H�rom percenk�nt „sz�letnek” a m�rt�rok

Megd�bbentõ adatokat publik�lt 2010-ben a kort�rs kereszt�ny�ld�z�sek t�m�j�val foglalkoz� prominens emberi jogi k�zpont, az Open Doors. A szervezet World Watch List (WWL) elnevez�sû jelent�se 2010-ben dr�mai sz�mokra h�vta fel a figyelmet: a 2008 k�zepe �s 2009 k�zepe k�z�tt eltelt idõszakban k�r�lbel�l 176 ezer kereszt�ny embert gyilkoltak meg vall�si hovatartoz�sa miatt.

Azok sz�ma pedig, akik zaklat�snak, vallat�snak �s beb�rt�nz�snek vannak kit�ve hit�k miatt, sz�zmilli�sra becs�lhetõ. Az int�zet �vrõl �vre besz�mol a vil�g �sszes t�j�n �lõ kereszt�nyek helyzet�rõl. A jelent�sben 50 orsz�g szerepel, azok, amelyekben a kereszt�nyek helyzete – vall�si hovatartoz�suk miatt – a legkritikusabb.
Az emberi jogi k�zpont 2010-es jelent�se szerint �szak-Kore�ban �ld�zik a legkegyetlenebb�l a kereszt�nyeket:
a jelent�sbõl kider�l, hogy idõrõl idõre vegyi �s biol�giai fegyverk�s�rletekhez is felhaszn�lj�k a h�võket. A kommunista orsz�g egy �vvel k�sõbb sem jav�tott az eredm�nyein: az idei, 2011 janu�rj�ban publik�lt legfrissebb jelent�sben is az elsõ helyet foglalja el Kim-Dzsong Il diktat�r�ja. A WWL inform�ci�i szerint  azonban annak ellen�re, hogy a h�võket folyamatosan �ld�zik, munkat�borokba k�nyszer�tik, valamint sz�mos esetben hal�lra is �t�lik, a kereszt�nys�g lassan, de biztosan n�vekedik.
Az �ld�zõk list�j�nak m�sodik hely�t az Ir�ni Iszl�m K�zt�rsas�g foglalja el, majd h�t m�sik muzulm�n orsz�g k�veti: az �tven orsz�got t�m�r�tõ lista �sszess�g�ben arr�l �rulkodik, hogy a muzulm�n orsz�gokban �lõ kereszt�nyek sanyar� sorsra vannak �t�lve. Ir�nban kritikus a kereszt�nyek sorsa: 2010-ben a hat�s�gok t�bb sz�z kereszt�nyt b�rt�n�ztek be. Vezetõiket a titkosrendõrs�g is figyeli, idõnk�nt elhurcolja �s �sszeveri.  Az Ir�ni Iszl�m K�zt�rsas�gban a muzulm�n jog, a saria van �rv�nyben: aki elhagyja hit�t, arra hal�l v�r. 2010-ben egy f�rfit a saj�t csal�dja vert agyon, mert nem volt hajland� elhagyni �j, kereszt�ny hit�t.
A harmadik helyre befutott Afganiszt�nban egy k�pviselõ k�vetelte a parlamentben kereszt�ny hitre t�rt muszlimok kiv�gz�s�t, az �l�sterem forr� hangulata azonban az utc�ra is kisziv�rgott: t�megek skand�ltak hal�los fenyeget�seket, �s azt k�vetelt�k, hogy a korm�nyzat toloncoljon ki minden kereszt�ny szervezetet az orsz�gb�l. Augusztusban pedig iszlamista fegyveresek kereszt�ny szoci�lis munk�sokat gyilkoltak meg.
Sza�d-Ar�bi�ban is sanyar� sors v�r minden kereszt�nyre. Az arab kir�lys�g csak az iszl�mot fogadja el vall�sk�nt, aki nem muzulm�n, annak nem j�r sem jogi, sem egy�b v�delem. A jogrendszer itt is a sari�n alapul, a megkeresztelkedõ muszlimokra, amennyiben nem t�rnek vissza a vall�sukba, hal�l v�r. A nyilv�nos vall�sgyakorl�s kiz�r�lagos mohamed�n jog; ha kereszt�ny ilyet tesz, akkor az b�rt�nb�ntet�st, ostoroz�st, k�nz�sokat, illetve kitoloncol�st vonhat maga ut�n.
Szom�li�ban tarthatatlann� v�lt a h�võk sorsa: 2010-ben nyolcan m�rt�rhal�lt haltak, az orsz�g kereszt�ny lakoss�g�nak egynegyede pedig elmenek�lt. Az anarchi�ban �s polg�rh�bor�ban pusztul� orsz�got iszlamista mil�ci�k is terroriz�lj�k. Az �tmeneti korm�nyzat egyik legfõbb ellenfele a Hizbul Iszl�m, valamint az Al-Shabab terrorcsoport. Ez ut�bbi szervezet minden befoly�sa al� vont ter�leten az iszl�m jogot vezette be,
�s taktik�ja l�tsz�lag hat�konyan tiszt�tja meg az orsz�got a kereszt�nyektõl.
Az apr�, muzulm�n hitû Mald�v-szigetek is prominens helyet szerzett mag�nak. Az iszl�m itt sem toler�l semmilyen egy�b hitet: a kereszt�nyeket szisztematikusan �ld�zik. Minden, ami nem muzulm�n – templomok, kereszt�ny irodalom, k�l�nb�zõ vall�sgyakorl�s – tiltott tev�kenys�gnek minõs�l, �gy ez az orsz�g egyike lehet a legkev�sb� evangeliz�lt t�rs�geknek.
Irak a rendszeres kereszt�nyellenes terrorcselekm�nyek ellen�re is „csak” a nyolcadik helyet foglalja el a list�n. 2009 decembere �ta t�bb v�res bombat�mad�st hajtottak v�gre iszlamista fegyveresek a helyi kereszt�ny k�z�ss�gek ellen: Moszul templomai voltak az elsõ c�lpontok. A t�mad�sok ut�n a v�ros kereszt�ny lakosainak mintegy fele elmenek�lt. Ezt k�vetõen egy kereszt�ny di�kokat sz�ll�t� buszt robbantottak fel terrorist�k: h�rman azonnal meghaltak, 180-an megsebes�ltek, sokan k�z�l�k egy �letre leb�nultak. Okt�ber v�g�n egy iszlamista csoport egy egyh�zi szertart�s alatt csapott le egy templomra Bagdad k�zep�n: 58 halott, 60 sebes�lt. A v�res m�sz�rl�s azonban nem fejezõd�tt be: iszlamista fegyveresek �jabb bombat�mad�sokat k�vettek el kereszt�nyek ellen Moszulban, Bagdadban �s Kirkukban.
A WWL szerint eddig m�r legal�bb 334 ezer kereszt�ny menek�lt el az orsz�gb�l, ahol a nyugati jelenl�t cs�kken�s�t az iszlamista csoportok kihaszn�lj�k, �s igyekeznek el�ld�zni minden h�võt az orsz�gb�l.
A kereszt�nyeket �ld�zõ �llamok mellett �rdemes sz�t ejteni a nemzetk�zi iszlamista terrorizmusr�l is. 2010-ben az al-Kaida iraki sz�rnya, az �gynevezett Iraki Iszl�m �llam hadat �zent a kereszt�nys�gnek. (V�res �zenet Alexandri�b�l. Hetek, 2011. janu�r 7.) Az �r�gy, legal�bbis a terrorszervezet k�zlem�nye szerint, az volt, hogy az egyiptomi koptok �ll�t�lag fogva tartanak k�t kor�bbi kereszt�ny, de k�sõbb iszl�m hitre �tt�rt nõt. A terrorcsoport megfenyegette a p�p�t, valamint minden kereszt�ny szervezetet. 2011 elsõ �r�j�ban pokolg�p kaszabolta le az alexandriai kopt sz�kesegyh�z hazafel� igyekvõ h�veit: 21 halott, mintegy sz�z sebes�lt. A mer�nyletet k�vetõen iszlamista csoportok az internet seg�ts�g�vel vil�gszerte tov�bbi gyilkos akci�kkal fenyegett�k meg a kereszt�ny k�z�ss�geket.