Hadj�ratok a N�v ellen

Tizenk�t h�nap alatt mintegy 176 ezer kereszt�nyt gyilkoltak meg hit�k miatt a vil�gon. Nem a h�rhedt r�mai kereszt�ny�ld�z�sek idej�n, nem is a k�z�pkor valamelyik v�res sz�zad�ban. A megr�z� adat az �j �vezredb�l val�: 2008 k�zepe �s 2009 k�zepe k�z�tti id�szakot �sszes�tette egy legfrissebb jelent�s�ben egy emberi jogi szervezet.

Az �ldozatokr�l j�szerivel semmit nem lehet megtudni a nyugati m�di�b�l: m�g a ritka besz�mol�kban sincs j�szer�vel arcuk, nev�k vagy sorsuk, a hit�kr�l nem is besz�lve. A kereszt�nyek a vil�g sok orsz�g�ban �ld�z�ttek, s�t vall�si tisztogat�s �ldozatai, m�gsem �ll ki mellett�k a nemzetk�zi k�z�ss�g, amelyik egy�bk�nt - joggal - �rz�keny az etnikai jogfoszt�sokra. A NATO p�ld�ul h�bor�t ind�tott a koszov�i muszlimok v�delm�ben. A szilveszter �jjel�n t�rt�nt alexandriai m�sz�rl�sr�l a h�rszeg�ny �j�vi napokban m�g csak besz�moltak a h�rtelev�zi�k, a folytat�sr�l m�r szinte senki: pedig egy egyiptomi rend�r szolg�lati fegyver�vel egy vonaton kezdte el lel�ni a kereszt�ny utasokat. Amikor pedig a p�pa felemelte szav�t a pakiszt�ni blaszf�miat�rv�ny ellen - amely hal�los �t�lettel b�nteti azt, ha valaki �tt�r az iszl�m hitr�l, vagy ak�r csak rossz sz�t mer sz�lni Mohamedr�l -, a katolikus egyh�zf�t idegen �llam �gyeibe val� beavatkoz�ssal v�dolt�k meg.

De nem csak a mai m�rt�rok ismeretlenek: az egyh�zi egyetemek falain k�v�l a t�rt�nelem sor�n lezajlott kereszt�ny�ld�z�sekr�l sem sokat tan�tanak. Pedig az els� sz�zadt�l kezdve rendszeresen t�madtak olyan uralkod�k, vezet�k, eszm�k, mozgalmak, amelyek a teljes kereszt�nys�g vagy egy meghat�rozott csoportja kiirt�s�ra t�rekedtek.

Ezt a k�z�mb�ss�get az ismeret is oldhatja, ez�rt a Hetek a j�v� h�tt�l sorozatot ind�t a kereszt�ny�ld�z�sek t�rt�net�r�l, az �ld�z�kr�l �s a m�rt�rok �ldozatv�llal�s�r�l. M�r a 2-3. sz�zad fordul�j�n �lt karthag�i p�sp�k, Tertullianus azt �rta, hogy szervezett „k�zdelem folyik a N�v ellen". Az �ld�z�sek egyid�sek a kereszt�nys�g megsz�let�s�vel. J�zus tan�tv�nyai ellen �pp�gy a N�v elt�rl�s�nek sz�nd�k�val l�ptek fel, mint ahogy a 20. sz�zad v�r�s, barna vall�s�ld�z�i. A m�lt sz�zadi dikt�torok v�res staf�tabotj�t az elm�lt �vtizedekben az iszl�m dzsih�dist�k vett�k �t, akik apokaliptikus meggy�z�d�ssel hisznek az iszl�m v�gs� gy�zelm�ben a Kereszt felett.

Elfeledett h�s�k

Ugyanakkor �rdekes �s elgondolkodtat� jelens�g, hogy a protest�ns kereszt�nys�g j�val kisebb hangs�lyt helyez a t�rt�nelmi eml�kezet fenntart�s�ra �s ennek identit�sk�pz� hat�saira, mint a zsid�s�g. El�g, ha arra gondolunk, hogy nincs Eur�p�ban az inkviz�ci� �ldozatainak olyan „Jad Vasem"-je, mint Jeruzs�lemben a holokausztban elpusztultaknak.

A zsid�s�g t�rt�nelm�ben a kezdetekig ny�lik vissza a t�rt�nelmi eml�kezet �brentart�sa �nnepnapokkal, eml�khelyekkel, megeml�kez� rendezv�nyekkel, s�t az �let mindennapjaiban elhelyezett kis gesztusokkal. Izrael n�pp� v�l�sa a peszachi vacsora elrendel�s�vel kezd�dik el, amelyet minden �vben meg kell �lnie a csal�doknak, mik�zben elbesz�lik a legfiatalabbaknak, hogyan szabadultak meg Egyiptomb�l. A m�zesi �nnepek nagy r�sze k�t�dik a kivonul�s esem�nyeihez, melyekr�l �gy minden zsid� minden �vben t�bbsz�r is megeml�kezik. De ez az „�nnepk�pz�s" j�val k�s�bb is megfigyelhet�: a Perzsa Birodalomban lezajl�d� nagy szabadul�s eml�k�re maga Eszter �s M�rdokeus rendelik el a purim �nnep�t; a makkabeus h�bor�k gy�zelm�t pedig m�r a h�ber Biblia lez�r�sa ut�n a rabbik parancs�ra �nnepelik mindm�ig chanukkakor. Ezek szinte mind a kiv�lasztott n�p �ld�z�seihez �s szenved�seihez, valamint az azokb�l val� szabadul�shoz k�t�dnek.

A t�rekv�s, hogy a n�p eml�kezet�b�l semmi ne veszhessen el, �s minden �jabb gener�ci� er�s t�rt�nelmi gy�kerekkel, s ebb�l fakad�an er�s identit�studattal �s b�szkes�ggel �lhessen, mindm�ig �l a zsid�s�gban, �jabb �s �jabb �nnepeket, gesztusokat, jelk�peket „termel" folyamatosan. A ch�szidok az�rt hordanak �nnepnapokon kerek kucsm�t („str�jmlit"), mert �gy eml�keznek meg arr�l, hogy k�z�ss�geiknek mikor engedt�k meg a lengyel nemess�g e ruhadarabj�nak viselet�t, ami jelent�s el�rel�p�s volt a zsid�k ottani emancip�ci�j�ban. Minden ruhadarabnak, rengeteg eml�knapnak, sok naponta ism�tl�d� mozdulatnak (p�ld�ul az im�ban) mind-mind megeml�kez�, s ezzel identit�sk�pz� funkci�ja van.

M�g a katolikus kereszt�nys�g hasonl�k�pp er�sen �l ilyen eszk�z�kkel, addig meglepve l�thatjuk, hogy a protest�ns egyh�zakban mennyire visszafogott az �nnepnapok, illetve a szimb�lumok, eml�khelyek alkalmaz�sa a k�z�ss�gi identit�s fenntart�s�ban �s tov�bb�r�k�t�s�ben. Ennek alighanem teol�giai okai is vannak, hiszen a katolicizmussal szembeni k�zdelemben a jelk�pek, cerem�ni�k �s id�pontok t�lzott kultusza, k�z�pponti szerepe ellen is harcot folytattak a protest�nsok, els�sorban a spiritu�lis �rt�kekre helyezve a hangs�lyt.

Minden szimb�lum �s id�pont szerepe le�rt�kel�d�tt �s relativiz�l�dott a l�thatatlan szellemi val�s�g id�tlen, �r�k vil�g�nak - mely sem jelk�pekben, sem id�pontokban nem ragadhat� meg - t�rt�nelmen k�v�li szolg�lata mellett. A m�lt sokkal l�nyegtelenebb� v�lt, mint a zsid�s�g sz�m�ra. Azonban ezzel a protestantizmus elvesz�tett egy nagyon hat�kony identit�sk�pz� t�nyez�t. A k�z�ss�gi eml�kezetet �nnepek, megeml�kez�sek, jelk�pek n�lk�l az el�z� nemzed�k sokkal nehezebben tudja tov�bbadni a k�vetkez�nek. A protest�nsok p�ld�ul gyakorlatilag elfelejtett�k k�zel egymilli� m�rt�rjukat, akiket a k�z�pkorban kiirtott az inkviz�ci�. Hogy csak egyetlen t�nyt eml�ts�nk a sok k�z�l. S ezzel egy�tt elfelejtett�k azt is, hogy kik �k val�j�ban. Hol van az az eml�khely, az a k�zpont, az az ismert m�zeum �s azok a kutat�k, mikor vannak azok az �nnepek, ahol a Jad Vasemhez hasonl�an igyekezn�nek az inkviz�ci� minden adat�t - konkr�t nevek �s esem�nyek t�meg�t - megmenteni, tov�bb�r�k�teni, min�l t�bbek el�tt ismertt� tenni, �s rendszeresen eml�kezetbe id�zni? �s mi�rt csod�lkozunk azon, hogy a protestantizmus vil�gm�retekben s�lyos identit�sv�ls�gban szenved, ha nyomtalanul elfelejtj�k minden testv�r�nket �s k�zdelm�ket, akik az �let�ket adt�k a hit�nk�rt?