Eur�pa �j istenei

A kereszt�ny�ld�z�sek  t�rt�nete (35. r�sz)

Noha magukat istenh�v�knek vallott�k, a kereszt�ny hit �s etika alapvet� tan�t�saival sz�lltak szembea nemzetiszocialist�k. Az �ltaluk uralt Eur�p�ban volt, ahol massz�van �ld�zt�k, volt, ahol passzivit�sra k�rhoztatt�k a kereszt�ny egyh�zak papjait, lelk�szeit. Az igazi h�v�k szembefordultak a n�ci ideol�gi�val, �s ak�r saj�t felekezet�k hivatalos passzivit�s�val szemben is meg�lt�k a hit�ket, �s megtett�k az abb�l fakad� j� cselekedeteket. Az al�bbiakban azokba a t�rs�gekbe l�togatunk, amelyek a Harmadik Birodalom uralma alatt vagy annak befoly�s�ban, illetve sz�vets�g�ben l�teztek 1939 �s 1945 k�z�tt.

A nemzetiszocialist�k, k�zt�k a vezet�ik, nem tagadt�k meg a form�lis kereszt�ny hitet, s�t azok a felekezetek sem k�z�s�tett�k ki �ket, amelyekbe sz�let�s�k �ta tartoztak. „Adolf Hitler r�mai katolikusk�nt halt meg, akinek eml�k�re hal�l�nak napj�n szentmis�t tartanak Madridban. Hermann G�ring evang�likusk�nt halt meg" - �rja Franklin H. Littell. Ennek ellen�re a F�hrer k�vet�i, ahogyan el�z� �r�sunkban utaltunk r�, egy �j politikai, ideol�giai �s vall�si t�rbe l�ptek be, amikor a nemzetiszocializmus �tj�t v�lasztott�k.

Nem t�rt�nt megtagad�s, de t�rt�nt egy v�lt�s. Hitler k�vet�i elkezdt�k magukat „istenh�v�knek" (Gottgl�ubiger) nevezni. Ez teljesen �j tartalommal b�rt. A n�cik egyet�rtettek a bolsevikokkal abban, hogy az id� t�lhaladt a kereszt�ny hiten, k�l�n�s tekintettel annak int�zm�nyrendszer�re. A kommunist�kkal ellent�tben azonban nem k�v�nt�k meg a mozgalomhoz csatlakoz�kt�l, hogy ateist�v� legyenek. Erre tal�lt�k ki a fenti kifejez�st, amely olyan emberekre vonatkozott, akiknek siker�lt kit�rni a form�lis vall�soss�gb�l, a felekezeti ritu�l�kb�l. Azonban azt sohasem hat�rozt�k meg k�zelebbr�l, hogy ezeknek a maguk m�dj�n vall�sos embereknek, p�rttagoknak ki is val�j�ban az isten�k.

Adolf Eichmann, aki jeruzs�lemi per�ben �nmag�t szint�n Gottgl�ubigernek vallotta, sz�let�s�t „egy magasabb �rtelem hordoz�j�nak" tulajdon�totta. Egy „kozmikus mozg�ssal" megegyez� l�nynek, akinek minden, �nmag�ban „magasabb �rtelem" n�lk�li emberi �let al� van rendelve. �rulkod�, hogy Eichmann nem egy szem�lyes Istenr�l besz�lt, hanem egy szem�lytelen er�r�l, ennek a hitnek pedig nem sok k�ze van a bibliaihoz. Egy�bk�nt vallom�st�tel�t megel�z�en nem volt hajland� megesk�dni a Bibli�ra, mondv�n, hogy „nem hisz benne". Az SS tagjainak t�bbs�ge nem volt hajland� a templomi esk�v�re sem. Ilyen szellemi h�tt�rrel nem csoda, hogy a n�cik folyamatosan �th�gtak minden l�tez� emberi etikai norm�t, amit a zsid�-kereszt�ny kult�ra �s hagyom�ny Eur�p�nak adott.

Amikor 1939. szeptember 1-j�n kit�rt a m�sodik vil�gh�bor�, Lengyelorsz�gnak mint els� c�lpontnak a sorsa m�r meg volt pecs�telve. Egy h�ttel kor�bban megk�t�tt�k a Molotov-Ribbentrop-megegyez�st, amely a katonai akci�k megindul�sa el�tt m�r rendelkezett Lengyelorsz�g feloszt�s�r�l �s a szovjet csapatok bevonul�s�r�l is. A n�ci faji hierarchi�ban a lengyelek als�bbrend�, de emberi fajk�nt szerepeltek (ellent�tben a zsid�kkal, akiket ember alatti l�nyeknek tartottak), ez�rt a tervek szerint rabszolgasors v�rt volna r�juk. A katonai gy�zelmet k�vet�en a megsz�ll�k hozz� is l�ttak minden olyan politikai, kultur�lis �s vall�si szimb�lum �s szervezet felsz�mol�s�hoz, amely a lengyelek �ntudat�t er�s�tette.

Ehhez sz�ks�g�k volt a lengyel nacionalizmust �s �ntudatot er�sen k�pvisel� katolikus egyh�z megt�r�s�re. „A lengyel nacionalizmus a katolicizmus szinonim�ja volt. Az egyh�z m�r kor�bban is a nemzeti �rz�s fundamentum�t jelentette a lengyelek sz�m�ra, kiv�ltk�pp az elnyom�s korszakaiban. A n�cik tudt�k, hogy a lengyel nemzet tervbe vett megsemmis�t�se csakis akkor v�lhat val�ra, ha el�bb lerombolj�k az egyh�z szervezet�t, �s lefejezik vezet�s�g�t" - �rja Richard C. Lukas amerikai t�rt�n�sz. El�sz�r felsz�molt�k az egyh�zmegyei szervezetet, amivel anyagilag is lehetetlen helyzetbe hozt�k a kl�rust. Lengyelorsz�g volt az egyetlen eur�pai orsz�g, ahol a papokat t�megesen tart�ztatt�k le a n�cik.

A h�bor� v�g�re a nyugati ter�leteken, amelyeknek jelent�s r�sz�t k�zigazgat�silag a Nagyn�met Birodalomhoz csatolt�k, komoly vesztes�g �rte a katolikus egyh�zat. Chelmn�ban a papok 47,8 sz�zal�ka, ��dzban 36,8 sz�zal�ka, Pozna�ban pedig 31,1 sz�zal�ka vesztette �le��t�t. Ebben a v�rosban a h�bor� el�tti harminc templomb�l mind�ssze kett� maradt meg. A papokat t�megesen sz�ll�tott�k a koncentr�ci�s t�borokba, ahol m�g az �tlagos foglyokn�l is kegyetlenebb sors v�rt r�juk. A h�rhedt auschwitzi t�borba (amely a n�ci t�bori rendben III. t�pus�nak, azaz a munka �ltali megsemmis�t�s helysz�n�nek sz�m�tott) �rkez� lengyel foglyokat a k�vetkez� m�don k�sz�nt�tt�k a n�ci tisztek: „Nem szanat�riumba j�ttetek, hanem n�met koncentr�ci�s t�borba. Van k�ztetek zsid�? Nekik k�t h�tig van joguk �lni. Van k�ztetek pap? Nekik egy h�napjuk van. A t�bbieknek pedig k�t h�napot adunk az �letre. Ha valakinek ez nem tetszik, az nyugodtan megfoghatja a dr�tot!" - A dr�tba �jszak�nk�nt magasfesz�lts�get vezettek.

T�bb olyan t�rt�netet ismer�nk, amely arr�l sz�l, hogy a csal�ddal nem rendelkez� papok fel�ldozt�k �let�ket olyan foglyok�rt, akik csal�dosak voltak. Egy alkalommal egy Jakub nev� pl�b�nos v�llalta az auschwitzi b�ntet�barakkban l�v� �heztet�z�rk�ban a hal�lt egyik fogolyt�rsa helyett. A vil�gi katolikus h�v�k �s ap�c�k bizonyos csoportjai r�szt vettek a zsid�k, k�l�n�sen a gyerekek ment�s�ben is.

Az egyetlen olyan szervezet, amelyet kifejezetten zsid�ment�s c�lj�b�l alap�tottak a megsz�llt Eur�p�ban, a lengyel Zegota volt. Ebben a lengyel katolikus egyh�z hivatalosan nem vett r�szt, viszont sz�mos h�v�, k�zt�k W�adys�aw Bartoszewski (a kommunizmus buk�s�t k�vet�en lengyel k�l�gyminiszter) is, akt�van seg�tett. Meg kell azonban jegyezn�nk, hogy a hagyom�nyos teol�giai antiszemitizmuson �k sem tudtak t�ll�pni: a megmentettek Palesztin�ba telep�t�s�t szorgalmazt�k. Abban egyet�rtettek a n�cikkal, hogy Lengyelorsz�gnak meg kellene szabadulnia a ter�let�n �l� nagysz�m� zsid� lakoss�gt�l. Ne felejts�k el, hogy 1939-ben az orsz�g lakosainak 10 sz�zal�k�t tette ki a zsid�s�g. A h�bor�t k�vet�en, amikor a p�sp�ki kar felemelte szav�t, �s el�t�lte a n�cik zsid�ellenes politik�j�t, minden esetben belesz�tte mondand�j�ba az �ltala kommunist�knak �s a lengyel t�rsadalom erk�lcsi megront�inak tartott zsid�k el�t�l�s�t. Ilyen teol�giai h�tt�rrel nagyon nagy humanit�rius elk�telezetts�g kellett ahhoz, hogy valaki az �letment�k k�z� �lljon, mik�zben �t is �ld�zt�k.

Franciaorsz�gban, amely a n�met katonai gy�zelmet k�vet�en k�t r�szre szakadt, a d�li ter�leteken P�tain marsall ir�ny�t�s�val �j �s konzervat�v fordulatot v�grehajt� Vichy-rendszer l�tsz�lag felszabad�totta a vil�gi �llam �ltal h�tt�rbe szor�tott egyh�zi er�ket. A konfliktus m�gis kirobbant, mert a korm�ny hozz�l�tott a zsid�k jogainak korl�toz�s�hoz, begy�jt�s�kh�z, majd a deport�l�shoz.

L�on B�rard-on kereszt�l, aki a vichyi Franciaorsz�g vatik�ni nagyk�vete volt, 1941 �sz�n �ll�sfoglal�st k�rtek ezzel kapcsolatban a p�pai udvart�l, amely nem sz�lt el�t�l�leg, csup�n a megkeresztelkedett �s a vegyes h�zass�gban �l� zsid�k sorsa ir�nt mutatott n�mi aggodalmat. Sok h�v�nek �s a kl�rus egyes tagjainak lelkiismeret�t azonban ez nem nyugtatta meg, ez�rt kezdett�l seg�tett�k, b�jtatt�k az �ld�z�tteket.

1942 augusztus�nak v�g�t�l h�rom p�sp�k �s h�rom �rsek is tiltakozott nyilv�nosan a sz�sz�kr�l a zsid�k deport�l�sa ellen. Saliège, Toulouse �rseke a k�vetkez�ket �rta p�sztorlevel�ben, amelyet egyh�zmegy�je minden templom�ban felolvastak: „A zsid�k h�s-v�r f�rfiak �s n�k. A k�lf�ldiek h�s-v�r f�rfiak �s n�k. Nem lehet korl�tlanul szenved�st okozni nekik. �k is az emberi faj tagjai. Ugyan�gy testv�reink, mint b�rki m�s. Kereszt�ny ember err�l nem feledkezhet meg."

A francia protestantizmust a Francia Protest�ns Sz�vets�g fogta szervezeti form�ba. A hatsz�zezres k�z�ss�g maga is kisebbs�gben volt, �s t�rt�nelmi eml�kezet�k h�ven �rizte a 16-17. sz�zadi �ld�ztet�seik eml�k�t. A vichyi rezsim berendezked�se sor�n, ahogyan l�tt�k a zsid�kra �s a szabadk�m�vesekre vonatkoz� t�rv�nyeket, a francia protest�nsok �gy gondolt�k, hogy �k lesznek a harmadikok az „�j klerikalizmus" ellens�geinek list�j�n. Maguk is megosztottak voltak, hiszen a F�ggetlen Reform�tus Evang�liumi Egyh�z j�val nagyobb lojalit�st tan�s�tott a vichyi rezsimmel szemben, �s az antiszemita t�rv�nyeket is ink�bb t�mogatta, mint a protest�nsok f� csoportja. Voltak olyan lelk�szek is, akik igazol�st tal�ltak a zsid�k �ld�z�s�re. Ennek ellen�re a t�bbs�g ki�llt az �ld�z�ttek mellett.

Marc Boegner lelk�sznek a sorsk�z�ss�get �s a k�z�s bibliai �r�ks�get kihangs�lyoz� levelei ment�lisan is nagy t�mogat�st jelentettek az �ld�z�tteknek. 1942-ben a franciaorsz�gi f�rabbihoz c�mzett level�ben �gy �rt: „Egyh�zunk a m�ltban �ld�z�st szenvedett, ez�rt szenved�lyes egy�tt�rz�ssel k�vetj�k n�p�nek sors�t, l�tjuk, hogy hit�k gyakorl�s�t bizonyos helyeken akad�lyozz�k, �s sokuk �lete hirtelen a legrosszabbra fordult." A szavakat tettek is k�vett�k. Elmondhat�, hogy a protest�nsok - lelk�szek �s laikusok egyar�nt - �len j�rtak az �ld�z�tt zsid�k ment�s�ben. Ki kell emeln�nk Le Chambon-sur-Lignon falucsk�t, ahol a reform�tus lek�sz, Andr� Trocm� ir�ny�t�sa mellett a teljes lakoss�g r�szt vett a ment�sben. Kock�ztatva a n�met koncentr�ci�s t�borokba val� intern�l�st is.

Hollandi�ban a n�met megsz�ll�st k�vet�en a protest�ns felekezetek a lakoss�g t�lnyom� t�bbs�g�vel egy�tt az „�j semlegess�g" politik�j�t gyakorolt�k. Elhagyt�k az istentisztelet rendj�b�l a kir�lyn��rt val� k�ny�rg�st. A megsz�ll�kkal val� kapcsolatok szorosabbra f�z�se �s k�zpontos�t�sa �rdek�ben l�trej�tt egy sz�k k�r� egyh�zi v�grehajt� test�let (Convent van Kerken). N�h�ny h�nappal a megsz�ll�s ut�n, 1940 augusztus�ban azonban megalakult a f�leg reform�tusokb�l �ll� Luntereni K�r (Lunterse Kring), amelyben negyven lelk�sz h�rmas c�lt fogalmazott meg: t�j�koz�dni k�v�ntak a n�met Kirchenkampf ('egyh�zi harc') �ll�s�r�l, megt�rgyalt�k a hollandiai esem�nyek alakul�s�t, �s d�nt�ttek egy illeg�lis szervezet l�trehoz�s�r�l is. Ennek feladat�t a h�v�k min�l sz�lesebb k�r� t�j�koztat�s�ban l�tt�k. A n�metorsz�gi esem�nyekb�l levont�k a k�vetkeztet�st, hogy mi t�rt�nik az egyh�zakkal a n�cizmus uralma alatt. Kezdetben a n�metek nem t�madt�k az egyh�zakat, s�t kompromisszumokat is aj�nlottak, mert szerett�k volna megnyerni a lakoss�got a nemzetiszocializmusnak.

1941-1942-ben azonban fokoz�dott a nyom�sgyakorl�s: az egyh�zakt�l elv�rt�k, hogy gy�jt�st rendezzenek a Winterhilfe (t�li seg�ly, a n�met hadsereg sz�m�ra p�nz- �s term�szetbeni juttat�sok) r�sz�re. Az egyh�zi sajt�ban a n�ci befoly�st igyekeztek �rv�nyes�teni. A zsid� sz�rmaz�s� tanul�kat kitiltott�k a protest�ns iskol�kb�l. Cenz�r�zt�k az egyh�zi r�di�m�sorokat. Az istentiszteleteket �s az egyh�zi nyilatkozatokat fel�gyelet al� vont�k.

A hollandiai felekezetek el�tt a beh�dol�s vagy ellen�ll�s dilemm�ja �llt. A protest�nsok �s a katolikusok �sszefogtak, �s k�z�sen tiltakoztak Arthur von Seyss-Inquart hollandiai birodalmi megb�zottn�l az igazs�goss�g, az emberiess�g �s a lelkiismereti szabads�g megs�rt�se miatt. 1942 �prilis�ban pedig a hollandiai templomok t�bbs�g�ben a nemzetiszocializmust mint elvet �s rendszert el�t�l� tiltakoz�st olvastak fel. A k�vetkez� k�t �vben a n�met hat�s�gok t�megesen tart�ztattak le �s hurcoltak t�borokba lelk�szeket �s protest�ns di�kokat. �jabb k�vets�get k�ldtek a birodalmi megb��zotthoz, ez�ttal a zsid��ld�z�s, a fiatalok munkaszolg�latra val� beh�v�sa, a foglyok kiv�gz�se �s a t�meges letart�ztat�sok miatti tiltakoz�ssal.

Sajn�latos m�don a holland egyh�zak energi�j�t a saj�t v�delm�k k�t�tte le, kezdem�nyezni nem volt alkalmuk. 1944 november�ben pedig egy j�v�re mutat� �zenetet vittek el Seyss-Inquarthoz: a n�metek veres�g�nek biztos tudat�ban felh�vt�k figyelm�t az isteni igazs�gszolg�ltat�sra. Erre sz�ks�g is volt, hiszen a k�z�s tiltakoz�sok ellen�re a hollandia zsid�s�g t�lnyom� t�bbs�g�t siker�lt a n�ciknak a hal�lt�borokba deport�lniuk.

Bulg�ria a Harmadik Birodalom sz�vets�gesek�nt vett r�szt a Jugoszl�via �s G�r�gorsz�g elleni hadj�ratokban. A t�bb �vre visszamen� n�metbar�t politik�nak �s a szoros gazdas�gi kapcsolatoknak k�sz�nhet�en ter�leti gyarapod�sra is sor ker�lt. A III. Borisz kir�ly vezette orsz�g a zsid�k elleni t�rv�nykez�sben is k�vette a n�ci N�metorsz�got. Amikor azonban 1943 tavasz�n megindultak a deport�l�sok, az ortodox egyh�z metropolit�i az ezek elleni tiltakoz�s �l�re �lltak, s�t szervezt�k is azt. Sztef�n sz�fiai metropolita el�sz�r csak t�viratban k�rte a kir�lyt a deport�l�sok le�ll�t�s�ra. P�ld�j�t Cirill plovdivi metropolita is k�vette, aki t�virat�ban azt is kifejezte, hogy amennyiben v�ros�nak �sszegy�jt�tt zsid�it deport�lni kezdik, saj�t maga fog a zsid�kat a hal�lt�borokba sz�ll�t� vonat el� fek�dni.

A kir�ly elhalasztotta a parancs v�grehajt�s�t. Sztef�n metropolita utas�t�s�ra t�megesen adtak ki a zsid�k sz�m�ra mentess�get jelent� keresztleveleket. Emiatt Filov minisztereln�k „bajkever�nek" nevezte a metropolit�t, Sztef�n pedig Akh�b kir�ly szavaira eml�keztette �t, aki „Izrael megront�j�nak" nevezte Ill�s pr�f�t�t. A minisztereln�k szidalmait a metropolita dics�retnek vette mint annak biztos jel�t, hogy helyesen cselekedett. Minden esetben azonnal reag�lt a zsid�ellenes int�zked�sekre. M�g arra is hajland� volt, hogy egyh�z�nak legjelent�sebb �nnep�n a rendezv�nyekre tartva megszak�tsa �tj�t, hogy a kir�lyt felh�vja, �s tiltakozzon a megjelent rendelkez�sek ellen. Od�ig fajult a helyzet, hogy Filov minisztereln�k megfenyegette, hogy �llamellenes tev�kenys�g v�dj�val le fogj�k tart�ztatni. Sztef�n metropolita azonban nem h�tr�lt meg, �s a t�bbi ortodox egyh�zi vezet�t is r�vette a tiltakoz�sra. Ennek k�sz�nhet�en a kir�ly visszavonta a deport�l�si parancsot. Ezzel �tvenezer bolg�r zsid� menek�lt meg a deport�l�st�l.

Csehszlov�kia felboml�s�t k�vet�en 1939-ben l�trej�tt az els� szlov�k �llam, amelynek politikai ir�ny�t�s�ban a katolikus kl�rus rendk�v�li befoly�ssal rendelkezett. Az �llamf� Jozef Tiso lett, aki maga is katolikus pap volt. Az egyfel�l nemzetiszocialista, m�sfel�l a kereszt�nys�get hangoztat� �llamalakulatra maga a Vatik�n is gyanakv�ssal tekintett. Amikor 1941 szeptember�ben a szlov�k parlament elfogadta a 170 cikkelyb�l �ll� Zsid� K�dexet, nemcsak Eszterh�zy J�nos, hanem a katolikus �s a protest�ns egyh�zak is tiltakoztak ellene. Igaz, csup�n a kereszt�ny hitre t�rt zsid�kat igyekeztek megv�deni. Maglione Luigi vatik�ni nuncius is tiltakoz� feljegyz�st adott ki, el�t�lve, hogy egy �nmag�t katolikusnak nevez� �llam faji alap�, ily m�don a katolikus tanokkal ellent�tes t�rv�nyeket vezetett be. Ezek a tiltakoz�sok azonban nem akad�lyozt�k meg, hogy 1942 m�rcius�t�l okt�ber�ig hatvanezer embert deport�ljanak.

A szlov�k �llam minden deport�lt zsid��rt �tsz�z birodalmi m�rk�t fizetett. Tiso eln�k�t is inform�lt�k a deport�ltak sors�r�l. Egyh�zi vezet�k k�z�l is t�bben tiltakoztak a k�z�mb�ss�g ellen. Eperjes g�r�g katolikus p�sp�ke, Pavol Gojdi� lev�lben fordult a Vatik�nhoz, hogy az egyh�z �rdek�ben vegy�k r� Tis�t a lemond�sra. A vatik�ni k�vet egy tal�lkoz�n k�rte Tuka minisztereln�k�t, hogy enyh�tsenek a zsid�k sors�n. Tuka v�lasz�ban kijelentette, hogy h�v� katolikus, �s gy�ntat�j�val egyet�rt�sben cselekszik. 1943 m�rcius�ban a katolikus p�sp�ki kar p�sztorlevelet adott ki, amelyben el�t�lt�k a totalitarizmust �s az antiszemitizmust. A levelet azonban latinul olvast�k fel a templomokban, �s sok pap megv�ltoztatta a sz�veg�t is.

Burzio p�pai k�vet egy Tis�val folytatott szem�lyes tal�lkoz�j�t k�vet�en �gy nyilatkozott: „A legkisebb nyom�t sem fedeztem fel Tiso atya viselked�s�ben az �ld�z�ttek ir�nti r�szv�tnek �s meg�rt�snek." Noha Tis�t folyamatosan figyelmeztet�sek �rt�k a Vatik�n r�sz�r�l, m�gsem k�z�s�tett�k ki. John Morley a holokauszt idej�n folytatott vatik�ni diplom�ci�r�l �rt k�nyv�ben a k�vetkez�k�ppen �rt�kelte ezt: „A szentsz�ki diplomat�k be�rt�k a legsz�kebben vett katolikus �rdekek k�pviselet�vel, �s ezzel elszalasztott�k a lehet�s�g�t, hogy meggy�z�en bizony�ts�k az egyh�z erk�lcsi �s emberi nagys�g�t."

Magyarorsz�g tekintet�ben ki kell emeln�nk, hogy az 1919 �sz�t k�vet�en form�l�d� ellenforradalmi rendszer mindv�gig gyanakv�an tekintett az �gynevezett kisegyh�zak, vagy ahogyan akkor nevezt�k, szekt�k fel�. A baptist�k, adventist�k, nazar�nusok, p�nk�sdiek �s m�s szabadkereszt�ny csoportok �sszejeveteleit rend�ri ellen�rz�s al� vont�k, ha kellett, megzavart�k �s sz�toszlatt�k. A m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se el�tt m�r a honv�delmi t�rv�nyben rendelkeztek a k�telez� katonai szolg�latr�l.

A fegyvervisel�st elutas�t� nazar�nus �s m�s k�z�ss�gek h�veit ilyen ir�ny� �ld�z�sek �rt�k. Gyakran brut�lis ver�ssel �s k�nz�sokkal pr�b�lt�k meg r�venni a h�v� fiatalokat, hogy fegyvert fogjanak. Tett�k ezt annak ellen�re, hogy a fiatalok t�bbs�ge hajland�nak mutatkozott a fegyvertelen katonai szolg�latra. V�g�l a lelkiismereti okokb�l fegyvert nem visel�ket besorolt�k a munkaszolg�latos sz�zadokba, amelyekben mint rabokat dolgoztatt�k �ket a faji vagy politikai okokb�l �ld�z�ttekkel egy�tt. Sz�mosan estek �ldozatul k�z�l�k is a keretleg�nyek kegyetlens�geinek �s a frontszolg�lat vesz�lyeinek. A zsid�t�rv�nyekkel szemben a t�rt�nelmi egyh�zak k�pvisel�i tiltakoztak - els�sorban a megkeresztelkedett zsid�k �rdek�ben.

1941 nyar�n, amikor t�bb mint h�szezer, hontalannak min�s�tett zsid�t deport�ltak Ukrajn�ba, a Szoci�lis N�v�rek rendj�nek vezet�je, Slachta Margit tiltakozott a hat�s�gokn�l az el�deport�l�sokkal szemben. „Tiltakozunk az ellen, hogy hivatalosan szentes�tett t�meges atrocit�sok t�rt�njenek orsz�gunk ter�let�n. Erre k�sztet embers�g�nk, kereszt�ny hit�nk �s magyars�gunk..." - mondta. 1944 m�rcius�t k�vet�en a magyar hat�s�gok a n�ci szak�rt�k tan�csai alapj�n �tadt�k a magyar zsid�s�got a „v�gs� megold�snak", azaz a t�meges megb�lyegz�snek, gett�s�t�snak �s deport�l�snak. Az egyh�zi vezet�k mintha tan�cstalanok �s zavartak lettek volna ebben a kereszt�ny hitet �s lelkiismeretet is �rint� k�rd�sben. Az evang�likus �s reform�tus egyh�zi vezet�k tervezt�k, hogy a t�rt�nelmi egyh�zak k�z�sen tiltakozzanak a deport�l�sok ellen.

Ez a terv azonban megbukott Ser�di Jusztini�n esztergomi �rsek v�lem�nye miatt, aki a megkeresztelkedett zsid�k �rdekeinek v�delm�re hivatkozva utas�totta el a k�z�s tiltakoz�s megjelentet�s�t. K�zben a megkeresztelkedett zsid�kat ugyan�gy deport�lt�k, mint a legortodoxabbakat. A k�z�s fell�p�s elmarad�sa ellen�re sz�mos h�v� tudta, hogy mit kell tennie. Ha kellett, a hat�s�gok �s a hivatalos egyh�zi vonal ellen�ben is hallgattak a lelkiismeret parancs�ra. �li�s J�zsef reform�tus lelk�sz a sv�d konzul�tussal �s a V�r�skereszttel egy�ttm�k�dve l�trehozta a J� P�sztor Misszi�t, amelynek keret�ben mintegy k�tezer gyermek �s anya nyert mened�ket 1944 nyar�t k�vet�en. Sztehlo G�bor evang�likus lelk�sz a sv�jciakkal �s a cionist�kkal kooper�lva szint�n a gyermekek ment�s�nek szentelte energi�it. Salkah�zi S�ra, a katolikus Szoci�lis N�v�rek t�rsas�g�nak tagja a Bokr�ta utcai n�otthonban b�jtatott �ld�z�tteket. Egy razzia sor�n azonban elhurcolt�k v�denceit, akiket � �s �t t�rsa �nk�nt k�vetett. Mindannyiukat a jeges Dun�ba l�tt�k a nyilasok.

A n�cik folyamatosan igyekeztek a saj�t c�ljaiknak megfelel�en befoly�solni az �ltaluk megsz�llt vagy vel�k sz�vets�gben l�v� eur�pai orsz�gokban m�k�d� egyh�zakat. Beh�dol�sra vagy a terveik megval�sul�s�nak passz�v elt�r�s�re k�v�nt�k r�venni a kereszt�ny k�z�ss�geket. Az ellen�ll�kkal lesz�moltak, a kollabor�l�kat elismert�k. Az �jpog�ny Eur�pa fel�p�t�s�nek els� l�pcs�je a zsid�s�g tot�lis kiirt�sa lett volna. Ebben a hagyom�nyos kereszt�ny antijudaizmusnak t�bb �vsz�zad alatt az eur�pai lelkekbe be�gett k�dj�ra is �p�tettek. Ezt k�vette volna a kereszt�ny hit lev�lt�sa a nemzetiszocializmusra. Voltak azonban olyan orsz�gok, ahol az egyh�zi vezet�k �s a h�vek t�bbs�g�kben felismert�k, hogy a zsid�k elpuszt�t�sa csup�n bevezeti a kereszt�ny hit minden �rt�k�nek felsz�mol�s�t, �s ez�rt seg�ts�get ny�jtottak az �ld�z�tteknek.

Helen Fein szociol�gus az Accounting for Genocide (Sz�mad�s a n�pirt�sr�l) c�m� k�nyv�ben a k�vetkez� megd�bbent� kijelent�st teszi: „Ak�r a n�metek �ltal megsz�llt, ak�r a vel�k sz�vets�ges �llamokat tekintj�k, minden�tt, ahol a domin�ns egyh�z vezet�i ny�ltan fell�ptek a deport�l�sok ellen m�g a transzportok megindul�sa el�tt vagy r�gt�n azt k�vet�en, a zsid�k t�bbs�ge megmenek�lt a deport�l�sokt�l." A sz�vets�gesek katonai gy�zelme mellett a kereszt�ny hitb�l fakad� n�ci�elleness�g �s cselekedetek is kellettek ahhoz, hogy a n�ci �jpog�ny Eur�pa ne j�hessen l�tre. (Folytatjuk.)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.