Ikonh�bor�

A Biz�nci Birodalom ter�let�n 726 �s 843 k�z�tt zajl� ikonellenes mozgalom nagy t�tje az volt, hogy siker�l-e visszaford�tani a kereszt�nys�get a bibliai hitfelfog�shoz a k�ptisztelet k�rd�s�ben, vagy pedig egy bibliaellenes trad�ci� uralja le a kereszt�ny vil�got. Sz�zmilli�k k�sõbbi hitgyakorlata f�gg�tt e harc kimenetel�tõl. A hossz� k�zdelem arra is r�vil�g�tott, hogy a bibliai igazs�gok helyre�ll�t�s�nak vajon az �llamhatalmi erõ-e a legmegfelelõbb eszk�ze.

726 nyar�n megd�bbent� term�szeti katasztr�fa h�rei r�zt�k meg a biz�nci k�zv�lem�nyt. A birodalom egyik nevezetes sziget�n�l, az �gei-tengeri Th�r�n�l (ma Santorini) hatalmas erej� v�z alatti vulk�nrobban�s t�rt�nt. A ki�ml� l�vafolyam nyom�n a sziget k�r�l forrott a tenger, a kirep�l� tajt�kk�vek Kr�ta sziget�ig �s Kis-�zsia nyugati partjaiig sz�r�dtak sz�t. Sokan int� jelnek tekintett�k a h�borg� elemeket, ann�l ink�bb, mivel nemcsak term�szeti er�k r�zk�dtatt�k a birodalmat.
Csaknem egy �vsz�zad �ta s�lyos katonai kudarcok �s hatalmas ter�leti vesztes�gek s�jtott�k szinte folyamatosan Biz�ncot. M�r 636-ban elszenvedt�k els� katasztrof�lis veres�g�ket a feltart�ztathatatlan �radatk�nt a birodalomra z�dul� muszlim seregekt�l. Hamarosan elveszett Mezopot�mia, Sz�ria �s Egyiptom. 674-ben m�r a f�v�rost t�madta az arab flotta, s Biz�nc f�ldk�zi-tengeri hegem�ni�ja v�get �rt. A sz�zad v�g�n avarok �s szl�vok �z�nl�tt�k el a birodalom balk�ni ter�leteit. Mindezek nyom�n Biz�nc l�nyeg�ben a g�r�glakta ter�letekre zsugorodott �ssze. A h�tsz�zas �vek elej�n �jabb arab t�mad�sok r�zk�dtatt�k a marad�k birodalmat. Konstantin�poly  717–718-as muszlim ostromakor csak az �j cs�sz�r, III. Le� (717–741) katonai �gyess�g�nek, illetve a g�r�gt�z alkalmaz�s�nak volt k�sz�nhet�, hogy nem esett el a f�v�ros.
III. Le� �s a birodalom vezet�inek j� r�sze szerint ez a hossz� ideje tart� csap�ssorozat szoros �sszef�gg�sben �llt az Isten besz�d�t�l elfordult vall�si gyakorlattal. A bajok egyik f� szellemi forr�s�nak a k�pkultuszt, az ikonok birodalomszerte elterjedt im�d�s�t tekintett�k, hiszen az nyilv�nval�an ellentmondott a Biblia egy�rtelm� k�ptilalm�nak, amit a T�zparancsolat m�sodik parancsolata is r�gz�tett. Meggy�z�d�s�k szerint ahhoz, hogy a birodalom sikeres tudjon lenni katonailag, k�lpolitikailag, gazdas�gilag, �s lak�i b�k�ben gyarapodhassanak, elengedhetetlen�l sz�ks�ges Isten term�szetf�l�tti seg�ts�ge. Ez�rt els�rend� �llami �rdeknek tekintett�k, hogy a hitgyakorlat megreform�l�s�val �jb�l visszaszerezz�k az isteni t�mogat�st.
III. Le� cs�sz�r teh�t elhat�rozta, hogy a birodalmat meg fogja tiszt�tani a szentk�pekt�l. 726-t�l kezdte meg gyakorlati l�p�seit az ikonok kultusza ellen. Parancs�ra elt�vol�tott�k a cs�sz�ri palota bronzkapuja f�l�tt magasod� Krisztus-ikont, �s egy egyszer� kereszt�br�zol�ssal helyettes�tett�k. Ezzel p�rhuzamosan a k�zfelfog�st is igyekezett befoly�solni. F�leg a n�pgy�l�seket haszn�lta fel a szentk�pek elleni �rvek hangoztat�s�ra.
A birodalom lak�i k�r�ben egy�bk�nt kor�ntsem volt �ltal�nos az ikontisztelet. Jelent�s ter�leteken, p�ld�ul Kis-�zsi�ban ink�bb a hagyom�nyos ikonelleness�g volt jellemz�. Sz�mos kor�bbi ikontisztel� pedig a katonai kudarcok nyom�n �br�ndult ki �s fordult szembe a seg�teni k�ptelen szentk�pekkel. Jellemz� p�ld�ja volt ennek a k�pellenes hangulatnak, hogy 726-ban, amikor a muszlim csapatok m�r Nice�t ostromolt�k, az egyik biz�nci katona k�vel dob�lta meg a kor�bban nagy tiszteletben �ll� M�ria-ikont.

A T�zparancsolat �t�r�sa

A kereszt�nys�g els� h�rom �vsz�zad�ban m�g nem l�teztek szentk�pek, ikonok. Vit�n fel�l �llt, hogy minden olyan hitgyakorlat, melyben a k�pm�sok szerepet kapnak, a pog�ny vall�s kateg�ri�j�ba tartozik. Egy�rtelm� volt az is, hogy ha valaki t�nyleges kereszt�ny akar lenni, szak�tania kell a k�pek tisztelet�vel. A 300 k�r�l tartott elvirai zsinat hat�rozottan tiltotta a k�pek templomi alkalmaz�s�t. A korai kereszt�ny k�pz�m�v�szet �br�zol�sai eleve nem is vall�si tisztelet c�lj�b�l k�sz�ltek, �s gyakran jelk�peket haszn�ltak, mint p�ld�ul Krisztus �br�zol�s�ra a j� p�sztor vagy az Isten b�r�nya allegorikus alakj�t.
A k�pekhez val� viszonyban a 4. sz�zad els� fel�t�l, a konstantini fordulat ut�n kezd�d�tt meg a v�ltoz�s. Az �llamhatalmi t�mogat�ssal fokozatosan uralmi poz�ci�ba ker�l� form�lis kereszt�nys�g ugyanis meglehet�sen enged�keny volt pog�ny vall�si elemek egyh�zi alkalmaz�sa ir�nt. �gy a vall�sgyakorlatban egyre nagyobb teret kezdett h�d�tani a k�pek haszn�lata, egyel�re minden elvi indokl�s n�lk�l.
A Szent�r�s annyira egy�rtelm�en kiz�rta a k�ptiszteletet, hogy a teol�gusok j� r�sze tov�bbra is elutas�totta a k�pek kultusz�t. Amikor p�ld�ul Constantia, Nagy Konstantin n�v�re Jeruzs�lembe l�togatott, �s vall�si buzg�s�gb�l egy Krisztus-k�pet k�rt Kaiszariai Euszebiuszt�l, Caesarea p�sp�k�t�l, a neves t�rt�n�szt�l, � azt v�laszolta, hogy az igazi hithez nem m�lt� egy festett, f�ldi Krisztus-k�pm�s, hiszen a felt�madott Krisztus m�r megdics��lt testben van, �s �t nem a fizikai szem�nkkel kell keresni, hanem a bens�nkkel, a sz�v�nkkel kell szeml�lni.
A h�res egyh�zatya, szalamiszi Epi�phanius is fell�pett a k�peknek mindenfajta vall�si alkalmaz�s�val szemben. Nemcsak a szentk�pek tisztelet�t utas�totta el, hanem a templomok d�sz�t�s�re szolg�l� alkalmaz�sukat is. Azzal �rvelt, hogy ha kereszt�ny emberek k�pekhez fordulnak hit�k t�mogat�s�ra, ez azzal a vesz�llyel j�r, hogy ism�t visszat�rhetnek a pog�ny gondolkod�sm�dhoz �s a pog�ny vall�sgyakorlathoz.
A k�z�pkor legnagyobb hat�s� katolikus teol�gus�nak, Szent �gostonnak az �ll�sfoglal�sa az 5. sz�zad elej�n m�r saj�tos kett�ss�get mutatott. A korai kereszt�nys�ghez hasonl�an �rvel�s�ben igyekezett a Bibli�t alkalmazni zsin�rm�rt�k�l. Ez�rt a k�pkultuszt nem p�rtolta, hanem azt �rta, hogy „azok, akik Krisztust �s apostolait nem a szent k�nyvekben keresik, hanem falra festett k�pekben, meg�rdemlik, hogy v�tkezzenek”. V�lem�nye szerint „az ilyen emberek t�ved�sbe esnek, ha gondolataikat k�pek mint�j�ra alak�tj�k”.
Ugyanakkor �ppen �goston volt az, aki a kort�rsak sz�m�ra nehezen �rthet� megfontol�sb�l a T�zparancsolatot radik�lisan �tszerkesztette, ami csak n�h�ny �vsz�zaddal k�s�bb, a k�pkultusz uralkod�v� v�l�s�val nyerte el val�di �rtelm�t. �goston, szak�tva a T�zparancsolat beoszt�s�nak akkor m�r n�gy �vsz�zados kereszt�ny hagyom�ny�val �s a t�bb mint m�sf�l �vezredes zsid� trad�ci�j�val, az els� parancsolatot („Ne legyenek n�ked idegen isteneid”) �sszevonta a m�sodik parancsolattal („Ne csin�lj magadnak faragott k�pet, ne im�dd �s ne tiszteld azokat”). Az ily m�don kilencre cs�kkent parancsolatok sz�m�t a tizedik parancsolat saj�tos kett�bont�s�val �ll�totta helyre. Elj�r�sa igencsak furcsa volt, mivel a M�zes m�sodik k�nyve 20. r�sz�ben szerepl� tizedik parancsolat k�z�ps� r�sz�t kiemelte, �s azt tette meg kilencedik parancsolatnak, a t�bbi r�sz�t pedig meghagyta tizedik parancsolatnak. E l�tsz�lag �rthetetlen �tszerkeszt�snek a majdani k�ptisztelet szempontj�b�l az lett az �rtelme, hogy �goston a vall�sos c�lra szolg�l� k�pek k�sz�t�s�nek �s tisztelet�nek hat�rozott tilalm�t mint �n�ll� parancsolatot megsz�ntette, �s beolvasztotta az els� parancsolat m�sodik fel�v�. A k�ptisztelet �ltal�noss� v�l�s�val a hossz�ra ny�lt els� parancsolatnak ezt a tartalmilag k�nyelmetlenn� v�lt m�sodik fel�t a kl�rus fokozatosan elhagyta. Ez a magyar�zata annak, hogy mindm�ig egyetlen katolikus �s pravoszl�v hittank�nyv vagy katekizmus �ltal tan�tott T�zparancsolat sem tartalmazza a m�sodik parancsolatot, m�g az els� parancsolat r�szek�nt sem.
A k�ptisztelet k�rd�s�ben az eg�sz k�z�pkorra vonatkoz�an nagy jelent�s�g� volt Nagy Szent Gergely p�pa (590–604) �ll�sfoglal�sa, melyet Serenushoz, Marseille p�sp�k�hez �rt leveleiben fejtett ki. E p�sp�k azzal h�vta fel mag�ra a p�pa figyelm�t, hogy vall�sos k�peket semmis�tett meg, mivel azokat a helyi gy�lekezet t�bb tagja im�d� h�dolatban r�szes�tette. Gergely p�pa a leveleiben el�t�lte a szentk�pek im�d�s�t, de a p�sp�k�t is elmarasztalta azok megsemmis�t�s��rt. A p�pa szerint ugyanis a vall�si k�peknek helye van a kereszt�ny istentiszteletben. V�lem�nye szerint a templomi k�pek „az �r�studatlanok Bibli�ja”.

Fest�k �s mirha

Az ikonok k�sz�t�se �s tisztelete a R�mai Birodalom keleti ter�letein a 4. sz�zadt�l szoros �sszef�gg�sben �llt a kereszt�ny m�rt�rok �s szentek er�s�d� kultusz�val. N�sszai Szent Gergely az egyik m�rt�rr�l sz�l� besz�d�ben arr�l sz�molt be a 4. sz�zad m�sodik fel�ben, hogy a m�rt�r s�rja k�r�l m�r fel�ll�tott�k annak k�peit, �s a szent k�zbenj�r�s�t k�rt�k. A k�pkultusz tov�bbi er�s�d�s�t mutatja, hogy p�ld�ul a k�t orvos szent, Kozma �s Damj�n csodat�teleir�l �ssze�ll�tott gy�jtem�nyben m�r pozit�v kicseng�ssel szerepel az az eset, amikor egy asszony a k�t szentet �br�zol� ikonr�l lekapart egy kis fest�ket, �s v�zbe keverve megitta, hogy ez�ltal meggy�gyuljon.
506-ban Philippikosz cs�sz�r m�r egy Krisztus-ikonnal vezette sereg�t a csat�ba. Heraclius cs�sz�r is Krisztus-ikonnal vonult hadba a perzs�k ellen.
Az �tsz�zas �vek m�sodik fel�t�l megszaporodott a csodatev�nek tekintett ikonok sz�ma. Ezek k�z� tartozott a Szozopoliszban �rz�tt M�ria-ikon, amely arr�l volt nevezetes, hogy dr�ga illatszert, mirh�t permetezett mag�b�l. A 613-ban elhunyt Szent Theodornak a nem sokkal hal�la ut�n �rt �letrajza is tartalmazza, hogy amikor � meg�llt ez el�tt az ikon el�tt, akkor csak �gy z�porozott r� a sok mirha.

„Nem emberk�z csin�lta” ikonok

Felt�ntek a csod�s eredet�nek tartott, �gynevezett „nem emberi k�z �ltal k�sz�tett” (akheiropoieta) ikonok, amelyekkel a szentk�pek isteni eredet�t is bizony�tani k�v�nt�k. Ezek egyik legh�resebbike az Edessz�ban �rz�tt, Mandylionnak nevezett sz�vetdarab volt, amelyen egy f�rfi arcvon�sait lehetett l�tni. Krisztus-k�pm�snak tartott�k, mivel a legend�ja szerint J�zus egy alkalommal a megmosott arc�t ebbe a sz�vetbe t�r�lte bele, �s ezt k�pm�s helyett elk�ldte Edessza kir�ly�nak. L�dd�ban egy csod�s eredet�nek tartott M�ria-ikont tiszteltek, melyr�l azt �ll�tott�k, hogy egy l�thatatlan k�z festette az oszlopra. Napjainkban az egyik ilyen, csod�s eredet�nek mondott ikont a p�pa vatik�ni mag�nk�poln�j�ban �rzik.
III. Le� cs�sz�r 730-ban kiadott rendelete, amely megtiltotta az ikonok k�sz�t�s�t, �s elrendelte azok elt�vol�t�s�t �s megsemmis�t�s�t, t�bb oldalr�l is kem�ny ellen�ll�sba �tk�z�tt. Az elh�z�d� k�zdelemben a k�ptisztelet elutas�t�it „ikonoklaszt�knak”, k�prombol�knak h�vt�k, az ikonok kultusz�nak v�delmez�i pedig „ikonoduloszoknak”, az ikonok rabszolg�inak nevezt�k magukat.
III. Le�val szembefordult a kl�rus egy r�sze. A paps�g v�lem�nye ugyanis �lesen megoszlott a k�pek k�rd�s�ben. Egy r�sz�k az ikontisztelet elsz�nt h�ve volt, �l�k�n a biz�nci egyh�zszervezet fej�vel, Germanosz konstantin�polyi p�tri�rk�val (715–730), aki a kor�bbi �vekben igyekezett mindent elk�vetni az ikonok tisztelete �rdek�ben. Fell�pett azok ellen a biz�nci f�papok ellen, akik elutas�tott�k az ikonok kultusz�t. Ez a felfog�s f�k�nt Kis-�zsi�ban, Anat�lia nyugati r�sz�n volt �ltal�nos. A szentk�pellenes ir�nyzat vezet�i Konsztantinosz, Nikoleia p�sp�ke �s Th�masz, Klaudiopolisz p�sp�ke voltak. Germanosz lev�lben r�tta meg �ket, majd elj�r�st ind�tott nikoleiai Konsztantinosz ellen. A cs�sz�r azonban v�delm�be vette a Germanosz �ltal �ld�z�tteket, �s 730 janu�rj�ban az �ltala �sszeh�vott birodalmi tan�cskoz�s megfosztotta Germanoszt p�tri�rkai m�lt�s�g�t�l.
A szerzetesek nagy r�sze is kem�nyen ellen�llt a cs�sz�r k�pellenes t�rekv�seinek. K�z�j�k tartozott III. Le� f� teol�giai ellenfele, Damaszkuszi J�nos (675 k.–749), az ikontisztel�k egyik vezet� ideol�gusa. Arab sz�rmaz�s� volt, �s apja �r�k�be l�pve hossz� ideig a muzulm�n kalifa ad�hivatalnokak�nt dolgozott. M�g e megb�zat�sa idej�n, 730 k�r�l �rta meg egyik legismertebb m�v�t, Besz�d a szentk�pekr�l c�mmel. Ezt k�vet�en lett a szint�n mohamed�n fennhat�s�g� ter�leten l�v�, Jeruzs�lemt�l nem messze fekv� Szabbasz monostor szerzetese. Innen folytatta harc�t az ikonok tisztelet��rt.
Neh�z feladatra v�llalkozott, amikor meggy�z� �rveket igyekezett felhozni a szentk�pek tisztelete mellett, mivel a Szent�r�s pontosan az ellenkez�j�t tan�totta annak, amit J�nos bizony�tani akart. � maga is k�nytelen volt elismerni, hogy a Biblia nem t�masztja al� mondand�j�t. Ez azonban a legkev�sb� sem aggasztotta, mondv�n, hogy sz�mos olyan elem van az egyh�zi vall�sgyakorlatban, amely n�lk�l�zi a bibliai al�t�maszt�st, de mivel mindezek egy megl�v� hagyom�nyrendszerben gy�kereznek, a szent trad�ci� biztos�tja az �rv�nyess�g�ket. Gondosan fel�p�tett logikai �rvel�ssel k�v�nta elfogadtatni a szentk�pek tisztelet�t. Kiindul�pontja az a bibliai t�ny volt, hogy a Megv�lt�, azaz J�zus, az �r�kk�val� Krisztus megtestes�l�se. Logikai p�rhuzama szerint a Krisztust �br�zol� ikonok nem m�sok, mint Krisztusnak a festett k�p anyagaiban megtestes�lt form�i. Teh�t az ikonok egy fontos kereszt�ny igazs�gnak, Krisztus megtestes�l�s�nek a hirdet�i. Ez�rt, aki fell�p az ikonok tisztelete ellen, az a kereszt�ny vall�st t�madja meg. V�lem�nye szerint ugyanezt az �rvel�st ki lehet terjeszteni a M�ria-ikonokra is, mivel neki is fontos szerepe volt Krisztus megtestes�l�s�ben. Damaszkuszi J�nos azt is hangs�lyozta, hogy a k�pm�s �s az eredeti hasonl�s�ga r�v�n relat�v azonoss�g j�n l�tre a szentk�p �s az �br�zolt szent k�z�tt. �gy az ikon, ha korl�tozott form�ban is, rendelkezik az �br�zolt szem�ly term�szetfeletti erej�vel, illetve er�nyeivel, �s a k�p ezt tudja k�zvet�teni az emberek sz�m�ra. Ez�rt szerinte azok, akik tiltj�k az ikonok k�sz�t�s�t, a kereszt�nyeket meg akarj�k fosztani a szentekkel val� k�z�ss�g �ld�sait�l.
R�ma is, amely ekkor a Biz�nci Birodalom fennhat�s�ga al� tartozott, �l�nk ellen�ll�st tan�s�tott III. Le� int�zked�seivel szemben. M�r II. Gergely p�pa (715–731) el�t�lte Germanosz p�tri�rka let�tel�t. III. Gergely p�pa pedig 731-ben zsinatot h�vott �ssze R�m�ban, amely elvetette a cs�sz�r szentk�pellenes int�zked�seit. A p�pas�g sz�m�ra annyira fontos volt a k�ptisztelet, hogy nem riadt vissza a ny�lt konfliktust�l sem azzal a Biz�nccal, amelynek katonai t�mogat�s�ra �get� sz�ks�ge lett volna a R�m�t fenyeget� longob�rd t�mad�sokkal szemben. S�t a p�p�k a szentk�pek kultusz��rt k�szek voltak sz�mottev� hatalmi �s anyagi vesztes�geket is elszenvedni. III. Le� ugyanis, b�ntet�s�l a k�prombol� rendelkez�seivel val� szembefordul�s miatt, a p�pas�got megfosztotta Szic�li�ban �s Calabri�ban lev� birtokait�l, tov�bb� a p�pai joghat�s�got is jelent�sen cs�kkentette azzal, hogy R�m�t�l a konstantin�polyi patriarch�tushoz csatolta a szic�liai, ill�ricumi �s kr�tai egyh�zakat.
A p�p�k azonban mindezek dac�ra tov�bbra is kitartottak a k�ptisztelet mellett. Ekkorra a szentk�pek kultusza R�m�ban m�r er�s trad�ci�kkal rendelkezett, �s a vall�sgyakorlat szerves r�sz�t alkotta. A later�ni Krisztus-ikont „nem emberi k�z alkotta” (akheiropoieta) csodatev� szentk�pnek tartott�k, melyet a v�ros oltalmaz� z�szl�j�v� tettek. Az ikonok a k�rmenetek elengedhetetlen tartoz�kai voltak. A M�ria mennybemenetel�nek �nnep�re kialak�tott k�rmenet szertart�sa szinte csemeg�nek sz�m�tott az ikontisztel�k sz�m�ra. E napon (augusztus 15.) ugyanis minden �vben a later�ni Krisztus-ikont k�rmenetben vitt�k el a Santa Maria Maggiore templomhoz, hogy tal�lkozzon az ott �rz�tt M�ria-ikonnal, amelyet Luk�cs evang�lista alkot�s�nak hittek.
III. Le� a jelent�keny ellener�k dac�ra is kitart�an folytatta k�zdelm�t az ikontisztelet visszaszor�t�sa �rdek�ben. Hal�la ut�n fia, V. Konstantin (741–775) k�vette a tr�non. T�bb mint negyedsz�zados uralma alatt a k�prombol� mozgalom hevess�ge er�s�d�tt. Ikontisztel� ellenfelei annyira gy�l�lt�k, hogy egy tr�g�r ragadv�nyn�vvel illett�k, melyet mindm�ig haszn�lnak is r�. (A Khopron�mosz sz� jelent�se legenyh�bb ford�t�sban: „emberi �r�l�kr�l elnevezett”.)
V. Konstantin tov�bbra is fenntartotta az ikonok k�sz�t�s�nek �s haszn�lat�nak tilalm�t, illetve t�rekedett megsemmis�t�s�kre. Az �llamhatalmi tilt�s mellett teol�giai t�ren is bizony�tani k�v�nta a k�pkultusz tarthatatlans�g�t. A k�rd�ssel kapcsolatos v�lem�ny�t a Vizsg�l�d�sok c�m� tanulm�nygy�jtem�ny�ben fejtette ki, amelyben �sszefoglalta az ikontisztelet elleni �rveket. Az egy�rtelm� bibliai c�folatok mellett azt is hangs�lyozza, hogy a m�v�szet eszk�zei eleve nem alkalmasak arra, hogy egy �br�zolt szem�lynek a term�szetf�l�ttivel kapcsolatos bels� �rt�keit, l�nyegi tulajdons�gait �br�zolj�k. K�l�n�sen kil�t�stalan az ilyen v�llalkoz�s p�ld�ul a Megv�lt�val kapcsolatban, aki egyszerre rendelkezik isteni �s emberi term�szettel. Az ikonok kultusz�n t�lmen�en Konstantin elvetette M�ria �s a szentek k�zbenj�r�s�nak dogm�j�t �s az erekly�k kultusz�t is.
754-ben a cs�sz�r egy birodalmi zsinatot h�vott �ssze Konstantin�poly k�lv�ros�ba, Hierei�ba, ahol 338 p�sp�k gy�lt �ssze. Konstantin maga is r�szt vett a teol�giai vit�kban. A zsinat el�t�lte az ikontiszteletet, hiszen „nincs olyan ima, amely szentt� tehetn� �ket. Ez�rt �ppolyan �rt�ktelenek, mint amilyennek a m�v�sz alkotta �ket”. Ki�tkoz�st mondtak ki az ikontisztelet f� teol�gusa, Damaszkuszi J�nos ellen. A legs�lyosabb b�ntet�sek terhe alatt megtiltott�k a szentk�pek k�sz�t�s�t.
A szerzetesek egy r�sze azonban tov�bbra is ellen�llt a rendelkez�seknek. K�z�l�k t�bbeket kiv�geztetett Konstantin. R�ma is folytatta az ellen�ll�st. 669-ben zsinaton �t�lt�k el a Hierei�ban sz�letett hat�rozatokat.
A k�prombol� mozgalom folytat�dott V. Konstantin fi�nak, IV. Le�nak (775–780) az uralkod�sa alatt is, b�r sokkal visszafogottabb form�ban. Ez f�k�nt feles�g�nek, az ath�ni sz�rmaz�s� Eir�n�nek a hat�s�t mutatta, aki m�r titokban ekkor is ikontisztel� volt.
A birodalmi vall�spolitika IV. Le� hal�la ut�n vett �les fordulatot. Ekkor Le�t kiskor� fia, VI. Konstantin k�vette a tr�non, de helyette r�gensk�nt anyja uralkodott. Eir�n� mint meggy�z�d�ses k�ptisztel� hozz�kezdett az ikonok kultusz�nak helyre�ll�t�s�hoz. T�mogat�kat gy�jt�tt maga k�r�, �s 786-ban birodalmi zsinatot h�vott �ssze Konstantin�polyba a k�ptisztelet helyre�ll�t�s�ra. A hadsereg k�r�ben azonban tov�bbra is olyan er�teljes volt a k�pelleness�g, hogy maga a cs�sz�ri �rezred vetett v�get a k�ptisztel� zsinatnak. A megjelen� katon�k sz�tkergett�k a r�sztvev�ket.

A vak�t� cs�sz�rnõ zsinata

Eir�n� azonnal cselekedett. �sszevonta a hozz� h� csapatokat, feloszlatta az �rezredet, �s 787-ben a zsinatot �thelyezte Nice�ba, az els� egyetemes zsinat egykori helysz�n�re. A most m�r zavartalanul �l�sez� k�ld�ttek �rv�nytelen�tett�k a 754-es hiereiai zsinat hat�rozatait, �s vissza�ll�tott�k az ikontiszteletet. Megjegyzend�, hogy az eg�sz folyamatot vez�nyl� Eir�n� egy�ni kegyess�g�t kev�ss� er�s�tette az ikontisztelet buzg� helyre�ll�t�sa. Amikor ugyanis fia, VI. Konstantin nagykor� lett, Eir�n�nek �t kellett volna adnia a hatalmat Konstantin sz�m�ra, de � ebbe nem akart belenyugodni. A hatalom megtart�sa �rdek�ben 797-ben elfogatta, majd megvak�ttatta huszonhat �ves fi�t, hogy �gy tegye alkalmatlann� az uralkod�sra. Ezt k�vet�en mint cs�sz�rn� �t �vig �llt a birodalom �l�n. Miut�n egy katonatiszti �sszeesk�v�s letasz�totta tr�nj�r�l, sz�m�zt�k, �s Leszbosz sziget�n fejezte be p�lyafut�s�t. Az ortodox egyh�z k�s�bb szentt� avatta.

A k�ptisztelet nyugati elutas�t�sa

Az Eir�n� �ltal �sszeh�vott II. niceai zsinaton a p�pa k�vetei is jelen voltak, elfogadt�k a hat�rozatokat, �s R�ma f�papja a VII. egyetemes zsinatk�nt ismerte el ezt az egyh�zi gy�l�st.
A p�pa a zsinat hat�rozatait megk�ldte a frank birodalom uralkod�j�nak, Nagy K�rolynak �s udvar�nak. Nagy meglepet�s�re azonban nem beleegyez� egyet-�rt�s, hanem hatalmas felh�borod�s lett a fogadtat�sa. R�m�nak szembes�lnie kellett azzal a t�nnyel, hogy Eur�pa nyugati ter�letein, f�k�nt a frank birodalomban a k�pek egyel�re csak nagyon korl�tozott szerepet j�tszanak a vall�si �letben. A kibontakoz� vit�ban Nagy K�roly egyik vezet� teol�gusa, Theodulf, Orleans p�sp�ke meg�rta a frank teol�gia els� rendszerezett �sszefoglal�s�t, a Karoling K�nyveket (Libri Carolini). Jelent�s�g�t mutatja, hogy Nagy K�roly nev�ben k�sz�lt hozz� el�sz�, �s nemcsak az uralkod�, hanem a vezet� frank teol�gusok, mint p�ld�ul a neves Alkuin is teljes t�mogat�s�r�l biztos�totta a benne megfogalmazott �ll�sfoglal�st.
A m�v�szeti �br�zol�soknak csak nagyon korl�tozott szerepet tulajdon�tottak a hit�let ter�n, mivel „Istent nem a l�that� vagy ember alkotta dolgokban kell keresni, hanem a sz�vben. Nem a testi szemekkel, hanem a sz�vnek a szemeivel kell keresni �t”.
A Karoling K�nyvek az �r�s els�bbs�g�t hangs�lyozt�k a k�pekkel szemben: „Nem a k�pek hordozz�k az igazs�got, hanem az �r�s.” (Megjegyzend�, hogy ennek az �ll�t�snak a gyakorlati megjelen�t�s�re olyan k�l�n�s k�pek is k�sz�ltek, amelyek csak szavakb�l �llnak.) A Karoling K�nyvekkel �sszhangban sz�lettek meg a Nagy K�roly �ltal 794-ben Frankfurtba �sszeh�vott birodalmi zsinat hat�rozatai, melyek el�t�lt�k a II. niceai zsinat k�ptisztel� rendelkez�seit.
811-ben a k�ptisztel� biz�nczi cs�sz�r, Nik�phorosz s�lyos veres�get szenvedett a bolg�rokt�l. �t mag�t elfogt�k �s kiv�gezt�k. A bolg�r Krum k�n Konstantin�poly ellen vonult sereg�vel. A katonas�g �s k�zn�p a k�ptiszteletet fokozni akar� �j cs�sz�r ellen fordult, �s 813-ban egy ikonellenes hadvez�r ker�lt hatalomra V. Le� n�ven. A bolg�r vesz�ly elh�r�t�sa ut�n 815-ben �j p�tri�rk�t nevezett ki, majd zsinatot h�vott �ssze Konstantin�polyba, amely vissza�ll�totta a 754-es hiereiai zsinat k�prombol� hat�rozatait. Az �j rendszer viszonylagos n�pszer�s�get �lvezett. Ellenz�k�nek f� vez�ralakjai a 815-ben tiszts�g�b�l elmozd�tott k�ptisztel� p�tri�rka, Nik�phorosz �s az egy id�re sz�m�zet�sbe k�nyszer�lt Theo�d�rosz Sztudit�sz ap�t volt. �k �r�saikkal sokat tettek az �jabb k�ptisztel� fordulat el�k�sz�t�s��rt.

Az ikonok rabszolg�i

E fordulat v�grehajt�s�ban d�nt� szerepet j�tszott a 842-ben elhunyt k�prombol� Theophilosz cs�sz�r �zvegye, Theod�ra, aki r�gensk�nt uralkodott h�rom�ves kisfia, III. Mikh��l cs�sz�r helyett. Ezt a helyzetet kihaszn�lva zsinatot h�vott �ssze Konstantin�polyba. Ezen 843. m�rcius 11-�n helyre�ll�tott�k a II. niceai zsinat k�ptisztel� rendelkez�seit. Ekkor vezett�k be az ortodoxia �nnep�t, melyet mindm�ig minden �vben meg�nnepelnek az „ikonrombol�k �s minden m�s eretnekek f�l�tti gy�zelem” �nnepek�nt. Ezut�n az ikonok elutas�t�sa a legs�lyosabb eretneks�gnek min�s�lt, �s k�pvisel�it k�m�letlen�l �ld�zt�k.
A k�ptisztel�k gy�zelm�vel az ortodox vall�st �s az ikontiszteletet v�g�rv�nyesen egybel�ncolt�k. Az ortodox teo-�l�gusok azt �ll�tott�k, hogy az � k�ptisztelet�k nem b�lv�nyim�d�s, mert nem b�lv�nyokat (eidola) tisztelnek, hanem k�peket (eikon). Hangs�lyozt�k, hogy e k�peket �k nem im�dj�k (latreia), hanem csak tisztelik (proszk�n�szisz). Ez az �rvel�s azonban nem vette figyelembe, hogy a T�zparancsolatnak a Septuagint�ban szerepl� m�rvad� g�r�g ford�t�sa a kultikus  k�pekre vonatkoz�an nemcsak a latrei�t, hanem a proszk�n�sziszt is a leghat�rozottabban tiltja. Az is megfontoland�, hogy a m�sodik parancsolat eredeti h�ber szavai egy�rtelm�en kimondj�k a k�pm�sokra vonatkoz�an, hogy „ne hajolj meg el�tt�k, �s ne szolg�ld azokat”. Ugyanakkor az ortodox vall�sgyakorlatban az ikonok el�tt a meghajl�s legteljesebb form�j�t, a proszk�n�sziszt, azaz a teljes leborul�st gyakorolj�k. A szolg�lat k�rd�s�t illet�en a k�ptisztel�k m�r a k�prombol�s kor�ban is ikonodulosznak, azaz az ikonok rabszolg�inak nevezt�k magukat, �s ezt az odaad� szolg�latot t�bbek k�z�tt az ikonok hordoz�s�val, cs�kolgat�s�val, nekik sz�l� gyertyagy�jt�sokkal fejezik ki mindm�ig. (A szerz� t�rt�n�sz)