70 �ve kezd�d�tt az Endl�sung

A Berlinbe l�togat� turist�k olykor a v�rosn�z� busz helyett a gyors, pontos �s tiszta S-Bahn gyorsvas�tra is fel�lnek. Az S1-es a fest�i Oranienburg �llom�st�l sz�guld v�g�llom�sa fel�, �rintve t�bbek k�z�tt a Brandenburgi Kaput �s a Postdamer Platzot is. A holokauszt t�rt�net�t ismer�k tal�n megborzonganak, amikor a v�g�llom�sra �rnek, amely a kies t�parti �d�l�helyen, Wannseeben van. Itt, az Am Grossen Wannsee 56-58. sz. alatti eleg�ns, egyemeletes vill�ban (k�p�nk�n balra fent) gy�ltek �ssze hetven �ve, 1942. janu�r 20-�n d�lben a n�ci Nagyn�met Birodalom azon illet�kesei, akiket Reinhard Heydrich, a Birodalmi Biztons�gi F�hivatal (Reichssicherheitshauptamt-RSHA) vezet�je a „zsid�k�rd�s v�gleges megold�sa” (Endl�sung der Judenfrage) gyakorlati r�szletk�rd�seinek megvitat�s�ra szervezett �rtekezletre megh�vott.

A r�gebbi szakirodalomban �s n�ha m�g napjainkban is egyes �js�gcikkekben fel-felbukkan az az �ll��t�s, hogy ezen az �rtekezleten d�nt�tt�k volna el a n�ci vezet�k, hogy valamennyi eur�pai zsid�t legyilkolj�k. A val�s�gban, mint ezt a konferencia jegyz�k�ny�v�t ismer�k j�l tudj�k, Heydrich�k m�r egy el�zetesen Hitler �ltal meghozott d�nt�s gyakorlati kivitelez�s�nek m�dozatair�l besz�lgettek, olykor vit�ztak, a szemtan� �s az �rtekezlet jegyz�k�nyv�t v�g�l megszerkeszt� Adolf Eichmann 1961-es jeruzs�lemi per�ben tett tan�vallom�sa szerint oldott, bajt�rsias l�gk�rben.

Amikor a tizen�t n�ci vezet�, valamint a jegyz�k�nyvben nem felt�ntetett gyors�r� a tan�cskoz�asztalhoz Wannseeben le�lt, m�r j� f�l �ve �lt�k a zsid�kat a megsz�llt szovjet ter�leteken a n�ci Einsatzgruppe-egys�gek �s a vel�k egy�ttm�k�d� n�met tartal�kos rend�ri osztagok, a kollabor�ns lett, litv�n, ukr�n seg�dcsapatok stb. tagjai. Szerbi�ban a Wehrmacht ezr�vel gyilkolta a zsid� f�rfiakat, �gymond megtorl�sul a partiz�nok akci�i�rt.

Hitler valamikor 1941 szeptember�ben vagy okt�ber elej�n adhatott parancsot arra, hogy az eur�pai zsid�kat lem�sz�rolj�k. Bizonyos, hogy a d�nt�s m�g okt�ber 23-a el�tt megsz�letett, mert ezen a napon Heinrich M�ller (maga is a Wannsee Konferencia r�sztvev�je) Heinrich Himmler birodalmi SS-vezet� parancs�ra hivatkozva megtiltotta a zsid�k kiv�ndorl�s�t N�metorsz�gb�l, illetve a n�met csapatok �ltal megsz�llt ter�letekr�l. Azt minden illet�kes n�ci vezet� j�l tudta, hogy a F�hrer v�gs� c�lja a „zsid�mentes" Nagyn�met Birodalom. Ha a zsid�k nem v�ndorolhatnak ki, akkor ki kell �ket telep�teni.

Joseph Goebbels propagandaminiszter k�r�s�re Hitler hozz�j�rult ahhoz, hogy elkezdj�k a Birodalom ter�let�n �l� zsid�k kitelep�t�s�t. Els� l�p�sk�nt szeptember 18-t�l s�rga csillagot k�nyszer�tettek a n�metorsz�gi zsid�kra. A lengyel F�korm�nyz�s�g n�ci illet�kesei el�sz�r hevesen tiltakoztak, azzal �rveltek, hogy egyszer�en nincs el�g hely a m�r t�lzs�folt gett�kban, l�gerekben a n�met zsid�k sz�m�ra. A megold�s „logikus" volt: Arthur Greiser, a Lengyelorsz�gt�l 1939-ben N�metorsz�ghoz csatolt Warthegau tartom�ny Gauleitere (korm�nyz�ja) 1941 k�s� �sz�n megkapta az enged�lyt sz�zezer „nem munkak�pes" zsid� likvid�l�s�ra a �odzi gett�ban.

M�s nagyobb gett�kban is ezzel a m�dszerrel kezdtek „helyet csin�lni" a n�metorsz�gi zsid�knak. Rig�ban 1941 november�ben kezdik a gett�ban lem�sz�rolni a zsid�kat, akkor, amikor az els� n�metorsz�gi sz�ll�tm�nyok a v�rosba meg�rkeznek. 1941. december 8-�n kezd�d�tt a t�megm�sz�rl�s a chelmn�i hal�lt�borban. Pontosan azon a napon, amikor az eredetileg november 29-�n kik�ld�tt megh�v�st telefonon Heydrich lemondatta. A Wannsee Konferenci�t ugyanis december 9-re h�vta �ssze, �s

a r�gebbi szakirodalom szerint tal�n a

Pearl Harbor-i jap�n t�mad�s, az Amerik�nak k�ld�tt n�met had�zenet miatt mondta le az �rtekezletet. Val�sz�n�bb, hogy enn�l fontosabb oka volt az �rtekezlet elhalaszt�s�nak. A r�sztvev�k d�nt� t�bbs�ge ugyanis csak �llamtitk�r vagy magas rang� SS-tiszt volt, nekik a had�zenethez semmi k�z�k sem volt. December 8-�n Heydrich lev�lben t�j�koztatta az �rtekezletre szint�n megh�vott Martin Luthert, a n�ci K�l�gyminiszt�rium helyettes �llamtitk�r�t. Ebben nyers �szintes�ggel foglalta �ssze Heyd�rich, hogy mely k�rd�sekben v�rja el a n�met diplomat�k egy�ttm�k�d�s�t az RSHA-val. A N�metorsz�gban, Horv�t�orsz�gban, Szlov�ki�ban �s Rom�ni�ban �l� zsid�k deport�l�s�val kezdte, k�l�n pontban kiemelve, hogy a rom�n, szlov�k, horv�t, bolg�r �s magyar korm�ny tudt�ra kell adni, hogy k�szek az ezekben az orsz�gokban �l�k zsid�kat kelet�re deport�lni. Luther feladata volt a bol�g�r �s a magyar, valamint a t�bbi eur�pai korm�nyt arra r�venni, hogy a n�rn�bergi t�rv�nyeknek megfelel� zsid�t�rv�nyeket adjanak ki. Ez Magyarorsz�g eset�ben teljesen f�l�sleges volt, hiszen 1941. okt�ber 10-t�l m�r haz�nkban is �rv�nyben volt a „fajv�delmi" t�rv�ny is, �s 1938-t�l m�r k�zel k�t tucat t�rv�ny, t�bb sz�z korm�ny-, valamint miniszteri�lis rendelet tette jogfosztott�, szeg�ny�tette el a magyar zsid�k t�megeit. A zsid�politik�ban Heydrich elv�rta, hogy a K�l�gyminiszt�rium a Gestap�val „bar�tian egy�ttm�k�dj�n".

Eichmann val�sz�n�leg igazat mondott 1961. j�nius 26-�n, amikor jeruzs�lemi b�r�i el�tt azt vallotta, hogy az �rtekezletet Heydrich k�t f� c�llal h�vta �ssze: vil�goss� akarta tenni a f�bb miniszt�riumok (a bel�gy-, k�l�gy- �s az igazs�g�gy-miniszt�riumon k�v�l k�pviseltette mag�t az �rtekezleten a n�ci P�rtkancell�ria �s term�szetesen a F�hrer Kancell�ri�ja is) vezet�i el�tt, hogy Hitler �s G�ring �t b�zta meg a zsid�k�rd�s „v�gleges megold�s�val", teh�t hatalma, befoly�sa jelent�sen n�tt. A k�l�nb�z� miniszt�riumok, valamint az SS, a Gestapo „egy�ttm�k�d�s�vel" pedig azt is el akarta �rni, hogy min�l t�bb n�ci int�zm�ny �s vezet� legyen a cinkosa.

Nem v�letlen, hogy a holokauszttagad�k k�ts�gbeesetten pr�b�lj�k vitatni, hogy a Wannsee Konferenci�ra egy�ltal�n sor ker�lt-e, illetve azt �ll�tj�k, hogy az �rtekezlet jegyz�k�nyve hamis�tv�ny. Pr�b�lkoz�suk rem�nytelen: Martin Luther iratai k�z�tt 1947-ben megtal�lt�k a 16-os sz�m� p�ld�nyt az eredetileg 30 p�ld�nyban, g�ppel �rott jegyz�k�nyvb�l. T�bb sz�z oldalnyi eredeti n�ci dokumentum, a r�sztvev�k k�z�tt a konferencia el�tt �s ut�n v�ltott hivatalos levelek, iktat�sz�mok, al��r�sok bizony�tj�k, hogy a Wannsee Konferencia jegyz�k�nyve hiteles.

Heydrich bevezet�j�t, melyhez az adatokat m�r 1941 augusztus�t�l kezdve gy�jt�tte Eichmann �s a Gestapo vezet�se alatt �ll� IV-B-4 (zsid��gyi) oszt�ly, a n�ci zsid�politika „sikereinek" f� adataival kezdte. Hitler kancell�ri kinevez�s�t�l (1933. janu�r 30.) 1941. okt�ber 31-ig 537 ezer zsid�t siker�lt kiv�ndoroltatni a Nagyn�met Birodalomb�l. Heydrich jelezte, hogy valamennyi eur�pai zsid�t - jelent�sen, mintegy k�t milli�val elt�lzott becsl�se szerint k�r�lbel�l tizenegymilli� f�t - valahov� Keletre fogj�k kitelep�teni (vagyis deport�lni). Csak a hatvan�t �ven fel�lieket nem telep�tik ki, �ket Theresien�stadtba viszik. Heydrich becsl�se szerint N�metorsz�gban m�g k�r�lbel�l 280 ezer zsid� �lt, k�r�lbel�l 30 sz�zal�kuk volt hatvan�t �ven fel�li. Lehets�ges, hogy egyszer� g�p���r�i t�ved�sr�l, el�t�sr�l lehet sz�, Heydrich saj�t adatai szerint ugyanis csak 175  500 zsid� �lt ekkoriban N�metorsz�gban. Val�sz�n�, hogy a sok �tdolgoz�s, szerkeszt�s, finom�t�s sor�n (Eichmann eml�kezete szerint Heydrich legal�bb h�romszor-n�gyszer �t�ratta vele a jegyz�k�nyvet) nem vett�k �szre ezt a hib�t. Nem val�sz�n�, hogy Eur�pa valamennyi orsz�g�b�l a hatvan�t �ven fel�li zsid�kat, vagyis legal�bb k�t-h�rom milli� embert Heydrich Theresien�stadtba sz�nd�kozott volna deport�ltatni. Val�sz�n�bb, hogy itt csak a n�metorsz�gi zsid�kat eml�tette, viszont ez a jegyz�k�nyv v�gs� v�ltozat�b�l kimaradt. Heydrich m�g r�viden jelezte, hogy ebbe a „mintagett�ba" ker�lnek az els� vil�gh�bor�s zsid� hadirokkantak, valamint az I. oszt�ly� Vaskereszt kit�ntet�s birtokosai is.

Majd intenz�v vita bontakozott ki a zsid�-�rja „vegyesh�zasokr�l" �s a „f�lv�rekr�l". Heydrich �ll�spontja szerint a „vegyes" sz�l�kt�l sz�rmaz�k maradhatnak N�metorsz�gban, ha „�nk�nt" steriliz�l�tatj�k magukat. Dr. Wilhelm Stuckart bel��gyi �llamtitk�r (1935-ben a n�rn�bergi fajv�delmi t�rv�nyek egyik kidolgoz�ja volt), akir�l Eichmann Jeruzs�lemben azt �ll�totta, hogy a zsid�k�rd�sben Wannsee el�tt haboz�, tart�zkod� �ll�spontot k�pviselt, most dr. Josef B�hler f�korm�nyz�s�gi �llamtitk�rral egy�tt „hat�rtalan lelkesed�ssel" csatlakozott Heydrichhez. S�t, Stuckart n�h�ny k�rd�sben m�g radik�lisabb �ll�spontra helyezkedett, mint a nagyhatalm� RSHA-f�n�k: javasolta, hogy a N�metorsz�gban marad� zsid�kat k�nyszer� steriliz�ci�nak vess�k al�, �s a zsid�-nem zsid� „vegyesh�zass�gokat" nyilv�n�ts�k �rv�nytelennek. B�hler pedig azt javasolta, hogy a „v�gleges megold�st" a F�korm�nyz�s�gban kezdj�k el. Azzal �rvelt, hogy itt „nincsenek sz�ll�t�si probl�m�k". Nem lehet eld�nteni, hogy v�letlen elsz�l�sr�l vagy Heydrich figyelmetlens�g�r�l van itt sz�. Ha a f� c�l az eur�pai zsid�k Keletre deport�l�sa, akkor k�r�lbel�l h�rommilli� lengyelorsz�gi zsid� komoly logisztikai probl�m�t jelentene. Ha nincs vel�k kapcsolatban sz�ll�t�si probl�ma, akkor er�s a gyan�, hogy az � likvid�l�sukat helyben tervezt�k megoldani. Eichmann val�sz�n�leg igazat mondott, amikor Jeruzs�lemben azt vallotta, hogy a likvid�l�s m�dozatait nem vitatt�k meg Wannseeben. Nem esett sz� a m�rgez� g�zokr�l, „csak" az agyonl�v�st eml�tett�k.

Heydrich ezek ut�n mondta ki a l�nyeget: „Megfelel� vezet�s alatt, m�rmost a v�gleges megold�s [„Endl�sung"] sor�n, a zsid�kat Keleten kell alkalmas m�don munk�ra fogni. Nagy munkacsapatokban, a nemek sz�tv�laszt�s�val, a munkak�pes zsid�kat �t�p�t�ssel vezetik e ter�letekre, mik�zben nagy r�sz�k k�ts�gtelen�l el fog hullani a term�szetes cs�kken�s folyt�n. A netal�n v�g�l megmarad� �llom�nyt, minthogy eset�ben k�ts�gtelen�l a legellen�ll�k�pesebb r�szr�l van sz�, megfelel�en kell kezelni [„entsprechend behandelt werden m�ssen"], mivel ez a term�szetes kiv�laszt�d�st k�pviselve, szabadon bocs�t�sakor egy �j zsid� regener�l�d�s cs�r�j�nak tekinthet�."

Heydrich nem akarta m�g ny�ltabban megfogalmazni, hogy a n�ci N�metorsz�g vezet�i eld�nt�tt�k: valamennyi eur�pai zsid�t hal�lra fogj�k dolgoztatni, le fogj�k gyilkolni. Tal�n m�g �rulkod�bb az, amit Heydrich nyilv�nval�an kih�zatott Eichmann els� jegyz�k�nyvv�ltozat�b�l. Ha valamennyi eur�pai zsid�t Keletre deport�lj�k, �s ott �ket k�nyszermunk�ra fogj�k, akkor tiszt�zni kellett, hogy mi lesz a munkak�ptelenekkel, a betegekkel, a kisgyerekekkel, a terhes any�kkal. B�hler t�bbek k�z�tt azzal indokolta, hogy a Lengyel F�korm�nyz�s�gban �l�, szerinte 2,5 milli� zsid� „k�rd�s�nek" megold�s�val kell kezdeni, hogy az itt �l� zsid�k t�bbs�ge nem munkak�pes. Ha �ket Keletre deport�lj�k, nem fognak tudni „utat �p�teni". Levonhatjuk a k�vetkeztet�st: Heydrich ism�t figyelmetlen volt, nem vette �szre, hogy azzal, hogy „megcenz�r�zta" az eredeti jegyz�k�nyvet, el�rulta, hogy az eur�pai zsid�k kiirt�s�t vitatt�k meg hetven �ve Wannseeben.