Megsemmis�t�sre �t�lve

Kereszt�ny�ld�z�sek t�rt�nete (32. r�sz)

A Lenin vezette 1917. novemberi bolsevik forradalom gy�zelme ut�n dr�mai fordulat j�tsz�dott le a hatalmas orosz birodalom egyh�zpolitik�j�ban. Az �llamhatalom, amely addig a legf�bb t�masza �s b�kez� t�mogat�ja volt az ortodox �llamegyh�znak, hirtelen a legf�bb ellens�g�v� v�lt. A bolsevik rendszer nemcsak k�m�letlen�l kifosztotta, kirabolta az egyh�zakat, hanem megk�s�relte a teljes fizikai felsz�mol�sukat is. Az ekkor kiform�l�d� szovjet egyh�zpolitika szolg�lt mint�ul 1945 ut�n Kelet-Eur�pa szovjet uralom al� ker�lt orsz�gaiban, �gy Magyarorsz�gon is, az ellentmond�st nem t�r�en bevezetett kommunista egyh�zpolitika sz�m�ra.

A c�ri Oroszorsz�g 1917 el�tt a megcsontosodott v�ltozatlans�g �s a sokf�le elnyomatotts�g birodalma volt. II. Mikl�s c�r �s t�mogat�i a legmerevebben ragaszkodtak a despotizmus rendszer�hez, amelyben az �llam kirekesztette alattval�it a politikai jogokb�l, a sz�l�sszabads�gb�l, sajt�szabads�gb�l, vall�sszabads�gb�l, �s nem m�k�dhetett parlament. S�lyos gazdas�gi elnyom�s volt az oszt�lyr�sze a munk�soknak �s parasztoknak, etnikai elnyom�s nehezedett a soknemzetis�g� orsz�g nem orosz ajk� n�peire �s vall�si �ld�ztet�seket kellett elszenvedni�k a nem pravoszl�v egyh�zi k�z�ss�geknek.

A c�rizmus legf�bb t�mogat�ja az ortodox (pravoszl�v) egyh�z volt, amely szint�n a merev v�ltoztathatatlans�g mellett k�telezte el mag�t. Az egyh�z a legteljesebb m�rt�kben �sszefon�dott az �llammal, s�t annak szolgai m�don al� is rendel�d�tt. Ezt els�sorban a Nagy P�ter c�r �ltal m�g 1721-ben l�trehozott legfels�bb egyh�zir�ny�t�si szerv, a Szent Szin�dus biztos�totta, melynek vezet�j�t a mindenkori uralkod� nevezte ki. Jellemz�, hogy a bolsevik forradalom el�tt negyed sz�zadon �t a Szent Szin�dus �l�n ugyanaz a sz�ls�s�ges konzervativizmus�r�l elh�res�lt Pobedonoszcev �llt, aki a c�r egyik f� tan�csad�jak�nt a politik�ban is a v�ltozatlans�g legf�bb �re volt.

1917-re az ortodox egyh�zt�l hatalmas t�megek fordultak el Oroszorsz�g-szerte, aminek sz�mos oka volt. Az egyre n�vekv� sz�m� ipari munk�ss�g k�r�ben egyre nagyobb m�rt�kben terjedt a vall�sellenes marxista ideol�gia. Az er�s�d� orosz polg�rs�g jelent�s r�tegeire az ortodox egyh�z minden politikai v�ltoz�st mereven elutas�t� magatart�sa hatott tasz�t�lag. A birodalom t�bbmilli�s zsid� lakoss�g�t is maga ellen ford�totta a hivatalos egyh�z, mivel er�sen �thatotta a zsid�gy�l�let, �s szorosan �sszefon�dott az antiszemitizmust tettekre v�lt� sz�ls�jobboldali szervezetekkel. A birodalom nyugati �s d�li, zsid�k lakta r�szein rendszeresen pogromokra indul� sz�ls�jobboldali Fekete Sz�zak rohamcsapatai �l�n gyakran ortodox papok vonultak, templomi z�szl�kkal �s ortodox �nekeket zengve. Sokakat az ortodox paps�g k�r�ben elharap�dzott erk�lcsi romlotts�ga idegen�tett el.

Milli�kat ford�tott szembe a hivatalos egyh�zzal annak felismer�se, hogy a pravoszl�via �ltal k�pviselt ritu�lis kereszt�nys�g m�lys�gesen szemben �ll az alapvet� bibliai igazs�gokkal. A csaknem120 milli�s ortodox n�pess�ggel szemben 10 milli� k�r�lire becs�lt�k az �gynevezett szekt�k tagjainak l�tsz�m�t. K�z�tt�k jelent�s ar�nyban voltak azoknak a kereszt�ny ir�nyzatoknak a h�vei, mint p�ld�ul a baptist�k, akik kifejezetten bibliai hitgyakorlatuk miatt r�szes�ltek megb�lyegz�sben az �llamegyh�z r�sz�r�l. Volt olyan kiv�l� gondolkod�, mint p�ld�ul a vil�gh�r� reg�nyeket �r� Lev Tolsztoj, aki szint�n ny�ltan szak�tott az ortodox egyh�zzal, amely azt�n ki is k�z�s�tette �t.

Mag�n az ortodox egyh�zon bel�l is nagy volt az el�gedetlens�g, els�sorban az als�paps�g k�r�ben. Ez a r�teg volt a forradalmi mozgalmak, a narodnyikok �s szoci�ldemokrat�k egyik fontos b�zisa. Innen �rkezett a bolsevik mozgalomba p�ld�ul az a tanulm�nyait f�lbehagy� gr�z papn�vend�k is, Joszif Dzsugasvili, aki Szt�lin n�ven v�lt majd a Szovjetuni� rettegett dikt�tor�v�.

A c�ri rendszert 1917 tavasz�n felv�lt� polg�ri demokratikus korm�ny az �v nyar�n rendeletet bocs�tott ki a lelkiismereti szabads�gr�l. Megsz�ntett�k az ortodoxia �llamvall�sjelleg�t, �s kimondt�k minden vall�sfelekezet egyenl�s�g�t. Mindenki sz�m�ra biztos�tott�k a szabad vall�sgyakorlatot.

Az �llam �s egyh�z sz�tv�laszt�s�nak megfelel�en lehet�v� tett�k, hogy az ortodox egyh�z vissza�ll�tsa a patriarch�tus rendszer�t, azaz az orosz egyh�zat ism�t a zsinat �ltal megv�lasztott p�tri�rka ir�ny�tsa.

Vall�sszabads�g bolsevik m�dra

A bolsevik forradalom napjaiban 1917. november 18-�n megtartott p�tri�rkav�laszt�son a zsinat �ltal megnevezett jel�ltek k�z�l egy vak szerzetes h�zta ki Oroszorsz�g �j f�papj�nak nev�t. A p�tri�rkai tiszts�get az akkor m�g kev�ss� ismert, �tvenk�t �ves Vaszil�j Bellavin nyerte el, egyh�zi nev�n Tyihon, aki az �v nyar�n lett moszkvai metropolita.

Az �j egyh�zi vezet�s el�sz�r tekint�lyi alapon igyekezett kialak�tani kapcsolat�t a bolsevikokkal. Az er�viszonyok teljes f�lreismer�s�t mutatta, hogy Tyihon a hatalom�tv�tel�k el�tti napokban b�nb�nati im�ra sz�l�totta fel a bolsevikokat, akik azonban a legcsek�lyebb jel�t sem mutatt�k annak, hogy megb�nt�k volna addigi er�szakos, gyilkos tetteiket.

S�t ezt k�vet�en szabadult csak el igaz�n a f�ktelen terror �s er�szak. M�r a bolsevik hatalom�tv�telt k�vet� �r�kban a c�rok h�res rezidenci�j�ul szolg�l� C�rszkoje Szel� templom�ban a v�r�skaton�k agyonl�tt�k a helyi papot.

A francia jakobinus diktat�ra mint�j�ra 1917. november 22-�n fel�ll�tott�k a forradalmi t�rv�nysz�keket, amelyek fontos szerepet j�tszottak az egyh�zak elleni k�zdelemben. E test�leteknek - az el��r�sok szerint - alapvet�en a b�r�k „forradalmi lelkiismeret�nek parancsa" alapj�n kellett elj�rnia, �s csak m�sodlagos jelent�s�ge volt a t�rv�nyek sz�veg�nek.

A bolsevik korm�ny december 4-�n kimondta az egyh�zi f�ldbirtokok �llamos�t�s�t, amivel m�k�d�s�k egyik legf�bb anyagi alapj�t�l fosztott�k meg az egyh�zakat. Az ortodox egyh�z p�ld�ul elvesztette t�bb milli� hold f�ldj�t, t�bb mint ezer kolostor�t, 77 ezer templom�t �s egy�b imahely�t.

A k�vetkez� csap�st az egyh�zi oktat�sra m�rt�k. 1917 de�cember�ben minden egyh�zi iskol�t �llami fel�gyelet al� helyeztek. Az ortodoxia, amelynek 37528 elemi iskol�j�ban a forradalom �v�ben mintegy 2 milli� gyereket tan�tottak, ezzel elvesz�tette teljes oktat�si h�l�zat�t. �llamos�tott�k a 4 teol�giai f�iskol�jukat, az 57 szemin�riumukat �s a 185 k�z�piskol�jukat is. 1918 janu�rj�ban az eg�sz orsz�g valamennyi hitoktat�j�t elbocs�tott�k �ll�s�b�l, majd febru�r 18-�n a hitoktat�snak minden form�j�t, m�g a fakultat�vat is betiltott�k az iskol�kban. Megkezd�d�tt az �lesen kereszt�nyellenes oktat�s. A tanrendbe minden�tt beiktatt�k a k�telez� ateizmus��r�kat.

Megindult a kifejezetten vall�si c�lokat szolg�l� egyh�zi �p�letek �llami tulajdonba v�tele. A bolsevik korm�ny Moszkv�ba k�lt�z�se ut�n 1918 elej�n biztons�gi okokra hivatkozva bez�rt�k a Kremlben m�k�d� templomokat �s kolostorokat, hatalmas vagyonuk a bolsevik �llam tulajdona lett. Amikor a n�gy oroszorsz�gi f�kolostor (lavra) egyik�nek, a p�terv�rinak az �llamos�t�sa sor�n az egyik pap a kolostor kapuj�ban megpr�b�lta feltart�ztatni a Cseka n�ven  szervez�d�tt h�rhedt szovjet titkosrend�rs�g fegyvereseit, azok egyszer�en meg�lt�k. Orsz�gszerte b�ntetlen�l folyt a szerzetesek, papok, f�papok gyilkol�sa. A kijevi metropolit�t kolostor�nak fal�hoz �ll�tva l�tt�k agyon v�r�skaton�k. A novgorodi vik�riust szuronnyal d�ft�k le. A kor�bban zsid�ellenes pogromokra usz�t� tobolszki p�sp�k�t v�zbe fojtott�k. Az egyh�zi vezet�k kiv�gz�s�t t�bbnyire felt�n� kegyetlens�ggel hajtott�k v�gre, nem riadva vissza a csonk�t�sokt�l sem.

„T�rjetek magatokhoz, �r�ltek!"

Tyihon a bolsevik korm�nyzat els� h�rom h�napj�nak s�lyos terrorint�zked�seire reag�lva 1918 janu�rj�ban egy kem�ny hang� nyilatkozatot bocs�tott ki a hatalom birtokosai sz�m�ra: „T�rjetek magatokhoz, �r�ltek! Hagyjatok fel a v�res lesz�mol�sokkal, hiszen amit tesztek nemcsak kegyetlen, hanem igaz�n s�t�ni tett is, amely�rt a gyehenna t�z�ben �gtek majd az elj�vend� m�svil�gi �letben. Az ut�dok pedig sz�rny� �tokkal s�jtatnak az evil�gi, f�ldi �letben." Az �l�sez� orsz�gos ortodox zsinat teljes t�mogat�s�r�l biztos�totta Tyihon dr�mai felh�v�s�t, �s felsz�l�totta a h�v�ket, hogy emelj�k fel szavukat az orsz�gszerte el�radt terror �s er�szak ellen.

A bolsevik vezet�st nem hatott�k meg a p�tri�rka �s a zsinat szavai. 1918. febru�r 5-�n kibocs�tott�k A lelkiismereti szabads�gr�l c�m� dekr�tumot. A rendelet sz�veg�b�l mindenki megtudhatta, hogy ez az alapvet� emberi szabads�gjog mit is jelent bolsevik �rtelmez�sben. A dekr�tum ism�telten r�gz�tette, hogy az ortodox int�zm�nyrendszer teljes vagyona az �llam tulajdon�ba ment �t. �llami tulajdonn� nyilv�n�tott�k az ingatlanok teljes felszerel�s�t is. A rendelet kimondta az �llam �s az egyh�z teljes sz�tv�laszt�s�t, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy miut�n az egyh�z m�r sem ingatlanokkal, sem ing�s�gokkal nem rendelkezett, az �llam megsz�ntette mindenf�le anyagi t�mogat�s�t, bele�rtve a papok fizet�s�t is. �gy, minden sz�ks�ges anyagi felt�telt�l megfosztva biztos�totta a rendelet valamennyi h�v� sz�m�ra a szabad vall�sgyakorlatot.

A hat�s�gok orsz�gszerte nagy er�kkel l�ttak hozz� a templomok �s kolostorok bez�r�s�hoz, valamint az �llam tulajdon�nak nyilv�n�tott nemesf�m templomi t�rgyak lefoglal�s�hoz �s elsz�ll�t�s�hoz.

Mivel Szovjet-Oroszorsz�got el�rasztott�k a rendszerellenes megmozdul�sok, �s 1918 tavasz�n kirobbant a polg�rh�bor�, a bolsevik korm�ny, a N�pbiztosok Tan�csa 1918. szeptember 5-�n hivatalosan is bejelentette a v�r�s terror bevezet�s�t. Ez a korl�tlan megtorl�sok rendszer�nek �letbe l�ptet�s�t jelentette. Az �v v�g�ig a Cseka hivatalos adatai szerint ellenforradalmi tev�kenys�g v�dj�val 827 ortodox papot v�geztek ki.

 

Tyihon p�tri�rka a bolsevik hatalom�tv�tel els� �vfordul�ja alkalm�b�l �jabb p�sztorlev�lben emelte fel szav�t az �j rendszer ellen. Mint �rta: „A Krisztus ir�nti szeretetet ny�ltan felv�ltott�tok a gy�l�lettel, s a b�ke helyett mesters�gesen felsz�tott�tok az oszt�lyellent�teket... Senki sem �rzi mag�t biztons�gban... Mindenki a razzi�k, a rabl�sok, a kilakoltat�sok, a letart�ztat�s, az agyonl�vet�s sz�ntelen r�m�let�ben �l. Sz�z�val vad�sznak v�dtelen emberekre, hossz� h�napokon �t b�rt�nben rohasztj�k, nyomoz�s �s b�r�s�gi t�rgyal�s n�lk�l hal�llal b�ntetik �ket... Szabads�got �g�rtetek, de az ember polg�ri �s lelkiismereti szabads�gjogainak valamennyi megnyilv�nul�s�t k�ny�rtelen�l let�ritek... Hol a sajt�- �s sz�l�s�szabads�g? Hol a templomi igehirdet�s szabads�ga?... �nnepelj�tek meg hatalomra ker�l�setek �vfordul�j�t a letart�ztatottak szabadon bocs�t�s�val, azzal, hogy befejezitek a v�ront�st, az er�szakot, a kisemmiz�st, a hit zaklat�s�t."

 

A Tyihon �ltal felsorolt s�lyos jogs�rt�sek felsz�mol�s�t azonban egy�ltal�n nem lehetett v�rni, hiszen azok �ppen a rendszer l�nyeg�b�l fakadtak. A bolsevik egyh�zpolitika meghat�roz� jelent�s�g� ir�ny�t�i valamennyien a k�ny�rtelen terror �s az egyh�zakkal val� teljes lesz�mol�s h�vei voltak.

Lenin, a forradalom els� sz�m� vezet�je �tvette Marx tan�t�s�t arr�l, hogy „a vall�s a n�p �piuma", amelyt�l meg kell szabad�tani az embereket. Ezt hirdette m�r 1905-ben megjelent Szocializmus �s vall�s c�m� �r�s�ban, majd hozz�tette: „A vall�s a szellemi elnyom�s egyik fajt�ja... A mai �ntudatos munk�s megvet�ssel tasz�tja el mag�t�l a vall�sos el��t�leteket, a papoknak �s a burzso� �lszenteknek engedi �t a mennyorsz�got, �s itt a f�ld�n igyekszik jobb �letet kiv�vni... A mai proletari�tus a szocializmus mell� �ll, amely a tudom�ny seg�ts�g�vel harcol a vall�sos k�d ellen, �s megszabad�tja a munk�sokat a f�ld�nt�li �letbe vetett hitt�l... Mi azt k�vetelj�k, hogy a vall�s legyen mag�n�gy az �llam szempontj�b�l, de semmik�ppen sem tekinthetj�k a vall�st mag�n�gynek p�rtunk szempontj�b�l." Lenin a hatalom megragad�sa ut�n a paps�ggal szembeni k�m�letlen fell�p�st t�mogatta. 1920-ban p�ld�ul nagyszer� tervnek nevezte azt az elgondol�st, hogy a polg�rh�bor� sor�n a v�r�skaton�k akasszanak fel az el�renyomul�suk sor�n �tjukba ker�l� minden papot, kul�kot �s f�ldesurat, �s minden meg�lt szem�ly�rt kapjanak meghat�rozott v�rd�jat. Ugyanakkor azt is javasolta, hogy ezeknek az �rtatlan �ldozatoknak a meggyilkol�s�t fogj�k r� a helyi „z�ldekre", azaz a bolsevikellenes partiz�nokra.

Trockij, aki a forradalom m�sodik ember�nek sz�m�tott, ny�ltan hirdette a megf�leml�t�s �s a terror sz�ks�gess�g�t. A kommunizmus �s a terror c�m�, 1920-ban kiadott bross�r�j�ban kifejtette: „A megf�leml�t�s a k�l- �s belpolitika egyar�nt �ri�si erej� fegyvere. A h�bor� �s a forradalom egyar�nt megf�leml�t�sen alapul. Egy gy�ztes h�bor� a legy�z�tt hadseregnek rendszerint csup�n eleny�sz� r�sz�t puszt�tja el, a t�bbs�get megf�leml�ti, akarat�t megt�ri. �gy m�k�dik a forradalom is: egyeseket elpuszt�t, ezreket megf�leml�t." Elveit k�ny�rtelen szigorral v�ltotta tettekre. Az �ldozatok sz�ma viszont sokszorosan meghaladta a bross�r�ban el�ir�nyzottakat. Mint a szovjet V�r�s Hadsereg megszervez�je �s a v�r�s terror egyik f� ir�ny�t�ja, h�rhedt p�nc�lvonat�r�l sz�zsz�mra k�ldte a javaslatokat, utas�t�sokat �s parancsokat arra vonatkoz�an, hogy mik�nt sz�moljanak le a r�gi rend f� tart�oszlop�nak tekintett egyh�zi r�teg k�pvisel�ivel.

Hasonl� radikalizmust k�pviselt m�r ekkor is az egyre nagyobb hatalmat szerz� Szt�lin �s a bolsevik vezet�k t�bbs�ge.

A megf�leml�t�s, gyilkos terror �s anyagi kifoszt�s mellett 1918-t�l �tfog� ideol�giai h�bor�t is ind�tottak az egyh�zak ellen. A lelkiismereti szabads�gr�l kiadott 1918. febru�r 5-ei dekr�tum politikai szempontb�l rendk�v�l negat�van b�lyegzett meg minden vall�st, melyeket „az elnyom� oszt�lyok dolgoz� oszt�lyok feletti uralma eszk�z�nek" min�s�tett. A Lenin akt�v k�zrem�k�d�s�vel k�sz�lt hat�rozat c�lk�nt jel�lte meg az egyh�zi hierarchia �s a papi r�teg felsz�mol�s�t. A bolsevik p�rt 1918 tavasz�n tartott VIII. kongresszus�n meghirdett�k az egyh�z teljes elhal�s�nak programj�t, amelyet minden eszk�zzel igyekeztek el�seg�teni.

1920-ra azonban egy�rtelm�v� v�lt, hogy az egyh�zak felsz�mol�sa t�volr�l sem halad olyan m�rt�kben, mint amit a bolsevikok el�ir�nyoztak, f�k�nt a vall�sos lakoss�g jelent�s ellen�ll�sa miatt.

�h�ns�gek �s kincsek

�ppen ekkor, 1921-ben embereml�kezet �ta nem tapasztalt m�rt�k� �h�ns�g t�rt ki Szovjet-Oroszorsz�g hatalmas ter�letein. Korabeli adatok harminch�t milli�ra becs�lt�k az �hez�k sz�m�t. K�z�l�k 1922 tavasz�ra m�r t�bb milli�an haltak �hen. A csap�s egyik oka az orsz�g nagy r�sz�t s�jt� hatalmas asz�ly volt. A m�sik f� ok azonban a bolsevikok katasztrof�lis hat�s� agr�rpolitik�ja, az �ltaluk bevezetett hadikommunizmus rendszere volt, amely m�g megfelel� id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt is lehetetlenn� tette az orsz�g �lelmiszer-ell�t�s�t. A bolsevik propaganda egy ideig igyekezett elhallgatni az �h�ns�g t�ny�t, amely sz�mukra �ri�si belpolitikai kudarcot jelentett. V�g�l maga Lenin k�nyszer�lt arra, hogy 1921. j�lius 12-�n egy dr�mai felh�v�sban sz�l�tsa fel adakoz�sra az orsz�g lak�it az �hez�k megseg�t�s�re. A bolsevikok fogcsikorgatva k�nytelenek voltak ahhoz is hozz�j�rulni, hogy egy orsz�gos t�rsadalmi bizotts�g alakuljon POMGOL n�ven a seg�lygy�jt�s megszervez�s�re. Ennek tagjait a seg�lyakci�k lebonyol�t�s�ban nagy tapasztalattal �s fontos nemzetk�zi kapcsolatokkal rendelkez� orvosok, agr�rszakemberek, baptista �s tolsztoj�nus aktivist�k �s m�s tekint�lyes polg�ri szem�lyis�gek alkott�k. A szervezet hamarosan jelent�s eredm�nyeket tudott felmutatni. Ugyanakkor az ortodox egyh�z is bekapcsol�dott az adom�nygy�jt�sbe, s�t Tyihon p�tri�rka hivatalos hozz�j�rul�s�t adta ahhoz, hogy minden ortodox templomb�l - melyeket �ltal�ban rendk�v�l f�ny�z� pomp�val d�sz�tettek - begy�jtsenek minden olyan nemesf�m �s egy�b �rt�kt�rgyat, amelyek nem voltak kifejezetten a liturgikus szertart�sok kell�kei. Ez a felaj�nl�s szinte felbecs�lhetetlen �rt�k� adom�ny �sszegy�jt�s�t jelenthette volna az �hez�k sz�m�ra.

 

A bolsevik vezet�s szemei el�tt egy �ri�si politikai veres�g fenyeget� k�rvonalai kezdtek kibontakozni. Vil�gosan l�tt�k, hogy az adott helyzetben az emberek jelent�s r�sze a bolsevikokat tekinti milli�k �h�ns�gbe tasz�t�j�nak, mik�zben az ortodox egyh�z az �hez� lakoss�g megment�jek�nt jelenhet meg, hatalmas erk�lcsi t�k�t �s n�pszer�s�get szerezve a mag�nak.

 

Ebben a veszedelmes helyzetben a bolsevik vezet�k, els�sor�ban Trockij, illetve Lenin ir�ny�t�s�val egy nagyszab�s� tervet dolgoztak ki arra, hogy az �h�ns�get �s az egyh�zi kincsek begy�jt�s�t hogyan tudj�k saj�t politikai c�ljaik �rdek�ben felhaszn�lni, t�bbek k�z�tt az egyh�zak anyagi t�nkret�tel�re �s erk�lcsi lej�rat�s�ra, valamint vezet�ik letart�ztat�s�ra, s�t kiv�gz�s�re.

1922 tavasz�n ind�tott�k meg az akci�t. Rendeletet bocs�tottak ki, amely az �llami hat�s�gok feladat�v� tette valamennyi egyh�zi �rt�kt�rgy halad�ktalan begy�jt�s�t. Ebbe hangs�lyosan bele�rtett�k a liturgi�ban haszn�lt t�rgyakat is. J�l tudt�k ugyanis, hogy ezek �tad�s�hoz az ortodox paps�g nem fog hozz�j�rulni, hiszen egyh�zi el��r�sok miatt ezt nem is tehette. A propagand�ban azonban ez kiv�l� lehet�s�get ny�jtott sz�mukra ahhoz, hogy a paps�got �gy �ll�ts�k be, mint akiknek fontosabbak a vall�si cerem�ni�khoz sz�ks�ges nemesf�m t�rgyak, mint az �hhal�l sz�l�n �ll� emberek megment�se. Ugyanakkor az �h�ns�get vissza nem t�r� alkalomnak tekintett�k a hatalmas egyh�zi kincs�llom�ny begy�jt�s�hez, amelyre m�s k�r�lm�nyek k�z�tt kev�s lehet�s�get l�ttak. Mik�nt Lenin megfogalmazta a p�rt cs�csvezet�inek �rt level�ben: „Most �s csakis most, amikor az �hez� telep�l�seken embereket esznek, �s az utakon sz�z- �s ezersz�mra hevernek a halottak, most tudjuk v�grehajtani, �s ez�rt v�gre is kell hajtanunk az egyh�zi kincsek elv�tel�t. Megveszekedett, k�rlelhetetlen energi�val, b�rmilyen ellen�ll�s lever�s�t�l sem riadva vissza."

A v�rt ellen�ll�s nem is maradt el. A politikai rend�rs�g jelent�sei szerint orsz�gszerte �ltal�nos volt az ellen�ll�s a templomok kirabl�s�val szemben nemcsak a kl�rus, hanem a h�v�k t�megei r�sz�r�l is. A begy�jt�s els� h�rom h�napj�ban 1414 v�res �sszet�z�st regisztr�ltak. Ezeket az akci�kat a hat�s�gok minden�tt a paps�g �s a lakoss�g megt�r�s�re, megf�leml�t�s�re igyekeztek felhaszn�lni.

Megjegyzend�, hogy a v�res er�szakkal begy�jt�tt egyh�zi kincseket nem az �hez�k megseg�t�s�re haszn�lt�k fel. T�ny ugyanis, hogy a bolsevik korm�ny egy�ltal�n nem v�s�rolt l�nyegesen t�bb �lelmiszert k�lf�ldr�l, mint m�s �vekben. A k�lf�ld�n �rt�kes�tett egyh�zi m�kincsekb�l befolyt hatalmas �sszegeket els�sorban a bolsevik p�rtappar�tus �s a politikai rend�rs�g kiad�saira, valamint az eur�pai orsz�gok kommunista mozgalmainak anyagi t�mogat�s�ra ford�tott�k.

Kirakatperek

A k�zv�lem�ny alapos megdolgoz�s�t, az egyh�zak megroppant�s�t szolg�lt�k a templomi kincsek begy�jt�s�hez kapcsol�d� nagy egyh�zi kirakatperek. A koncepci�s elj�r�sok sorozat�nak megrendez�s�re Lenin 1922 m�rcius�ban adott r�szletes szervez�si utas�t�st egy szupertitkosan kezelt level�ben, amelyr�l jellemz� m�don m�g c�mzettjei, a p�rt cs�csvezet�s�nek tagjai sem k�sz�thettek m�solatot vagy feljegyz�st. E lev�l �vtizedeken �t ismeretlen maradt. �gy tarthatta mag�t sok�ig az a n�zet, hogy a koncepci�s perek csak Szt�lin diktat�r�j�ban kezd�dtek. Pedig t�ny, hogy a t�rv�nytelen pereket Lenin tette a szovjet politikai gyakorlat tudatosan alkalmazott, szerves r�sz�v�.

A nevezetes utas�t�s kiad�s�ra a Moszkv�t�l �szakra fekv� textilipari k�zpontban, Suj�ban lezajlott v�res incidens alkalm�b�l ker�lt sor. E v�rosban a templomi �rt�kt�rgyak elkobz�s�ra egy g�ppusk�kkal felszerelt katonai egys�get vez�nyeltek ki. A h�vek megk�s�relt�k feltart�ztatni �ket, �s az �sszecsap�s sor�n n�gy fegyvertelen civil meghalt, t�z megsebes�lt. A katonai egys�g azonban nem folytatta az akci�t, a templom kifoszt�s�t, hanem visszavonult, �s tov�bbi parancs�rt folyamodott feletteseihez.

Az �gy v�g�l a legfels� politikai vezet�s el� ker�lt. Lenin a k�vetkez�ket rendelte el: „K�ldj�k el Suj�ba az �sszoroszorsz�gi K�zponti V�grehajt� Bizotts�g egyik legenergikusabb, leg�intelligensebb �s legr�termettebb tagj�t... aki adja �t a Politikai Bizotts�g egyik tagj�nak sz�beli utas�t�sait. Ezek az utas�t�sok tartalmazz�k, hogy Suj�ban le kell tart�ztatni a helyi paps�g, a helyi k�z�poszt�ly �s burzso�zia lehet� legt�bb k�pvisel�j�t - legal�bb harminc-negyven szem�lyt - ha felmer�l a gyan�, hogy k�zvetve vagy k�zvetlen�l r�szt vettek az er�szakos ellen�ll�sban... Mihelyt ez megt�rt�nt, ember�nk t�rjen vissza Moszkv�ba, �s tegyen jelent�st... E jelent�s alapj�n a Politikai Bizotts�g adjon r�szletes utas�t�st az igazs�g�gyi hat�s�goknak - ugyancsak sz�ban -, hogy az �hez�k megseg�t�s�t ellenz� sujai l�zad�k b�r�s�gi t�rgyal�s�t a lehet� leggyorsabban folytass�k le, �s nagyon sokat v�gezzenek ki k�z�l�k... Lehet�s�g szerint nemcsak ebben a v�rosban, hanem Moszkv�ban �s sok m�s egyh�zi k�zpontban is... Ann�l jobb, min�l t�bb reakci�s burzso�t �s reakci�s papot siker�l az �gy kapcs�n kiv�gezn�nk."

A mint�ul be�ll�tott sujai per koncepci�s jelleg�t vil�gosan mutatja, hogy Lenin �gy adta meg a letart�ztatand� �s kiv�gzend� szem�lyek sz�m�t, hogy az �gyet m�g ki sem vizsg�lt�k. Jellemz� m�don arra is hangs�lyt fektetett, hogy a perrel kapcsolatos l�nyegi utas�t�sok mindig sz�ban hangozzanak el, hogy az elj�r�s t�rv�nytelens�g�nek ne maradhasson bizony�t�ka.

A p�rt els� sz�m� vezet�j�nek instrukci�i alapj�n 1922 folyam�n sz�mos egyh�zi koncepci�s perre ker�lt sor. K�z�l�k kiemelkedik a Moszkv�ban megrendezett �gynevezett 54-ek pere. Itt is, mint az �v folyam�n megrendezett sz�mos m�s hasonl� elj�r�sban a p�rt cs�csszerve a Politikai Bizotts�g d�nt�tt a meghozand� hal�los �t�letek sz�m�r�l. Ezt k�vet�en az adott forradalmi t�rv�nysz�k feladata t�bbnyire csak az volt, hogy eld�ntse, kik is legyenek a kiv�gzend� szem�lyek. A moszkvai perben v�gs� d�nt�sk�nt h�t papot �s egy n�t l�ttek agyon. Megjegyzend�, hogy az egyik papot t�ved�sb�l v�gezt�k ki, mivel �sszekevert�k n�vrokon�val.

A szentp�terv�ri perben 86 szem�ly ellen hoztak �t�letet. A n�gy kiv�gzett k�z�tt volt Venyjamin, a v�ros metropolit�ja is. (Folytatjuk.)