Akik megr�zt�k Angli�t

A 18. sz�zadi metodista �bred�s bizonyos m�don a pietizmus angliai v�ltozata volt: a f��ram� protestantizmus, ez esetben az anglik�n egyh�z meg�jul�si mozgalmak�nt indult. Az alap�t�k, John �s Charles Wesley – akiknek a megt�r�s�ben meghat�roz� volt a herrnhuti morva kereszt�nyek szerepe – nem akart�k, hogy mozgalmuk valaha is elszakadjon Anglia Egyh�z�t�l, noha ez v�g�l m�gis bek�vetkezett. George Whitefield, a Wesley fiv�rek k�zeli bar�tja �s egy ideig munkat�rsa viszont a k�lvini puritanizmus sz�neit vitte a mozgalomba.

 

A 18. sz�zad elej�n Eur�pa sok nemzet�ben irigy szemmel n�ztek Angli�ra. Montesquieu, aki 1729-ben utazott az orsz�gba, �gy �sszegezte benyom�sait: „Anglia a vil�g legszabadabb orsz�ga. Egyetlen k�zt�rsas�got sem ismerek, amely hozz� hasonl� volna. Szabadnak nevezem, mert az uralkod� szem�ly�t ellen�rzik, hatalm�t korl�tozz�k, �s nincs m�dja r�, hogy b�rkinek b�rmi s�relmet okozzon.”
A felsz�n alatt azonban a t�rsadalmi �s erk�lcsi k�z�llapotok rendk�v�li beavatkoz�s ut�n ki�ltottak Angli�ban. Az orsz�g egyre izmosod� �ruforgalm�ban alapvet� szerepet j�tszott a rabszolga-kereskedelem, amelynek fellend�t�s�t minden korm�ny fontos politikai programnak tekintette.
Egy korrajz szerint „�gy t�nt, az eg�sz lakoss�g tivorny�kban tobz�dik”. „Egy penny�rt ittas, kett��rt holtr�szeg. Ha kid�lt�l, van al�d szalm�nk” – hirdette a vend�gcsalogat� felirat a kocsm�k bej�rat�n�l. A sz�nh�z sokkol�an k�z�ns�ges �s z�ll�tt volt, Wesley szavaival „a sz�npad obszcenit�sa teljes romlotts�gt�l b�zl�tt”, a kor irodalm�t mai m�rc�vel is kem�ny porn�nak b�lyegezn�k. A polig�mi�t �s a homoszexualit�st nem tartott�k b�nnek, burj�nzott az er�szak. Kegyetlen �s brut�lis sportoknak h�doltak, mint amilyen a medv�k �s bik�k ingerl�se vagy a kakasviadal volt. Vad �s gyakran hal�los kimenetel� �k�lv�v�st �ztek, amelyben m�g n�k is r�szt vettek.
Mindek�zben az egyh�z aludt – egy v�lem�ny szerint az anglik�nok �s a sz�zad elej�re megf�radt nonkonformist�k legal�bb egy ponton egyet�rtettek: hogy „b�k�n hagyj�k az �rd�g�t, �s kisujjukat se mozd�tj�k a lelkek megment�s��rt”. A fordulat egy j�lvasalt anglik�n lelk�sznek �s bar�ti k�r�nek sz�nrel�p�s�vel �rkezett el.

Wesley ifj�kora

Whitefield legal�bb heti negyven-�tven �r�t t�lt�tt a pulpitusn�l, munkatemp�j�n eg�sz �let�ben nem v�ltoztatott.

John Wesley 1703. j�nius 17-�n l�tott napvil�got az epworthi par�ki�n, Samuel �s Suzanna Wesley tizen�t�dik gyermekek�nt. Mindk�t �gon sok vihart l�tott purit�n �s�kt�l sz�rmazott, apai d�dapj�t �s nagyapj�t meg is fosztott�k lelk�szi �ll�sukt�l. Samuel m�gis visszat�rt az �llamegyh�z kebel�re Oxfordban, ugyanakkor meg�rizte aty�i harci szellem�t. A feles�g, Suzanna m�r tizenh�rom �vesen, teol�giai megfontol�sb�l (!) szak�tott a szigor� k�lvinizmussal. Kettej�k k�z�l a rendk�v�li �leter�vel meg�ldott �s igen istenf�l� anya volt nagy hat�ssal John fejl�d�s�re, testv�rei k�z�tt is k�l�n�s gonddal nevelte. A leend� �bred�sben �ccse, Charles is nagy szerepet j�tszott – 1729-ben � alap�totta meg a „Szent Klub”-nak cs�folt t�rsas�got az Oxfordi Egyetemen, amelynek azut�n J�nos �llt az �l�re. Ez a t�rsas�g kir�tt a feslett erk�lcs� oxfordi k�zegben: Istenhez pr�b�lt k�zeledni. Rendszeresen �rvacsor�ztak, �gy a „szakramentalista”, gyakori Szent�r�s-tanulm�nyaik miatt pedig a „Biblia-moly” g�nynevekkel illett�k �ket. V�g�l a „metodista” ragadt rajtuk, mert az egyetem tanulm�nyi szab�lyzat�nak is eleget akartak tenni.
Charles megh�v�s�ra csatlakozott hozz�juk az ifj� George Whitefield, akib�l azut�n minden id�k leg�kessz�l�bb angol pr�dik�tora v�lt – �k h�rman lettek a k�zelg� �bred�s oszlopai Angli�ban. �m ezek a buzg� �s nagyon vall�sos fiatalemberek most m�g mit sem tudtak az �jj�sz�let�s titk�r�l.

Herrnhuti befoly�sok

Whitefield sz�m�ra 1735 volt a nagy felfedez�s �ve, a „Szent Klub” tagjai k�z�l els�k�nt. Sok frusztr�lt keres�s ut�n v�gre birtokba vette az �dv�ss�g �s a b�nbocs�nat aj�nd�k�t. �rvendezve �rta rokonainak: „�gy tal�ltam, val�ban l�tezik �jj�sz�let�s.” Hamarosan m�r h�res pr�dik�tor, amikor a Wesley testv�rek m�g ismeretlenek.
Ugyanebben az �vben John �s Charles Wesley Amerik�ba utaztak misszi�s munk�ra. Az �t el�tt anyjuk e szavakkal b�tor�totta �ket: „Ha h�sz fiam lenne, �s mind elmenne ugyan�gy, �r�ln�k neki – m�g akkor is, ha soha t�bb� nem l�tn�m �ket viszont.” Az �ton felfigyeltek egy huszonhat f�s csoportra. A Herrnhutb�l �rkez� telepesek a legalantasabb munk�t is zoksz� n�lk�l elv�gezt�k a fed�lzeten, t�rt�k a t�bbiek lekezel� b�n�sm�dj�t, �s amikor az �ce�n k�zep�n viharba ker�ltek, a b�tors�gukkal is kit�ntek. M�g az angolok r�m�lten ki�ltoztak, �k nyugodt l�lekkel zsolt�rokat �nekeltek. „Ti nem f�ltetek?” – k�rdezte k�s�bb John a vezet�j�ket, �s ezt a v�laszt kapta: „Nem, �s az asszonyaink �s gyermekeink sem f�lnek a hal�lt�l.” Ez volt Wesley-�k els� tal�lkoz�sa morva kereszt�nyekkel, amelyet tov�bbiak k�vettek.

Whitefield kinyomtatott pr�dik�ci�i ezrek kez�be jutottak el.

A k�ldet�s�k azonban csal�d�ssal �rt v�get. A kol�nia korm�nyzata ig�nyt tartott a szolg�latukra, de azt nem az evang�lium hirdet�s�ben l�tt�k. Charles szem�lyi titk�r lett James Oglethorpe, Georgia �llam alap�t�ja �s korm�nyz�ja mellett, de megr�galmazt�k a h�ta m�g�tt, ami megrontotta a kapcsolatot, �s hazat�rt Angli�ba.  John, aki lelk�szi megb�z�st kapott, m�g egy �vig maradt, de az � m�k�d�se is kudarcba fulladt. F�lismerte, hogy h�j�val van valaminek, ami n�lk�l�zhetetlen lenne a szolg�lathoz: „Amerik�ba mentem, hogy megt�r�tsem az indi�nokat – panaszkodott –, de engem, nyomorultat ki fog megt�r�teni?” A levert ked�ly� fiv�rek otthon egy m�sik herrnhuti vezet�vel tal�lkoztak, Peter B�hlerrel. A vele folytatott besz�lget�sek meggy�zt�k �ket arr�l, hogy nincs val�s�gos hit�k. 1738 m�jus�ban v�gre megt�rt�nt a csoda: el�bb Charles, majd h�rom nappal k�s�bb John is r�b�zt�k magukat Krisztusra, �s megtapasztalt�k b�neik bocs�nat�t.
1738 nyar�n John Wesley h�rom h�napot t�lt�tt N�metorsz�gban, Nikolaus Zinzendorf herrnhuti k�z�ss�g�ben. Ez az id�szak nagy seg�ts�get ny�jtott sz�m�ra, hit�ben meger�s�dve �s fontos tapasztalatokkal t�rt vissza Angli�ba. 1739-ben m�r John Wesley is valami �j, menny in��spir�lta agressz�v t�zzel telt meg, �s k�vette bar�tj�t, George Whitefieldet az evang�lium hirdet�s�ben. M�r nem v�rtak arra, hogy a b�n�s�k elj�jjenek hozz�juk – �k j�rtak minden�tt a nyomukban.

Mennyei �st�k�s

Whitefield ekkor m�r �vek �ta er�teljesen hirdette az evang�liumot. 1736-ban, egy �vvel az �jj�sz�let�se ut�n l�pett ki el�sz�r, sz�l�v�ros�ban, Gloucesterben. A k�vetkez� �v folyam�n v�gig nyilv�nos istentiszteleteken pr�dik�lt, f�k�nt Bristol �s London zs�fol�sig megtelt templomaiban.
Hetente legal�bb tucatnyi alkalommal pr�dik�lt, negyven-�tven �r�t t�lt�tt a pulpitusn�l, munkatemp�j�n eg�sz �let�ben nem lass�tott. Egyes kutat�k szerint a „Szent Klubb�l” sz�rmaz�k k�z�l Whitefieldnek volt a legtiszt�bb l�t�sa az �jj�sz�let�sr�l. Eg�sz szolg�lata a J�nos evang�liuma 3:7 �zenet�re �sszpontos�tott: „Sz�ks�g n�ktek �jonnan sz�letnetek!”
Amint az egyre hangosabban m�ltatlankod� kl�rus becsapta el�tte a templomajt�kat, a szolg�lat�ban �j fejezet kezd�d�tt: szabadt�ri evan�geliz�ci�ba fogott. Mintha valami m�gneses er�t�r vette volna k�r�l, a szem�lyis�ge t�megeket vonzott. Amikor a Bristol k�rny�ki Kingswoodban kezdett ig�t hirdetni, els� alkalommal k�tsz�z sz�nb�ny�sz hallgatta, akiket a t�rsadalom barb�r �llatoknak tekintett, �s akiket a hivat�sos kl�rus is nagy �vben elker�lt. N�h�ny nappal ezut�n a hideg t�lben m�r n�gyezren, harmadszorra t�zezren gy�ltek k�r�je. Moorefieldi l�togat�sa el�tt figyelmeztett�k, onnan nem j�n haza �lve. Moorefield volt London aljan�p�nek a gy�lekez�helye, ahol a v�s�rosb�d�k, cirkuszi �s �k�lv�v�s�trak rejtek�n mindenf�le sportnak �s kedvtel�snek h�doltak – kuruzsl�k, csavarg�k �s zsebtolvajok Mekk�ja. Vagy h�szezren hallgatt�k nagy figyelemmel. A pr�dik�ci� m�sf�l �r�ja alatt f�lelmetes csend uralkodott, ut�na pedig sz�z�val t�rtek meg az emberek. Hasonl� sz�nhelyeken mindez megism�tl�d�tt, ahol valami cs�csel�k �sszever�d�tt, ott Whitefield is megjelent. A korabeli h�res mond�s szerint abban a harcban, amelyet Isten folytat a lelkek�rt, az apostolok ideje �ta senki sem �rt el annyi eredm�nyt oly kev�s �ltal, oly sok akad�llyal szemben �s olyan r�vid id� alatt, mint George Whitefield.
De nem csak a pr�dik�lt ige hatott �gy. „Istennek kedves volt, hogy sokakat meg�ldjon kinyomtatott pr�dik�ci�im �ltal – mondta Whitefield. –Ezrek kez�be jutottak el ezek; az emberek megvil�gosod�st nyernek, �s sokan fel�p�lnek legszentebb hit�kben.”

A mozgalom sz�rnyra kap

Hamarosan John Wesley is az �bred�s k�zponti alakja lett, alig t�bb mint egy �vvel a megt�r�se ut�n. Val�j�ban ma sokkal t�bben ismerik a nev�t, mint a rendk�v�l dinamikus evangelist��t, Whitefield�t. Wesley nemcsak az evang�liumot hirdette, hanem az �bred�s apostolak�nt az �jj�sz�letettek hitben val� meggy�kerez�s�r�l is gondot viselt, �s egyh�zszervezeti k�rd�sekben is � hozott d�nt�seket. K�s�bb �gy vallott egyh�zt�rt�nelmi szerep�r�l: „Isten szinte �szrev�tlen�l vezetett, minden el�zetes terv �s sz�nd�k n�lk�l.”
Eleinte ott szolg�lt, ahov� az anglik�n kl�rus megh�vta, de nem sz�vesen sz�lt �nel�g�lt kereszt�nyekhez, �s sokszor nem is h�vt�k meg m�sodszor. N�h�ny �vvel k�s�bb az Oxfordi Egyetemen a legszel�debb hangon pr�dik�lt, azonban olyan ny�lt �szintes�ggel, hogy m�gis megfagyott k�r�l�tte a leveg�. T�bb� nem tan�tott Oxfordban, b�r m�g id�s kor�ban is nagy szeretettel �s h�l�val emlegette az int�zm�nyt, amelynek sokat k�sz�nhetett. 1739-ben m�r csak h�t templomban engedt�k besz�lni, �s felszabadult idej�ben elkezdhetett olyan r�tegek el�r�s�n munk�lkodni, amelyeket az anglik�n egyh�z k�ptelen volt megsz�l�tani.
Azonban Wesley sz�m�ra – mer�ben m�s egy�nis�g l�v�n – �ri�si kil�p�st jelentett, hogy k�vesse Whitefieldet a szabadt�ri pr�dik�l�sban. A benne rejt�z� ped�ns teol�gus gy�l�lte a zajt �s a zavarg�st, �s csak vonakodva tett eleget Whitefield k�r�s�nek, hogy folytassa a bristoli munk�t, ahol � olyan sikerrel pr�dik�lt a b�ny�szoknak. V�g�l legy�zte el��t�leteit, amiben nagy seg�ts�g�re volt a Hegyi Besz�dben megtal�lt bibliai minta. 1738-ban Wesley eljegyezte mag�t az �zenettel, 1739-ben pedig a m�dszerrel, a szabadt�ri pr�dik�l�ssal – �s a k�vetkez� f�l �vsz�zadban mindkett�h�z h� maradt. Whitefieldhez hasonl�an az � kil�p�s�t is azonnali siker koron�zta. Hallgat�s�g�nak sz�ma m�rciusra a kezdeti k�tsz�zr�l h�szezresre n�vekedett; dr�mai megt�r�sek t�rt�ntek.
Legfontosabb szempontja a l�lekment�s volt, �s ha azt l�tta, hogy ennek felekezeti formul�k vagy m�s akad�lyok �tj�t �llj�k, kem�ny hangot �t�tt meg. Ha a t�rsadalmi elitnek pr�dik�lt, gyakran a szigor�bb pr�f�tai �zenetekhez fordult a Bibli�ban, p�ld�ul ehhez: „M�rges k�gy�knak fajzatai, mik�ppen ker�litek ki a gyehenn�nak b�ntet�s�t?” Amikor egyszer megdorg�lt�k emiatt, mondv�n, hogy a kik�t�negyed s�pred�ke el�tt besz�ljen �gy, �s ne el�kel� gy�lekezetekben, ezt felelte: „A kik�t�negyedben ezt az ig�t v�lasztottam volna: »�me az Isten B�r�nya, aki elveszi a vil�g b�neit!«”
1739 j�nius�ban Wesley visszat�rt Londonba. Ekkor m�r r��rzett a ny�ltsz�ni pr�dik�l�s �z�re. A 160 centin�l alig magasabb, hossz� g�nd�r haj� emberke megjelen�se figyelmet parancsolt, s azzal szinte mindig ad�ztak is neki. Gyakran megt�rt�nt, hogy pr�dik�ci�ja k�zben a f�rfiak �s n�k felki�ltottak, amint Isten Szelleme meggy�zte �ket. Olykor bel� is fojtotta a sz�t a ki�ltoz�s, �s Isten ereje alatt sokan elter�ltek a f�ld�n. „Mindenfele elv�g�dtak, mintha vill�m s�jtotta volna �ket” – �rja napl�j�ban. (Az ut�kor sz�m�ra szerencs�s m�don Wesley minden id�k egyik legszorgosabb napl��r�ja volt, b�r rejtjelekkel �rt napl�kat is h�trahagyott, amelyeket csak nemr�giben siker�lt megfejteni.)
Charles Wesley mindig elismerte b�tyja els�s�g�t Isten munk�j�ban, b�r kertel�s n�lk�l �rt�s�re adta, ha helytelen�tett valamit (John kifejezetten ig�nyelte az �szintes�get munkat�rsai r�sz�r�l). 1756-ig � is orsz�gszerte pr�dik�lt, els�sorban m�gis a mozgalom zsolt�rosak�nt eml�keznek ma r�, akinek t�bb mint 6500 himnusza k�z�l sokat mindm�ig �nekelnek.

Az Els� Nagy �bred�s

1739 augusztus�ban Whitefield Amerik�ba utazott, miut�n az el�z� �vben m�r h�rom h�napot t�lt�tt Georgi�ban. Mer�sz hittel �rkezett meg Philadelphi�ba: Isten haszn�lni fogja �t abban, hogy a tizenh�rom elsz�rt kol�ni�t egyetlen istenf�l� k�z�ss�gg� kov�csolja. V�rakoz�s�ban nem is csalatkozott, meg�rkez�se felsz�totta annak az �bred�snek a l�ngjait, amely m�g 1734-ben kezd�d�tt egy northamptoni p�sztor, a legnagyobb amerikai purit�n teol�gusnak tartott Jonathan Edwards szolg�lata nyom�n. Whitefield minden lehets�ges alkalmat megragadva sz�zezreknek pr�dik�lt, mik�zben arra is volt gondja, hogy �rvah�zat alap�tson. 1740 �sz�n hathetes k�rutat tett �j-Angli�ban, �s forg�sz�lszer� szolg�lata az amerikai kol�ni�k t�rt�net�ben megtapasztalt legnagyobb �bred�shez vezetett, amely az �jvil�g egyh�zt�rt�net�be Els� Nagy �bred�s n�ven vonult be.
Bostonban a j� h�rt szomjaz�k t�mege hamar kin�tte a templomok befogad�k�pess�g�t, �s Whitefield angliai m�dszer�t k�vetve a szabadban pr�dik�lt. Az �bred�s tizennyolc h�napon �t hasonl� sikerrel folytat�dott New Yorkban, New Jersey-ben, Pennsylvani�ban, Marylandben �s Virgini�ban is. Bostoni b�cs�pr�dik�ci�j�ra hozz�vet�leg h�szezren j�ttek el, t�bben, mint amekkora a v�ros akkori l�leksz�ma volt.
A felekezeti korl�tok led�ltek, �s a meg�jult k�z�ss�gek addig szokatlan gonddal v�llalt�k fel az evang�lium hirdet�s�nek �gy�t. Egy David Brainerd nev� f�rfi – maga is az �bred�s gy�m�lcse – k�l�n�sen hathat�san szolg�lt az indi�nok k�z�tt.
Az �bred�s a fels�oktat�sban is �j lend�letet adott; Whitefield a Harvardon �s a Yale-en is pr�dik�lt, Princeton pedig m�r az �bred�s k�vetkezt�ben ny�lt meg. A szellemi szabads�g egyben a politikai liberalizmus �tj�t is egyengette. K�zvetve m�g az amerikai forradalomhoz �s a f�ggetlens�gi h�bor�hoz is hozz�j�rult, annak ellen�re, hogy azt John Wesley hat�rozottan ellenezte, �s a kit�r�sekor sok metodista vissza is t�rt Angli�ba. R�szben ennek tulajdon�that�, hogy az amerikai metodist�k m�r 1784-ben elszakadtak az anglik�n egyh�zt�l, �s a 19. sz�zadban a legnagyobb felekezett� v�ltak a tengerent�lon. M�sfel�l Anglia Wesley befoly�s�nak k�sz�nhette, hogy a Franciaorsz�gb�l kiindul� v�rzivataros esem�nyek elker�lt�k az orsz�got – a forradalmi eszm�k a brit lakoss�got nagyr�szt hidegen hagyt�k.
1741-ben George Whitefield visszat�rt Angli�ba, �s a k�vetkez� �v m�sodik fel�ben �t h�napon �t Sk�ci�ban szolg�lt. A hegyoldalakat Istent im�d� emberek foglalt�k el, a leveg�ben alkalmank�nt olyan p�nk�sdi er� vibr�lt, ami a sokat l�tott pr�dik�tort is b�mulatba ejtette. Egy alkalommal �tvenezren hallgatt�k; ez volt a Sk�ci�ban valaha tartott legnagyobb istentisztelet.
Amerik�ban tett h�t evangeliz�ci�s �tja �s tucatnyin�l t�bb sk�ciai fell�p�se mellett �rorsz�gban, Hollandi�ban �s Bermud�n is szolg�lt. �gy becs�lik, �sszesen t�zmilli�an hallott�k, �s legal�bb egyszer az amerikai kol�ni�k �sszlakoss�g�nak nyolcvan sz�zal�ka.

Az �bred�s �ra

Wesley nagy hangs�lyt tett a tan�tv�nyk�pz�sre. P�ly�ja v�g�n Angli�ban h�tsz�z, teljes id�ben foglalkoztatott metodista pr�dik�tor m�k�d�tt, Amerik�ban h�romsz�z�tven. Amikor sz�monk�rt�k t�le, hogy mi�rt nem b�zza bizonyos anglik�n klerikusokra a megt�rtek gondoz�s�t, azt felelte, hogy �l� csirk�ket nem tehet halott kotl�sok al�. Ezek a f�rfiak igazi h�s�k voltak, mert Wesley egyetlen elv�r�st sem t�masztott vel�k szemben, amelynek teljes�t�s�ben el�bb � maga ne adott volna p�ld�t. Sz�mukra „egyetlen �t nem volt j�rhatatlan, az id�j�r�s soha sem elviselhetetlen, egyetlen szakad�k sem t�l m�ly, egyetlen falu sem t�ls�gosan eldugott, a cs�csel�k kegyetlens�ge nem volt akad�ly, �s a n�lk�l�z�s sem volt visszariaszt�.” A vadnyugati hat�rvid�k metodista ker�leti pr�dik�torai �ltal�ban egyed�l�ll� iparosleg�nyek voltak, akik a j�g h�t�n is meg�ltek. Legend�s h�rn�vre tett szert Wesley amerikai szuperintend�nsa, Francis Asbury, akit id�sebb kor�ban a tagjait b�n�t� reuma sem k�rhoztathatott t�tlens�gre: szolg�lat ut�n k�r�s�re a nyeregbe k�t�zt�k, �gy jutott el a k�vetkez� telep�l�sre. Minden ing�s�ga elf�rt a nyeregk�p�n l�g� k�t zs�kj�ban.
A metodist�k t�r�dtek a t�rsadalom perif�ri�j�ra ker�ltekkel, a b�rt�n�k, az �rva- �s szeg�nyh�zak lak�ival. Eleinte ez elismer�st v�ltott ki, de k�s�bb olyan n�pszer�tlenek lettek, hogy m�g ezeket az ajt�kat is becsapt�k el�tt�k. 1750-ben �rja Wesley egy napl�bejegyz�s�ben: „Eltiltottak att�l, hogy Newgate-be [egy b�rt�n] menj�nk, nehogy valami gonoszs�gra ingerelj�k a rabokat, �s Bedlamt�l is [egy elmegondoz�], nehogy az �r�letbe kergess�k lak�it.”
Mag�t Wesley-t m�g a sz�l�v�ros�ban is eltiltott�k az igehirdet�st�l. Nyugodtan meghallgatta az �t�letet, majd fel�llt a v�ros kor�bbi lelk�sz�nek, Samuel Wesley-nek a s�rj�ra, �s onnan kezdett pr�dik�lni a b�n�s�knek. B�r szolg�latukat a hivat�sos kl�rus is elutas�totta, legink�bb m�gis azok �ld�zt�k �ket, akiknek a legnagyobb sz�ks�g�k volt r�juk. A cs�csel�k otromba m�dokon juttatta kifejez�sre, ha nem �rtett egyet a pr�dik�torok �zenet�vel – k�vekkel, z�ptoj�ssal, rothadt z�lds�ggel, d�gl�tt macsk�kkal dob�lt�k meg �ket, vagy fel�j�k fordulva v�gezt�k el a sz�ks�g�ket. K�t ismert evangelist�ra, John Cennickre �s Howell Harrisra Swindon v�ros�ban katapultot ir�ny�tottak, amelyet a b�zl� �rkok tartalm�val t�lt�ttek meg. Amikor valamelyik�ket c�lba vett�k, a m�sik pr�dik�tor vette �t a sz�t. M�g kegyetlenebb eszk�z�kt�l sem riadtak vissza, hogy megf�leml�ts�k �ket. Egyes metodist�kat megcsonk�tottak, asszonyaikr�l let�pt�k a ruh�t, volt, aki az �tlegek miatt elvet�lt. Whitefieldet t�bbsz�r megfenyegett�k, hogy meg�lik, egy alkalommal, negyvenk�t �vesen k�zel hal�lra is k�vezt�k. Wesley 1743 okt�ber�ben ker�lt k�zel a v�rtan�s�ghoz, �s ut�lag bizonys�got tett, hogy semmi f�jdalmat sem �rzett, mik�zben brut�lis �t�sek z�poroztak r� – most �rtette meg, hogyan tapasztalhatt�k ugyanezt a korai v�rtan�k, a m�glya l�ngjai k�z�tt is. V�g�l �ppen a cs�csel�k hangad�ja indult k�ny�r�letre Wesley ir�nt, kimentve �t az �ltala f�lbujtott t�meg kez�b�l. Az is megesett, hogy feld�h�d�tt hallgat�s�ga el�l egy hideg t�ba vetette mag�t, majd �jra partra �szott, �s folytatta az igehirdet�st.

Wilberforce

Wesley-nek az egyh�z �s k�rnyezete viszony�ban is siker�lt megtal�lni a hit �s a cselekedetek egyens�ly�t. Nem t�pl�lt ill�zi�kat olyan programok ir�nt, amelyek az emberek val�s�gos �s szem�lyes megt�r�s�t figyelmen k�v�l hagyva pr�b�lt�k megjobb�tani a t�rsadalmat. De az is elk�pzelhetetlen volt sz�m�ra, hogy az �jj�sz�letett h�v�k ne v�ljanak a szoci�lis igazs�gtalans�g ellen harcol� keresztes vit�zekk�. Harcot ind�tottak a rabszolgatart�s ellen is – a metodista William Wilberforce parlamenti k�pvisel� k�zdelmeinek, amelyeket John Newton, a rabszolga-keresked�b�l lett h�res pr�dik�tor �s m�sok t�mogat�s�val folytatott, egy 2007-ben k�sz�lt film, a Szabads�g himnusza is eml�ket �ll�t. Wilberforce parlament�ris eszk�z�kkel kiv�vta a gy�zelmet, ami Amerik�ban egy v�res polg�rh�bor�ba ker�lt.
Akiket �gy h�vtak: a k�t „W”

William Wilberforce parlament�ris eszk�z�kkel sikeresen ind�tott harcot az angol rabszolga�-felszabad�t�s �gy�ben.

A metodista �bred�s kiemelked� alakjait, Whitefieldet �s Wesley-t senki �s semmi nem t�ntor�thatta el Krisztus hirdet�s�t�l. Whitefield hitt az eleve elrendel�s k�lvini tan�ban, m�g Wesley a holland reform�tor, Arminius v�lem�ny�t fogadta el a k�rd�sben, amely hangs�lyozta a szabad akarat szerep�t a megt�r�si d�nt�sben. Doktrin�lis n�zetk�l�nbs�geik miatt k�s�bb elszakadtak, de mindig tisztelettel �s szeretettel besz�ltek egym�sr�l. Whitefield sz� szerint agyonhajszolta mag�t, �s �tven�t �ves kor�ban szervezete felmondta a szolg�latot. 1770. szeptember 30-�n halt meg Boston k�zel�ben, ott is temett�k el.
Wesley j�val t�l�lte �t. Rendk�v�l fegyelmezett �letvitelt k�vetett, Isten kegyelme mellett ennek tulajdon�totta m�g �regkor�ban is j� eg�szs�g�t. Hatvan �ven �t hajnali n�gykor kelt, �tkor pedig m�r a reggeli m�szakba indul� munk�soknak pr�dik�lt, akiknek csak ekkor volt lehet�s�g�k igehirdet�st hallani.
1791-ben v�gezte be nem mindennapi p�lyafut�s�t. �let�ben majdnem 400 ezer kilom�tert utazott, �s 40 ezern�l t�bb, a legk�l�nb�z�bb helyeken (egy �zben r�mai katolikus templomban) elmondott pr�dik�ci� �llt m�g�tte. Elk�lt�z�sekor az �ltala elind�tott mozgalom 140 ezer metodista h�v�t �s 1500 v�ndorpr�dik�tort sz�ml�lt.
Calvin Coolidge, Amerika egyik (nem metodista) eln�ke mondta r�luk: „Amerika a vall�si meg�jul�s k�zepette sz�letett – �s annak h�tter�ben John Wesley �s George Whitefield �llt.”