hitdk
Fmen
 
Interaktv
 
Tikva
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Hrek

Hetek
HIT Rdi
ATV
Hrek Izraelbl
Vigyz-blog 
Bornemisza: TER 

 
Keresztnyldzsek
Keresztnyldzsek : Az apostolok vre (3)

Az apostolok vre (3)


Az apostolok vre

Keresztnyldzsek a trtnelemben (3.)

„A mrtrok vre: mag.” Az si keresztny monds szerint egyetlen, hitrt a hallt is vllal hv tansgttelbl sok-sok jabb keresztny szletik. A grg martrosz sz egyszeren csak tant jelent, de a korai keresztnyek azt tekintettk a legvgs rtelemben a hit tanjnak, aki ha kellett, lete rn is kitartott meggyzdse mellett. Jzus els apostolai s kzvetlen tantvnyaik ebben is pldt mutattak: Pl s a Tizenkett kzl egyedl Jnos halt termszetes hallt. nfelldozsuk eredmnyeknt szzmillikat elr, halhatatlan mozgalom szletett.

Szkebb s tgabb tantvnyai krben mr maga a nzreti Jzus is szmos alkalommal elre jelezte, hogy kvetinek kldetsk teljestse sorn ldztetsekkel kell majd szembenznik, mikzben eljuttatjk a megvltsnak s Isten kirlyi uralmnak gyzelmi hrt sajt npkhz, Izraelhez, majd pedig a lakott vilg minden nemzethez. Ez a konfliktus azonban kezdetben inkbb egy zsid vallsi belgynek tnhetett a rmai imprium tbbi lakosnak, s gy a hatalom kpviselinek szemben is. Rma ugyanis nem trekedett arra, hogy kizrlagos mdon meghatrozza a birodalom lakosai ltal kvetend vallsi kultuszokat, rtusokat s formkat, amennyiben azok nem veszlyeztettk politikai s hatalmi rdekeit. A zsidsg szmra mr Augustus ltal biztostott vallsi nrendelkezsi jog (politeuma) nyilvnvalan vdelmet s jogi garancikat jelentett az els zsid-keresztny igehirdetk szmra, akik gy  sikeresen tudtk megszltani nem zsid krnyezetket is zenetkkel.

Az els mrtrapostol s az utols tan Zvdj (Zebedeus) kt fit, Jakabot s Jnost Jzus egy zben a „mennydrgs fiainak” nevezte. Nekik maga a Nzreti jelezte elre, hogy szenvedseit is kvetnik kell majd, amikor arra krtk, hogy kirlysgban a legelkelbb helyet nekik biztostsa: „Nem tudjtok, mit krtek. Ki tudjtok inni azt a poharat, amelyet n kiiszom? Al tudtok merlni abban az almertkezsben, amelyben n almertkezem? – Igen – feleltk neki. – A poha-ramat ugyan ki fogjtok inni – mondta erre Jzus –, s almerltk abban az almertkezsben, amelyben n almertkezem; de az lhelyet jobbomon s balomon nem az n dolgom megadni, hanem azok az, akiknek Atym elksztette.” (Mt 20:22-23)
Jakab valban az els volt a tizenkt apostol kzl, aki lett adta hitrt, mivel Herdes kirly karddal kivgeztette (lsd mlt heti rsunkat: Akiket gyll e vilg. Hetek, 2011. janur 21.). Testvre viszont az apostolok kzl az utols letben maradt tan volt. le-tnek rendkvli hosszsgrl Jzus – akinek Jnos a kedvenc tantvnya volt –, rejtlyes szavakkal mintha azt sugalln: Jnos egszen eljvetelig letben marad. Be is teljesedett ez, hiszen a Jelensek knyvnek tansga szerint Jzus valban eljtt Jnoshoz, s meg is mutatta neki egy profetikus „idutazsban” eljvetelnek esemnyeit.
Jnos fldi lete kiemelkeden hossz volt apostoltrsaihoz viszonytva, hiszen a korai egyhzatyk tansga szerint Trajanus csszr idejig (i.sz. 98–117) lt Efeszoszban. De Jzus elbbi kijelentse, miszerint is kiissza majd Jzus sorsnak kelyht, szintn beteljesedett rajta, noha lett nem erszakos halllal fejezte be. Ugyanis Tertullianus kzlse szerint, aki mintegy szz vvel Jnos utn lt, Domitianus csszrsga (i.sz. 81–96) idejn Rmba idztk a mr ids Jnost, s miutn nem tagadta meg Jzusba mint Messisba vetett hitt, egy forr olajjal teli stbe vetettk. m Jzus szeretett tantvnya mindezt srtetlenl lte tl, hasonlan a hrom zsid fiatalemberhez, akik Babilonban kerltek hasonl prbattel el Dniel knyve szerint. Jnos ezt kveten visszatrhetett Efeszoszba, s kzel szzves korig lt ott. ldztetsek azonban folyamatosan rtk: igehirdetse miatt deportltk Patmoszra, a brtnszigetre. Itt tallkozott az gretnek megfelelen jra Mestervel, s lthatta meg a trtnelem vgt, amint azt a Jzus kijelentsei alapjn rt knyvben megrktette.

A Tizenkett vezetje
Pter apostol vrtansgt Jzus szintn elre jelezte: „Bizony gy van, ahogy mondom neked: mikor fiatal voltl, felvezted magadat, s oda mentl, ahov kedved tartotta; de amikor megregszel, szttrod a karjaidat, ms vez fel tged, s oda visz, ahov nem lesz kedved. – Ezt azrt mondta, hogy jelezze, milyen halllal dicsti majd meg Istent. s hozztette: – Kvess engem!” (Jnos 21:18-19) Jnos szmol be gy ids korban rt evangliumban, aki mintegy negyven vvel lte tl Ptert, gy nyilvn hallott arrl, hogy trsn is beteljesedtek Mesterk szavai, de a rszletekbe nem avat be jobban. A szttrt karral val hall mindenkppen keresztre fesztsre utal.
Jnos ksbbi kis-zsiai tantvnya, Papiasz, valamint Plnak az jszvetsgben is szerepl tantvnya, rmai Kelemen azonban egybehangzan utalnak arra, hogy Ptert a Nero alatt kitrt ldzs sorn Rmban fesztettk keresztre, lltlag fejjel lefel, mivel ezt krte, mondvn, nem mlt arra, hogy ugyangy haljon meg, ahogy Jzus. (Ugyanezek a korai, hiteles szerzk Plrl szintn megerstik, hogy ekkoriban szenvedett vrtansgot hitrt, de t lefejeztk, rmai polgr lvn.)

Jzus tbbi apostola
A tbbiek ldztetseit s hallt szintn a korai keresztny hagyomnybl tudjuk, br nem minden adat tekinthet okvetlenl hitelesnek.
Simon Pter testvrrl, Andrsrl Euszebiosztl s Jeromostl tudjuk meg, hogy miutn a szktk kztt is prdiklta az evangliumot, Akhja tartomnyban a ksbb rla elnevezett egyenl szr kereszten halt vrtanhallt szintn Nero idejn.
Mtrl a korai hagyomny azt jegyzi fel, hogy a Kaszpi-tenger trsgben s a prthusok kztt hirdette az evangliumot, s szintn ezen trt tjai sorn adta le-tt hitrt.
Mrk evanglistt, akit a korai rk Pter tolmcsaknt neveznek meg, s aki Pl munkatrsaknt is feltnik az Apostolok Cselekedeteiben, a ksbbi hagyomny, Euszebiosz s Jeromos az Egyiptomban lv alexandriai gylekezet alaptsval hozza sszefggsbe, s ide helyezi mrtrhallt is, szerintk a feldhdtt tmeg Alexandria utcjn tpte szt Mrk testt.
Bertalanrl (Bar-Thalmaj), aki szintn a Tizenkett egyike volt, Euszebiosz azt jegyzi fel, hogy a keleti terleteken, Indiban s rmnyorszgban hirdette az evangliumot, s ez utbbi terletn szenvedett vrtanhallt.
Tams, valamint a zelta Simon s a Taddeus mellknev Jds mrtrhallrl szintn megemlkezik a ksbbi keresztny hagyomny.

A pognyok fapostola
A nem zsid npek kztti misszi ttr vezralakja az egykori farizeus, Saul, rmai polgri nevn Paulus, azaz Pl apostol volt, aki nem sokkal elbb mg maga is a szrnyait bontogat egyhz egyik legelkeseredettebb, meggyzdses, voluntarista ldzjeknt rszt vett az els keresztny vrtan, Istvn megkvezsben is, helyeselve, hogy hallra tltk; valamint fpapi felhatalmazssal sok keresztnyt bebrtnztt, hite megtagadsra knyszertett, illetve megletett. mde a Damaszkuszba vezet tjn tlt, Jzussal val tallkozs hatsra a vrosba mr mint Jzus Messis voltnak hirdetje rkezett meg, s egsz htralv lettjt ezen zenet hirdetsnek szentelte. Egyszersmind mltn tarthatjuk t minden idk leghatkonyabb misszionriusnak, aki a mr Jzus ltal programknt meghatrozott clt, vagyis a megvlts s Isten orszga j hrnek a fld vgs hatraiig val eljuttatst elkezdte gyakorlatba ltetni, s ennek tern mindmig a Nzreti leghatkonyabb eszkznek bizonyult.
Pl apostol misszis munkja Damaszkusztl kezdve egszen Rmig (esetleg Hispniig) a Fldkzi-tenger medencjnek nagy rszt rintette, s mindezt egyik leghsgesebb munkatrsa, a polgri hivatst tekintve orvos Lukcs a legjobb kori grg trtnetrkhoz foghat alapossggal dokumentlta az Apostolok cselekedetei knyvben. Az beszmolja – a korabeli kvlll forrsok mellett – a legkzenfekvbb forrs arrl, hogy miknt fogadta a korabeli helln-rmai vilg a zsid Jzus tantvnyainak zenett, amikor k a diaszprban l zsid hittestvreik megszltsn tl a Mester utols parancsnak rtelmben pogny krnyezetket is igyekeztek megnyerni a nzreti Jzus kvetsre. Mrtkad trtnszek vizsgldsai a napjainkban is folyamatosan publiklsra kerl nagyszm korabeli feliratos anyag fnyben csak mg inkbb megerstik Lukcs beszmoljnak trtnetri hitelt.

Az ellenrdekeltek megjelense

Pl apostolnak s vele egytt a helln-rmai vilgot megszlt tbbi tantvnynak az apostoli misszi els vtizedeiben mg nem kellett a Rmai Birodalom egszre kiterjed, illetve a kzponti llamhatalom ltal indtott ldztetssel szembenznie. Konfliktusaik rszben a Jzus messisi voltt elutast, s ezen hitnek a diaszpra zsidsga krben val terjedsvel szemben minden kvet megmozgat zsid vallsi vezetkkel lezdtek ki, rszben viszont zenetk sikeres terjesztse sorn a helln-rmai vilg tovbbi, m szintn vallsi szempontbl rivlis, konkurens csoportjaival kerltek szembe.
Jl pldzzk ezt a vallsi konkurenciaharcot a Pl els eurpai llomsn, Filippiben lezajlott esemnyek. Egy fiatal rabszolgalny kretlen jvendlseire vlaszul Pl rvid, de annl hatkonyabb imt mondott, amely a lnyt az t folyamatosan jslsra knyszert szellemi befolystl, gazdit viszont az e tevkenysg eredmnyekppen befoly bevtelektl szabadtotta meg. Emiatt a lny gazdi Plt a vros elljri eltt megvdoltk azzal, hogy a rmai rtkekkel sszeegyeztethetetlen zsid kultuszt terjeszti. A filippi vrosatyk – nyilvnvalan a kzhangulattl is vezettetve – mindenfajta vizsglat nlkl nyilvnos megszgyents s botozs utn brtnbe zrtk az egybknt rmai polgrjoggal rendelkez Plt s munkatrst.
Ez az eset is jl illusztrlja, hogy a keresztny igehirdets nvekv befolyst s sikert nemcsak a zsid vallsi vezetk, hanem a helln-rmai valls klnbz kpviseli, elktelezett hvei is sajt vallsi-szellemi befolysuk trvesztseknt rtkeltk. Ezrt minden eszkzzel megprbltk mind a kzhangulatot, mind pedig a politikai dntshozkat a sajt csoportrdekknek megfelelen thangolni. Mivel a rmai birodalmi politika a fentebb emltett mdon a vallsi krdseket – egyes, minstett kivtelektl eltekintve – nem kvnta kzpontilag kontrolllni, az ilyen vallsi jelleg konfliktusok kezelsnek tern a helyi politikai vezets s vezet szerepe felrtkeldtt.
ltalnossgban elmondhat, hogy az els szzad vgig a helyi politikai vezetktl fggtt, hogy mennyire adtak teret a keresztny kzssgekkel s misszis szolglatokkal szembeni vallsi ellenrdekeltek hangulatkeltsnek, vagy ppen a grg-rmai lakossgban ltalnossgban is meglv zsid- s keresztnyellenes eltletek fellngolsnak.  A fenti eset ennek egy negatv pldja, amely nem vetett ppen j fnyt a helyiek bszke rmaisgra, hiszen vizsglat s szablyos trgyals nlkl mris bntetst mrtek az egybknt trvnytisztel Plra, aki ezt kiszabadulsakor fel is rtta a helyi hatsg kpviselinek.
A helyi politika vallsi tren gyakorolt blcs mrtktartsnak kivl pldja viszont a filippi prokonzul, Gallio, aki tltta azt a helyzetet, amibe Pl korinthoszi sikereire fltkeny vallsi rivlisai igyekeztek belerntani t. Gallio ezrt visszautastotta a hitelvi s vallsi krdsekben val politikai dnts ltjogosultsgt, s gy sikerlt lehtenie a felfokozott kedlyeket.

Trsadalmi feszltsg – llami vdelem

Ezek a konfliktusok azonban eltrpltek Plnak a kvetkez jelents szolglati llomsn, a kis-zsiai Efeszoszban (lsd keretes rsunkat) tapasztalt let-hall kzdelme mellett, amelyrl maga gy emlkezik meg a helysznrl rt Korinthosziakhoz rt els levelben: „Mindennap meghalok [...]; ha pusztn emberi mdon harcoltam volna a vadllatokkal Efeszoszban, mire mennk vele?” Vajon mi ksztette ezt a szentimentalizmusra egybknt nemigen hajlamos, sokat prblt vezett arra, hogy ilyen ers kifejezsekkel jellemezze az Efeszoszban tlt tapasztalatait?
Pl kzel hrom ven t hirdette az igt ebben a vrosban, zsia tartomny kzpontjban, amely ekkortjt mintegy negyedmillis llekszm lehetett. A hirdetett zenet a nagy forgalm metropolisz hatrain is tl terjedt, s „zsia tartomny sszes lakja, mind zsidk, mind grgk hallottk az r igjt.” Azonban a Pl ltal hirdetett evanglium nem csupn beszdbl llt, hanem karizmatikus jelensgek is ksrtk ottani szolglatt, amelyek betegek felgygyulsban s dmonzsekben is testet ltttek; st egy szellemi „prviadalra” is sor kerlt, mely a Pl karizmatikus szolglatt utnz szemlyek (Skva fpap fiai) nyilvnos megszgyenlsvel rt vget.
Mindez egyttesen spiritulis fldindulst eredmnyezett egybknt az ezoterikus tudomnyrl sidk ta nevezetes Efeszoszban, amint azt a Lukcs ltal lejegyezett jelenet is jl bemutatja: „Sokan az ilyen illetktelen tevkenysget folytatk (ti. babonasggal, okkultizmussal foglalkozk) kzl sszehordtk knyveiket, s mindenki szeme lttra elgettk... Ily mdon az ige az r ereje szerint nvekedett s ersdtt.” A Pl ltal ervel demonstrlt evanglium alapjaiban rendezte t Efeszosz s Kis-zsia szellemi trkpt, s gykeresen megvltoztatta lakosai egy jelents hnyadnak a vilgnzett, st a kultrrl, a hagyomnyrl s az rtkekrl val felfogst is.
Mindez viszont termszetesen fenyegetst jelentett a korabeli helln-rmai vilg vallsi status quo-jra nzve, s az ellenhats sem vratott sokig magra. Efeszosz ugyanis nemcsak az n. mgikus „efeszoszi betkrl” volt nevezetes, hanem arrl a pompzatos Artemisz-templomrl is, amelyet az kori vilg ht csodja kztt tartottak szmon. Ez a templom birodalomszerte nagy becsben llt, s csak gy znlttek ide az ajndkok s a ltogatk. Mint ltalban a nagy kori kultuszkzpontok, gy az efeszoszi Artemiszion kr is egyfajta kultikus ipar, kegytrgyzlet-g plt fel, amely szmos helyi s krnykbeli mesterembernek, kereskednek adott biztos meglhetst. A Pl zenetnek kzppontjban ll kijelents, miszerint „az emberkztl szrmaz dolgok nem istenek”, nylt hadzenetet jelentett a blvnyipar helyi kpviseli szmra, fkppen annak fnyben, hogy gy tnik – kprzatos templom s kultuszszobor ide vagy oda – a monoteista zenet a grgk kztt is hall flekre tallt.
ppen ezrt Filippihez hasonlan itt is a gazdasgilag s vallsilag ellenrdekelt csoport, ez esetben az ezstmves ch igyekezett egy szablytalanul a sznhzban, forrong lincshangulatban megtartott npgylssel kiknyszerteni a keresztny igehirdets korltozst, illetve a keresztny igehirdetk kirekesztst a vros kzletbl a helyi politikai vezetktl. Noha a tbb ezres (esetleg tzezres) tmeg kt rn keresztl (!) skandlta a vallsi fanatizmus s anyagi rdek diktlta jelszavakat, a vros jegyzje, mit sem trdve a mgoly befolysos mesteremberek lobbirdekeivel, higgadtsgra intett, s a trvnyes brsg eltti rdekrvnyests tjt javasolta a felhevlt templomvdknek. Ezzel jra bizonysgot adott a trgyilagos, a hitvitktl tvolsgot tart politikai irnyultsgrl, amely mg egy ilyen pogromhangulatot is kpes volt llamfrfihoz mlt mdon kezelni. Taln ppen ez a viszonylagos nagyvonalsg, amely ezekben a dntsekben megnyilvnult, tette lehetv, hogy egy ilyen nagy s heterogn elemekbl sszegyrt kpzdmny, mint a Rmai Birodalom mgis ilyen sokig kpes volt megrizni integritst s lakosainak lojalitst.

A szunnyad vadllat bredse

Nhny vtizeddel ksbb azonban mr a Rmai Birodalom legfelsbb szintjn is megjelenik a keresztnyekkel szembeni intolerancia. Plt els, csszr eltti perben mg felmentettk az ellene felhozott vdak all, de a rvid szabadlbon tlttt idszak utn Pter msodik levelben s Pl Timotheosznak rt msodik levelben mindkt apostol kzeli vrtansgrl beszl, amely – a korai, megbzhatnak mondhat hagyomny szerint – 64-ben Nero csszr alatt kvetkezett be (a Rmai Birodalom ltal indtott ldzsekrl sorozatunk kvetkez rszben lesz sz – a szerk.).
Az 1. szzad vgn szletett Jelensek knyve mr reflektl a keresztnyek llami szint ldztetseire. Jnos maga is Patmosz szigetn rja meg a Jelensek knyvt, ahol sajt kzlse szerint „az Isten beszdrt s a Jzus Krisztus bizonysgttelrt” nyilvnvalan szmzetsben volt. A ht kis-zsiai gylekezetnek cmzett levelnek egyikben, amelyet a pergamoni gylekezet angyalhoz intz Jzus, egyrszt azt rja: „Tudom a te dolgaidat, s hogy hol laksz: ahol a Stn kirlyiszke van”; msrszt emltst tesz egy bizonyos Antipszrl, aki mint „h tanbizonysg, megletett ott, ahol a Stn lakik” (Pergamonrl s Antipszrl lsd keretes rsunkat). A Stn trnjra val utals minden bizonnyal a monumentlis Zeusz-oltrra utal, amelynek dombormvei a gigszok s az olmposzi istenek kzdelmt mutatjk be.
gy tnik teht, hogy a szzad kzepn mg viszonylag tolerns, jogbiztonsgot nyjt rmai birodalmi kzeg a keresztnyek szmra a szzad vgre, taln nem fggetlenl az egyre hegemonisztikusabb trekvst felmutat csszrok szemlytl, egyre inkbb a Dniel knyvben elbukkan negyedik vilgbirodalom karakterjegyeit kezdi felmutatni: „s me, negyedik llat, rettenetes s iszony, s rendkvl ers; nagy vasfogai voltak, falt s zzott, s a maradkot lbaival sszetaposta...” (folytatjuk)


 

Efeszosz
„Van-e olyan ember, aki ne tudn, hogy az efeszosziak vrosa a nagy Artemisznek s mennybõl alszllott kpmsnak gondviselõje?” – tette fel a kltõi krdst a vrosi jegyzõ az efeszoszi polgrok rgtnztt „npgyûlse” elõtt, melynek egyetlen napirendi pontjt az igehirdetõk meglincselse kpezte (volna). Az Asia tartomny kzigazgatsi szkhelyl is szolgl Efeszosz egyetlen dologrl volt hres: arrl az Artemisznek (latinul: Diana) szentelt templomrl, amelyet az kori vilg ht csodja kztt tartottak szmon. A szently nemcsak szpsgrõl s a benne elhelyezett fogadalmi trgyak rgisgrõl volt nevezetes, hanem gazdasgi jelentõsgrõl is, ami elsõsorban az itt lettbe helyezett kincsekbõl fakadt. „zsia kzs bankja” – gy jellemezte Efeszoszt egy grg sznok a 2. szzadban. A vrosban valamilyen mdon minden ezzel a templommal fggtt ssze: a „blvnybiznisz” a pogny kzssg legfõbb sszetart ereje volt, mint azt az ezstmûves vllalkoz, Dmtriosz is megllaptotta: „Emberek, tudjtok, hogy ebbõl a munkbl szrmazik a mi jltnk, de ltjtok s halljtok, hogy ez a Pl nemcsak Efeszosznak, hanem szinte egsz zsinak nagy tmegeit elhitette s flrevezette, azt lltva, hogy az emberkztõl szrmaz dolgok nem istenek. Nemcsak az a veszly fenyeget minket, hogy ez az zletg csõdbe megy, hanem a nagy istennõ, Artemisz templomt is semmibe veszik, s gy õ, akit egsz zsia tartomny, sõt az egsz vilg tisztel, el fogja veszteni nagysgt!” A pogny vroslakk radsul a rmai uralkodkkal is szoros kapcsolatot poltak: a csszrok, valamint a szentus s a rmai np szobrait minden msodik hten krmenetekben hordoztk vgig a vroson. Dmtriosz s a tbbi mesterember mindenesetre nem vletlenl aggdott a vallsi szuvenrzletg hanyatlsa miatt. Pl rvid kt esztendõ leforgsa alatt olyan sikerrel hirdette az evangliumot, hogy „zsia [tartomny] sszes lakja hallotta az r igjt, mind zsidk, mind grgk”. Isten olyan erõmegnyil-vnulsokat tett Pl keze ltal, amelyeket az Apostolok cselekedetei sokat ltott lejegyzõje (Lukcs) is csak a „nem mindennapos” jelzõvel tudott jellemezni: „gyhogy [Pl] bõrrõl a kendõket, illetve az veket is elvittk a betegekre, s a betegsgek elhagytk azokat, a gonosz szellemek pedig kimentek belõlk.” (Grll Tibor)

Pergamon
A kis-zsiai vros akkor lpett a trtnelem sznpadra, amikor Nagy Sndor birodalma felbomlott, s az egyik utd, Lszimakhosz itteni kincstrt (benne 9000 talentummal) egyszerûen lenylta annak kincstrnoka, Philetairosz. Mivel neki nem lehettek rksei, a vros feletti uralmat testvreire: Eumenszre s I. Attaloszra hagyta. Az utbbi alatt Pergamon vgleg fggetlenedett a Szeleukida llamtl, s bekebelezte a krnykbeli terleteket is (Mszia, Phrgia, Lkaonia, Pamphlia stb.). Az Attalidk kirlysga a legjelentõsebb orszg lett Kis-zsiban, amely a keleten is terjeszkedõ Rmval azonnal barti s szvetsges viszonyra lpett. Az uralkodk kzl klnsen kitûnt II. Attalosz, aki hrneves iskolval, mûemlkekkel s a 200 ezer ktetes vilghrû knyvtrral dsztette vrost. Ugyanõ ptette a Kr. e. 2. szzad elsõ felben azt a gigantikus mretû oltrt, amelyet Zeusz tiszteletre szenteltek, s egyebek mellett a gigszok s az olmposzi istenek kzdelmt (gigantomachia) brzol dombormûvekkel dsztettek. Teolgusok, rgszek s trtnszek kztt teljes az egyetrts abban, hogy a Jelensek knyvben a „pergamoni gylekezet angyalnak” rt levlben olvashat mondat: „Tudom a te dolgaidat, s hogy hol laksz: ahol a Stn kirlyiszke van” – csakis erre a Zeusz-oltrra vonatkozhat. Kln rdekessg, hogy az oltr reliefjeit 1879-ben a nmet llam s a Trk Birodalom kztti szerzõds rtelmben Berlinbe szlltottk, ahol elõbb a Rgi Mzeumban (Altes Museum) lltottk ki, majd 1897 s1901 kztt egy specilisan a pergamoni feltrsok bemutatsra szolgl j pletben helyeztk el (Pergamon Museum), ahol az oltr mindmig megtekinthetõ. Rma s Pergamon kapcsolata is rdekesen alakult. A pergamoniak mindig is Rmt tmogattk, hiszen a Szeleukidk mindkettejk ellensgei voltak. Kr. e. 205-ben valsznûleg a pergamoniak adtk t Rmnak azt a „pessinusi fekete kvet”, amit Rmba szlltottak, s a vrosfalon kvl emelt szentlyben a Nagy Anya (Magna Mater) nven tiszteltek. A szentknt tisztelt meteorkvet egy jslat hatsra vittk t Phrgibl, mivel Rma sehogyan sem tudott fellkerekedni az Itlit Kr. e. 217 ta sikeresen pusztt Hanniblon. Megdbbentõ tny, hogy a „fekete kõ” tszlltsa utn hrom vvel a rmaiak teljes gyõzelmet arattak a pun hdt felett, s az ezt kvetõ fl vszzad leforgsa alatt szinte az egsz Keletet – gy magt Pergamont is – bekebeleztk. Ez utbbi gy trtnt, hogy az utols pergamoni uralkod, az utd nlkl elhunyt III. Attalosz i.e. 133-ban egyszerûen vgrendeletileg Rmra hagyta kirlysgt s annak mess gazdagsgt (az orszg terletn tszz vros fekdt!), amely gy valsggal a rmaiak lbe hullott.  Ebbõl szerveztk meg Asia provincit, amely a Rmai Birodalom leggazdagabb keleti tartomnya lett. A vros a csszrok alatt is tovbb virgzott, s br sohasem vlt kzigazgatsi kzpontt, pomps pletei arrl vallanak, hogy vallsi s kulturlis kzpont szerept hossz ideig megõrizte. (Grll Tibor)

A pontifex maximus ltogatsa
Abban az vben, amikor III. Attalosz elhunyt, Publius Cornelius Scipio Nasca Serpio rmai pontifex maximus – a birodalom legfõbb vallsi vezetõje – vratlanul Pergamonba utazott. Korbban ennek a tisztsgnek a viselõi soha nem hagytk el Rmt. Serpio azonban nem is trt vissza, Pergamonban halt meg i.e. 132-ben. Egyes felttelezsek szerint a Babiloni Birodalom buksa utn a magukat Nimrdtl eredeztetõ babiloni fejedelmek s blcsek – mgusok – Pergamonban telepedtek le. A vros birtokba vtele rvn gy Rma egyesthette az istenek s emberek kztti legfõbb „hdverõ” feladatkrt – ezt jelenti sz szerint az etruszk eredetû, s Rmban mr az i.e. 4. szzadtl hasznlt pontifex maximus kifejezs – az õsi napkeleti tudssal.
A titulust nhny vtizeddel ksõbb Julius Caesar vette fel, majd a rmai csszrok viseltk. Rma buksa ta a pontifex maximus cmet Rma pspkei, a katolikus egyhz ppi hasznljk, a mai napig. (Morvay Pter)

Antipsz, a pergamoni vrtan
Antipsz Pergamon pspke volt Domitianus csszr idejben, 83-ban. Nevnek jelentse: „mindenki ellen”, ami azt jelkpezheti, hogy egyedl õ tartott ki a hitben a gonoszsg minden erejvel szemben. A tradci szerint Antipszt Jnos apostol kente fel a pergamoni gylekezet pspkv. Hallrl Szimeon Metafrsztsz biznci martirolgus szmol be, eszerint Pergamon laki dmonokat imdtak, akik meg is jelentek nekik, s kzltk velk, hogy nem lhetnek tovbb azon a helyen, s tbb nem fogadhatjk imdik ldozatt, mert Antipsz ereje elûzi õket onnan. Ezrt Pergamon laki elfogtk Antipszt, s tadtk a vros konzervatv rtkeket õrzõ kormnyzjnak, aki megprblta meggyõzni Antipszt arrl, hogy a rgi dolgok tiszteletre mltbbak az jaknl. Ennlfogva, gymond, a grgk vallsa tiszteletre mltbb a keresztny hitnl, mert rgebbi annl, s az idõ mlsval csak egyre tisztbb. Msfelõl a keresztnyek hite nem mlt a tiszteletre, mert ksõbb kezdõdtt, s kevesebben is kvetik.
A hagyomny szerint Antipsz ezzel az rvvel ppen Kin s bel pldjval szllt szembe: Kin idõsebb volt belnl, mgis Isten belt fogadta el s nem õt. Kin ezrt meglte a testvrt, s ezutn minden ember gyûllte s megvetette õt a tettrt, pedig õ volt az idõsebb; teht a grgk istentelensge is megvetendõ a keresztny hittel szemben, noha rgebb ta ismert. Amikor a kormnyz s a grgk meghallottk ezt a vlaszt, haragra gyulladtak, s miutn az idõs Antipsz elutastotta, hogy tmjnt vessen a csszr vrsen izz, bika alak rzoltrra, õt magt dobtk bele elevenen. Knhalla kzben buzgn imdkozott, dicsõtette Isten hatalmas erejt, s megksznte neki, hogy szeretetbõl mltnak tlte õt a szenvedsre. (Szllõsi Tibor)

Mg nincs hozzszls.
Csak regisztrlt felhasznlk rhatnak hozzszlst.
 
Naptr
2025. Janur
HKSCPSV
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Hirdetsek
 
Idjrs

Idjrs elrejelzs

 
BlogPlusz
Friss bejegyzsek
A blogban mg nem tallhat bejegyzs.
Friss hozzszlsok
Mg nincs hozzszls.
Archvum
A blogban mg nem tallhat bejegyzs.