Keresztesek a dzsih�d ellen

A t�rt�nelem egyik legt�bbet tanulm�nyozott, �m manaps�g a politikai korrekts�g �ltal sokszor f�lre�rtelmezett idõszaka a keresztes h�bor�k korszaka. Az eur�pai kereszt�nys�g t�bb �vsz�zados halogat�s ut�n a tizenegyedik sz�zad v�g�n megk�s�relte – �tmeneti sikerrel – visszaszerezni az iszl�m uralma al�l Jeruzs�lemet �s azt a t�rs�get, ahol a hit�k megsz�letett. A keresztes �llamoknak k�sz�nhetõen a h�d�t� dzsih�d k�zel k�t �vsz�zadon �t nem �rte el Eur�p�t.

Morvay P�ter

B�r Konstantin�poly elfoglal�s�t siker�lt megakad�lyozni, a muzulm�n h�dolts�g alatt �ll� ter�leteken a kereszt�nyek helyzete a nyolcadik sz�zad elej�n egyre rosszabbra fordult. A Sziklamecsetet fel�p�t� al-Malik fia, al-Val�d kalifa (705–715) emelte Jeruzs�lemben az al-Aksza mecsetet a Templomhegy d�li szeglet�ben, �s a fennhat�s�ga al� tartoz� jelent�s kereszt�ny imah�zak n�melyik�t is mecsett� alak�ttatta. A damaszkuszi Keresztel� Szent J�nos-katedr�lisb�l alak�totta p�ld�ul ki a h�res Omajj�d mecsetet. A mai Libanon ter�let�n tal�lhat� Baalbekben �ll� egyik templom kupo�l�j�t is elt�vol�ttatta, �s a jeruzs�lemi al-Aksza mecsethez haszn�lta fel. Az �j imah�zak �p�t�s�nek tilalma is az Omajj�d kalif�tus idej�n l�pett �letbe, k�l�n�sen II. Om�r ideje alatt (717–720). Mindez nagyban k�l�nb�z�tt az els� Om�r kalifa hozz��ll�s�t�l, aki – mint kor�bban eml�tett�k – m�g csak nem is im�dkozott a Szent S�r-bazilik�ban, ugyanis nem akarta, hogy emiatt a muzulm�nok k�s�bbi gener�ci�i az iszl�m szent hely�v� tegy�k azt.
Az iszl�mban sok�ig nem is alakult ki egys�ges �ll�spont Jeruzs�lemmel kapcsolatban. A damaszkuszi sz�khely� Omajj�d kalif�tus veres�ge a nyolcadik sz�zad k�zep�n, amelynek a hely�be a bagdadi sz�khely� abb�szid kalif�tus l�pett, �t�rt�kelte Jeruzs�lem st�tusz�t – �rja Dore Gold Harc Jeruzs�lem�rt c�m� k�nyv�ben. Az Omajj�d kalif�k rendszeresen ell�togattak Jeruzs�lembe, �s palot�kat �p�ttettek maguknak a Szent V�rosban. �m a t�volabb �l� abb�szida kalif�k fokozatosan elvesz�tett�k �rdekl�d�s�ket Jeruzs�lem ir�nt. A legnagyobb abb�szida kalifa, H�r�n ar-R�sid (786–809) minden m�sodik �vben teljes�tette a hadzsot Mekk�ba, �s rendszeresen tart�zkodott Sz�ri�ban is a biz�nciak ellen folytatott h�bor�ja miatt. Arra viszont soha nem vette a f�rads�got, hogy elutazzon Jeruzs�lembe. Fia, al-Mam�n (813–833) szint�n tart�zkodott att�l, hogy valaha is felkeresse a Szent V�rost. A k�s�bbiekben is jellemz� volt az, hogy amikor az iszl�m eredeti k�zpontjait – az Arab-f�lszigetet, vagyis Mekk�t �s Medin�t – ural� kalifa lett az iszl�m vezet�je, Jeruzs�lem jelent�s�ge cs�kkent, mivel riv�lis c�lpontot jelentett a zar�ndokok sz�m�ra. Ugyan�gy ford�tva, amikor a bagdadi sz�khely� kalif�k t�rtek el�re, �k �jra „felfedezt�k” Jeruzs�lemet, �s szorgalmazt�k a v�rosba t�rt�n� muzulm�n zar�ndoklatot, hogy ezzel is cs�kkents�k Mekka �s Medina vonzerej�t.

�j h�d�t�k a Szentf�ld�n

Az iszl�m hatalmi harcok id�nk�nt hoztak ugyan n�mi javul�st a kereszt�nyek sz�m�ra, de az �ld�z�s mindig visszat�rt. A nyolcadik sz�zad elej�n hatvan, a kis-�zsiai Fr�gi�b�l �rkezett kereszt�ny zar�ndokot keresztre fesz�tettek. Ugyanebben az id�ben a c�z�reai muszlim korm�nyz� elfogatott egy ik�niumi zar�ndokcsoportot. K�mked�s v�dj�val kiv�geztette �ket, kiv�ve azt a n�h�nyat, akik hajland�k voltak �tt�rni az iszl�m hitre.
A Szentf�ld �j urai p�nzt k�veteltek a kereszt�nyekt�l az �thalad�s�rt �s a Jeruzs�lembe t�rt�n� bel�p�s�rt. Azzal fenyegett�k �ket, hogy kifosztj�k a szent v�ros templomait, ha nem teljes�tik k�vetel�s�ket. A h�tsz�zas �vek v�g�n tov�bb romlott a kereszt�nyek helyzete. A jeruzs�lemi muzulm�n vezet� betiltotta a keresztek haszn�lat�t a v�rosban, jelent�sen megemelte a kereszt�nyekre kir�tt fejad�t (dzsizja), �s megtiltotta a kereszt�ny hit tan�t�s�t. M�g a sz�l�k sem besz�lhettek J�zusr�l a gyermekeiknek.
Az int�zked�sek c�lja a Szentf�ld�n �l� kereszt�nyek teljes al�vet�s�nek kik�nyszer�t�se volt. 772-ben al-Manszur kalifa elrendelte, hogy a Jeruzs�lemben �l� kereszt�nyek �s zsid�k kez�re megk�l�nb�ztet� jegyet pecs�teljenek. (A szic�liai szarac�n korm�nyz� pedig 887-ben k�telezte a kereszt�nyeket, hogy diszn�t form�l� sz�vetdarabot hordjanak a ruh�jukon, a zsid�k pedig szam�r form�j�t. Ez ut�bbi j�val megel�zte a k�z�pkori p�p�k �ltal elrendelt megk�l�nb�ztet� sz�gyenfoltot.) 789-ben nyilv�nosan lefejeztek egy szerzetest, aki muzulm�nb�l lett kereszt�ny. A kiv�gz�s ut�n kifosztott�k a betlehemi Szent Theoz�diusz kolostort, ahol sz�mos tov�bbi szerzetest meg�ltek. A t�rs�gben sz�mos m�s kolostort hasonl� sors �rt. Az �ld�z�s miatt a K�zel-Keletr�l kereszt�nyek t�megei menek�ltek el Konstantin�polyba �s a Keletr�mai Cs�sz�rs�g m�s v�rosaiba.
A tizedik sz�zadra a helyzet elviselhetetlenn� v�lt. 937-ben a jeruzs�lemi muzulm�nok vir�gvas�rnap m�sz�rl�st kezdtek, kifosztott�k �s lerombolt�k a K�lv�ria-templomot, valamint a Felt�mad�s-templom�t.
A kereszt�nyek elleni �ld�ztet�sekre v�laszul a biz�nciak megk�s�relt�k visszafoglalni a kor�bban elvesztett ter�letek egy r�sz�t. A 960-as �vekben siker�lt felszabad�taniuk Kr�t�t, Cil�ci�t, Ciprust, s�t m�g Sz�ria egy r�sz�t is, �s biz�nci k�zbe ker�lt Anti�khia v�rosa.
Az iszl�m teol�gia szerint az egyszer megh�d�tott ter�letek �r�kre az „iszl�m h�z�hoz” (d�r al-iszl�m) tartoznak, ez�rt vall�si k�teless�gnek tekintett�k azok visszafoglal�s�t. A bagdadi kalifa 974-ben dzsih�dot hirdetett a biz�nciak ellen. A felh�v�sra m�g K�z�p-�zsi�b�l is �rkeztek muzulm�n harcosok a pr�f�ta z�szlaja al�. A dzsih�d csak r�szleges eredm�nyeket �rt el, �gy 1001-ben a k�t f�l t�z �vre sz�l� �tmeneti fegyversz�netet (hudna) k�t�tt egym�ssal. A meg�llapod�s azonban alig h�rom �v ut�n felbomlott, amikor al-Hakim kalifa elrendelte, hogy az uralma al� tartoz� ter�leteken �gess�k el az �sszes keresztet, �s rombolj�k le a templomokat. Al-Hakim k�ny�rtelen fell�p�s�n a kort�rsak megd�bbentek, mivel tudt�k r�la, hogy anyja kereszt�ny, k�t nagyb�tyja pedig p�tri�rka. A kalifa azonban megtagadta csal�dj�t, �s kett�z�tt er�vel fordult azok hite ellen, de a zsid�s�got sem k�m�lte. T�z �v alatt t�bb mint harmincezer templomot romboltak le, mik�zben sz�mtalan kereszt�ny t�rt �t az iszl�mra, hogy valamik�ppen mentse az �let�t.
R�vid, �tmeneti javul�s ut�n �j h�d�t�k �rkeztek kelet fel�l a Szentf�ldre. A k�z�p-�zsiai szeldzsuk t�r�k�k az iszl�m fanatizmust �s er�szakos uralmat k�pviselt�k. Miut�n egy nagy csat�ban legy�zt�k a biz�nciakat �s foglyul ejtett�k Romanosz Diogen�sz cs�sz�rt, megny�lt el�tt�k az �t Kis-�zsi�ba. Hamarosan elfoglalt�k Anti�khi�t �s Jeruzs�lemet is. Megtiltott�k a kereszt�nyeknek az �thalad�st a szeldzsuk ter�leteken, �s azt is, hogy zar�ndokok l�pjenek be Jeruzs�lembe.
Biz�nc – amely egykor hatalmas ter�leteket birtokolt D�l-It�li�ban, �szak-Afrik�ban, a K�zel-Keleten �s Ar�bi�ban – ekkorra m�r alig volt nagyobb, mint a mai G�r�gorsz�g. K�zben r�ad�sul megt�rt�nt a nagy egyh�zszakad�s is, amely mai napig tart� �rv�nnyel elszak�totta egym�st�l a kereszt�nys�g nyugati �s keleti ir�nyzat�t. (A komoly �ld�z�sekkel j�r� vita az els�bbs�gr�l sz�lt. R�ma ekkorra egy�rtelm�en mag�nak ig�nyelte a kereszt�nys�g vezet� szerep�t, amelyet a konstantin�polyi p�tri�rka t�lt�tt be. K�lcs�n�s kik�z�s�t�sek ut�n 1054-ben a nyugati �s a keleti kereszt�nys�g dogmatikus, teol�giai, nyelvi, politikai �s f�ldrajzi �rtelemben is k�t nagy r�szre szakadt.) N�h�ny �vtizeddel k�s�bb �gy t�nt, hogy a mag�ra maradt keleti birodalom sorsa megpecs�tel�d�tt. A fenyeget� v�gzet l�tt�n azonban az 1081-ben tr�nra l�p� biz�nci cs�sz�r, I. Alexiosz Komn�nosz fejet hajtott. A biz�nci uralkod�, lenyelve b�szkes�g�t, seg�ts�g�rt fordult a ki�tkozott, eretneknek tekintett p�p�hoz a szeldzsuk dzsih�ddal szemben.
II. Orb�n p�pa meg�rtette a helyzet komolys�g�t, �s meghirdette a mozg�s�t�st a kereszt�nys�g v�delm�re. 1095-ben a clermonti zsinaton bejelentette, hogy ha nem veszik fel a harcot a t�r�k�kkel �s arabokkal szemben, „az Istenben h�v�k ellen m�g sz�lesebb k�rben indulhat �ld�z�s”. A p�pa besz�d�ben elsorolta, hogy milyen s�relmek �rt�k a kereszt�ny orsz�gokat, h�v�ket �s zar�ndokokat a megh�d�tott ter�leteken. „Jeruzs�lem hat�r�b�l �s Konstantin�poly v�ros�b�l gy�szos h�rek jutottak a f�leinkbe. A perzs�k kir�lys�g�b�l egy n�p indult ki, �tkozott fajta, akik teljesen elidegenedtek Istent�l, egy »szilaj �s makacs nemzed�k, olyan nemzed�k, amelynek sz�ve nem volt szil�rd, �s lelke sem volt h� Isten ir�nt«. Ez er�szakkal elfoglalta a kereszt�nyek f�ldj�t, �s eln�ptelen�tette kard �s t�z �ltal. A foglyok egy r�sz�t saj�t orsz�gukba hurcolt�k, sokat k�z�l�k kegyetlen k�nz�sokkal meg�ltek. Elpuszt�tott�k az olt�rokat, miut�n tiszt�talans�gukkal megfert�zt�k azokat… (A g�r�g kereszt�nyek) kir�lyi v�rosa, amely a f�ld k�zep�n fekszik, Krisztus ellens�geinek a fogs�g�ba ker�lt, �s olyanok uralkodnak rajta, akik nem ismerik Istent.”
A p�pa dr�mai szavakkal ecsetelte a Szent S�r-bazilika feld�l�s�t, �s a zar�ndokutak elz�r�s�t, majd felsz�l�tott minden eur�pai kereszt�nyt, hogy induljanak meg a felszabad�t� h�bor�ra.
A k�zkelet� felfog�ssal szemben a keresztesek c�lja nem a h�d�t�s volt, hanem a hit�k szabad gyakorl�sa, amelyet az iszl�m uralom ellehetetlen�tett. Ellenfeleik sem b�k�s muzulm�nok, hanem er�szakos �s fanatikus keleti h�d�t�k voltak. A keresztesek nem rabolni �s nem t�r�teni indultak. II. Orb�n p�pa �g�retet tett Biz�ncnak, hogy a keresztesek �ltal felszabad�tott f�ldeket �tadja a cs�sz�rnak. A lovagok minden�ket p�nzz� tett�k, hogy felvehess�k a keresztet �s eljussanak Jeruzs�lembe. A clermonti zsinaton egy sz� sem esett arr�l, hogy a muzulm�nokat a kereszt�nys�gre kell t�r�teni. (Csak sz�z �vvel k�s�bb �rkeztek ferences szerzetesek t�r�t� sz�nd�kkal a Szentf�ldre, ami r�ad�sul meglehet�sen sikertelennek is bizonyult.) L�tv�nyos p�ld�ja ennek az, hogy a keresztes uralkod�k – a v�ros kor�bbi urait�l elt�r�en – egy ujjal sem ny�ltak a jeruzs�lemi Templomhegyen �ll� muzulm�n mecsetekhez.

V�res kezek

A kezdeti hadi sikerek nyom�n l�trej�tt keresztes kir�lys�gok �s fejedelems�gek �n�ll�ak voltak, �s az ott �l� muzulm�nok az esetek nagy t�bbs�g�ben b�k�ben �lhettek, szabadon gyakorolhatt�k a vall�sukat, �j mecseteket �p�thettek �s saj�t vall�si t�rv�nyeik szerint int�zhett�k �gyeiket. A keresztes uralom alatt nem kellett sem a zsid�knak, sem a muszlimoknak megk�l�nb�ztet� �lt�zetet viselni�k. (Ezzel nagyobb szabads�got biztos�tottak, mint az eur�pai kereszt�ny uralkod�k a m�s vall�s� alattval�iknak.) Mindez �les ellent�tben �llt a muzulm�n gyakorlattal, ahol az al�vet�s iszl�m vall�si parancs volt.
Ibn Dzsubair m�r kr�nik�s azt je�gyezte fel napl�j�ba, amikor 1180 k�r�l �tnak indult Mekka fel�, hogy a muzulm�nok �ltal�ban sz�vesebben �lnek a keresztes uralom alatt �ll� f�ldeken, mintsem muszlim fennhat�s�g alatt, mivel ezek az orsz�gok rendezettebbek �s jobban igazgatottak voltak. „Amikor elindultunk Tibninb�l (T�rosz k�zel�b�l), rendezett falvak �s �ltetv�nyek hossz� sor�n �t vezetett az utunk. Ezek lak�i mind muzulm�nok voltak, de b�k�ben �ltek a frankokkal (keresztesekkel) – Allah �vja meg �ket a k�s�rt�sekt�l! A lak�helyeik mind saj�t tulajdonukban �lltak, �s javaikat zavartalanul birtokolhatt�k. Sz�ri�ban a frank uralom alatt �ll� f�ldeken mind ez volt a rend: a f�ldbirtokok �s a falvak a muzulm�nok kez�ben maradtak. Sokuk sz�v�be k�ts�g f�rk�z�tt, amikor sorsukat �sszehasonl�tott�k testv�reik�vel, akik muzulm�n ter�leten �ltek. M�g azok hitt�rsaik igazs�gtalans�gait�l szenvedtek, a frankok egyenl� b�n�sm�ddal �t�ltek” – �rta a muszlim kr�nik�s. Mindez gy�keresen m�s k�pet fest, mint amilyen h�rben a keresztesek manaps�g �llnak. A hadj�ratok nem az eur�pai gyarmatos�t�s korai p�ld�i voltak. B�r a h�bor�k sor�n t�rt�ntek s�lyos atrocit�sok (mindk�t oldalon), a keresztesek c�lja nem a v�logat�s n�lk�li m�sz�rl�s volt. Ez al�l Jeruzs�lem megh�d�t�sa �s lak�ik lem�sz�rl�sa 1099-ben v�res kiv�tel volt, m�g akkor is, ha a t�rt�n�szek irre�lis t�lz�snak tartj�k a muzulm�n besz�mol�kat arr�l, hogy a keresztes h�d�t�k bok�ig, s�t t�rdig g�zoltak az �ldozatok v�r�ben.
B�r egyik atrocit�s semmik�ppen nem igazolja a m�sikat, a muzulm�nok t�bbsz�r is v�logat�s n�lk�l lem�sz�rolt�k a kereszteseket. 1148-ban Aleppo kereszt�nyei estek �ldozatul a dzsih�dnak. 1268-ban a mameluk szult�n �gy eml�keztette VI. Bohemond kir�lyt arra, hogy mit tett nem sokkal kor�bban Anti�khi�ban a kereszt�nyekkel: „L�tnod kellett volna, hogyan z�ztuk �ssze a keresztjeiteket a templomaitokban, hogyan sz�rtuk sz�t a hamis testamentumotok lapjait �s a p�tri�rk�itok csontjait. L�tnod kellett volna azt, hogyan tapost�k meg a muzulm�nok azokat a helyeket, ahol mis�iteket �nnepelt�tek, v�gt�k el a szerzetesek, papok �s diak�nusok tork�t az olt�rokon… embereiteket t�zzel �gett�k meg, palot�itok felismerhetetlen romokk� v�ltak, katedr�lisaitok elpusztultak.”
M�g a b�keszeret�, m�velt muzulm�n uralkod�k p�ldak�p�nek – egyfajta korai multikultur�lis h�snek – tekintett Szaladin kez�hez is v�r tapad. Igaz, hogy amikor 1187-ben csapatai visszafoglalt�k Jeruzs�lemet, utas�t�sba adta, hogy k�m�lj�k meg a kereszt�nyeket, n�h�ny h�nappal kor�bban a hattini csat�ban szerzett gy�zelme ut�n elrendelte minden kereszt�ny lem�sz�rl�s�t. Szaladin titk�ra, Imad ad-Din feljegyezte, hogy a kurd sz�rmaz�s� uralkod� a Kor�n parancs�ra hivatkozva rendelte el a keresztesek lefejez�s�t. („Amikor �sszetal�lkoztok a hitetlenekkel a csatamez�n, v�gj�tok el a torkukat!” – Kor�n 47:4) Sz�mos muzulm�n tan�t�, sz�fi �s aszk�ta volt a k�rnyezet�ben, akik mind k�ny�r�gtek Szaladinnak, hogy a foglyok k�z�l legal�bb egyet lefejezhessenek kardjukkal. Szaladin f�nyes tekintettel tr�nj�n �lve kegyesen megengedte nekik…
Az uralkod� m�s alkalommal szem�lyesen hajtotta v�gre az �t�letet, p�ld�ul esk�dt ellens�g�n, Chatilloni Rajn�ldon, akit Szaladin maga fejezett le.
A keresztes hadj�ratok csak �tmeneti sikereket hoztak. Az els� �s az utols� (hetedik) hadj�rat k�z�tt alig t�bb mint 150 �v telt el. Az utols� elhagyatott keresztes v�rosok 1291-ben estek el. Ami ez ut�n k�vetkezett, r�mutat azonban arra, hogy mi lett volna Eur�p�val, ha a keresztesek nem v�vj�k meg a harcot a Szentf�ld�n. A k�zel-keleti �llamok feltart�ztatt�k a muzulm�n h�d�t�kat, mik�zben Nyugat- �s K�z�p-Eur�pa – k�zt�k a Magyar Kir�lys�g – meger�s�d�tt. Keletr�l olyan �p�t�szeti tud�s �s gazdas�gi ismeretek birtok�ba jutott Eur�pa, amelyek fordulatot hoztak, �s r�vid id� alatt felvir�goztatt�k a Nyugatot. Ez a halad�k k�s�bb, a nagy oszm�n h�d�t� hadj�ratok idej�n sorsd�nt�nek bizonyult.
Biz�nc sorsa azonban a keresztes �llamok �sszeoml�sa ut�n beteljesedett: hossz� szorongat�s ut�n 1453-ban elesett Konstantin�poly. A muzulm�n h�d�t�k v�rengz�s�r�l feljegyezt�k, hogy v�logat�s n�lk�l v�gt�k el f�rfiak, n�k �s gyermekek tork�t. Kifosztott�k a templomokat �s kolostorokat. II. Mehmet oszm�n szult�n a m�sz�rl�st k�vet�en megparancsolta egy muzulm�n tud�snak, hogy �lljon ki a Hagia Sophia katedr�lis – amely ezer �ven �t a kereszt�nys�g legh�resebb temploma volt – pulpitus�ra, �s hirdesse ki onnan, hogy nincs isten, csak Allah, �s Mohamed az � pr�f�t�ja. Ezt k�vet�en a katedr�list mecsett� alak�tott�k, csak�gy, mint a t�bbi konstantin�polyi szent�lyt. Kereszt�nyek milli�i v�ltak dhimmikk�, megal�zott alattval�kk�, m�sokat rabszolg�nak adtak el, �s sokan m�rt�rokk� lettek.
A dzsih�d el�tt �jra megny�lt az �t. A h�d�t�s eredm�nyek�nt N�ndorfeh�rv�r Dar-ul-Dzsihad n�ven az Oszm�n Birodalom v�gv�ra lett, de a h�d�t�k elfoglalt�k Bud�t, �s megostromolt�k – sikertelen�l – B�cset is.
„A k�z�pkori arab kalif�k, majd k�s�bb a perzsa �s t�r�k dinaszti�k idej�n az iszl�m birodalom volt a vil�g leggazdagabb, leghatalmasabb, legkreat�vabb �s legfelvil�gosultabb t�rs�ge, �s a k�z�pkor t�lnyom� r�sz�ben a kereszt�nys�g defenz�v�ba szorult. (…) Azt�n bek�vetkezett a nagy fordulat. B�cs m�sodik, 1683-as t�r�k ostroma teljes kudarccal v�gz�d�tt, �s fejvesztett visszavonul�sba torkollott – ami eg�szen �j tapasztalat volt az oszm�n seregek sz�m�ra” – �rja Bernard Lewis neves orientalista Az iszl�m v�ls�ga c�m� k�nyv�ben. Eur�pa megszabadult, �m k�zben az oszm�n dzsih�d �vsz�zadokra meghat�rozta az �tj�ba ker�l� nemzetek sors�t.

Keretes �r�sunk:

Templomokb�l ist�ll�k
A t�r�k�k �ltal�ban m�lys�gesen len�zt�k �s megvetett�k a kereszt�nyeket, akiket hitetlennek, hamis hitûeknek b�lyegeztek. IV. Mehmed szult�n pokolra val� hitetleneknek nevezte a kereszt�nyeket. Muszlim meg�gyõ�zõ�d�s szerint, ha egy kereszt�ny meghal, azonnal a pokolba ker�l.
Mivel a h�d�t�sokat a „szent h�bor�”, a dzsih�d siker�nek tekintett�k, ez�rt a megh�d�tott ter�leteken a muszlim hit gyõzelm�t minden m�don demonstr�lni k�v�nt�k.
Az addigi templomok k�z�l a jelentõsebbeket elvett�k, �s dzs�miv� alak�tott�k, vagy m�s prof�n c�lra hasznos�tott�k. Bud�n egyed�l a M�ria Magdolna-templomot hagyt�k meg a kereszt�nyek kez�n, azt is csak k�z�sen haszn�lhatt�k a katolikusok �s protest�nsok, �gy, hogy haszn�lati d�jat kellett fizetni�k a t�r�knek.
A M�ty�s-templomot mecsett� alak�tott�k �t. Az avat�si �nneps�grõl a kort�rs t�r�k kr�nik�s, Dsel�lz�de �gy sz�molt be: „Az eml�tett napon az eg�sz muszlim hadsereg s�rt �r�m�ben, az�rt, hogy m�g a tegnapi napon ama templom a hitetlens�g festm�nyeivel volt tele, ma m�r a paradicsomhoz hasonl� dzs�miv� alakult �t, �s a Kor�n olvastatott benne.”
A budai Szent Gy�rgy-templomnak csak egyik r�sz�t alak�tott�k �t dzs�miv�, a m�sik r�sze fegyverrakt�rnak szolg�lt, a Szent Mikl�s-templomot pedig minden bizonnyal ist�ll�k�nt haszn�lt�k. Sz�kesfeh�rv�ron n�gy dzs�mi magasodott, melyek k�z�l a legd�szesebb az egykori koron�z�templom volt. Kom�rom elfoglal�sa kapcs�n is azt jegyezte fel a t�r�k kr�nik�s, hogy „a balgahitûek templomai �s a bar�tok kolostorai mecsetekk� �s az igaz hit kiv�l�s�gainak medreszeiv� (iskol�iv�) alak�ttattak”.
A t�r�k�k nem egyform�n viszonyultak a kereszt�ny felekezetekhez. Legelutas�t�bbak a r�mai katolicizmus fel� voltak, r�szben annak a Habsburgokhoz �s a p�pas�ghoz fûzõdõ politikai elk�telezetts�ge miatt, r�szben mert a k�pek �s szobrok haszn�lata miatt b�lv�nyim�d�knak is tartott�k õket. A katolikus k�zen maradt szegedi ferences templomr�l p�ld�ul ezt �rt�k: „k�rhozatos �rd�g�k f�szk��l szolg�l� fertelmes templomuk”. E templomot az egyik pasa �s emberei csak arra �rdemes�tett�k, hogy a fõolt�r gyerty�j�nak l�ngj�n�l gy�jtott�k meg a pip�jukat.
Abban, hogy a h�dolts�gi lakoss�g nem v�lt az iszl�m k�vetõj�v�, az egyik fontos t�nyezõ a reform�ci� dinamikus terjed�se volt, amely hat�rozott szemben�ll�st k�pviselt az iszl�m ellen. Luther, aki 1525-tõl nagy fontoss�got tulajdon�tott a t�r�k elleni harc k�rd�s�nek, a k�vetkezõket �rta: „Mindhal�lig k�zd�k a t�r�k�k �s a t�r�k�k istene ellen.”
Katolikus oldalr�l is az iszl�m ellen mozg�s�tottak. A nagy hitvit�z� P�zm�ny P�ter k�l�n mûvet jelentetett meg A Mahomet vall�sa hamiss�g�rul c�mmel.
Az oszm�n h�bor�s kegyetlens�g egyik elsõ l�tv�nyos megnyilv�nul�s�ra m�r k�zvetlen�l a moh�csi csata ut�n sor ker�lt. A moh�csi s�kon t�boroz� Szulejm�n k�t nappal az �tk�zet ut�n megparancsolta, hogy valamennyi �lve k�zre ker�lt magyar hadifoglyot vigyenek a szult�ni tan�cs,
a d�v�n el�, ahol õ aranytr�nus�n tr�nolt. Majd parancsot adott, hogy a mintegy k�tezer fogoly mindegyik�nek ott, nyilv�nosan vegy�k a fej�t.
A nagy v�rh�bor�k idõszak�t 1568-ban lez�r� drin�polyi b�ke kor�ntsem jelentette a b�ke bek�sz�nt�t, csak a nagyszab�s� hadj�ratok idõleges sz�netel�s�t k�t �vtizedre. A porty�k, lesvet�sek, rajta�t�sek, rabl�sok, �get�sek tov�bbra is szakadatlanul folytak. A neves reform�tor, Bornemisza P�ter mint kort�rs, szemtan� a k�vetkezõket �rta 1573-ban
a t�r�k�k puszt�t�s�r�l �s kegyetlenked�seirõl: „Ki mondhatja meg, minemû iszony� rettenetess�gek legyenek azoknak, akiknek pog�ny t�r�k�k, avagy tat�rok, feles�g�ket, le�ny�t elviszik, avagy elõtt�k lev�gj�k, �s õ magukat vashegedõvel, �hs�ggel, istr�ngol�ssal �s fagyos v�z-�nt�z�ssel, ostoroz�ssal, ny�z�ssal, csig�z�ssal, fogvon�ssal, s�z�ssal �s egy�b iszony�s�ggal k�nozz�k.”
1593-t�l azonban minden addigin�l puszt�t�bb m�sf�l �vtized k�vetkezett, a 15 �ves h�bor� idõszaka. Ekkor ism�t hatalmas seregek vonultak szerte az orsz�g ter�let�n, a Habsburg orsz�gr�szen �pp�gy, mint Erd�lyben �s a h�dolts�gban. R�ad�sul mind a t�r�k, mind a Habsburg-korm�nyzat az orsz�gban teleltette nagysz�m� katonas�g�t, a lakoss�g h�zaiba elsz�ll�solva. A fizetetlen katon�k a lakoss�g kirabl�s�b�l �ltek, ami a harci cselekm�nyektõl kev�sb� s�jtott ter�leteken is s�lyos puszt�t�st �s szinte teljes kifoszt�st eredm�nyezett. K�l�n�sen h�rhedtek voltak a kr�mi tat�rok, akiket k�sõbb m�lt�n minõs�tettek „a puszt�t�s virtu�zainak”. A korabeli �ssze�r�sok szerint a h�bor� m�sf�l �vtizede alatt az orsz�g hatalmas ter�letein a h�zak mintegy k�tharmada-h�romnegyede pusztult el. (Az �sszehasonl�t�s kedv��rt: a m�sodik vil�gh�bor� kegyetlen ostrom�t ki�llt Budapesten a lak�soknak „csak” a huszonh�t sz�zal�ka v�lt r�szben vagy eg�szen lakhatatlann�.)
A 15 �ves h�bor�t lez�r� b�k�t k�vetõen a tal�l�an „h�bor�s b�ke�veknek” nevezett �vtizedek v�ltakoztak a nagy hadj�ratok esztendeivel. A k�ltõ Zr�nyi Mikl�s ez�rt joggal nevezhette a tizenhetedik sz�zadot „a magyar roml�s sz�zad�nak”. Az addigi pusztul�st a t�r�k kiûz�s�t ered�m�nyezõ felszabad�t� h�bor�k �jabb m�sf�l �vtizede fokozta katasztrof�liss�. Ennek nyom�n az orsz�g k�z�psõ �s d�li ter�letein a n�psûrûs�g riaszt�an alacsonny� v�lt. B�k�s megy�ben p�ld�ul egy n�gyzetkilom�terre mind�ssze egyetlen h�z jutott. (Kulcs�r �rp�d)

Gyermekt�r�t�s erõszakkal
Az Oszm�n Birodalom egyik legkegyetlenebb int�zm�nye a gyermekad� (devsirme) rendszere volt. Ennek keret�ben �vente mintegy 3500-4000 fiatal fi�t szak�tottak el sz�leiktõl. A gyermekad� kifejezetten a megh�d�tott kereszt�ny lakoss�got s�jtotta. Elsõsorban a szult�ni elitalakulat, a janics�rok ut�np�tl�s�t volt hivatva biztos�tani. Hat�konyan tudt�k felhaszn�lni õket azoknak a n�peknek az elnyom�s�ra, amelyekbõl kiszak�tott�k õket.
Mik�nt egy idõs janics�r 1606-ban megfogalmazta: „A hitetlenek gyermekeinek �sszegyûjt�se az�rt hasznos, mert amint �tt�rnek az iszl�mra, vall�si buzgalom jelentkezik n�luk, rokonaik �s hozz�tartoz�ik ellens�g�v� v�lnak.” A gyermekad� szed�sekor a 10 �s 20 �v k�z�tti fi�knak kellett megjelennie a karhatalmi k�s�rettel �rkezõ biztosok elõtt, akik kiv�logatt�k k�z�l�k a sz�mukra legmegfelelõbbeket. Az 1606-b�l sz�rmaz� Janics�rok t�rv�nyei c�mû munka a fõbb szempontok k�z�tt eml�ti, hogy „papok �s j� sz�rmaz�s� hitetlenek fiait vigy�k el”, illetve, hogy „k�zepes termetû fi�kat szedjenek �ssze”.
Azokat az ap�kat, aki megpr�b�lt�k elrejteni gyermek�ket, vagy a felsz�l�t�sra nem adt�k elõ, elrettent�s�l nemegyszer saj�t h�zuk elõtt akasztott�k fel. Arra is volt p�lda, hogy az elkeseredett lakoss�g meg�lte a szult�ni gyermekszedõket p�ld�ul Alb�ni�ban �s Epiruszban, sõt 1580-ban Hercegovin�ban fegyveres felkel�s robbant ki a gyermekad� miatt. Ezeket az ellen�ll�si k�s�rleteket azonban v�resen megtorolt�k.
A csal�djukt�l elszak�tott fiatalokra hossz� k�lv�ria v�rt. 100-200 fõs csapatokban gyalog hajtott�k le õket Isztambulba. Itt mindny�jukat a mohamed�n szok�soknak megfelelõen k�r�lmet�lt�k. Ezt k�vetõen meg kellett tagadniuk addigi vall�sukat, �s az iszl�m hitvall�s elmond�s�ra k�nyszer�tett�k õket. Ezut�n n�h�nyukat a szult�ni palotaiskol�kba rendelt�k, hogy �llami tiszts�gviselõket neveljenek belõl�k.
A t�bbs�get fejenk�nt egy arany�rt anat�liai �s rum�liai muszlim parasztoknak adt�k el rabszolgak�nt, hogy n�luk j�l megtanuljanak t�r�k�l, megerõs�djenek az iszl�m hitben, �s hozz�szokjanak a testi szenved�sek elvisel�s�hez, amirõl �j gazd�ik gyakori ver�sekkel �s szûk�s fejadagok seg�ts�g�vel gondoskodtak.
Ez az „elõk�pz�s” h�t-nyolc �ven �t tartott, majd visszavitt�k õket Isztambulba. Akik idõk�zben megrokkantak, megõr�ltek, vagy m�s betegs�g miatt v�ltak alkalmatlann� a katonai szolg�latra, azok II. Bajezid szult�n (1481–1512) �ta a l�tminimumot biztos�t� napi k�t akcse nyugd�jban r�szes�ltek. A t�bbiek janics�r�jonck�nt katonai kik�pz�sben r�szes�ltek, majd felv�telt nyertek a szult�ni dinasztia „karj�nak �s sz�rny�nak” tekintett janics�rok k�z�. Az �lland� fegyveres szolg�latban �ll� janics�roknak tilos volt megnõs�lni, ez vezetett a k�z�tt�k gyakori homoszexualit�shoz. A ki�regedett janics�rok t�bbnyire egyed�l �s szeg�nyen fejezt�k be �let�ket.
A t�r�k hat�s�gok a magyarokt�l �s horv�tokt�l nem szedtek gyermekad�t. A hivatalos indokl�s szerint ugyanis „belõl�k sosem lesznek hithû muszlimok”. (Kulcs�r �rp�d)