Az �jvil�g �ld�z�ttjei

�szak-Amerika els� telepesei, a zar�ndokok vall�si �ld�ztet�s miatt t�voztak Eur�p�b�l, �s a brit kol�ni�k fiatal n�p�t a felvil�gosod�s eszm�i nem vonzott�k. T�ls�gosan lek�t�tte �ket a meg�lhet�s�rt val� k�zdelem, nem is maradt idej�k filoz�fiai spekul�ci�kra. Azonban a lassank�nt �n�ll� nemzeti identit�sra �bred� �s a f�ggetlen�s�g��rt Angli�val is konfront�lni k�sz gyarmati k�z�ss�g �l�re olyan emberek �lltak, akikre hatott a 18. sz�zad deista racionalizmusa.

Thomas Jefferson, Benjamin Franklin, George Washington, John Adams �s James Madison t�bb�-kev�sb� valamennyien az eur�pai felvil�gosod�s produktumai voltak. Sz�mukra Isten akarat�t az �sszel meg��rthet� term�szeti t�rv�nyek t�rt�k fel, �s nem a bibliai kijelent�s. Terminol�gi�jukban Istenre olyan kifejez�sekkel utaltak, amelyek �nmagukban nem �lltak szemben a Bibli�val – „Nagy �p�t�mester”, „az univerzum Korm�nyz�ja”, „minden j� Legf�bb Sz�toszt�ja”, „Legf�bb L�ny” stb. Ugyanakkor k�l�n�sen isteni mivolt�nak �sszef�gg�s�ben ker�lt�k J�zus Krisztus nev�nek eml�t�s�t, egyszer� �s tiszta szavait filoz�fiai tanokkal kevert�k, tan�t�sainak csup�n erk�lcsi �rt�ket tulajdon�tottak. Washington, Amerika leend� els� eln�ke �s Benjamin Franklin szabadk�m�vesek voltak; a mai napig vita t�rgya, hogy milyen m�rt�k� �s term�szet� szerep�k volt a t�rsas�g m�k�d�s�ben.
Csakhogy a franciaorsz�gi �llapotokkal szemben Amerik�ban a bibliai hitnek kiterjedt b�zisa volt. Lehetetlen volt figyelmen k�v�l hagyni az 1735-t�l mintegy h�sz �ven �t zajl� Els� Nagy �bred�s t�meghat�s�t. R�ad�sul olyan befoly�sos szem�ly is akadt az �bred�s vezet�i k�z�tt, aki pontosan tiszt�ban volt a locke-i gondolatok t�rsadalmi k�vetkezm�nyeivel. Jonathan Edwardsot, az intellektu�lis zsenit m�r tizenh�rom �vesen megragadt�k John Locke �r�sai a Yale Egyetemen. Azonban egyetemi �veiben egy er�teljes szellemi �t�l�s nyom�n megt�r�sre jutott, majd p�sztor lett. Szolg�lat�t gyakran k�s�rt�k a Szent Szellem fizikai �s �rzelmi megnyilv�nul�sai. Edwards emellett meggy�z� �rtekez�sek sorozat�ban igyekezett kimutatni a felvil�gosod�s gondolatrendszer�nek bels� ellentmond�sait.

Hazafiak kontra kir�lyh�ek

Amerik�ban teh�t a forradalmi elit soraib�l nem hi�nyozhattak a „h�d��p�t�” szem�lyis�gek. Benjamin Franklin bar�ti kapcsolatot �polt az Els� Nagy �bred�s motorj�val, George Whitefield evang�list�val, pr�dik�ci�it is sokszoros�totta. Az egy�bk�nt ateista Thomas Paine pedig J�zan �rtelem c�m� bestseller�ben a vall�s kig�nyol�s�t f�lret�ve pr�dik�ci�s retorik�val hatott az olvas�kra. Az eredm�ny nem maradt el, k�l�n�sen a szeparatista hagyom�nyokkal rendelkez� felekezetekb�l sok patri�ta pr�dik�tor – an�lk�l, hogy �szrevette volna – Locke nyom�n (� �rt az uralkod� �s a n�p k�z�tti, �nk�nyes hatalomgyakorl�s eset�n felbonthat� t�rsadalmi szerz�d�sr�l) h�v�k t�me�gei�nek hirdette, hogy a kereszt�nyek�nek k�teless�g�k szembesz�llni a poli�tikai zsarnoks�ggal.
Amerik�ban a politikai szabads�g-���ide�l v�g�l is �sszefon�dott az �bred�s k�pviselte szellemi szabads�ggal, gyakran egyenl�s�gjelet is tettek a politikai meggy�z�d�s �s a Krisztus ir�n�ti h�s�g k�z� (ez persze a britek ol�dal�n is megesett). Ez az egyes fele�kezetek k�z�tt �jfajta fesz�lts�gek�hez, s�t a kereszt�ny�ld�z�s saj�t�s�gos eseteihez vezetett. Az �j-angliai baptist�k �s presbiteri�nusok pat�ri�t�k voltak, Pennsylvania kv�kerei �s anabaptist�i pacifist�k. Sok n�met bev�ndorl� semleges k�v�nt maradni, m�sok viszont harcba sz�lltak a f�ggetlens�g�rt. D�len az anglik�nok t�m�r�tett�k az elszakad�st ellenz� lojalist�kat. A metodist�k Wesley hat�s�ra ellenezt�k a h�bor�t, aki mindenf�le forradalmat el�t�lt (ennek ellen�re az elszakad�s ut�n is sikeresek maradtak, s�t a 19. sz�zadban a legnagyobb felekezett� v�ltak Amerik�ban, mert a vid�ki lakoss�g vall�si sz�ks�gleteit �k el�g�tett�k ki a leghat�konyabban).

Az alap�t�k gener�ci�ja

Azokat, akik lelkiismereti meggy�z�d�sb�l nem �rtettek egyet az anyaorsz�gt�l val� elszakad�ssal, minden�f�le s�lyos inzultusban r�szes�tett�k. A sz�l�s szabads�ga r�juk nem vonatkozott, nyomd�ikat �sszet�rt�k. Gyakran igen f�jdalmas �s �let�ket vesz�lyeztet� m�dokon al�zt�k meg, p�ld�ul olvadt szurokkal bekent�k �s tollban meghempergett�k �ket. (Lojalist�k kiv�gz�s�ben „t�ntette ki” mag�t Charles Lynch, az �njel�lt b�r�, akinek nev�b�l a lincsel�s sz� sz�rmazik.) Polg�rjogukat megvont�k, ingatlanaikat lefoglalt�k. A legt�bben Kanad�ba menek�ltek vagy visszak�lt�ztek Angli�ba, akadtak viszont, akik fegyvert is fogtak a kir�ly, III. Gy�rgy oldal�n.
A hazafias �rz�let� pr�dik�torok m�r akkor is b�nr�l d�r�gtek a sz�sz�kr�l, ha valaki semleges maradt, �s a pacifist�knak is a „kir�lyp�rtiak�hoz” hasonl� megal�ztat�sokat kellett t�rni�k. A pennsylvaniai hat�s�gok 1777 augusztus�ban a kv�ker William Penn alap�totta �llamb�l negyven hitt�rs�t deport�lt�k. (Megjegyzend�, hogy saj�t �llamukon bel�l m�r kor�bban elvesz�tett�k vezet� szerep�ket, mert az angol–francia gyarmath�bor� [1756–63] idej�n nem voltak hajland�k sem katon�skodni, sem ilyen c�lra ad�t fizetni.) Megesett, hogy kv�ker h�v�k �pp egy olyan helyen tartottak istentiszteletet, amely hamarosan csatat�rr� v�lt, �s akkor sem voltak hajland�k abbahagyni, amikor m�r tombolt a harc k�r�l�tt�k. A pacifist�k gyakran k�rh�zakban v�llaltak szolg�latot, de a hazafiakat az is d�h�tette, hogy a brit sebes�lteket is ell�tt�k.
A kv�kerek �s az anglik�nok k�r�ben a h�bor� �ltal teremtett helyzet szakad�sokat is okozott. A hazafiakkal tart� anglik�nok, p�ld�ul, akik nem voltak hajland�ak az Im�ds�gosk�nyv rendelkez�sei szerint cselekedni (ez ugyanis el��rta az anglik�n egyh�z fej�nek sz�m�t� uralkod� ellens�gei elleni im�t), megalap�tott�k az Egyes�lt �llamok Episzkop�lis Egyh�z�t.

�bred�s a pr�rin

A Vadnyugatot ben�pes�t� bev�ndorl�knak „nem volt j� sajt�juk”: er�szakoskod�, isz�kos, k�romkod�, szerencsej�t�kos, szombatront� �s hamisan esk�d�z�, istentelen fick�kk�nt tartott�k �ket sz�mon. E „vadak” k�r�ben (Kentuckyban, 1798-ban) indult az az esem�nysorozat, amit a M�sodik Nagy �bred�sk�nt tartanak sz�mon az egyh�zt�rt�n�szek.
Egy �r-sk�t sz�rmaz�s� presbiteri�nus lelk�sz, James McGready pr�dik�ci�i k�zben a hallgat�s�gon l�tv�nyos �rzelmi-fizikai megnyilv�nul�sok lettek �rr�: zokogni, kiab�lni kezdtek, leestek, vonaglottak vagy �r�kon �t halottk�nt hevertek a r�nkh�z padl�j�n, �s a legdurv�bb lelk� b�n�s�k k�z�l sokan k�nnyek k�z�tt t�rtek meg. Miut�n az esem�nyeknek h�re ment, sz�zak, ezrek �rkeztek a helysz�nre, �s t�bb napig tart� istentisztelet-sorozatok vett�k kezdet�ket, az amerikai t�rt�nelem els�, k�s�bb nagy hagyom�nyra szert tev� „s�toros �sszej�vetelei”. Volt olyan, hogy Kentucky lakoss�g�nak k�zel tizede jelen volt.
A purit�n gy�ker�, mereven �s szigor�an k�lvinista presbiteri�nus felekezet nem volt felk�sz�lve az esem�nyek feldolgoz�s�ra. A keleti partvid�k „konszolid�lt” egyh�zi vezet�i gyanakodva n�zt�k a nyugati hat�rvid�k e meglehet�sen zajos �bred�s�t. A Yale-en �s a Princetonon v�gzett klerikusok a k�lvini eleve elrendel�s tan�t szegezt�k szembe az �bred�s z�szl�viv�ivel: �gyis csak az Istent�l kiv�lasztott kevesek �dv�z�lhetnek, az emberek megnyer�s�re ir�nyul� er�fesz�t�seknek teh�t semmi �rtelme. A szellemi megnyilv�nul�sokat kritiz�lt�k, len�zt�k, a nyugati pr�dik�torokat �r�studatlanoknak min�s�tett�k. N�mely lelk�szt ki is z�rtak, m�sok �nk�nt v�ltak ki a presbiteri�nusokt�l. Az �bred�s egy �jabb hull�ma a baptist�khoz k�zel�tette a benne szolg�l�kat, hiszen a feln�ttkori v�zkereszts�g jelent�s�g�t kezdt�k �jonnan felfedezni �k is.
Az �jonnan megt�rt h�v�k gondoz�s�ban a presbiteri�nus-kongregacionalista felekezetn�l j�val hat�konyabbnak bizonyultak a laikusok szolg�lat�ra fokozottan �p�t� metodist�k, akik a f�ggetlens�gi h�bor�t k�vet�en �n�ll�sodtak Amerik�ban. Tal�n kev�sb� k�pzett, de ann�l elsz�ntabb ker�leti lovasaik rendszeresen benyargal�szt�k egy-egy k�rzet lakoss�g�t, bibliai �zenetekkel er�s�tve lelk�ket. (Egy korabeli mond�s szerint „olyan hideg van, hogy csak a ker�leti lovasok mennek ki ilyenkor”.)
1821-ben, huszonkilenc �vesen t�rt meg egy fiatal, praxis�t hamarosan felad� �gyv�d, Charles Grandison Finney. Szem�ly�ben egyes�lt a nyugati pr�rik megtapasztal�sokban gazdag �s a keleti partvid�k intellektu�lisan kim�veltebb kereszt�nys�ge. Siker�t nem csak a megt�rtek sokas�ga jelezte: szol�g�lat�t az er� olyan hatalmas megnyilv�nul�sai k�s�rt�k, mint annak idej�n a vadnyugati �bred�st. Ezek miatt sok t�mad�st is kapott: min�l sikeresebb lett, ann�l t�bbet. Holott sokak szerint ink�bb szem�lyis�g�vel hatott, �s nem az �ltal, amit mondott. Szolg�lat�nak egy angol tan�ja szerint: „Nem pr�dik�l, hanem csak elmagyar�zza azt, amir�l m�sok pr�dik�lnak.” Hallgat�s�g�nak heves szellemi- �s �rzelmi megnyilv�nul�sain t�l sok kritik�t kapott amiatt, hogy h�lgyeket is engedett nyilv�nosan im�dkozni (k�lvinista k�r�kben ez nagy botr�nyk�nek sz�m�tott), �s hogy szent er�szakoss�ggal, c�ltudatosan igyekezett a hallgat�s�g�t Krisztus melletti d�nt�sbe belevinni. Finney hat�sa – mik�nt az 1830 ut�n lassan lecseng� M�sodik Nagy �bred�s� – t�l�lte kor�t: szolg�lata nyom�n az �bred�s fogalma polg�rjogot nyert az amerikaiak vall�sr�l val� gondolkod�s�ban.

Nem mindenki� a szabads�g

Charles Grandison Finney

„Hol a teremt�s �si jogai/E n�vhez ’ember!’ adv�k �r�k�l -/Kiv�ve aki feket�n sz�letett,/Mert azt baromnak tartj�k e dics�k”. V�r�smarty Amerik�r�l sz�l� sorai sajnos igazak voltak, eg�szen 1865-ig. Az „alap�t� aty�k” (k��z�l�k t�bben maguk is rabszolgatart�k) m�g �gy gondolt�k, hogy a rabszolgas�g, a „k�l�nleges int�zm�ny” hamarosan mag�t�l el fog halni – ekkor m�g d�len is t�bbnyire sz�ks�ges rossznak fogt�k fel. Az Alkotm�ny lehet�v� tette a rabszolgatart�st, mivel a d�li �llamokra sz�ks�ge volt a fiatal Uni�nak. A t�rt�nelem nem Jefferson�k v�rakoz�s�nak megfelel�en alakult: az angol ipari forradalom �ltal megn�velt, gyapot ir�nti kereslet ink�bb meger�s�tette �s kiterjesztette a legolcs�bb munkaer� alkalmaz�s�t a d�li �llamokban. Az �szakiak azonban sorra elt�r�lt�k saj�t ter�let�k�n a rabszolgatart�st.
Az embertelen int�zm�nnyel szembeni tiltakoz�st el�sz�r kv�kerek v�llalt�k, 1688-as germantowni deklar�ci�juk a vil�gt�rt�nelem els� ilyen jelleg� nyilatkozata. Nem v�letlen, hogy a Biblia bet�in t�ll�t�, a szellemi szabads�gra �rz�keny kv�kerek a k�s�bbiekben is �len j�rtak a rabszolgas�g elleni k�zdelemben. Ut�bb mind a Nagy �bred�s pr�dik�torai, mind a baptista �s a metodista szolg�l�k sz�t emeltek ellene. (A rabszolgas�got ny�ltan el�t�l� John Wesley tan�tv�nya, Wilberforce volt az, aki el�rte, hogy Angli�ban 1833-ban v�gleg el is t�r�lt�k a rabszolgas�got – ennek h�re az USA-ban is hatott.)

Az elnyomottak �neke

A 19. sz�zad elej�re azonban elcsendesedett a lelk�szek hangja, �s noha igyekeztek a gyakorlatot szel�d�teni, soraikban megt�rt�k a rabszolg�k tulajdonosait is – vagy belet�r�dve a szomor� realit�sba, vagy maguk is osztva az el��t�leteket.
Az egyszer� vagyont�rgynak tekintett fekete rabszolg�knak fizikai elnyomat�sukon k�v�l a szellemi �let�k korl�toz�s�val is szembe kellett n�zni�k. Pedig t�bbs�g�k a 19. sz�zadban m�r kereszt�ny h�v� volt: megt�r�t�s�k a Nagy �bred�s idej�n kezd�d�tt, �s dac�ra annak, hogy tulajdonosaik egyszer� vad�llatoknak tartott�k �ket, a fog�konynak bizonyul� feket�k f�k�nt baptista �s metodista misszi�k �ltal t�megesen fordultak Megv�lt�juk fel�.
A feh�rek gy�lekezeteiben azonban elk�l�n�tve kellett �lni�k, �s a nekik sz�l� �zenetek t�bbnyire az uraiknak val� engedelmess�gr�l sz�ltak. Saj�t soraikb�l t�madt, sokszor �r�studatlan, de ann�l karizmatikusabb pr�dik�toraikat csak akkor hallgathatt�k, ha titokban gy�ltek �ssze boz�tosokban, mocsarakban, kock�ztatva, hogy leleplez�d�s�k eset�n k�tsz�z korb�cs�t�s v�rja �ket. Csak ilyen viszonyok k�z�tt nyilv�nulhatott meg a szabads�g ir�nti v�gyuk, k�r�lm�nyeik ellen�re is lelkes �s buzg� hit�knek sokszor eksztatikus kifejez�se. Az a fajta, �rzelmileg tel�tett, odaad�, m�lyen �t�lt hit volt ez, amelynek a spiritu�l�kat is k�sz�nhetj�k.
Helyzet�ket tov�bb rontotta, hogy a l�tom�saira hivatkoz� rabszolga, Nat Turner vezet�s�vel Virgini�ban v�res l�zad�s t�rt ki (1831), s ennek lever�se ut�n m�r a rabszolg�k �rni-olvasni tan�t�sa is b�ntetend� lett.

A rabszolgas�g �s a Biblia

Felszabad�tott, �szakra ker�lt feket�k m�r a 18. sz�zadban is fogalmaztak meg kezdetben al�zatos, majd egyre szenved�lyesebb hang� pet�ci�kat a helyzet ellen, mindv�gig ragaszkodva a bibliai k�phaszn�lathoz �s az innen mer�tett �rvekhez. K�pmutat�snak nevezt�k, hogy mik�zben a feh�rek a 68. zsolt�rt im�dkozz�k („Szerecsenorsz�g hamar kiny�jtja kezeit Istenhez”), az Afrik�b�l sz�rmaz�kat szolgas�gban tartj�k.
A Biblia keletkez�s�nek idej�n a rabszolgas�g �l� int�zm�ny volt, s �gy term�szetszer�leg nem tiltja azt. Ennek nyilv�nval� kijelent�s�t elv�rni teljesen t�rt�netietlen megk�zel�t�s lenne. Az Ige term�szetesen nem is szorgalmazza a rabszolgatart�st, hanem azzal mint l�tez�vel sz�mol – a rabszolgatart�k ellen�rveikben ki is haszn�lt�k a tilt�s hi�ny�t. A n�gerek alacsonyabbrend�s�g�vel oper�l� d�li �rvekkel szemben azon�ban hat�sosan lehetett szembeszegezni, hogy „Isten az emberi nemzets�get egy v�rb�l teremtette” (Apcsel 17:26), hogy minden embert „a maga k�p�re �s hasonlatoss�g�ra teremtett” (1M�z 1:26-27), s hogy b�rmely nemzetb�l sz�rmaz� ember lehet Isten el�tt kedves az istenf�lelme �ltal (Apcsel 10:34-35). �s ha a Biblia bet�in t�ll�tva �szrevessz�k az elveket, m�ris neh�z megindokolni, hogyan hozhat� �sszhangba a rabszolgatart�s a „szeresd felebar�todat, mint �nmagadat” (3M�z 19:18; Mt 22:39; Jak 2:8) maga J�zus �ltal kinyilatkoztatott �s m�sodik legfontosabbnak min�s�tett parancsolat�val.
A h�zass�gi elv�l�s eset�n is nyilv�nval�v� v�lik egy elv: noha a m�zesi t�rv�nyek lehet�v� tett�k, a v�l�s J�zus szavai szerint m�gsem Isten t�k�letes akarata szerint val� volt, �s M�zes is csak „sz�vetek kem�nys�ge miatt engedte meg” (Mt 19:8). Joggal tehet� fel a k�rd�s: vajon nem ez-e a helyzet a rabszolgas�ggal is? R�ad�sul M�zes t�rv�nyei emberiess�gi okokra visszavezethet�en er�sen korl�tozt�k a rabszolgas�got. Isten �sz�vets�gi n�p�nek t�rt�nete azzal kezd�dik, hogy az �r kiszabad�tja az egyiptomi rabszolgas�gb�l, s erre a k�s�bbiekben eml�kezteti is �ket. A feket�knek „volt f�le a hall�sra”, a megal�zottakat felemel� Isten szavait nem felt�tlen �gy �rtett�k, ahogy rabtart�ik szerett�k volna.
A Bibli�n t�lmen�en a pet�ci�k �r�i a mag�ntulajdont v�delmez� Alkotm�nnyal szemben gyakran hivatkoztak a F�ggetlens�gi Nyilatkozatra is: „Mag�t�l �rtet�d�nek tartjuk azokat az igazs�gokat, hogy minden ember egyenl�k�nt teremtetett…”

A felszabad�t�k �ld�ztet�se

Charles Finney mindv�gig hangs�lyozta, hogy a megt�rt kereszt�ny hit�nek a gyakorlatban is meg kell nyilv�nulnia hagyom�nyos, emberbar�ti �rtelemben vett j� cselekedetekben. A M�sodik Nagy �bred�st k�vet�en mozgalmak sokas�ga jelent meg: hol az alkoholizmus ellen, hol a vas�rnapi iskol�k�rt, hol a szombat jobb megtart�s��rt alakultak szervezetek.
Az sem v�letlen, hogy Finney tan�tv�nyai jutottak el�sz�r arra a k�vetkeztet�sre, hogy az amerikaiak megt�r�s�nek f� akad�lya egy speci�lis nemzeti b�n, amely sok egy�b b�nnek is forr�sa. A nemzet alkotm�nya, illetve az �llami t�rv�nyek �ltal v�delmezett rabszolgas�g nemcsak a vil�g m�s n�peivel val� egybevet�sben sz�m�t az amerikaiak becs�let�n esett sz�gyenfoltnak, hanem a nemzet sz�m�ra fenntartott isteni �ld�snak is f� akad�lya.
A kor�bbi rabszolgas�g-ellenes megnyilv�nul�sokkal szemben az �jonnan kialakul� abolicionista mozgalomban (a sz� az ’elt�r�lni’ jelent�s� abolish kifejez�sb�l ered) �j elem, hogy a rabszolgas�g azonnali, k�rp�tl�s n�lk�li elt�rl�s��rt sz�lltak s�kra. Hangs�lyozottan kereszt�ny mozgalom volt ez, sz�let�s�ben is fontos szerepet j�tszott egy teol�giai szemin�riumon megrendezett, tizennyolc napig tart�, ima�sszej�vetelekkel s�r�n megt�zdelt vita a di�kokkal – ennek eredm�nyek�nt jutottak a r�sztvev�k a fenti, radik�lis �ll�spontra. Az Amerikai Rabszolgas�g-ellenes T�rsulat Alap�t� Nyilatkozata (1833) egy�bk�nt hangs�lyozza a b�k�s sz�nd�kot: a „ne tegy�nk gonoszt, hogy j� sz�rmazz�k bel�le”, illetve „a gonoszt j�val gy�zd meg” bibliai elve alapj�n. Ugyancsak lesz�gezt�k, hogy tev�kenys�g�k nem a rabszolg�k fel� ir�nyul, azaz nem k�v�nnak l�z�tani.
Az els� �veket a mor�lis nyom�sgyakorl�s, a r�besz�l�s jellemezte. A kamp�nyok megszervez�s�ben sokat sz�m�tottak a kor�bbi �veknek a M�sodik Nagy �bred�shez kapcsol�d� mozgalmakban, misszi�kban szerzett tapasztalatai. Bros�r�k nyomtat�sa �s terjeszt�se, helyi t�rsas�gok szervez�se, misszion�riusok k�pz�se �s kik�ld�se, t�meggy�l�sek szervez�se �s m�g sok m�s �sszetev�je volt kamp�nyaiknak. �rvel�s�kben a bibliai cit�tumok mellett hivatkoztak t�rt�nelmi 
alakokra, (Hannib�l, Augustinus, Alexandre Dumas), akik – szerint�k – fekete b�r�ek voltak. �rtelmes, volt rabszolg�k nyilv�noss�g el� �ll�t�s�val pedig �l� ellenp�ld�t is tudtak szolg�ltatni az „alacsonyabb k�pess�g� n�ger” sztereot�pi�ival szemben.

A F�ggetlens�gi Nyilatkozat.

Tev�kenys�g�k elk�peszt� m�rt�k� ellen�ll�sba �tk�z�tt. A rabszolgas�gnak �s a rabszolga-kereskedelemnek a f�v�rosb�l val� kitilt�s��rt folytatott 1835-�s pet�ci�kamp�nyuk az �gynevezett sz�jpecek-t�rv�ny (1836) elfogad�s�hoz vezetett. (Ennek �rtelm�ben a Kongresszus kijelentette, hogy nem foglalkozik a rabszolgas�gra vonatkoz� pet�ci�kkal.) Postakamp�nyuk, mely kifejezetten a d�li rabszolgatart�kat, �s – elker�lend� a l�z�t�s v�dj�t – nem a rabszolg�kat c�lozta, annyit �rt el, hogy a d�li �llamok feljogos�tott�k postamestereiket az abolicionista bros�r�k kiv�tel�re �s megsemmis�t�s�re. 1836-ban Jackson eln�k �ves �zenet�ben nem mulasztotta el a postakamp�ny pocskondi�z�s�t, �s s�rgette a Kongresszust, hogy hozzon l�tre az abolicionista irodalomnak az eg�sz �llamok ter�let�r�l val� kitilt�s�t lehet�v� tev� t�rv�nyt. Garrisonra, az egyik vez�ralakra Georgia t�rv�nyhoz�sa �tezer doll�ros v�rd�jat t�z�tt ki. �szakon az ellenfeleik, akik �ltal�ban a helyi elitet jelentett�k, arctalan, hatalom�hes, kotnyelesked�, a t�volb�l szervezked� gy�k�rtelen k�v�l�ll�knak �rt�k le �ket, �s utcai zavarg�sokat szerveztek ellen�k (n�h�ny spont�n megmozdul�s is volt). 1837-ben az abolicionist�knak m�rt�rjuk is lett: Illinoisban a kiv�l� Elijah P. Lovejoyt a feld�h�d�tt t�meg meggyilkolta.
De nem hi�ba v�llalt�k a szenved�seket. T�boruk sok esetben pont a zavarg�sok hat�s�ra szaporodott. A harcnak azonban �ra volt: a rabszolgak�rd�s ment�n szinte minden amerikai felekezet kett�szakadt, �s a mozgalmon bel�l is kialakult a bibliai vil�gn�zett�l elszakad�, kiss� az anarchizmusba hajl� ir�nyzat is – a k�t sz�rny szervezetileg is k�l�nv�lt.
Az abolicionist�k sz�v�s munk�j�nak volt k�sz�nhet�, hogy �szakon lassan-lassan megv�ltozott a k�zv�leked�s (volt ebben szerepe egy presbiteri�nus pr�dik�tor l�ny�nak, Harriet Beecher Stowe-nak is, az�ltal, hogy 1852-ben megjelentette a Tam�s b�tya kunyh�j�t). T�l�k ered az elv, hogy a h�v�knek egy s�lyos vissz�ss�g (k�l�n�sen a faji megk�l�nb�ztet�s) ellen k�teless�g�k k�zdeni a t�rsadalom befoly�sol�sa r�v�n. Nem az abolicionist�k hib�ja volt, hogy a rabszolgas�g elt�rl�s�t v�g�l nem az � mozgalmuk hozta el: a n�gymilli� fekete rabszolga sorsa v�g�l a polg�rh�bor� (1861–65) harcterein d�lt el. Lincoln eln�k rendelete (1862) felszabad�totta az �llamok ter�let�n �l� rabszolg�kat, az �szakiak gy�zelme ut�n pedig az Alkotm�ny XIII. kieg�sz�t�se (1865) elt�r�lte �s megtiltotta a rabszolgatart�st.
Az �jkori rabszolgas�g v�g�vel nemcsak az �llamok, hanem az eg�sz emberi t�rt�nelem egyik legsz�gyenletesebb epiz�dj�nak v�g�re ker�lt pont. (Folytatjuk.)