H�rmas hal�lugr�s a semmibe

Amikor Eur�p�ban nyilv�nval�v� v�lt a hagyom�nyos „t�rt�nelmi" kereszt�nys�g cs�dje a 19. sz�zadban, h�rom rendk�v�l radik�lis gondolkod� k�s�relte meg szinte egyszerre a v�gleges �s teljes szak�t�st a zsid�-kereszt�ny kinyilatkoztat�ssal: Marx, Nietzsche �s Freud. K�vet�ik egy �vsz�zaddal k�s�bb a kinyilatkoztat�s k�t n�pe, a zsid�k �s a kereszt�nyek �ld�z�s�nek soha nem l�tott szellemi, intellektu�lis �s politikai m�lys�geit �rt�k el.

Mint cikksorozatunk el�z� r�szeiben bemutattuk, a k�z�pkori katolikus feu�d�lis �llam elnyom� rend�szer�re k�t ir�nyb�l �rkezett v�lasz a 16. sz�zadban: kereszt�ny oldalr�l a hit reformerei, a vil�giak r�sz�r�l pedig a felvil�gosod�s hirdet�i igyekeztek ler�zni magukr�l �s Eur�p�r�l a f�lre�rtett kereszt�nys�g szabads�g- �s emberellenes rezsimjeit. Mindk�t mozgalom felem�s volt: sz�mtalan pozit�vumuk mellett rengeteg, az�ta hib�snak bizonyult megold�st is be�p�tettek az �j, polg�ri Eur�p�ba. A protest�nsok nagy t�megei �pp�gy elidegenedtek a val�di kereszt�ny meg�jul�s folytat�s�t�l, mint el�deik, akik ellen harcoltak; a felvil�gosod�s h�rn�keinek jelent�s r�sze pedig kifejezetten kereszt�nyelleness� v�lt. A hivatalos teol�gi�ban is egyre nagyobb teret h�d�tott a bibliakritika, a t�lzott racionalizmus �s a csod�k tagad�sa; a tudom�nyban pedig mindent eluralt a term�szettudom�nyos gondolkod�sm�d materializmusa. A katolikus �llamegyh�z ellen indult harc fokozatosan Isten teljes kiszor�t�sa fel� tereb�lyesedett: Eur�pa a f�rd�v�zzel egy�tt a gyereket is elkezdte ki�nteni. A 19. sz�zadban Darwin evol�ci�s elm�lete az �l�l�nyek l�trej�tt�t is term�szetes folyamatokra vezette vissza, �gy Isten mintegy „f�l�slegess� v�lt" a teremt�sben (Had�zenet a hitnek. Hetek, 2011. augusztus 5.). Mindezek a tendenci�k �s maga Darwin h�rom nagy kaliber� gondolkod�t ihletett arra majdnem egy id�ben, hogy az evol�ci� elm�let�t az emberre, a t�rsadalomra �s a l�lekre is tov�bbfejlesztve megk�s�reljenek v�gleg lesz�molni a Mindenhat�val.

A hit, az erk�lcs, a tulajdon �s a csal�d megsemmis�t�se

Karl Marx (1818-1883) gondolatrendszer�nek l�nyege az volt, hogy az emberi t�rsadalom m�k�d�s�t �pp�gy teljes eg�sz�ben anyagi okokra �s t�rv�nyekre igyekezett visszavezetni, ahogy a darwinizmus �s a materialista term�szettudom�ny szerint val�j�ban is a puszta anyagb�l alakult ki. Ezt kombin�lta Hegel filoz�fiai dialektik�j�val, amely azt tan�totta, hogy minden fejl�d�s, v�ltoz�s �s mozg�s ellent�tek k�zdelm�b�l j�n l�tre; amib�l az is k�vetkezik, hogy nincs j� rossz n�lk�l, hanem el kell fogadni mindkett�t a fejl�d�s �rdek�ben, �gy v�gs� soron a rossz is j�. Marx szerint az emberi t�rsadalmak az�rt v�ltak igazs�gtalann�, mert az anyagi meg�lhet�s�rt folytatott k�zdelemben az er�sebbek mindig elnyomt�k a gyeng�bbeket. (Ez a szoci�ldarwinizmus alapt�tele, miszerint mindig a „legr�termettebbek �lik t�l".) Ez�rt egyetlen vall�s, erk�lcs vagy vil�gn�zet sem igaz val�j�ban, hanem az anyagi �rdekek kivet�l�se csup�n a tudatban: az elnyom� oszt�lyok vall�sa, erk�lcse �s vil�gn�zete az elnyom�s fenntart�s�t szolg�l� hazugs�gok gy�jtem�nye; az elnyomottak� pedig az � anyagi �rdekeiket, k�zdelmeiket szolg�l� hamis tudat. Marx szerint mag�t a t�rsadalmat kell �gy megv�ltoztatni, hogy ezek az ellent�tek megsz�njenek, �s akkor v�gleg megsz�nik majd minden vall�s �s filoz�fia: ez lesz a kommunizmus. Marx szil�rdan hitte, hogy �v� az utols� �s egyben befejez� vil�gn�zet, mely igazs�g�t gyakorlati megval�sul�s�ban fogja beteljes�teni.

„A vall�s annak az embernek az �ntudata �s �n�rzete, aki m�g nem szerezte meg �nmag�t, vagy ism�t elvesz�tette... Az �llam, a t�rsadalom teremti a vall�st, egy vissz�j�ra ford�tott vil�gtudatot... A vall�s ennek a vil�g�nak �ltal�nos elm�lete, enciklop�dikus �sszefoglal�sa, n�pszer� form�ba �nt�tt logik�ja, spiritualista becs��let�gye, lelkesed�se, erk�lcsi szentes��t�se, �nnep�lyes kieg�sz�t�se, �ltal�nos vigasztal� �s igazol� alapja... A val�l�s a n�p �piuma. A vall�st mint a n�p illu�z�rikus boldogs�g�t megsz�ntetni annyi, mint a n�p val�s�gos boldogs�g�t keresni." (Marx: A hegeli jogfiloz�fia kritik�j�hoz.)

Marx gazdas�gpolitikai fejteget�sei szerint a polg�ri kapitalizmus teszi a legsz�ls�s�gesebb� a gazdagok �s szeg�nyek k�z�tti ellent�tet. �gy ez a leggonoszabb rendszer, de egyben a legalkalmasabb is arra, hogy elvezessen a v�gs�, kommunista vil�gforradalomhoz. �s ezen a ponton magasztalja fel Marx - a jakobinusok nyom�n - a forradalmi er�szak �s a prolet�rdiktat�ra jogoss�g�t. Hiszen ha minden vall�s, erk�lcs �s filoz�fia - k�zt�k a T�zparancsolat �s a Biblia is! - puszt�n az ember anyagi �rdekeinek megideologiz�l�sa, �s egyik sem igaz, akkor szabad �lni �s rabolni annak �rdek�ben, hogy v�g�l megteremt�s�k az igazs�gos t�rsadalmat. Ez�rt az elnyomott munk�soszt�lynak jog�ban �ll meg�lni, kiirtani �s kirabolni mindazokat, akik �rdekeikkel (�s vall�sukkal, erk�lcs�kkel) akad�lyozz�k a kommunizmus megval�sul�s�t. Marx a leghat�rozottabban �ll�totta, hogy er�szak �s diktat�ra n�lk�l nem lehet az igazs�gos t�rsadalmat megval�s�tani; �s m�lyen len�zte azokat, akik b�k�s �ton igyekeztek ezt el�rni. Tan�t�sa szerint el�sz�r egy vil�gm�ret� er�szakos forradalomnak, majd egy szigor� prolet�rdiktat�r�nak kell k�vetkeznie. Ennek sor�n er�szakkal teljesen �t kell nevelni a k�vetkez� gener�ci�kat az ateista, kommunista vil�gn�zetre, �s azt�n lehet �tl�pni az �j vil�gba. Ehhez szerinte minden vall�st, hitet �s egyh�zat, minden erk�lcstant, s�t mag�t a csal�d int�zm�ny�t is meg kell sz�ntetni (mivel az is az elnyom�s int�zm�nye), �s minden tulajdont k�z�ss� kell tenni.

„A mennyet elj�tszottam"

Marx sz�m�ra nem volt ismeretlen a vall�s. Apai nagyapja Trierben, anyai nagyapja pedig Hollandi�ban volt rabbi (csak�gy, mint felmen�i k�z�l t�bben is). Karl Marx apja, Hirschel Marx, a k�z�poszt�lyhoz tartoz� sz�l�sgazda azonban �gy �t�lte meg, hogy zsid� vall�sa akad�lya a tov�bbi t�rsadalmi felemelked�snek, ez�rt nem sokkal Karl sz�let�se el�tt kikeresztelkedett, �s luther�nus lett. Karl Marx zsid�s�g�t k�s�bb ny�ltan is megtagadta, �s sz�mos �r�s�ban antiszemita kirohan�sokat tett, gazdas�gi �rvekkel vegy�tve: „A p�nz Izrael f�lt�n szeret� istene, aki el�tt nem lehetett m�s isten... A zsid�k istene elvil�giasodott, vil�gistenn� v�lt." Szerinte a zsid�s�g a felel�s a gazdas�gi kizs�km�nyol�s elterjed�s��rt, mivel korrump�lta a kereszt�nyeket is - a protestantizmus szerepe vitathatatlan volt a kapitalizmus kialakul�s�ban -, �s meggy�zte �ket arr�l, hogy nincs m�s hivat�suk idelenn, mint „gazdagabb� lenni szomsz�daikn�l". Marx szerint a „p�nz-zsid� korunk egyetemes antiszoci�lis eleme lett". De volt, amikor enn�l is durv�bban fogalmazott: „Lassalle [francia zsid� munk�smozgalmi vezet�], mik�nt fejform�ja �s a hajzata is bizony�tja, azokt�l a n�gerekt�l sz�rmazik, akik csatlakoztak M�zeshez az Egyiptomb�l val� kivonul�skor (hacsak az anyja vagy az apai nagyanyja nem sz�rte �ssze a levet egy niggerrel). Nos, a zsid�s�gnak �s a germ�ns�gnak eff�le egyes�l�se a n�gerszer� alapszub�sztanci�val sz�ks�gk�ppen fura produktumot hoz l�tre" - �rta Marx bar�tj�nak, Engelsnek 1862. j�lius 30-�n k�ld�tt level�ben.

Marx �letm�ve t�lnyo�m�r�szt m�sok m�veinek kritikus, gyakran sz�ls�s�gesen durva komment�rjaib�l �ll. A legh�resebb, neki tulajdon�tott mond�sokat szinte mind m�sokt�l vette. Egyik fontos ihlet�je Jean-Paul Marat, a francia forradalom radik�lis �js�g�r�ja (A gy�l�let kultusza. Hetek, 2011. j�lius 15.) �rta p�ld�ul el�sz�r azt, hogy „a munk�soknak nincs haz�juk", �s hogy „a prolet�rok nem veszthetnek m�st, mint a l�ncaikat". M�sik h�res mond�sa, miszerint „a vall�s a n�p �piuma" a forradalom egy m�sik h�rhedt alakj�t�l, a szexu�lis perverzi�kat n�pszer�s�t� m�veir�l elh�res�lt francia Sade m�rkit�l sz�rmazik.

Marx ugyanakkor a zsid�k �s a kereszt�nyek rem�nys�g�t - Isten igazs�gos orsz�g�nak elj�vetel�t - igyekezett „istentelen�teni", �s egy emberi apokalipszissel megval�s�tani. �nmag�t tekintette f�szerepl�nek ebben a forradalomban: „Semmi vagyok, �s mindennek kell lennem" - �rta, k�vet�inek pedig a Kommunista Ki�ltv�nyban azt �g�rte: „A prolet�rok a forradalomban csak a l�ncaikat veszthetik. Cser�be egy eg�sz vil�got nyerhetnek." (B�r ez ut�bbi mondat sem t�le, hanem kort�rs�t�l, Karl Schapper n�met szocialista munk�svezet�t�l sz�rmazott.)

Az ifj� Marx korai m�vei k�z�l sok elveszett, a fennmaradtak alapj�n azonban kitapinthat� radik�lis eszm�inek fogantat�sa: „A mennyet elj�tszottam, tudom nagyon j�l. Lelkem, mely egyszer igaz volt Istenhez, a pokolra v�lasztatott" - �rja egyik k�ltem�ny�ben. Oulanen c�m� verses trag�di�j�hoz Goethe Faustja adta a mint�t. Ebben is id�zi egyik kedvelt mond�s�t, Mefiszt� szavait, miszerint: „Minden sz�let�: elpuszt�t�st �rdeml�." A vad �nekek c�mmel megjelent verseiben szint�n az emberis�g ir�nti megvet�s �s pesszimizmus k�sz�n vissza, �s megjelennek benne az �ngyilkoss�gi paktumok �s a fausti alkuk k�pei. „A pokoli p�r�k felemelkednek �s bet�ltik az agyat, am�g �r�lt nem leszek �s a sz�vem teljesen megv�ltozik. / L�tod e kardot? A s�t�ts�g fejedelme adta el nekem. �rtem l�ktet az id� �s adja a jeleit. S �n egyre mer�szebben j�rom a hal�lt�ncot" - �rta Marx A j�t�kos c�m� k�ltem�ny�ben. „Le vagyunk l�ncolva, �sszez�zva, �resen, ijedten, / �r�kre ide vagyunk l�ncolva a l�t m�rv�nyt�mbj�hez - �rta m�s helyen az ifj� Marx - ...Egy hideg isten majmai vagyunk." � maga, Isten sz�j�ba adva a sz�t, ezt mondja: „Sz�rny� �tkokat fogok sz�rni az emberis�gre"; s legt�bb vers�b�l kit�nik, hogy meg volt arr�l gy�z�dve: a vil�g �ltal�nos v�ls�g �s �sszeoml�s fel� halad. Marx k�s�bb is el�szeretettel haszn�lt apokaliptikus k�peket �r�saiban, amikor a kommunista forradalomr�l vizion�lt. A n�met ideol�gia c�m� m�v�nek els� v�zlat�ba beiktatott egy r�szt, amely er�sen eml�keztet verseire: az „�t�let napj�r�l" sz�l, „amelynek hajnalp�rja �g� v�rosok visszf�nye lesz az �gen, amikor a »mennyei harm�ni�k« k�zt a Marseillaise �s a Carmagnole dallama zeng majd az elmaradhatatlan �gy�d�rg�ssel egy�tt, �s a guillotine veri hozz� a taktust..." Nem v�letlen, hogy Marx k�vet�i sz�m�ra nem a hideg gazdas�gi �rvel�sek, hanem az izz� ki�ltv�nyok jelentett�k a legnagyobb �szt�nz�st a t�rsadalom b�rmi �ron megval�s�tott �talak�t�s�ban.

Marx sors�t meghat�rozta, hogy n�zetei miatt �lete jelent�s r�sz�ben csal�dj�val egy�tt folyamatos k�lt�z�sekre k�nyszer�lt, �s az is, hogy szinte mindenkivel �sszet�z�tt, akivel kapcsolatban �llt, hacsak az illet� teljesen be nem h�dolt neki. Egyik nagy ellenfele, Bruno Bauer fiv�re m�g verset is �rt r�la: „A s�t�t trieri fick� tajt�kzik, / Kez�t gonoszul �k�lbe szor�tva �gy b�mb�l sz�ntelen, / Mintha t�zezer �rd�g cib�ln� a haj�t." Egy orosz emigr�ns jellemz�s�ben besz�molt „s�r�, fekete s�r�ny�r�l, sz�r�s kez�r�l �s rosszul �sszegombolt cs�sz�rkab�tj�r�l", elmondta, hogy nincs modora, hogy „b�szke, �s kiss� len�z mindenkit", valamint „metsz�, f�mes hangja j�l illik azokhoz a radik�lis n�zetekhez �s v�lem�nyekhez, amiket sz�ntelen�l ont emberekr�l �s dolgokr�l", �s minden, amit mondott, „kellemetlen�l hatott". Forradalm�rt�rsa, Karl Heinzen pedig portr�j�ban azt �rja, hogy Marx „apr�, vad, rosszindulat� szem�b�l id�nk�nt gonosz l�ng csapott ki; szavaj�r�sa pedig ez volt: »Meg foglak semmis�teni.«"

„Karl Marxnak nagyobb hat�sa volt mind az esem�nyekre, mind az emberek gondolkod�s�ra, mint a modern id�k b�rmely m�s entellekt�elj�nek" - �rja a Marxr�l sz�l� essz�j�ben Paul Johnson brit t�rt�n�sz. „...azt a szem�lyi diktat�r�t, amelyet mag�nak sz�nt, h�rom legjelent�sebb k�vet�je, Lenin, Szt�lin �s Mao Ce-tung - akik ebben hith� marxist�k voltak - megval�s�totta, az emberis�get illet�en bel�thatatlan k�vetkezm�nyekkel."

A r�szv�t megsemmis�t�se

Friedrich Nietzsche (1844-1900) gondolkod�sa rengeteg rokons�got mutat a kommunizmus atyj�val, de karakter�n�l fogva sok mindenben elt�r� k�vetkeztet�sekre jutott. Egyik f� ihlet�je neki is Darwin, akinek evol�ci�s elm�let�t kiterjesztette az emberis�gre �s a t�rsadalomra is. Ebb�l k�vetkez�en egyr�szt egy evol�ci�s ugr�s k�zeli bek�vetkezt�t hirdette meg egy �j faj, az „emberfeletti ember" (�bermensch) ir�ny�ban; m�sr�szt a jelenlegi emberi t�rt�nelem f� mozgat�rug�jak�nt a hatalom akar�s�t jel�lte meg, �s az uralomra termett, er�s embert idealiz�lja. � is term�szetesnek, elfogadhat�nak �s elfogadand�nak tekintette, hogy az emberi l�tet �pp�gy a „fittest-elv", az er�sebbnek a gyeng�bb elpuszt�t�sa �r�n el�rt fennmarad�sa kell hogy ir�ny�tsa, mint az evol�ci�t.

Marxhoz hasonl�an �gy l�tta, hogy a vall�s az emberfeletti ember szemsz�g�b�l n�zve mer� hazugs�g, a r�szv�t pedig - amely a vall�sok egyik alapja - a t�megmor�llal val� megalkuv�s, ami t�nkreteszi az er�s embert, mert alkalmatlann� teszi magasabb c�ljainak el�r�s�re. Legh�resebb mondata, mely Vid�m tudom�ny c�m� m�v�ben �gy sz�l: „Isten meghalt! �s mi �lt�k meg �t!", a Lu�-ther-f�le bibliaford�t�s st�lus�ban meg�rt Im�gyen sz�la Zarathustr�ban m�r �gy folytat�dik: „...az emberrel val� egy�tt-szenved�se �lte meg az Istent." Miut�n kig�nyolja a Biblia Isten�t, k�zli, hogy „hal�la" az ember evol�ci�s ugr�s�nak kedvez: „�me azonban ez az Isten halott! Fens�bbrend� emberek, ez az Isten vala legnagyobb veszedelmetek. Mi�ta s�rban nyugszik, csak az�ta t�madtatok f�l ujra. Csak most j� a Nagy D�l, csak most lesz a fenns�bbrend� ember - �r! (...) Nosza! Rajta! Fenns�bbrend� emberek! Csak most vajudott az emberis�g j�v�j�nek hegye. Isten halott: �me azt akarjuk mi - hogy az emberf�l�tti ember �ljen."

Nietzsche szerint a r�szv�tt�l, szeretett�l mentes, uralkod�sra termett, isteni, emberf�l�tti emberr� v�l�s evol�ci�s ugr�s�hoz sz�ks�ges, hogy az ember teljes m�rt�kben megszabaduljon a zsid�-kereszt�ny kinyilat�koztat�s �ltal adott minden �rt�kt�l. Az emberis�g eltorzul�s��rt, elgyeng�l�s��rt a r�szv�ten, szereteten alapul� erk�lcs, az isteni parancsok �s tilalmak felel�sek els�sorban: M�zes, hogy azokat a zsid� n�pnek adta, �s P�l, hogy az eg�sz vil�gon elterjesztette. Az emberfeletti ember voltak�ppen egy term�szetes, �spog�ny �llapotba kell hogy visszat�rjen, ahol t�ll�p a j� �s a rossz erk�lcsi kateg�ri�in (T�l j�n �s rosszon). Ehhez azonban a lelkiismeretben teljesen fel kell sz�molni a bibliai eredet� gy�kereket, k�zt�k a T�zparancsolat tilalmait �s minden egy�b bibliai �tmutat�st. Egy helyen azt tan�tja, hogy a legnagyobb �s „utols� neh�zked�s", ami az embert visszatartja az emberfelettiv� v�l�st�l, az az �dv�ss�g, az �r�k �let rem�nys�ge, illetve a k�rhozatt�l val� f�lelem, ez�rt �jra el kell fogadni a pog�ny vall�sokra jellemz� „�r�k visszat�r�s" eszm�j�t, mely szerint az ember �jra meg �jra visszat�r, �s sohasem szabadul ki valamif�le �r�k boldogs�gra (Nietzsche �ll�t�sa szerint ennek elfogad�s�val v�lik emberfelettiv� az ember - vagyis az �dv�ss�g lehet�s�g�nek teljes elutas�t�s�val).

Amit teh�t Marx politikai filoz�fia�k�nt a t�rsadalom eg�sz�re n�zve hirdetett meg cselekv�si tervk�nt tudom�nyos nyelvezettel, azt Nietzsche az ember bels�, szellemi �let�re n�zve k�vetelte k�lt�i k�peket haszn�lva: a teljes hittelen�t�st, istentelen�t�st �s erk�lcstelen�t�st. Term�szetesen mind�ketten azt �ll�tott�k, hogy ezt valamif�le magasabb igazs�goss�g �rdek�ben teszik, de k�zelebbr�l megn�z�ve ez a magasabb igazs�g a materializmus, az evolucionizmus �s az �let kegyetlens�g�nek teljes elfogad�s�t jelenti csup�n. „Minket, j� eur�paiakat mi tesz k�l�nbb� a nacionalist�kn�l? El�sz�r is: ateist�k �s immoralist�k vagyunk, de el�sz�r m�g t�mogatjuk a vall�st �s a csorda-�szt�n erk�lcseit: ezekkel ugyanis egy olyan emberfajt�t k�sz�tenek el�, amelyik egyszer majd a mi kez�nkbe esik, amely a mi kez�nket fogja k�v�nni" - �rja A hatalom akar�s�ban.

Nietzsche tisztel�i �ltal�ban hangs�lyozz�k, hogy tan�t�sait nem sz� szerint kell �rteni, �s ez�rt csak korl�tozottan felel�s az eszm�it gyakorlatba �ltet� n�cizmus b�nei�rt. K�ts�gtelen, hogy a n�cik bizonyos m�rt�kig „lebut�tott�k" Nietzsche gondolatait, de az is bizonyos, hogy l�nyeg�ben az � filoz�fi�j�t k�v�nt�k megval�s�tani. Kev�ss� k�zismert, hogy az SS - amely legal�bb annyira egy nietzschei�nus vall�s is volt, mint fegyveres test�let - tagjai t�bbek k�z�tt az�rt puszt�tott�k a zsid�kat olyan k�l�nleges kegyetlens�ggel, ahogyan, mert ennek sor�n nemcsak a Bibli�t �s az erk�lcsi t�rv�nyt g�njeiben hordoz� n�pet akart�k az utols� csecsem�ig megsemmis�teni, hanem saj�t lelkiismeret�kben a rosszt�l val� viszolyg�st is (kik�pz�s�kh�z tartozott, hogy v�gig egy�tt gyakoroltak egy kutyak�ly�kkel, akit a v�g�n meg kellett �lni�k, hogy a k�t�d�s �s a r�szv�t �rz�s�t megsz�ntess�k magukban), hogy emberfeletti emberr� v�lhassanak.

Nietzsche gy�m�lcse

M�lyen elgondolkodtat�, hogy Nietzsche protest�ns lelk�szcsal�dba sz�letett. A kiemelked�en j� intellektu�lis k�pess�gekkel rendelkez� ifj� a kereszt�nys�gt�l huszon�ves kor�ban kezd elt�volodni, mik�zben antik tanulm�nyokat folytat, a r�gi germ�n pog�ny �llapotot felmagasztal� romantikus k�lt�szettel foglalkozik, Wagnert hallgat, �s Schopenhauert olvas, aki a gyarmatokr�l Eur�pa fel� vissza�raml� keleti filoz�fi�k eszmerendszer�t igyekszik egyes�teni a nyugati filoz�fi�val. Legf�bb �rve a kereszt�nys�ggel szemben a h�v�k k�pmutat�sa.

Sokat foglalkozik a f�rfi-n� kapcsolattal, de a n�kkel szemben nagyon ambivalens a viszonya, mert a n�i nemet a r�szv�t, vagyis a gyenges�g, a nihilizmus megtestes�t�j�nek l�tja. „N�h�z m�gy? Vigy�l magaddal korb�csot" - tan�csolja. Egyre radik�lisabban �r, de f� m�ve, a Zarathustra meg�r�sa ut�n (1885) betegs�ge egyre jobban eluralkodik rajta, ekkor �rja m�r a T�l j�n �s rosszon �s Az Antikrisztus c�m� m�v�t.

V�g�l ment�lisan teljesen �sszeomlott (1889). T�bolyult leveleket �rt bar�taihoz �s ismeretlenekhez egyar�nt, amelyeket Dion�szosz, illetve a Megfesz�tett n�ven �rt al�, egy egyetemi professzori �ll�st pedig azzal utas�tott vissza, hogy istenk�nt neh�z lenne azt ell�tnia. Tov�bbi tizenk�t �vnyi teljes szellemi elborults�ga alatt �desanyja, majd h�ga gondozta, m�g v�g�l a szifilisz k�vetkezt�ben fell�p� b�nul�s v�gzett vele.

Mindezek ellen�re hat�sa a nyugati gondolkod�sban rendk�v�l nagy. „...Az a t�ny, hogy napr�l napra mind s�r�bben tal�lkozunk nietzschei elemekkel korunk gondolkod�s�ban, arra k�nyszer�t, hogy szem�be n�zz�nk e k�rd�snek: mit jelent Nietzsche a mai filoz�fi�nak... Nem h�r�thatjuk el magunkt�l a k�rd�st... mert valakinek filoz�fiat�rt�neti jelent�s�g�t nem gondolatainak form�ja, hanem hat�konys�ga d�nti el..." (M�trai L�szl�). Nietzsche �rt�ktagad�sa nemcsak a n�cizmust, hanem az 1960-as �vek beat�nemzed�k�t, a New Age-et �s ezeken kereszt�l a mai liber�lis demokr�ci�k gondolkod�sm�dj�t is m�lyen meghat�rozza.

„V�gyom, teh�t vagyok"

Ez Sigmund Freud (1856-1939) hitvall�sa, az el�z� k�t „nyugati pr�f�ta" harmadik szellemi ikertestv�re, a pszichoanal�zis atyja, aki szint�n Darwin „k�p�nyeg�b�l b�jt ki". Az ember �llati eredet�nek tan�b�l � is k�vetkezetesen levonta a konkl�zi�t, amely k�s�rtetiesen hasonl�t Marx �s Nietzsche k�vetkeztet�s�re, csakhogy nem a t�rsadalom- �s egzisztenci�lfiloz�fia, hanem a l�lektan ter�let�n. E szerint az emberi l�lek term�szetesen nem m�s, mint az emberben l�v� anyagi, biol�giai er�k magasabb szint� megnyilv�nul�sa csup�n. Ez�rt a l�lek l�trehoz�ja, k�t legalapvet�bb, uralkod� ereje: a l�tfenntart�s �s a fajfenntart�s �szt�ne, azaz k�t, tiszt�n anyagi, biol�giai, testi, �llati eredet� t�nyez�; �s minden tov�bbi lelki m�k�d�s (�rzelmek, gondolkod�s, akarat stb.) valamik�pp erre a kett�re vezethet� vissza, ennek a kett�nek bonyolultabb megnyilv�nul�sai csak. Mivel azonban t�rsadalomban �l�nk, a t�bbiekkel val� kontaktusban korl�toz� t�nyez�k l�pnek �letbe e kett� g�tl�stalan ki�l�s�vel szemben, ez pedig - f�k�nt a nevel�s �ltal - a „felettes �n" kialakul�s�hoz vezet a l�lekben, amely szembeszeg�l a l�tfenntart�s �s fajfenntart�s �szt�neivel, �s korl�tozni igyekszik azokat. E „felettes �n" megnyilv�nul�sa, term�ke tulajdonk�ppen Freud szerint az erk�lcs, a vall�s �s a t�bbi hasonl� civiliz�ci�s t�nyez�. J�l l�that� ennek az alapgondolatnak a k�zeli rokons�ga Marx �s Nietzsche felfog�s�val.

A felettes �n e korl�toz� tev�kenys�ge sor�n teh�t k�nytelen szembeszeg�lni a l�tfenntart� �s szexu�lis �szt�nnel, ezek azonban igen er�sek; ez�rt a felettes �n (amely persze v�gs� soron maga is e kett� term�ke) igyekszik kiszor�tani a t�rsadalom sz�m�ra elfogadhatatlan megnyilv�nul�saikat a tudatb�l, �s az �gynevezett „tudatalattiba" sz�m�zni, m�gpedig az „elfojt�s" mechanizmusa �ltal. A tudatalattiban l�v� tartalmakat - mint a nev�b�l is k�vetkezik - a tudat nem tudja (nem akarja tudni), �gy tartja kord�ban; azonban a biol�giai �szt�n�k annyira er�sek, hogy �gy - Freud szerint - �ri�si fesz�lts�gek halmoz�dnak f�l „odalent", amelyek egyes esetekben pszichikai vagy egyenesen fizikai megbeteged�sekhez vezetnek. Ezeket a kor�bban hipn�zissal foglalkoz� Freud az elfojtott tudattartalmak felszabad�t�s�val l�tta orvosolhat�nak - ehhez azonban a felettes �n kontrollj�t fel kell f�ggeszteni, ami egy�tt j�r az illet� erk�lcsi vil�gk�p�nek sz�nd�kos fellaz�t�s�val vagy felold�s�val; mindennek a m�ly�n pedig term�szetesen annak elfogad�sa �ll, hogy alapvet�en �llatok vagyunk.

Az asszimil�ns zsid�, vall�s�t maga is elhagy� Freud l�lektani elm�let�t vil�gn�zetk�nt is megfogalmazta. V�lem�nye szerint a vall�s �s a filoz�fia nem m�s, mint a neur�zis (lelkibetegs�g) egyfajta teoretiz�l�sa, elm�leti igazol�sa. Az �let �rtelm�re ir�nyul� k�rd�sek Freud szerint m�r eleve a betegs�g jelei. Err�l sz�l� �r�saiban (Totem �s tabu, M�zes stb.) a vall�sok keletkez�s�t az elfojt�sra vezeti vissza. P�ld�ul a kereszt�nys�get, az �sz�vets�get felv�lt� �jsz�vets�get, az Atya Isten �s a Fi� viszony�t �s a m�zesi T�rv�ny felf�ggeszt�s�t megpr�b�lja a fi�gyermeknek az apj�val szembeni f�ggetlens�gi harc�ra, rejtett gy�l�let�re, s�t az �dipusz-komplexusra visszavezetni, amely szerint a fi� szerelmes az anyj�ba, �s emiatt apja ellens�g�v� v�lik; de mivel ezt �nmaga el�tt sem vallhatja be, elfojtja, majd fell�zad apja ellen. V�lem�nye szerint a vall�sgyakorlattal igyekeznek az emberek elker�lni a neur�zis kit�r�s�t, de ezzel saj�t gyermekkorukat (infantilizmusukat) hosszabb�tj�k meg egy �letre; mert egy ill�zi�val igyekeznek elker�lni a neur�zist, melynek h�tter�ben szinte mindig az elfojtott szexualit�s �ll.

K�ts�gtelen�l el kell ismerni, hogy a bigott, hatalmi katolicizmust�l uralt Habsburg-f�v�rosban, B�csben, ahol Freud �lt, val�ban sz�mos pszich�s probl�ma okoz�ja lehetett a t�lzott vagy eltorzult vall�soss�g, �s a vid�m l�gk�r� csal�db�l sz�rmaz� Freud diagn�zisai n�ha helyesek, ter�pi�i n�ha eredm�nyesek lehettek.

Ennek ellen�re azonban az egyedi diagn�zisok kiterjeszt�se a hit eg�sz�re nyilv�nval�an ugyanarr�l a t�r�l fakad, �s ugyanolyan k�vetkeztet�sekhez vezetett, mint Marx �s Nietzsche eset�ben, �s hat�sa is hasonl�an er�teljes a nyugati civiliz�ci�ban. A pszichoanalitikus iskola is m�lyen befoly�solja a modern ember gondolkod�sm�dj�t, szinte teljes m�rt�kben uralja a m�di�t, a nevel�studom�nyt - j�val m�lyebben ma m�r, mint a biblikus szeml�let. �rdekes, hogy korunkban a pszichol�gusok igen jelent�s r�sze m�r Freuddal ellenkez� ir�nyban gondolkodik: a mai embereknek ink�bb a felettes �n meggyeng�l�s�b�l sz�rmaznak a pszichol�giai probl�m�ik, semmint t�lzottan er�s volt�b�l; �s sz�mos pszichol�gus szerint ink�bb a r�gi j� erk�lcsi g�tl�sokat kellene vissza�p�teni az emberekbe ahhoz, hogy eg�szs�gesek tudjanak maradni.

Szinkronugr�s

A h�rom bemutatott „nyugati pr�f�ta" gondolkod�sm�dj�nak id�- �s t�rbeli egybees�se �s gondolati egys�ge nyilv�nval�: a zsid�-kereszt�ny kinyilatkoztat�s erk�lcsi rendszer�nek, ember- �s vil�gk�p�nek radik�lis felsz�mol�sa. Tan�t�suk megd�bbent�en nagy �s nagyon er�teljesen kereszt�nyellenes hat�ssal van a Nyugat �s ezen kereszt�l az eg�sz vil�g gondolkod�sm�dj�ra. Nemcsak a kommunizmus �s n�cizmus r�muralma k�sz�nhet� nekik, hanem az a „toler�ns megvet�s" is, amely a modern demokr�ci�kban az elk�telezett kereszt�nyeket vil�gn�zet�k miatt ma is k�r�lveszi. Ez ut�bbiaknak pedig azon is �rdemes elgondolkozniuk, hogy a kor�bbi „kereszt�ny Eur�p�nak" milyen hib�i vezethettek hit�k e sz�ls�s�gesen heves elutas�t�s�hoz.