V�rrel �rt Biblia

A reform�ci� k�pvisel�it az a buzg� t�rekv�s vezette, hogy a kereszt�ny hitet vissza�ll�ts�k t�nyleges erej�be �s hat�konys�g�ba. Meggy�z�d�s�k szerint ez csak akkor lehets�ges, ha hit�ket teljes m�rt�kben a Szent�r�shoz igaz�tj�k, �s az egyh�zat megtiszt�tj�k minden bibliaellenes vall�si trad�ci�t�l. Alapvet� feladatuknak tekintett�k, hogy az emberekkel megismertess�k a Bibli�n kereszt�l Isten akarat�t. Ekkorra m�r a k�zv�lem�ny r�sz�r�l is jelent�s �rdekl�d�s t�madt a Szent�r�s ir�nt. Mindez bibliaford�t�sok soha kor�bban nem l�tott gazdag sor�t h�vta �letre. A legt�bb eur�pai nemzet a reform�ci� kor�ban olvashatta el�sz�r anyanyelv�n a teljes Bibli�t. A hivatalos egyh�z azonban d�h�dt indulattal igyekezett �tj�t �llni annak, hogy a Szent�r�s �zenete eljusson az emberekhez.

S�rv�r

A reform�ci� vez�ralakja, Luther M�rton a Biblia anyanyelvre val� �t�ltet�s�ben is �len j�rt. M�r nyilv�nos fell�p�se el�tt is szenved�lyesen �rdekl�d�tt a Szent�r�s ir�nt. Kolostori �veit�l kezdve nagy j�rtass�got szerzett az �r�sokban. Rendf�n�ke ezt l�tva felmentette �t a szerzetesek sz�m�ra k�telez� kolostortakar�t�si munk�k al�l, �s ez id� alatt Lu�-ther sz�m�ra a Szent�r�s memoriz�l�sa volt az el��rt feladat.

1512-t�l, miut�n elnyerte a teol�giai doktori c�met, a wittenbergi egyetemen szent�r�studom�nyt kellett tan�tania. Mindez azt eredm�nyezte, hogy a Biblia jelent�s r�sz�nek n�met nyelv� ford�t�sa val�j�ban fejben m�r k�szen �llt Lu-ther sz�m�ra. �gy t�rt�nhetett, hogy 1522 tavasz�n wartburgi l�tszatfogs�ga idej�n 11 h�t alatt leford�totta a teljes �jsz�vets�get. Ez m�g �rnoki szempontb�l is figyelemre m�lt� teljes�tm�nynek sz�m�tott.

Ez volt az els� olyan n�met ford�t�s, amely nem latinb�l, hanem az �jsz�vets�g eredeti g�r�g sz�veg�b�l k�sz�lt, k�sz�nhet�en annak, hogy az egyik legkiv�l�bb humanista, Rotterdami Erasmus 1516-ban B�zelben nyomtat�sban k�zz�tette a g�r�g nyelv� �jsz�vets�get. Az Eur�pa-szerte hamarosan megsz�let� anyanyelvi ford�t�soknak szint�n ez jelentette majd az alapj�t.

Luther a ford�t�s idej�n a katolikus egyh�zb�l kik�z�s�tett, p�pai �s n�met birodalmi �tokkal s�jtott �s hal�lra keresett embernek sz�m�tott. A k�ziratokat is titokban kellett eljuttatnia Wartburgb�l a wittenbergi Melchior Lotter nyomd�j�ba. M�gis nagy �r�mmel v�gezte a ford�t�st. Az El�sz�ban hangs�lyozta, hogy a g�r�g evang�lium sz� kifejezi mag�nak az evang�liumnak is a l�nyeg�t. Az evang�lium ugyanis - mint �rja - „j� �zenet, j� h�r, j� �js�g... �nekel, besz�l t�le az ember, �s j�kedv� lesz". A sz�vnek minden oka megvan arra, „hogy nevessen �s �rvendezzen, minden�tt, ahol hisznek az �zenet igazs�g�ban". �rz�kletesen �rta le, hogy milyen az, amikor a Biblia �zenete megelevenedik a Szent�r�s mondataib�l: „...mintegy a l�lek pezseg bel�l�k, �s a szavak �lnek, kez�k, l�buk van... csupa t�z, f�ny �s �let."

Luther f� c�lja az volt, hogy az emberek min�l sz�lesebb k�re sz�m�ra �rthet�v� tegye a Bibli�t. Ez hat�rozta meg ford�t�si elveit. Mik�nt a Lev�l a tolm�csol�sr�l c�m� munk�j�ban �rta: „Nem a latin nyelv bet�it�l kell k�rdezgetni, hogyan besz�lj�nk n�met�l, hanem a csal�dany�t otthon�ban, a gyerekeket az utc�n, a k�zembert a piacon kell megk�rdezni efel�l. Az � sz�jukat kell figyelni, mik�ppen besz�lnek, s a szerint kell tolm�cskodni. Akkor meg�rtenek minket."

A Szent�r�s tanulm�nyoz�sa �ri�si hat�st gyakorolt az oxfordi egyetem egyik frissen v�gzett hallgat�j�ra, William Tyndale-re (1494-1536), akit 1515-ben szenteltek papp�, �s ugyanebben az �vben megszerezte a doktori c�met is. Ezt k�vet�en egy tekint�lyes vid�ki csal�dn�l h�zi tan�t�skodott. M�r itt kit�nt a Biblia ir�nti elk�telezetts�ge. G�r�g tud�s�nak k�sz�nhet�en eredeti nyelven tudta tanulm�nyozni az 1516-ban nyomtat�sban is megjelent g�r�g �jsz�vets�get. Ebb�l egy�rtelm�v� v�lt sz�m�ra, hogy micsoda hatalmas ellent�t fesz�l a bibliai hit �s a r�mai katolikus vall�s k�z�tt.

Tyndale h�zigazd�ja szerette a t�rsas�got, �s a megh�vottakkal �l�nk asztali besz�lget�seket folytattak egyebek k�zt egyh�zi t�m�kr�l is. Amikor az egyik tekint�lyes vend�g �gy nyilatkozott, hogy „a p�pa t�rv�nye sz�munkra fontosabb, mint a Biblia", Tyndale hevesen tiltakozott ez ellen, majd kijelentette: „Ha Isten meg�ldja az �letemet m�g tov�bbi esztend�kkel, akkor el fogom �rni, hogy egy sz�nt�vet� fi� jobban ismerje majd a Bibli�t, mint most �n."

A fiatal h�zitan�t� hat�s�ra hamarosan a h�zigazda is �gy d�nt�tt, hogy a bibliai hitet akarja k�vetni. Tyndale pedig �tnak indult, hogy megval�s�tsa bibliaford�t�si terv�t. Ahhoz, hogy tervbe vett ford�t�sa leg�lisan megjelenhessen, egy 1408 �ta �rv�nyben lev� t�rv�ny szerint p�sp�ki enged�lyt kellett szereznie. Ez�rt a f�v�rosba utazott, hogy elnyerje a g�r�g tud�s�r�l h�res humanista, Cuthbert Tunstall londoni p�sp�k t�mogat�s�t. Amikor azonban nyilv�nval�v� v�lt, hogy a p�sp�k nem hajland� megadni az enged�lyt, Tyndale �gy d�nt�tt, hogy ink�bb elhagyja haz�j�t, de mindenk�ppen megjelenteti az angol n�p sz�m�ra az anyanyelv� Szent�r�st.

A ford�t�s azonban m�g nem k�sz�lt el, �s a nagy k�rd�s az volt, hogy mib�l fogja majd fedezni k�lf�ldi tart�zkod�s�nak �s a kiad�snak a k�lts�geit. Ebben a j�m�d� angol keresked�k siettek seg�ts�g�re, akik k�szek voltak a bibliaford�t�st anyagilag is t�mogatni. K�z�l�k n�v szerint ismert Humphrey Monmouth poszt�keresked�, akit�l akkoriban tekint�lyes summ�nak sz�m�t� 10 font t�mogat�st kapott. �gy a lelkes ford�t� 1524-ben N�metorsz�gba utazott, �s Hamburgban telepedett le.

Tyndale 1525 j�lius�ra fejezte be az �jsz�vets�g leford�t�s�t, �s K�lnben kezdett hozz� a kinyomtat�s�hoz. M�r jav�ban folyt a nyomtat�s, amikor a hat�s�gok tudom�st szereztek r�la. A nyomd�szok �ll�t�lag azt besz�lt�k, hogy ha megjelenik ez az �jsz�vets�g angolul, Anglia kir�lya is luther�nus lesz. Mire azonban a hat�s�gok megsz�llt�k a nyomd�t, Tyn�dale �s seg�t�t�rsa a Rajn�n el tudott menek�lni K�lnb�l. Tyndale nem adta fel terv�t, �s v�g�l a k�vetkez� �vben, 1526-ban Wormsban siker�lt megjelentetnie bibliaford�t�s�t mintegy 3000 p�ld�nyban. Ez volt az els� g�r�g eredetib�l k�sz�lt angol nyelv� �jsz�vets�g. Zsebk�nyv form�tumban k�sz�lt, �s f�k�nt textilsz�ll�tm�nyokban elrejtve csemp�szt�k be a szigetorsz�gba. Mindm�ig az egyik legnagyobb hat�s� bibliaford�t�s, �s sz�mos kifejez�se, sz�fordulata gazdag�totta az angol k�znyelvet. Az els� negyven �v alatt mintegy negyven kiad�st �rt meg. A mindm�ig az egyik legsz�lesebb k�rben haszn�lt angol szent�r�sford�t�s, az 1611-ben megjelent Jakab kir�ly Bibli�ja (King James Version), t�bb mint 80 sz�zal�kban sz� szerint �tvette Tyndale ford�t�s�t, ez�rt l�nyeg�ben napjainkig j�r�szt Tyndale tolm�csol�s�ban olvashat� az angol Biblia.

A korabeli angol egyh�zi hat�s�gok azonban heves gy�l�lettel fogadt�k a nemzeti nyelv� bibliaford�t�st. Tunstall londoni p�sp�k m�r 1526 okt�ber�ben kibocs�tott egy rendeletet, melyben betiltotta Tyndale k�nyv�t. Mint �rta: „Ez az angol nyelven �rt pestises, veszedelmes m�reg nagy p�ld�nysz�mban terjedt sz�t a mi eg�sz londoni egyh�zmegy�nkben." Fenyeget� hang� figyelmeztet�st k�ld�tt a k�nyvkeresked�knek is. A p�sp�k 1526. okt�ber 27-�n nagyszab�s� k�nyv��get�st rendezett a londoni Szent P�l-katedr�lisn�l Tyndale �jsz�vets�g�nek p�ld�nyaib�l, ahol nagy besz�det is mondott.

Thomas Wolsey b�boros szint�n a Bibli�k megsemmis�t�s�n f�radozott. Megb�zottj�val, a n�metalf�ldi angol k�vettel t�bb h�napon �t igyekezett �sszev�s�rolni az el�rhet� p�ld�nyokat. Tunstall p�sp�k titk�ra megel�ged�ssel jegyezte fel, hogy mind Angli�ban, mind a kontinensen sok sz�z p�ld�nyt siker�lt el�getni�k.

Hasonl�k�ppen William Warham canterburyi �rsek is minden igyekezet�vel a Tyndale-ford�t�sok el�get�s�re t�rekedett. 1527 m�jus�ban valamennyi p�sp�k�t k�rlev�lben sz�l�totta fel, hogy j�ruljanak hozz� a Tyndale-f�le �jsz�vets�g-p�ld�nyok felv�s�rl�s�nak k�lts�geihez, hogy azt�n valamennyi begy�jt�tt p�ld�nyt megsemmis�thess�k. Norwich p�sp�ke m�r a k�vetkez� h�napban jelent�s �sszeget, 10 m�rk�t k�ld�tt az �rseknek, �s level�ben a tervezett biblia�get�st „kegyes �s �ldott" cselekedetnek min�s�tette, ami�rt - szerinte - Isten b�s�gesen meg fogja jutalmazni az �rseket.

B�ntet�s j�rt mag�nak az �jsz�vets�gnek a birtokl�s��rt is. Ez�rt tart�ztatt�k le Wolsey b�boros parancs�ra 1527 november�ben a neves cambridge-i tud�st,Thomas Bilneyt, amit m�g sokak beb�rt�nz�se k�vetett.

Tyndale-t nem b�n�tott�k le a biblia�get�sekr�l �rkez� h�rek. Csattan�s v�laszk�nt egy �j, jav�tott ford�t�ssal �llt el�. Megjelentet�s�hez azonban egyel�re hi�nyzott a fedezet. A sz�ks�ges p�nzt nem v�rt m�don siker�lt el�teremteni. Tyndale egyik keresked� bar�tja �rtes�lt arr�l, hogy a londoni p�sp�k Antwerpenbe �rkezett, �s elvakult gy�l�lettel igyekszik felv�s�rolni megsemmis�t�s c�lj�b�l minden �jsz�vets�g-p�ld�nyt. Ezt kihaszn�lva n�gyszeres �ron adta el a p�sp�knek a meglev� k�szlet darabjait. A p�sp�k nagy megel�ged�ssel tudta el�getni azokat, Tyndale pedig a befolyt p�nzb�l meg tudta jelentetni az �j, jav�tott �jsz�vets�g-ford�t�st 1534-ben. 1535-ben egy bes�g�nak siker�lt Tyndale bizalm�ba f�rk�znie, �s az � seg�ts�g�vel tudt�k letart�ztatni a cs�sz�ri katon�k. A Br�sszel melletti Vilvorde v�rb�rt�n�be sz�ll�tott�k, ahol tizenhat h�napig raboskodott. Maga a cs�sz�ri f��gy�sz, a kegyetlens�g�r�l h�res

Pierre Dufief vette kez�be az �gy�t. F� c�lja Tyndale megt�r�se volt, aki az egyik legismertebb angol protest�nsnak sz�m�tott. Esetleges katolikus hitre t�r�s�t�l azt v�rt�k, hogy ezzel nagy csap�st m�rhetn�nek az angol reform�ci� �gy�re.

A korszak egyik legh�rhedtebb inkviz�tor�t, Jacobus Latomust b�zt�k meg a kivizsg�l�s vezet�s�vel, akinek h�rom �gy�sz �s tizenh�t tov�bbi megb�zott seg�dkezett.

A hossz�ra ny�lt elj�r�s eredm�nye azonban �ppen az ellenkez�je lett. Tyndale bizonys�gt�tele nyom�n ugyanis megt�rt a b�rt�n�re, annak l�nya �s t�bb csal�dtagja is. Tynedale-t v�g�l mint jav�thatatlan eretneket hal�lra �t�lt�k. A m�gly�n utols� szavaival a reform�ci� k�ny�rtelen ellens�g�nek sz�m�t� VIII. Henrik megt�r�s��rt im�dkozott: „Uram, k�rlek, nyisd meg Anglia kir�ly�nak szemeit!" K�l�n�s m�don a k�vetkez� �vben VIII. Henrik kir�lyi rendeletet bocs�tott ki, melyben megparancsolta, hogy minden templomban helyezzenek el egy angol nyelv� Bibli�t, hogy azt olvashass�k az emberek.

Tyndale hal�la ut�n John Rogers �ll�totta �ssze a teljes angol Bibli�t. 1537-ben jelentette meg Antwerpenben Thomas Matthew �ln�v alatt, bizony�ra az�rt, hogy elker�lje a kiv�gz�st. � Cambridge-ben v�gzett, majd az antwerpeni angol keresked�k lelk�sze lett. Itt ismerkedett meg Tynedale-lel, akinek hat�s�ra elhagyta a katolicizmust, �s csatlakozott a reform�ci�hoz. A teljes bibliaford�t�st Tyndale �jsz�vets�g�b�l �s egy m�sik jeles ford�t�, Miles Coverdale �sz�vets�g�b�l �ll�totta �ssze. Jegyzetei �s a bibliai k�nyvekhez �rt el�szavai az els� angol bibliakomment�rnak tekinthet�k. VIII. Henrik hal�la ut�n 1548-ban t�rt haza Angli�ba, amely VI. Edward r�vid uralma alatt protest�ns ir�nyt vett. Rogerst kinevezt�k a londoni Szent P�l-sz�kesegyh�z tiszteletbeli kanonokj�v�, majd teol�giatan�r lett. A katolikus I. (V�res) M�ria kir�lyn� tr�nra l�p�s�t k�vet�en Rogers „a p�pizmus �s a b�lv�nyim�d�s d�gv�sze" ellen pr�dik�lt.

A londoni p�sp�k beb�rt�n�ztette. Egy �vi raboskod�s ut�n eretneks�g v�dj�val hal�lra �t�lt�k, �s t�z m�sik fogolyt�rs�val egy�tt m�gly�n meg�gett�k.

Franciaorsz�gban a reform�ci� egyik jeles el�k�sz�t�je Jacques Lefèvre, a Sorbonne h�res professzora volt, aki 1507-t�l folytatott intenz�v bibliatanulm�nyoz�sa nyom�n egyetemi el�ad�saiban a Szent�r�shoz val� visszat�r�st hirdette. V�lem�ny�vel azonban kisebbs�gben maradt az egyetemen, �s amikor 1523-ban megjelentette az els� francia �jsz�vets�g-ford�t�st, amely a g�r�g eredetib�l k�sz�lt, a katolikus egyh�z Lefèvre ford�t�s�t a tiltott k�nyvek list�j�ra tette.

1525-ben a p�rizsi parlament kimondta, hogy „mindenkit b�r�s�g el� kell �ll�tani, aki a katolikus hittel ellent�tes tant�telekkel szennyez�d�tt be". A parlament el�t�lte Lefèvre-t is, m�veit betiltotta. Az ekkor m�r hetvenesztend�s bibliaford�t� sz�m�ra nem volt m�s lehet�s�g, mint k�lf�ldre menek�lni. Strassburgban telepedett le, amely ekkor a N�met-r�mai Cs�sz�rs�ghoz tartozott. Lefèvre itt is folytatta ford�t�i munk�ss�g�t. El�bb D�vid zsolt�rait jelentette meg, majd 1530-ban kiadta a teljes francia Szent�r�st, amelyet azonban m�g els�sorban latinb�l ford�tott.

Az eredeti nyelvekb�l k�sz�tett els� teljes francia ford�t�st Pierre-Robert Olivetan jelentette meg. Protest�ns meggy�z�d�se miatt az �ld�z�sek el�l m�r 1528-ban Strasbourgba menek�lt, ahol t�k�letes�tette h�ber �s g�r�g tud�s�t. 1532-ben D�l-Franciaorsz�gban ker�lt sor a valdensek nagyszab�s� zsinat�ra, amelyre megh�v�st kapott egy ismert francia reform�tor, Guillaume Farel is, b�r � nem tartozott a valdensek k�z�. Ezen az egyh�zi tan�cskoz�son hat�roztak arr�l, hogy megjelentetnek egy �j francia bibliaford�t�st. Hatalmas gy�jt�st rendeztek, melynek sor�n 800 aranytall�r gy�lt �ssze a kiad�s k�lts�geire. A ford�t�s megszervez�s�t Farel v�llalta mag�ra. Mind�ssze egy esztend� alatt Olivetan v�gezte el a nagy munk�t az eredeti h�ber �s g�r�g sz�vegekb�l, felhaszn�lva a valdens k�ziratos Bibli�kat, Lefèvre ford�t�s�t, a Luther-f�le Bibli�t �s m�s ford�t�sokat is. 1535-ben jelent meg a m�, amely az �sszes k�s�bbi francia bibliaford�t�s alapj�ul szolg�lt.

Holland nyelven Jacob van Liesveldt 1526-ban jelentette meg �jsz�vets�g-ford�t�s�t. �jabb �s �jabb kiad�sait protest�ns hangv�tel� magyar�z� jegyzetekkel l�tta el, v�g�l bibliaford�t�s��rt 1545-ben kiv�gezt�k.

A lengyel protest�ns bibliaford�t�s 1563-ben jelent meg Breszt-Litovszkban. Legf�bb t�mogat�ja a k�lvinista Mi�kolaj Radziwill herceg volt. Ekkor az orsz�g jelent�s r�sze m�r a reform�ci� h�ve volt. E ford�t�s egyik nevezetess�ge az lett, hogy az ellenreform�ci� kibontakoz�s�val a csal�d rekatoliz�lt, �s az egykori mec�n�s buzg� ellenreform�tor fia �sszev�s�roltatta a Biblia fellelhet� p�ld�nyait, �s Vilnius f�ter�n m�s protest�ns iratokkal egy�tt nyilv�nosan el�gettette azokat.

A reform�ci� sz�mos nyomdatulajdonosa a Biblia megjelentet�se �rdek�ben k�sz volt v�llalni a legs�lyosabb egzisztenci�lis vesz�lyeket, s�t voltak, akik �let�ket adt�k a Biblia kinyomtat�s��rt, forgalmaz�s��rt. A fiatal francia nyomd�sz, Martin Lemperer �g�retes p�lya el�tt �llt az 1510-es �vek k�zep�n. Feles�g�l vette Guillaume Le Rouge p�rizsi nyomd�sz l�ny�t, akinek 1517-ben a m�hely�t is �tvette. Miut�n azonban P�rizsban sorra jelentek meg azok a rendeletek, amelyek el�t�lt�k a protest�ns m�veket, �s megtiltott�k a Biblia kiad�s�t, Lemperer, aki id�k�zben a reform�ci� h�ve lett, v�laszt�s el� ker�lt. V�g�l 1525-ben �gy d�nt�tt, hogy ink�bb elhagyja P�rizst. Antwerpenbe k�lt�z�tt csal�dj�val, ahol a protest�ns m�vek egyik f� kiad�ja lett. � jelentette meg Tyn�dale munk�inak t�bbs�g�t, k�zt�k az �jsz�vets�g 1534-es �tdolgozott kiad�s�t, valamint Tyndale �s George Joye toll�b�l t�bb �sz�vets�gi k�nyv ford�t�s�t, melyek ekkor jelentek meg el�sz�r angolul nyomtat�sban. Szint�n � adta ki az els� teljes angol szent�r�sford�t�st, amely az eredeti nyelvekb�l k�sz�lt, a Coverdale Bibli�t.

Egy m�sik h�res francia nyomd�sz, Robert Etienne (1503-1559) is a reform�ci� h�ve lett az 1520-as �vekben. Kiv�l� szakemberk�nt �lvezte I. Ferenc francia kir�ly t�mogat�s�t, s elnyerte a g�r�g latin �s h�ber nyelv� sz�vegek kir�lyi nyomd�sz�nak megtisztel� c�m�t. B�r esk� k�telezte, hogy a Sorbonne enged�lye n�lk�l nem jelentet meg vall�si t�rgy� k�nyveket, m�gis h�rom alkalommal enged�ly n�lk�l adta ki a

g�r�g �jsz�vets�get. �ld�z�i el�l v�g�l 1550-ben emigr�lni k�nyszer�lt. Genfben telepedett le, ahol folytatta kiad�i tev�kenys�g�t. 1551-ben itt jelentette meg nevezetes �jsz�vets�g�t, amelyben � alkalmazta el�sz�r a bibliai fejezeteken bel�l a versekre oszt�st �s azok sorsz�moz�s�t.

Christopher van Endhoven antwerpeni nyomd�sz n�gy alkalommal nyomta �jra Tyndale wormsi �jsz�vets�g-kiad�s�t. Endhovent egy londoni �tja sor�n letart�ztatt�k, �s b�rt�nbe vetett�k Bibli�k kinyomtat�s�nak �s Angli�ba t�rt�nt becsemp�sz�s�nek v�dj�val. A b�rt�nben halt meg 1534-ben.

A reform�ci� lend�letes kibontakoz�sa Magyarorsz�gon is megn�velte a Biblia ir�nti �rdekl�d�st. 1533-ban Komj�thy Benedek g�r�gb�l ford�tva adta ki P�l apostol leveleit. H�rom �vvel k�s�bb Pesti G�bor tolm�csol�s�ban jelent meg a n�gy evang�lium. Az els� teljes magyar nyelv� �jsz�vets�get Sylvester J�nos ford�totta le, �s a m� 1541-ben hagyta el a sajt�t. Megjelen�s�ben d�nt� szerepet j�tszott egy dun�nt�li f�ldes�r, a reform�ci�t buzg�n t�mogat� N�dasdy Tam�s, aki s�rv�r-�jszigeti birtok�n saj�t k�lts�g�n �ll�ttatott fel nyomd�t a bibliaford�t�s c�lj�ra, �s a kiad�s teljes k�lts�g�t � fedezte.

F�l �vsz�zad m�lva, 1590-ben jelent meg az els� teljes magyar nyelv� Szent�r�s, a K�rolyi G�sp�r vezet�s�vel ford�tott Vizsolyi Biblia. K�roli nemcsak a bibliai nyelvekben j�rtas tud�s ford�t� volt, hanem neves lelk�sz is.

A ford�t�i munka d�nt� r�sz�t 1586 �s 1589 k�z�tt v�gezt�k. Err�l �gy �rt az elk�sz�lt m� El�lj�r� besz�d�ben: „Istennek nev�t seg�ts�g�l h�v�n, minek ut�na hozz� kezdettem volna egyn�h�ny j�mbor tud�s atyafiakkal, kik n�kem a ford�t�sban seg�ts�g�l voltak, meg nem sz�ntem addig, m�g nem v�gh�z vittem a Bibli�nak eg�szlen val� megford�t�s�t, melyben munk�lkodtam k�zel h�rom esztendeig, nagy f�rads�ggal, testi t�redelemmel, de oly buzg�s�gos szeretettel, hogy �n egy szempillant�sig e nagy munk�t el nem untam, hanem nagy ser�nys�ggel �s szeretettel munk�lkodtam, m�gnem elv�gezn�m azt."

A katolikus szempontb�l eretnekgyan�s protest�ns ford�t�s kiad�s�t a neves b�rtfai nyomda a hat�s�gi megtorl�st�l tartva nem merte v�llalni, ez�rt egy alkalmi nyomd�t kellett fel�ll�tani. Ezt �szakkelet-Magyarorsz�g t�bb protest�ns f�ur�nak b�kez� t�mogat�sa tette lehet�v�. Kiemelkedett k�z�l�k R�k�czi Zsigmond, aki Vizsolyban k�l�n h�zat biztos�tott a nyomda �zemeltet�s�hez. Az 1589 elej�n megkezdett nyomtat�s munk�latai m�r el�rehaladtak, amikor R�k�czi mint Eger v�r�nak kapit�nya egy katolikus r�szr�l �rkezett feljelent�s nyom�n parancsot kapott katonai felettes�t�l, Ern� Habsburg f�hercegt�l, a magyarorsz�gi hader� f�parancs�nok�t�l, hogy azonnal koboztassa el a Vizsolyban m�k�d� nyomd�t. R�k�czi v�laszlevele l�nyeg�ben �r�sba adott parancsmegtagad�s volt. Nagyon tiszteletteljes hangnemben fejtette ki, hogy az�rt nem kobozhatja el a nyomd�t, mivel ott Bibli�t nyomtatnak, ami sz�m�ra az�rt k�l�n�sen fontos, mert mint �rta: „mindenek el�tt t�rekszem az Isten orsz�g�nak el�r�s�re". R�k�czi b�tor fell�p�s�nek eredm�nyek�nt fejez�dhetett be a K�rolyi-f�le Vizsolyi Biblia kinyomtat�sa 1590 j�lius�ra. Az els� kiad�s hozz�vet�legesen 800 p�ld�nyban jelent meg. Bek�tve 8 arany volt az �ra, ami tekint�lyes �sszegnek sz�m�tott. Azonban �gy is kelend� volt, �s �jabb kiad�sok v�ltak sz�ks�gess�. A Vizsolyi Biblia hat�sa �ri�si volt az eg�sz magyar kult�r�ra. �tdolgozott kiad�saival mindm�ig a legolvasottabb k�nyvnek sz�m�t Magyarorsz�gon.

A 17. sz�zad egyik legviharosabb sors� magyar bibliaford�t�s�t Kom�romi Csipk�s Gy�rgy debreceni lelk�sz k�sz�tette el 1675-re. Megjelen�s�t azonban hossz� ideig h�tr�ltatt�k a s�lyos h�bor�s viszonyok. A kiad�s k�lts�geit Debrecen v�rosa v�llalta mag�ra. A m� Hollandi�ban k�sz�lt el 1718-ban mintegy 4000 p�ld�nyban, ahonnan az els� sz�ll�tm�ny 2915 darabj�t Lengyelorsz�gon �t hozt�k a magyar hat�rra. B�r a hat�s�gokat el�re �rtes�tette Debrecen a k�nyvek �rkez�s�r�l, s�t az esetleges v�m megfizet�s�re is kifejezte k�szs�g�t, a hat�s�gok mint csemp�sz�rut az eg�sz sz�ll�tm�nyt elkobozt�k a hat�ron. Egy debreceni tisztvisel�nek csup�n harmincegy p�ld�nyt siker�lt titokban kimenteni k�z�l�k. A Bibli�kat ezt k�vet�en cenz�r�z�s c�lj�b�l �tadt�k a kassai jezsuit�knak.

A Szent Jeromos-f�le latin nyelv� Vulgata-ford�t�st alapul vev� cenzorok mintegy 600 „v�tket" tal�ltak az eredeti h�ber �s g�r�g sz��vegek alapj�n minden addigin�l pontosabban k�sz�lt ford�t�sban. S b�r e hossz� lista a k�s�bbiek sor�n egyetlenegy v�tekre zsugorodott, a k�nyveket m�gsem adt�k ki Debrecennek. Ehelyett - mik�nt a korabeli jezsuita t�rt�net��r�, Kaprinai Istv�n f�ljegyezte - a Bibli�kb�l mintegy 200 p�ld�nyt a jezsuit�k kassai koll�gium�nak udvar�n �gettek el m�s „eretnek" k�nyvekkel egy�tt. A t�bbi k�tet az egri p�sp�k pinc�j�ben rohadt el. Debrecen csak a k�lf�ld�n maradt t�bb mint ezer p�ld�nyt kapta meg �vtizedekkel k�s�bb, 1789-ben II. J�zsef t�relmi rendelet�t k�vet�en. (A szerz� t�rt�n�sz.)

Protest�nsok �s katolikusok a Bibli�r�l

Protest�ns �ll�spont:
Ha az�rt azt akarjuk, hogy az Isten mibenn�nk cselekedj�k, ne legyen mielõtt�nk semmi becs�lletesb az Istennek ig�j�n�l, annak hallgat�s�n�l, olvas�s�n�l �s tanol�s�n�l.
***
Nemcsak azt akarja Isten, hogy az papok olvass�k az Szent�r�st, �s az k�zs�g azoknak sz�jokb�l hallja, hanem azt is akarja, hogy az �- �s �j-Testamentum k�nyvei minden nemzets�gnek nyelv�n legyenek, �s azokat olvass�k, h�nyj�k-vess�k mindenek, szeg�nyek, gazdagok, kicsinyek, nagyok,f�rfiak, asszonyok, mert az Isten egyar�nt minden rendb�li embereket akar idv�z�teni.
***
Ha az Bibli�t egy kiv�ltk�ppen val� nyelven kellene olvasni, nem volna jobb, mint zsid� nyelven olvasni.
(K�roli G�sp�r: Vizsolyi Biblia, El�lj�r� besz�d. 1590.)

Katolikus �ll�spont:
Mint az anya kiveszi a k�st fia kez�bõl, hogy meg ne s�rtse mag�t, �gy az Ecclesia sem javallja, hogy az ilyen ford�t�sokat m�d n�lk�l olvassa ak�rki.
(P�zm�ny P�ter: Isteni igazs�gra vez�rlõ Kalauz. 1613.)
***
Tov�bb is el lehetett volna a mi nemzet�nk a magyar Biblia n�lk�l, megel�gedv�n az igaz tan�t�knak magyar�z�s�val. …ha Isten azt akarta volna, hogy mindenki olvassa a Szent�r�st, k�ts�g n�lk�l megparancsolta volna, hogy mindny�jan olvasni tanuljanak. S vagy nem k�v�nta a magyaroknak �dv�ss�g�t – melyet csak meggondolni is k�roml�s –, vagy az �r�snak olvas�s�t nem k�v�nta mindenkitõl.” (K�ldi Gy�rgy: Oktat� int�s. 1626.)
***
Nem szenvedj�k, hogy ak�rmely hossz�-�st�kû �s r�vid eszû kofa, ak�rmely taknyos orr� s�cz� (azaz suhanc ) ak�rmely nyalka szer-szem katona, vagy kapta bûzû mûves leg�ny �t�lõ-mester legyen a Szent�r�s dolg�ban �s a lelki-p�sztorokat, sõt a k�z�ns�ges Anyaszentegyh�zat iskol�ba vigye, lapoczk�ja al� fogja, tan�t�s�ban megtorkolja, vagy egy kis g�zen-g�z magyar �r�socsk�ja ut�n szemesebbnek-okosabbnak �t�lje mag�t az Anyaszentegyh�zn�l... Ha valamely �r, hivatalj�n k�v�l a hitet akarja bar�zd�lni, azt mondjuk neki, amit szent Ambrus a cs�sz�rnak: palota igazgat�s, orsz�g oltalom a te dolgod, papokat illet a hit igazgat�sa.
***
Semmif�le nyelvben kevesebb b�tors�gunk nem lehet, mint a zsid�ban.
(P�zm�ny P�ter: Isteni igazs�gra vez�rlõ Kalauz. 1613.)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.