K�zel-Kelet t�rs�ge, a kereszt�nys�g sz�l�f�ldje �s eredeti b�zisa szinte eln�ptelenedett.

A kor leger�sebb politikai hatalma, a Keletr�mai Birodalom olyan v�ls�gban volt, hogy amikor H�rakleiosz cs�sz�r i. sz. 610-ben tr�nra l�pett, azt fontolgatta, hogy Biz�nc helyett �ttelep�l Karth�g�ba. �szakr�l, a Balk�n fel�l ugyanis a szl�vok sz�razf�ld�n eg�szen Ath�nig nyomultak, tengeren pedig Kr�t�t is el�rt�k. Nyomukban a Dun�t�l �szakra megtelepedett avarok rabl� porty�i gyeng�tett�k tov�bb a birodalmat.

Kelet fel�l pedig a perzsa h�d�t�s �jabb hull�ma s�p�rt v�gig a t�rs�gen. A perzsa nagykir�ly el�bb 613-ban d�nt� veres�get m�rt Biz�ncra Antiokheia mellett, majd egy �ven bel�l megh�d�totta a szint�n kereszt�ny �rm�nyorsz�got, a sz�riai Damaszkuszt, az anat�liai Tarzoszt, m�g v�g�l 614-ben Jeruzs�lem is elesett. A katonai veres�get tet�zte, hogy a perzsa seregek felgy�jtott�k a Szent S�r bazilik�t �s magukkal hurcolt�k az Igazi Szent Keresztet, amelyet a biz�nciak J�zus keresztf�j�nak tartottak, tov�bb� sz�m�zt�k a kereszt�ny kl�rust a v�rosb�l. (A kelet-r�mai cs�sz�rok �jra�rtelmezt�k �s �t is �p�tett�k a Szent V�rost. Mik�zben a r�maiak �ltal lerombolt zsid� templom hely�t szem�tlerak�nak haszn�lt�k, a hajdani szent�ly k�veit felhaszn�lva hatalmas kereszt�ny templomokat �p�tettek Jeruzs�lemben. A Szent S�r bazilik�nak �s a M�ria tisztelet�re emelt �jtemplomnak a teol�giai �zenete az volt, hogy Isten a zsid�s�got teljesen �s v�glegesen elvetette, �s hely�be a kereszt�nys�get �ll�totta. A perzsa h�d�t�s el�tt n�h�ny �vtizeddel a nagy templom�p�t� cs�sz�r, Justinianus magabiztosan kijelentette: „Fel�lm�ltalak, Salamon!")

A perzs�k nem �lltak meg a Szentf�ld�n. �szakra hatolva megostromolt�k Konstantin�polyt, d�len pedig elfoglalt�k Egyiptomot is. A kiv�l� hadvez�ri k�pess�ggel rendelkez� H�rakleiosz azonban ford�tani tudott: el�bb b�k�t k�t�tt az avarokkal, majd sereg�vel megindult kelet fel�. Visszah�d�totta a Kauk�zus vid�k�t �s �rm�nyorsz�got, majd 627-ben Ninive mellett d�nt� veres�get m�rt a perzs�kra. Ezzel megny�lt az �t d�l fel� is. A cs�sz�r 630-ban �jra elfoglalta Jeruzs�lemet �s az Aranykapun �t diadalmenetben vonult be a v�rosba, az id�k�zben visszaszerzett Igazi Keresztet hordozva.

A remete v�lasztottja

H�rekleiosz diadala r�vid �let�nek bizonyult. Mik�zben � a perzs�kkal h�bor�zott, az Ar�biai-f�lszigeten megsz�letett az �j vil�gh�d�t� vall�s, az iszl�m. 610-ben - H�rakleiosz tr�nra l�p�s�nek az �v�ben - a mekkai sz�let�s� Mohamed bin Abdullah - a kuraisi Hasemita kl�n tagja - a Dzsabal Nur (a F�ny-hegye) egyik barlangj�ban megkapta a Kor�n els� kinyilatkoztat�s�t, amelyet a k�vetkez� huszonk�t �vben sz�mos tov�bbi l�tom�s k�vetett.

A kereskedelmi utak ment�n fekv� Ar�bia ekkoriban vall�si szempontb�l k�pl�keny helynek sz�m�tott. A jemeni hegyek l�b�n�l d�sgazdag kereszt�ny keresked� csal�dok �ltek, akiket a 6. sz�zadban k�m�letlen�l legy�z�tt egy arab uralkod�, Dhu Nuwas. A politeista, b�lv�nyim�d� arab fejedelem ezt k�vet�en �tt�rt a judaizmusra, amit a f�lszigeten �l� zsid� k�z�ss�gekt�l tanult. Ezut�n D�l-Ar�bia gazdag vid�kein a kereszt�ny hatalmakt�l f�ggetlen „d�vidi kir�lys�got" hozott l�tre. Ez a fordulat sem tartott sok�ig, mert Dhu Nuwast v�g�l az eti�piai uralkod�, a kereszt�ny Atsbeha kir�ly legy�zte.

Ebben a folyamatosan v�ltoz� k�rnyezetben, egy tehet�s keresked� csal�d gyermekek�nt sz�letett meg i. sz. 570 k�r�l Mohamed. Sz�l�v�rosa, Mekka, fontos vall�si k�zpont volt. A helyi szent�ly, a Ka'aba a legk�l�nb�z�bb t�rzsek b�lv�nyainak adott otthont. Egyes forr�sok szerint 360 szobor volt az �p�letben, k�zt�k - a t�rs�gre jellemz� rugalmass�ggal - egy Eti�pi�b�l sz�rmaz� szentk�p is, amely a Szent Sz�zet �br�zolta a gyermek J�zussal. A zar�ndokk�zpont vir�gzott, mivel �vente egy h�napos szent b�k�t hirdetett. Ez id� alatt a karav�nok zavartalanul haladhattak �t a f�lszigeten, mik�zben ler�tt�k tisztelet�ket a mekkai b�lv�nyok el�tt.

A b�keid�szakot azonban rendszeresen h�bor�k szak�tott�k meg a helyi t�rzsek k�z�tt. A fiatal Mohamed - aki hat�-�ves kor�ra teljes �rvas�gra jutott, �s rokonai neveltek fel - is r�szt vett k�t helyi h�bor�ban, amelyet nemzets�ge, a kuraisi �s a riv�lis Hawazin t�rzs v�vott. M�r tapasztalt harcos �s sikeres keresked� volt, amikor �lete negyven�ves kor�ban v�ratlan fordulatot vett. Csal�dja a k�s�bbi iszl�m legend�k szerint k�zvetlen�l �brah�mig vezette mag�t vissza, a p�tri�rka els�sz�l�tt fi�n, Izm�elen kereszt�l. Mekka k�zel fekszik a Mina-hegyhez is, ahol az iszl�m hagyom�ny szerint Isten azt k�rte �brah�mt�l, hogy �ldozza fel a fi�t, Izmaelt- nem pedig Izs�kot, ahogyan az a Bibli�ban szerepel -, �m ezt az utols� pillanatban G�briel angyal megakad�lyozta. A Kor�n szerint (2:127) Mekka volt az a v�ros, ahol �brah�m �s Izmael az Istent�l kapott �tmutat�s szerint �jj��p�tette az im�d�s Szent H�z�t, a Ka'ab�t, amelyet eredetileg m�g �d�m emelt.

Mohamedet gyerekkora �ta �l�nken foglalkoztatt�k a vall�si k�rd�sek. A hagyom�ny szerint egyszer nevel�sz�leivel utazott, amikor a mekkai karav�n tal�lkozott egy Bahira nev� sz�riai remet�vel, aki vend�g�l l�tta az utaz�kat. A 9-10 �ves Mohamedet a tev�kn�l hagyt�k, hogy �rizze azokat. A remete azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a karav�n minden tagja j�jj�n el hozz�. Amikor Mohamed meg�rkezett, a hagyom�ny szerint Bahira l�tom�st kapott arr�l, hogy a fi� pr�f�ta lesz. A remete meghagyta a nevel�sz�l�knek, hogy �rizz�k Mohamedet a zsid�kt�l �s a biz�nciakt�l. Azt �ll�totta, hogy Mohamed elj�vetel�r�l m�r az „eredeti, hamis�tatlan evang�liumok" is sz�ltak, de a k�s�bbi kereszt�nyek megv�ltoztatt�k ezeket, �s kit�r�lt�k a Mohamedre vonatkoz� r�szeket. (Az iszl�m ma is azt vallja, hogy a zsid�k �s a kereszt�nyek eltorz�tott�k az �- �s �jsz�vets�gi �r�sokat, amelyeket a Kor�n �ll�tott helyre.) Kereszt�ny szerz�k, k�zt�k Damaszkuszi J�nos az esem�nyr�l azt �rt�k, hogy Bahira ari�nus eretnek volt �s t�le mer�thette Mohamed a bibliai k�nyvekkel kapcsolatos eretnek tan�t�sait.

Mohamed huszon�t �vesen megn�s�lt, egy negyven �ves tehet�s �zvegyasszonyt vett el. B�r tov�bbra is sokat utazott, egyre t�bbet vonult f�lre mag�nyosan elm�lkedni. 610-ben egy ilyen alkalommal a Hira-hegys�ghez tartoz� Dzsabal Nur egyik barlangj�ban l�tom�sok lept�k meg, amelyekben egy G�briel (Dzsibril) arkangyalk�nt bemutatkoz� szellemi l�ny kijelent�seket adott �t Mohamednek. A l�tom�sok rendszertelen id�k�z�nk�nt folytat�dtak, el�bb Mekk�ban, majd Medin�ban, eg�szen Mohamed 632-ben bek�vetkezett hal�l�ig. A kijelent�seket csak �vtizedekkel k�s�bb, 660 ut�n foglalt�k �ssze egyetlen k�nyvben, a Kor�nban.

Harc mindv�gig

Mohamed azt �ll�totta, hogy rajta kereszt�l az egyetlen Isten, Allah adott egy utols�, v�gleges �s v�ltozhatatlan kijelent�st �nmag�r�l. A mekkaiak el�tt nem volt ismeretlen Allah neve: a b�lv�nyistenek k�z�tt kiemelt tisztelet �vezte, mint a vil�g teremt�j�t �s azt, aki az es�t adja a f�ldre. Mohamed szerint a muzulm�n h�v�knek az utols� �t�let el�tt egyetlen feladatuk maradt, megh�doltatni a vil�got Allah uralma alatt.

Az iszl�m kezdett�l fogva apokaliptikus vall�s, amely akkor �ri el c�lj�t, ha az eg�sz vil�g - �nk�nt vagy er�vel - k�vet�j�v� v�lik. (Az utols� id�kr�l, J�zus visszaj�vetel�r�l, az antikrisztusr�l �s a v�gs� katonai konfliktusr�l sz�l� iszl�m tan�t�sokkal �s hagyom�nnyal, amelyek er�teljesen meghat�rozz�k a mai vall�si-kultur�lis kon�fliktusokat, sorozatunk egy k�s�bbi r�sz�ben foglalkozunk.)

Ez a meggy�z�s eleinte nagyon nehezen ment, mivel a politeista mekkai elit nem fogadta el Mohamed felsz�l�t�s�t a b�lv�nyim�d�s felad�s�ra, s�t �ld�zni kezdt�k az �j hit k�vet�it. Mohamed ez�rt 622-ben fegyveres harcosokb�l �ll� k�vet�ivel kivonult a medinai o�zisba. (Ez az esem�ny, a hidzsra lett az iszl�m id�sz�m�t�s kezdete.) Az �j vall�salap�t� �lete ett�l kezdve szinte sz�net n�lk�li h�bor�s�ggal telt a riv�lis t�rzsek �s az � v�delm�ket �lvez� karav�nok ellen. A c�lt Mohamed �gy fogalmazta meg k�vet�i sz�m�ra: „Harcoljatok, m�g megsz�nik az �ld�z�s �s a vall�s egyed�l Allah� lesz." (Kor�n 2,190)

A szent h�bor� - a dzsih�d - fogalm�t t�bb �rtelemben haszn�lja a Kor�n. Az elm�ly�ltebb (bens� vagy m�s n�ven nagyobb dzsih�d) a hitt�r�t�s �s �nfegyelmez�s nem er�szakos form�it jelenti, m�g a k�ls� vagy kisebb dzsih�d a fegyveres harcot Allah �gy��rt. Bernard Lewis vil�gh�r� orientalista szerint a mekkai id�szakban sz�letett versekben - amikor Mohamed m�g egy kisebbs�gi csoport vezet�je volt - a dzsih�d f�k�nt mor�lis t�rekv�st jelentett. A k�s�bbi fejezetekben, amikor a pr�f�ta a katonai gy�zelmeket k�vet�en Medin�ban az �j �llam feje �s katonai vezet�je lett, a sz� egyre ink�bb gyakorlati tartalommal telt meg. „A katonai jelent�s sok esetben egy�rtelm� - �rja Lewis. - J� p�lda erre a Kor�n 4. sz�ra 95. verse: »Allah a javaikkal �s szem�ly�kkel hadakoz�kat egy fokkal magasabbra emelte az otthon �l�kn�l. Allah minden (h�v�nek) meg�g�rte a legjobbat. �m az (Allah �tj�n) hadakoz�kat nagyobb fizets�ggel t�ntette ki az otthonmarad�kkal szemben.« Napjainkban egyes muszlimok, k�l�n�sen azok, akik a k�lvil�ghoz int�zik mon��dand�jukat, a dzsih�d k�telezetts�g�t spiritu�lis �s mor�lis �rtelemben magyar�zz�k. A korai iszl�m tekint�lyek t�lnyom� t�bbs�ge azonban a Kor�n idev�g� passzusait, a komment�rokat �s a pr�f�ta hagyom�nyait id�zve katonai �rtelemben besz�l a dzsih�dr�l."

Ad�fizet�s h�dolattal

Az iszl�m jog szerint a dzsih�d vall�si k�teless�g a muzulm�nok sz�m�ra a hitetlenek �s a hitehagyottak ellen. A Kor�n felsz�l�t arra, hogy „Harcoljatok azok ellen - azok k�z�tt, akiknek az �r�s adatott -, akik nem hisznek Allahban �s a V�gs� Napban ... mindaddig, am�g megadj�k a j�tett�rt j�r� dzsizj�t". (Kor�n 9,29)

A vall�s�rt folytatott harc (mudzsahada - ebb�l sz�rmazik az iszl�m harcosokra haszn�lt mudzsahed kifejez�s) mindaddig feladata a muzulm�noknak, am�g a vil�g k�t r�szre oszlik. Az egyik, „az iszl�m h�za" (d�r al-iszl�m), amelyet muzulm�nok korm�nyoznak �s amelyben muszlim jogrend uralkodik, valamint a „h�bor� h�za" (d�r al-harb), a vil�g t�bbi r�sze, amelyben m�g mindig hitetlenek laknak �s uralkodnak.

Az iszl�m h�diszok (a hagyom�nyok, valamint a pr�f�t�nak tulajdon�tott cselekedetek �s kijelent�sek) a Kor�n alapj�n h�rom lehet�s�get k�n�lnak fel a hitetlenek sz�m�ra. Vagy elfogadj�k az iszl�mot, vagy megfizetik a nem muszlimokra kir�tt �s al�vetetts�get elismer� fejad�t, a dzsizj�t. Azoknak, akik a dzsizj�t ler�tt�k, �gyelni�k kellett arra, hogy a p�nzt megfelel� h�dolattal, a felemelt tenyer�k�n ny�jts�k �t, �gy, hogy kezeik soha ne ker�ljenek az �sszeget �tvev� muzulm�n kezei f�l�. Ha erre sem hajland�k, akkor Allah nev�ben h�bor�t ind�thatnak ellen�k. (L�sd keretes �r�sunkban)

Harc Jeruzs�lem�rt

Mohamed alig nyolc �vvel a Medin�ba t�rt�nt kivonul�sa ut�n gy�ztesen t�rt vissza Mekk�ba. A mekkai vezet�s ekkor m�r j�form�n harc n�lk�l megadta mag�t. Mohamed t�rsaival egy�tt megtiszt�totta a Ka'ab�t a b�lv�nyokt�l. K�t �vvel k�s�bb az iszl�m pr�f�t�ja meghalt, de t�rsai �s ut�dai k�t nemzed�k alatt a t�rt�nelem egyik legnagyobb h�d�t�s�t hajtott�k v�gre. Mohamed nemcsak vall�st, hanem birodalmat (kalif�tust) is alap�tott. A vall�snak �s a politikai hatalomnak ez az egys�ge az�ta is az iszl�m alapvet� jellemz�je �s c�lkit�z�se maradt.

Mekka megh�d�t�sa 630-ban t�rt�netesen egybeesett H�rakleiosz cs�sz�r diadalmas jeruzs�lemi bevonul�s�val. A bi�z�nci uralkod� nem sok�ig �rezhette mag�t egyeduralkod�nak. Hamarosan �zenetet kapott az Ar�biai-f�lsziget �j urait�l. Peter Brown t�rt�n�sz Az eur�pai kereszt�nys�g kialakul�sa c�m�, n�h�ny �ve megjelent nagyszab�s� k�nyv�ben egy �rm�ny kr�nik�st id�z, aki ezt jegyezte fel:

„K�vetek �tj�n ezt �zent�k a g�r�g�k cs�sz�r�nak (H�rakleiosznak): »Isten e f�ldet �sap�inknak, �brah�mnak �s az � ut�dainak adta �r�kjogon. Mi �brah�m gyermekei vagyunk. �pp el�g ideig birtokolt�tok a mi f�ld�nket. Adj�tok h�t vissza sz�pszer�vel, s akkor nem rohanjuk le orsz�gotokat. Ha nem �gy tesztek, kamatostul vessz�k vissza azt, amit�l megfosztottatok benn�nket.«

H�rakleioszt �ll�t�lag nem lepte meg az �zenet, mivel �gy v�lte, hogy Jeruzs�lem visszafoglal�s�val megkezd�d�tt az apokaliptikus id�szak. Arra sz�m�tott, hogy birodalm�t katonai t�mad�s �ri a „d�l s�trai" fel�l, amelyet egy olyan n�p ind�t, amely a cs�sz�r szerint �tmenet „a nappal �s az �jszaka k�z�tt, se nem napf�ny, se nem s�t�ts�g... ezt a n�pet nem vil�g�tja meg Krisztus f�nye, de nem mer�l al� a b�lv�nyim�d�s �jszak�j�ban sem".

Az „alkonyat vall�sa" a Mohamed ut�ni k�t kalifa idej�n n�h�ny �v alatt kiszor�totta a biz�nciakat Sz�ri�b�l �s Palesztin�b�l. Om�r al-Hattab kalifa 634-ben elfoglalta Jeruzs�lemet. Dore Gold izraeli diplomata-t�rt�n�sz hamarosan magyarul is megjelen� Harc Jeruzs�lem�rt c�m� k�nyv�ben �gy �r err�l az esem�nyr�l:

„Abu Dzsafar bin Dzsarir al-Tabari h�res muszlim t�rt�net�r� feljegyezte, hogy Om�r - akir�l t�bb besz�mol� is azt �ll�tja, hogy sz�nd�kosan egyszer� tevesz�r ruh�ban l�pett be Jeruzs�lembe - izgatottan v�rta, hogy l�thassa a Templomhegyet, �s megkereshesse azt a helyet, ahol egykoron D�vid im�dkozott. Teofan�sz biz�nci kr�nik�s szerint Om�r »k�vetelte, hogy vigy�k el oda, ahol kor�bban Salamon Temploma �llt«. ...

A kereszt�ny szerz�k besz�molnak arr�l, hogy Om�r v�gigl�togatta a jeruzs�lemi templomokat, k�zt�k a Szent S�r bazilik�t, de nem im�dkozott egyikben sem. Sz�phroniosz jeruzs�lemi p�tri�rka tal�n maga is b�tor�totta Om�rt, hogy menjen fel a Templomhegyre, ugyanis a kereszt�ny k�z�ss�g ebben az id�ben semmif�le vall�si jelent�s�get nem tulajdon�tott a helynek."

Om�r kalifa el�sz�r f�b�l �p�ttetett egy szer�ny mecsetet a Templomhegy d�li sark�n, amelyr�l egy Arculf nev� kereszt�ny zar�ndok, aki 680-ban Jeruzs�lembe l�togatott, a k�vetkez�ket �rta: „hossz�k�s �p�let, amit [a muszlimok] f�gg�leges deszk�kb�l �s hatalmas gerend�kb�l t�koltak �ssze valamif�le romos maradv�nyok f�l�". A zar�ndok �gy hallotta, hogy ak�r h�romezer ember is bef�r az �p�letbe.

A h�res aranykupol�s Sziklamecset, amit gyakran t�vesen „Om�r mecset�nek" is neveznek, csak �vtizedekkel k�s�bb �p�lt. K�ts�gtelen azonban, hogy t�bb �vsz�zados sz�net ut�n Om�r �jra szent helly� tette a Templomhegyet, hab�r az iszl�mon bel�l ebben az id�ben m�g nem alakult ki egy�rtelm� �ll�spont a tekintetben, hogy a zsid� Szentek Szentje egykori ter�lete szentnek sz�m�t-e �s megk�l�nb�ztetett tisztelettel kell-e viseltetni ir�nta. (Dore Gold felh�vja a figyelmet arra, hogy m�g a Biblia t�bb mint 700 alkalommal eml�ti Jeruzs�lemet, a v�ros neve nem szerepel a Kor�nban. Csak a „t�voli mecsetre" vonatkoz� k�zvetett utal�st �rtelmezt�k �vsz�zadokkal k�s�bb �gy, hogy Mohamed Jeruzs�lembe �rkezett a nevezetes „�jszakai utaz�sa" sor�n, �s a Templomhegy fal�n�l, a mai Sirat�faln�l k�t�tte ki sz�rnyas lov�t, a bur�kot, majd miut�n im�dkozott, felv�gtatott a mennybe.)

A p�tri�rka alkuja

Mint eml�tett�k, a biz�nci uralom alatt a Templomhegy szem�tdombb� v�lt, mik�zben a Jeruzs�lemben foly� nagyszab�s� �p�tkez�seik a v�ros m�s ter�letein zajlottak. Egy Eut�khiosz nev� kereszt�ny t�rt�net�r�, aki a kilencedik sz�zadban tev�kenykedett, arr�l sz�molt be, hogy a biz�nciak elhanyagolt�k „a szikla hely�t �s annak k�rny�k�t". Tov�bb� megjegyzi, hogy a r�maiak t�rmel�kkel bor�tott�k be a k�vet, amely felett „hatalmas szem�thalom magasodott". Eut�khiosz le�rja, hogy Om�r levetette a k�peny�t, �s telerakta a saj�t kez�vel ki�sott szem�ttel. Ezt l�tva, a t�bbi muzulm�n is k�vette a kalifa p�ld�j�t, �s elkezdt�k �sszeszedni a Templomhegyen felhalmozott szemetet. K�s�bbi muzulm�n feljegyz�sek azt �ll�tott�k, hogy Om�r arra k�nyszer�tette a kereszt�nyeket, hogy �k takar�ts�k el a szemetet, amit hagytak felgy�lni a Templomhegyen.

A Sz�phroniosz p�tri�rka �s Om�r k�z�tti vitak�rd�sek egyike a Jeruzs�lemben �l� zsid�k j�v�beni st�tusa volt. �gy t�nik, Om�r el�sz�r engedett Sz�phroniosz k�r�s�nek, hogy tov�bbra is tilts�k ki a zsid�kat Jeruzs�lemb�l �s k�rny�k�r�l, �sszhangban a Hadrianus �ltala hozott rendeletekkel, amelyeket Konstantin �s ut�dai is �rv�nyben tartottak. Ha ugyanis ez volt az �ra annak, hogy a biz�nciak b�k�sen feladj�k Jeruzs�lemet, akkor Om�r sz�m�ra kezdetben volt �rtelme a k�vetel�s teljes�t�s�nek.

A meg�llapod�st Om�r m�g a Jeruzs�lem megad�s�t r�gz�t� v�gs� felt�telek k�z� is bevette egy olyan dokumentum keret�ben, amely az „Om�r szerz�d�se" nevet kapta. A kalifa ebben garant�lta a v�rosban �l�k biztons�g�t, hozz�t�ve: „templomaikat nem saj�t�tjuk ki, hogy palot�kat �p�ts�nk bel�l�k, �s le sem romboljuk azokat; sem a templomokat, sem a hozz�juk tartoz� �p�leteket nem b�ntjuk �s ugyanez igaz a keresztjeikre �s egy�b javaikra is". Egy kieg�sz�t� cikkely pedig kimondta: „Vall�si k�rd�sekben semmif�le k�nyszert nem alkalmazunk vel�k szemben." Hogy Sz�phroniosznak a zsid�k Jeruzs�lembe val� visszat�r�s�vel kapcsolatos aggodalmait eloszlassa, az „Om�r szerz�d�se" azt is kimondta, hogy „egyetlen zsid�nak sem engedtetik meg, hogy vel�k egy�tt Jeruzs�lemben �ljen".

Tekerg� k�gy�

Az iszl�mnak a kereszt�nyek ir�nti viszonylagos - �s a zsid�kkal szembeni megoszt�st szolg�l� - t�relmi id�szaka nem tartott sok�ig. Mohamed hal�la ut�n alig t�bb mint �tven �vvel Abd al-Malik kalifa m�r kiz�r�lagos iszl�m birodalmat �p�tett, amely ekkorra Karthag�t�l K�z�p-�zsi�ig �s a t�voli Pandzs�big tartott.

Mohamed a legend�k szerint hal�la el�tt arra figyelmeztette k�vet�it, hogy az iszl�m egyetlen h�d�t�sa sincs biztons�gban addig, m�g Konstantin�polyt �s a Keletr�mai Birodalom k�zponti ter�leteit el nem foglalt�k. „Egy-k�t csap�s m�g, �s Perzsia megsz�nik l�tezni. De a Rum (a keleti r�maiak) a tenger �s a szikl�k n�pe... � jaj, �k ellens�geink lesznek az id�k v�gezet�ig."

Az iszl�m alap�t�ja �gy �rezte, hogy am�g fenn�ll a kereszt�ny hatalom, az iszl�m b�rmikor visszaszorulhat az Ar�biai-f�lszigetre: „Az iszl�m idegenk�nt �rkezett minden vid�kre, �s b�rmikor �jra idegenn� v�lhat; �gy h�z�dik vissza (Mekka �s Medina k�r�) mint a vack�ra tekered� k�gy�" - id�zi Peter Brown a Mohamednek tulajdon�tott figyelmeztet�st.

Al-Malik 692-ben hozz�l�tott a Sziklamecset fel�p�t�s�hez Jeruzs�lemben a Templomhegyen, a teremt�s k�szikl�j�nak tartott szikla felett, ahol a bibliai le�r�s szerint �brah�m fel�ldozni k�sz�lt Izs�kot, �s amelyen egykor a frigyl�da �llt Salamon templom�ban. Az �j mecset egy�rtelm� jelk�p volt, mivel j�val a Constantinus �ltal �p�tett Szent S�r bazilika kupol�ja f�l� magasodott. A Sziklamecset belsej�ben - a mai napig l�that� - legfontosabb arab nyelv� feliratok ny�ltan tagadj�k a kereszt�nys�g legfontosabb kijelent�seit. „Dics�s�g Istennek, aki nem nemzett fiat, �s akinek nincs t�rsa." Egy hasonl� mondat �gy sz�l: „� Isten, az egyetlen �r�kk�val�. Nem nemz, s�t, nem is nemzett�k, senki nem egyenrang� �vele". A feliratok n�melyike a Kor�nb�l vett teljes vers�id�zet, mint p�ld�ul ez: „Ti, �r�s birtokosai (vagyis a Szent�r�st birtokl� kereszt�nyek)! Ne l�pj�tek t�l a hat�rt a ti vall�sotokban... J�zus, M�ria fia (csup�n) k�ld�tte Allahnak... (Allahnak) hogyan is lehetne gyermeke!... Az (igazi) vall�s Allah szem�ben az iszl�m". (Kor�n 4,171 �s 3,19). Vannak azonban a feliratok k�z�tt teljesen �j kelet� sz�vegek is, amelyek szint�n a kereszt�nyeknek sz�l� �zenetek. A leger�teljesebb feliratokat r�zt�bl�kra v�sve a Sziklamecset keleti �s d�li kapuja f�l� helyezt�k el: „Isten Egys�ge, �s Mohamed pr�f�tas�ga az igazs�g", illetve „J�zus fi� mivolta �s a Szenth�roms�g hazugs�g". A bels� falfeliratok azzal a felsz�l�t�ssal �rnek v�get, hogy a K�nyv N�pe t�rjen �t az iszl�mra.

Bagdadi kalif�k

Az iszl�m birodalom megalap�t�i meggy�z�d�ssel hitt�k, hogy h�d�t�saiknak spiritu�lis �zenete van. Egy arab muzulm�n �gy �rt err�l egy helyi kereszt�ny remet�nek: „Az, hogy Isten minden n�pet �s hitet az uralmunk al� hajtott, azt mutatja, hogy szeret benn�nket �s �r�m�t leli a mi hit�nkben."

A muzulm�n seregek a 8. sz�zad elej�re elfoglalt�k Andal�zi�t, megd�nt�tt�k a d�lnyugat-eur�pai vizig�t birodalmat, keletre pedig eg�sz Indi�ig eljutottak. Az iszl�m birodalom els� k�zpontjai a sz�riai Damaszkusz, az egyiptomi, Kair� k�zel�ben fekv� Fustat, valamint k�t d�l-iraki v�ros, B�szra �s Kufa voltak. Ez ut�bbiak hely�t hamarosan egy �jonnan �p�tett f�nyes v�ros, a Tigris foly� partj�n magasl� Bagdad vette �t mint a kalif�tus sz�khelye.

�gy t�nt, hogy az eg�sz vil�g az �j h�d�t�k �l�be hull: 717-ben a muzulm�n hadiflotta m�r Konstantin�poly el�tt �llt, amikor meg�ll�tott�k. Nyugaton pedig Martell K�roly frank uralkod� m�rt veres�get hatalmas �tk�zetben egy porty�z� muzulm�n seregre, amely �ppen Szent M�rton tours-i s�rj�t k�sz�lt kifosztani P�rizst�l nem messze. A kereszt�ny gy�zelmek nyom�n egy id�re - legal�bbis nyugati ir�nyba - megtorpant a nagy h�d�t�s. M�g t�bb mint 700 �vet kellett v�rni arra, hogy az iszl�m h�d�t�s �jabb hull�ma bevegye Biz�ncot, mik�zben �tmeneti id�re a Szentf�ld is visszaker�lt kereszt�ny uralom al�.

HARCIAS SZAVAK

Dzsih�dra felsz�l�t� versek a Kor�nb�l �s a h�diszokb�l
„(A zsid�k �s a kereszt�nyek) Õk azok, akiket Allah meg�tkozott. Akit pedig Allah meg�tkozott, annak nem fogsz tal�lni seg�tõt.” – Kor�n 4,52.
„Akik fegyvert fognak Allah �s a k�ld�tte ellen … azoknak az a jutalma, hogy meg�letnek, vagy keresztre fesz�ttetnek, vagy egym�ssal ellent�tesen a kez�k �s a l�buk lev�gatik, vagy elûzetnek a f�ldrõl.” – Kor�n 5,33.
„Ti h�võk! Ne k�ssetek testv�rbar�ts�got zsid�kkal �s kereszt�nyekkel … Allah nem vezeti az igaz �tra a bûn�s n�pet.” – Kor�n 5,51.
„ … �lj�tek meg a pog�nyokat, ahol csak f�llelitek õket! Fogj�tok el õket! Ostromolj�tok meg õket! �ll�tsatok nekik csapd�t az �sszes leshelyrõl.” – Kor�n 9,5.
„�s ne engedelmeskedj a hitetleneknek �s harcolj ezzel ellen�k kem�nyen tusakodva!” – Kor�n 25,52.
„Amikor �sszetal�lkoztok a hitetlenekkel, akkor v�gj�tok el a nyakukat!” – Kor�n 47,4.
„� pr�f�ta! Sz�llj harcba a hitetlenek �s a k�pmutat�k ellen �s l�gy kem�ny vel�k szemben! A gyehenna lesz a lakhely�k.” – Kor�n 66,9.

N�h�ny tov�bbi id�zet a h�diszokb�l:
• Egy �tharcolt nappal �s egy �tharcolt �jszaka a v�gvid�ken jobb, mint egy �tb�jt�lt �s �tim�dkozott h�nap.
• A hangya cs�p�se jobban f�j egy v�rtan�nak, mint a fegyver �t�tte seb, ez ugyanis �dv�sebb sz�m�ra, mint az �des, hideg v�z egy forr�, ny�ri napon.
• Aki an�lk�l hal meg, hogy r�szt vett volna egy hadj�ratban, valamik�ppen hitetlens�gben hal meg.
• Tanuljatok meg lõni, mert a c�lpont �s az �j�sz k�zti t�r egyike a Paradicsom kertjeinek.
• A Paradicsom a kardotok �rny�k�ban van.

(A Kor�n-id�zetek forr�sa Simon R�bert magyar nyelvû – a legsz�lesebb k�rben elfogadott – ford�t�sa. Kor�n, Helikon kiad�, 1987; A h�diszokb�l k�z�lt r�szeket Bernard Lewis id�zi Az iszl�m v�ls�ga c�mû k�nyv�ben. Eur�pa, 2004)

Rabszolg�k a Holt-tengern�l

A kis�zsiai Khalk�d�nb�l sz�rmaz� tud�s, Sz�nai Anasztasziosz azok k�z�tt a kereszt�ny foglyok k�z�tt tev�kenykedett, akiket arab uraik a Holt-tenger gyilkos aszfalt- �s k�tr�nymezõin dolgoztattak. Olyan enciklop�dikus gyûjtem�nyt �ll�tott �ssze a sz�mukra, amellyel a hit�ket akarta erõs�teni. Anasztasziosz j�l ismerte a muzulm�nokat. Azzal is tiszt�ban volt, hogy keresz�t�nyekbõl is lettek muzulm�nok, �s sokan az iszl�mot csup�n a kreszt�nys�g �rtalmatlan v�ltozat�nak tekintett�k. Pontosan ezeket az embereket akarta figyelmeztetni, amikor �gy �rt nekik: „A Jeruzs�lemben �lõ istenf�lõ kereszt�nyek �jnek �vadj�n hallott�k azoknak a d�monoknak a ki�ltoz�s�t, akik a Templomhegyet megtiszt�tott�k a romokt�l, seg�dkezve sz�vets�geseiknek, a szarac�noknak, hogy elõk�sz�ts�k a terepet Abd al-Malik �gbeki�lt� szents�gt�r�se, a Sziklamecset sz�m�ra”. A tud�s hozz�tette, hogy k�t kereszt�ny tenger�sz m�g Mekk�ba is ell�togatott, ahol �jszaka egy sz�rnyalakot l�ttak felj�nni a f�ldbõl, „aki felfalta a Ka’aba k�r�l fel�ldozott tev�k �s kecsk�k h�s�t”. (id�zi Peter Brown: Az eur�pai kereszt�nys�g kialakul�sa. Atlantisz, 2004.)

(folytatjuk)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.