Dikt�torok csapd�j�ban

Egyre n�vekszik az ir�ni �s sz�r kereszt�nyekkel szembeni erõszak, mik�zben a nyugati m�dia tov�bbra is agyonhallgatja a probl�m�t – �rja �ssze�ll�t�s�ban a budapesti k�zponttal mûk�dõ BosNewsLife h�r�gyn�ks�g. A sz�riai kereszt�nyek Asszad buk�s�t�l sem v�rhatj�k sorsuk jobbra fordul�s�t, sõt az �j iszlamista mozgalmak a diktat�ra utols� b�sty�ik�nt tekintik õket.

Juszef Nadark�ni ir�ni lelk�szt 2010-ben �t�lt�k hal�lra, �s most azzal a felt�tellel engedn�k szabadon a b�rt�nb�l, hogy megtagadja kereszt�ny hit�t, �s elismeri Mohamed pr�f�t�t, mint Isten �ltal k�ld�tt h�rn�k�t. Nadark�ni ezt nem tette meg, ez�rt tov�bbra is a siralomh�zban �l. A lelk�szt akkor vetett�k b�rt�nbe, amikor az otthon�ban �sszegy�l� kereszt�ny k�z�ss�get szerette volna regisztr�ltatni. Beb�rt�nz�s�nek m�sik oka az volt, amikor gyermek�nek iskol�j�ban megk�rd�jelezte, hogy a gye�rekeket az iszl�m els�s�g�re �s kiz�r�lagoss�g�ra tan�tj�k m�s vall�sokkal szemben.
B�r Ir�n �tl�thatatlan jogi rendszere �s az inform�ci�khoz val� korl�tozott hozz�f�r�s megnehez�ti a nyugati m�di�nak, hogy pontosan kider�tse, mi t�rt�nik a lelk�sz �gy�ben, t�ny, hogy az ir�ni rezsim intenz�v ellehetetlen�t� kamp�nyt folytat a kereszt�ny lakoss�ggal szemben. Giulio Meotti olasz �js�g�r� a The
Jerusalem Postnak azt �rta: „Miut�n 1948-ban etnikai tisztogat�sok k�vetkezt�ben a zsid�kat elt�vol�tott�k az arab orsz�gokb�l, az iszl�m fundamentalizmus most a kereszt�nyeket pr�b�lja meg elt�ntetni a r�gi�b�l. Egy teljesen tiszta iszl�m k�rnyezetet akarnak teremteni, aminek k�vetkezt�ben t�meges exodus indult meg a t�rs�gb�l.”
Ir�nban 2005-t�l er�s�dik a kisebbs�gek elleni vall�si �ld�z�s. Az �llam szerint kiz�r�lag az �rm�ny �s assz�r kisebbs�gek lehetnek kereszt�nyek, minden perzsa eleve muzulm�n, ez�rt valamennyi perzsa etnikum� kereszt�ny eleve aposztata. Emiatt szinte minden kereszt�ny tev�kenys�g illeg�lis, k�l�n�sen, ha az f�rszi nyelven folyik, kezdve az evang�liz�ci�t�l, a bibliafoglalkoz�sokon �t a kereszt�ny k�nyvek forgalmaz�s�ig. M�g az �llam �ltal elvileg kereszt�nynek elismert kisebbs�geket is �rik beb�rt�nz�sek, fizikai b�ntalmaz�sok �s diszkrimin�ci� a hit�k miatt. Kiz�r�lag egym�st tan�thatj�k saj�t nyelv�k�n vall�sukr�l, de tilos muzulm�n h�tter� embereknek (f�rszi nyelven) besz�lni�k a Bibli�r�l. A sar�a t�rv�ny �rtelm�ben minden muzulm�nnak, aki elhagyja az iszl�mot egy m�sik vall�s kedv��rt, hal�lb�ntet�ssel kell szemben�znie.
Okt�berben Ali Khamenei ajatollah besz�d�ben ny�ltan azzal v�dolta az otthonukban �sszegy�l� kereszt�ny k�z�ss�geket, hogy „az iszl�m ellens�gei, akik megalapozz�k �s b�tor�tj�k a kereszt�nys�g elterjed�s�t Ir�nban”. Az ir�ni titkosszolg�lati miniszter szerint t�bb sz�z f�ldalatti gy�lekezetet fedeztek fel; egyed�l Mashhadban, egy muzulm�n szent v�rosban 200 csoportot. Az ir�ni hat�s�gok nem ok n�lk�l f�lnek att�l, hogy a kereszt�nys�g terjed az orsz�gban. A k�v�ncsis�g �s az �rdekl�d�s mindink�bb n�vekszik az ir�niak k�z�tt, akik ki�br�ndultak a s�ita vall�sb�l, �s abb�l, ahogyan az ir�ni korm�ny a vall�s nev�ben cselekszik. Sz�ria 20 milli�s lakoss�g�b�l 10 sz�zal�k vallja mag�t kereszt�nynek. A kereszt�ny k�z�ss�gek viszonylagos b�k�ben �lhetnek Asszad rezsimje alatt, b�r a titkosrend�rs�g minden istentiszteletet megfigyel, �s nincs lehet�s�g a nyilv�nos evang�liz�ci�ra sem. Azok, akik muzulm�n h�tt�rb�l t�rtek �t kereszt�ny hitre, csal�dtagjaik �s bar�taik zaklat�s�nak vannak kit�ve. A sz�riai kereszt�ny k�z�ss�g tagjai k�z�l mintegy 100 embert �ltek meg, mi�ta a korm�nyellenes t�ntet�sek megkezd�dtek. Egy helyi forr�s szerint az emberrabl�k f�leg a gyerekeket veszik c�lba, �s ha nem kapj�k meg a k�rt v�lts�gd�jat, meg�lik az �ldozataikat. Janu�r 15-�n k�t kereszt�nyt �ltek meg, mik�zben a p�ks�gben v�rt�k a kenyer�ket, �s a fegyveresek lel�ttek egy negyven�ves kereszt�nyt is k�t gyermek�vel egy�tt, mik�zben g�pkocsij�t vezette.
A rendszer kritikusai szerint Basar Asszad eln�k kihaszn�lja az orsz�g vall�si konfliktus�t, hogy megszil�rd�tsa elnyom� rendszer�t. Pascal Gollnisch katolikus pap szerint Asszad a f�lelemkelt�ssel akarja manipul�lni a kereszt�nyeket, hogy a p�sp�k�k �s p�tri�rk�k azt tegy�k, ami a rezsim �rdeke.
A legt�bb kereszt�ny kor�bban t�mogatta Asszad uralm�t, mert ezalatt viszonylagos b�k�ben �s nyugalomban �lhettek. Ma m�r nem t�mogatj�k a rezsimet, csak azt szeretn�k, ha b�k�sen rendez�dne az orsz�g politikai helyzete. Asszad kor�bbi t�mogat�sa viszont k�l�n�sen v�dtelenn� teszi �ket az ellenz�kkel szemben, akik �gy tartj�k, hogy lepakt�ltak a zsarnokkal. A dikt�tor buk�sa neh�z helyzetet teremthet sz�mukra: az egyiptomi p�ld�b�l l�that�, hogy egy rendszerv�lt�s nem felt�tlen�l hoz pozit�v v�ltoz�sokat a r�gi�ban.
A t�ntet�sek sor�n gyakran el�fordult, hogy a kereszt�nyeket felsz�l�tott�k, vegyenek r�szt a demonstr�ci�kban vagy emigr�ljanak Libanonba. A zavarg�sok sor�n t�bb kereszt�ny istentiszteleti helysz�nt felforgattak, �s �sszet�rt�k a berendez�st. Van olyan sz�r v�ros, ahol a kereszt�nyek nem mernek kij�nni az otthonukb�l �s r�szt venni �sszej�veteleiken. Egyes iszl�m fundamentalist�k esk�t tettek, hogy minden olyan n�t b�ntalmazni fognak, akik nem viselnek f�tyolt. N�h�ny h�nappal ezel�tt k�t kereszt�ny n�t raboltak el Damaszkuszban. Az egyik�knek siker�lt kiugornia menetk�zben a j�rm�b�l, a m�sikat az�ta sem tal�lt�k meg.
Clifford D. May, a Demokr�cia V�delm��rt Alap�tv�ny eln�ke szerint a kereszt�nyek �ld�z�se a muszlim orsz�gokban a legagyonhallgatottabb t�ma a nyugati m�di�ban. V�lem�nye szerint, ford�tott helyzetben, ha l�tezne egy ilyen h�bor� a muzulm�nok ellen, akkor az az ENSZ �s a k�l�nb�z� emberjogi csoportok legkiemeltebb t�m�ja lenne.