Harag �s puszt�t�s

A 20. sz�zad eur�pai t�rt�nelm�nek legv�resebb egyh�zi esem�nyei Spanyolorsz�gban j�tsz�dtak le. 1936-ban, a polg�r�h�bor� kirobban�s�t k�vet�en f�l �v leforg�sa alatt t�bb ezer katolikus papot �s szerzetest �ltek meg, sok ezer katolikus templomot gy�jtottak fel �s d�nt�ttek romba.

Az a spanyol katolicizmus, amelyre ilyen elemi er�vel z�dult r� a gyilkos er�szak, az egyik legjellegzetesebb megtestes�t�je volt annak a ritu�lis kereszt�nys�gnek, amely sz�mos vonatkoz�sban �lesen szemben �llt a bibliai alap� kereszt�nys�ggel, s�t �vsz�zadok �ta kegyetlen �ld�z�je volt minden kereszt�ny meg�jul�si mozgalomnak. Ezt a katolicizmust m�r a k�z�pkor �ta csak a legkem�nyebb �llami er�szak seg�ts�g�vel lehetett r�k�nyszer�teni a spanyol t�rsadalomra.
Hatalmas indulatok halmoz�dtak fel a lakoss�g k�r�ben a katolikus egyh�zzal szemben, amely a 19. sz�zad elej�t�l t�bb �zben is rendk�v�l �les form�ban megnyilv�nult. Az els� vil�gh�bor�ig n�gy alkalommal ker�lt sor Spanyolorsz�gban nagyszab�s� v�res megmozdul�sokra a katolicizmus ellen. Az els� 1822–23 folyam�n, a liber�lis forradalom id�szak�ban t�rt ki, melynek sor�n 88 katolikus egyh�zi szem�lyt �ltek meg, k�zt�k egy p�sp�k�t is. Alig egy �vtizeddel k�s�bb, 1834–1835 sor�n �jabb zavarg�sok robbantak ki, melyekben mintegy 100 papot �s szerzetest gyilkoltak meg Madridban �s t�bb m�s nagyv�rosban. Ekkor ker�lt sor el�sz�r templomok �s szerzetesi rendh�zak felgy�jt�s�ra. 1868-ban, majd 1873-ban a kir�lys�g megd�nt�sekor, illetve az els� k�zt�rsas�g kiki�lt�sakor szint�n templomok sor�t bor�tott�k l�ngokba, �s ism�t t�bb pap �let�t oltott�k ki.
1909-ben az �gynevezett „tragikus h�ten” �jb�l nagy ar�ny� katolikusellenes zavarg�sokra ker�lt sor Barcelon�ban. Ennek sor�n meg�ltek h�rom papot �s romba d�nt�ttek mintegy �tven templomot �s rendh�zat. Ezekben az esem�nyekben m�r meghat�roz� szerepet j�tszott az anarchista mozgalom, amely n�h�ny �vtized leforg�sa alatt hatalmas t�megt�mogat�sra tett szert Spanyolorsz�gban, �s d�nt� felel�ss�g terhelte �ket a k�s�bbi polg�rh�bor� brut�lis kegyetlenked�sei�rt is.
Az anarchista mozgalom 1868-t�l bontakozott ki spanyol f�ld�n. Ekkor �rkezett Madridba az olasz Giuseppe Fanelli, aki az anarchista mozgalom megalap�t�j�nak, az orosz Bakunyinnak volt a harcost�rsa. Az anarchist�k elutas�tott�k az egyik embernek a m�sik ember f�l�tti mindenfajta uralm�t, �s az egy�n korl�toz�s n�lk�li szabads�g�t hirdett�k. Tagadt�k a tekint�lynek minden form�j�t, az �llami �s egyh�zi tekint�lyt egyar�nt, mondv�n, hogy az k�nyszert jelent, �s a k�nyszer szerint�k megakad�lyozza az emberi boldogul�st. Ez�rt az �llami �s egyh�zi tekint�lyt k�pvisel� emberekt�l minden lehets�ges m�don meg akart�k szabad�tani a t�rsadalmat. Legf�bb eszk�z�knek a gyilkos mer�nyleteket tekintett�k. L�tsz�muk Spanyolorsz�gban n�h�ny �ven bel�l m�r 50 ezerre emelkedett.
Az anarchist�kkal p�rhuzamosan, az 1870-es �vek elej�t�l kezdett t�rt h�d�tani az Ib�riai-f�lszigeten a marxizmus, amely a materializmust, ateizmust �s az �les vall�selleness�get hirdette. Az els� vil�gh�bor� id�szak�ban m�r mintegy 200 ezer t�mogat�ja volt a marxista alapon �ll� szocialist�knak, �s 800 ezret tett ki az anarchist�k t�bora. Ez ut�bbiak egy�bk�nt tov�bbra is folytatt�k a katolikus kl�rus elleni gyilkos akci�kat. 1923 nyar�n �k �lt�k meg Romero kardin�list, Saragosa �rsek�t. A polg�rh�bor� kirobban�s�t megel�z�en, 1934-ben a korm�ny csaknem 1 milli� 600 ezerre becs�lte az anarchist�k k�vet�inek sz�m�t �s t�bb mint 1 milli� 400 ezerre a szocialist�k�t.

Spanyol baloldaliak egy Krisztus-szobrot l�nek

A katolicizmust elutas�t� t�megek er�teljes n�veked�s�vel p�rhuzamosan m�r a polg�rh�bor� el�tt t�megesen fordultak el az emberek a katolikus egyh�zt�l. Amikor Manuel Azaña minisztereln�k 1931 okt�ber�ben a parlamentben kijelentette, hogy „Spanyolorsz�g megsz�nt katolikusnak lenni”, meg�llap�t�sa ugyan sokakat megd�bbentett, de a katolikus egyh�z vezet�i is tudt�k, hogy ez az �rt�kel�s sok szempontb�l megfelel a val�s�gnak. Sz�mos kort�rs spanyol egyh�zi elemz� konkr�t adatokkal bizony�totta, hogy hatalmas t�megeket vesztett el a katolikus egyh�z. Arboleya kanonok 1933 okt�ber�ben tette k�zz� h�res elemz�s�t, melynek c�me – T�megek hitehagy�sa – re�lisan t�kr�zte a val�s helyzetet. Egy jezsuita szerz� 1935-ben megjelentetett munk�j�ban Madrid egyik munk�sker�let�nek vall�si helyzet�t elemezte. Az itt �l� �s hivatalosan katolikusk�nt sz�mon tartott 80 ezer lakosb�l 7 sz�zal�k j�rt vas�rnapi mis�re, 6 sz�zal�k ment el h�sv�tkor a templomba, 7 sz�zal�k j�ratta a gyermek�t egyh�zi iskol�ba, ugyanakkor a gyermekek 25 sz�zal�k�t nem keresztelt�k meg. Hasonl� vizsg�lati eredm�nyek sz�lettek m�s munk�snegyedekben is.

Nemcsak a v�rosi munk�ss�g fordult el a katolikus egyh�zt�l, hanem a szeg�ny paraszts�g hatalmas t�megei is. Ilund�in kardin�lis a p�p�nak k�ld�tt jelent�s�ben 1932-ben olyan falvak sor�r�l tett eml�t�st, ahol mind�ssze n�h�ny asszony l�togatta a vas�rnapi mis�ket, a f�rfiak k�z�l pedig senki sem. Rio Tinto b�nyavid�ken a 18 ezer lakosb�l alig 300 ember volt templomba j�r�. Besz�moltak olyan ter�letr�l is, ahol ezer emberb�l mind�ssze 3 j�rt templomba.
Ugyanakkor a katolikus egyh�z a spanyol vezet� �rtelmis�gi r�teg d�nt� r�sz�t szint�n nem mondhatta h�v�nek �s t�mogat�j�nak.
Jelent�sen cs�kkent a papok sz�ma is. 1920 �s 30 k�z�tt – mik�zben a lakoss�g l�tsz�ma n�vekedett – a papok sz�ma a kor�bbi 34 500-r�l 32 500-ra cs�kkent. 1931–34 k�z�tt a pap�k�pz� szemin�riumokba jelentkez� fiatalok sz�ma is drasztikusan visszaesett, mintegy 40 sz�zal�kkal.
A katolicizmusnak a 19. sz�zadt�l megfigyelhet� folyamatos t�rveszt�s�t csak az �llamhatalom hathat�s t�mogat�s�val siker�lt elkend�zni. Az oktat�sban, a t�megt�j�koztat�sban �s minden hivatalos f�rumon Spanyolorsz�g egys�ges katolikus jelleg�t igyekeztek hangs�lyozni. Ezt a t�rekv�st komment�lta a h�res spanyol filoz�fus Unamuno, amikor nem csek�ly g�nnyal kijelentette: „N�lunk Spanyolorsz�gban mindenki katolikus, m�g az ateist�k is.”
1931 tavasz�n azonban megbukott a katolicizmus t�masz�t jelent� kir�lys�g, �s �prilis 14-�n kiki�ltott�k a m�sodik spanyol k�zt�rsas�got. A v�laszt�sokon pontosan a r�mai katolikus egyh�zt�l elfordult r�tegek k�pvisel�i ker�ltek be a parlamentbe, �s alak�tottak korm�nyt.
Manuel Azaña minisztereln�k sz�m�ra a francia k�zt�rsas�g jelentette a k�vetend� p�ld�t, ahol 1905-ben megt�rt�nt az �llam
�s az egyh�z sz�tv�laszt�sa, valamint megsz�ntett�k az oktat�s vall�si jelleg�t. Azaña
a vil�gi oktat�s �ltal�noss� t�tel�t n�lk�l�zhetetlennek tekintette a modern Spanyolorsz�g megteremt�s�hez. C�lul t�zte ki egy �jfajta, klerikalizmust�l mentes nemzeti identit�s megteremt�s�t.
A kl�rus rendk�v�l bizalmatlanul tekintett az �j k�zt�rsas�gra, hiszen a katolikus egyh�z a monarchia egyik f� t�mogat�j�nak sz�m�tott, elutas�totta az emberi szabads�gjogokat hangs�lyoz� liberalizmust, el�t�lte a vall�sszabads�g �s sajt�szabads�g megteremt�s�nek k�s�rlet�t, ragaszkodott az �llam �s egyh�z szoros �sszefon�d�s�hoz, �s a teljes oktat�si rendszert az ellen�rz�se alatt k�v�nta tartani.
A parlament azonban mindezekkel teljesen szemben �ll� k�zt�rsas�gi alkotm�nyt fogadott el 1931 december�ben.
Az alkotm�nyban kimondt�k az �llam �s egyh�z sz�tv�laszt�s�t. R�gz�tett�k, hogy az egyh�zakat �s a vall�si k�z�ss�geket ezent�l sem az �llam, sem a helyi hat�s�gok nem r�szes�tik anyagi t�mogat�sban. Azt is kimondt�k, hogy k�t �ven bel�l fokozatosan megsz�ntetik a paps�g �llami javadalmaz�s�t. A szer�ze�tes�rendekr�l �gy rendelkeztek, hogy meg kell sz�ntetni mindazokat, amelyek az �llam biztons�g�ra n�zve vesz�lyt jelentenek. A szerzeteseket �s az ap�c�kat kitiltott�k az oktat�sb�l. Megsz�ntett�k a szerzetesrendek ad�mentess�g�t, �s kil�t�sba helyezt�k vagyonuk �llami tulajdonba v�tel�t. R�gz�tett�k a teljes vall�sszabads�got.
A katolikus egyh�z tiltakozott az alkotm�ny ellen. XI. Pius pedig felsz�l�totta a spanyol katolikusokat, hogy minden t�rv�nyes eszk�zzel harcoljanak az alkotm�ny rendelkez�sei ellen.
A korm�ny azonban feloszlatta a jezsuita rendet; betiltotta a katolikus k�rmeneteket, elt�vol�ttatta a fesz�leteket az iskol�kb�l �s a k�zint�z-m�nyekb�l; bevezette a polg�ri h�zass�got.
A katolikus egyh�z minden eszk�zzel igyekezett t�mogatni a k�zt�rsas�g felsz�mol�s�ra t�rekv� jobboldali er�ket. A kl�rus politikai tervei azonban kudarcot vallottak, amikor az 1936-os v�laszt�sokon a baloldali N�pfront aratott gy�zelmet.
N�h�ny h�nappal k�s�bb, 1936 j�lius�ban katonai l�zad�s t�rt ki a k�zt�rsas�g megd�nt�s�re Franco t�bornok vezet�s�vel. Ennek el�k�sz�t�s�ben �s anyagi t�mogat�s�ban jelent�s r�szt v�llalt a katolikus egyh�z. Navarr�ban a monarchista �rzelm� paps�g mintegy k�tharmada v�llalt szolg�latot a titokban szervezett f�lkatonai egys�gekben. A katolikus egyh�zi tulajdonban l�v� Urquillo Bank t�bb milli� pezet�t foly�s�tott a felkel�s el�k�sz�t�s�re. Franco nagy hangs�lyt tett arra, hogy a k�zt�rsas�g megd�nt�s��rt �s a hatalom megszerz�s��rt ind�tott fegyveres l�zad�s�t az egyh�z�rt folytatott k�zdelemk�nt �ll�tsa be. Mint mondta: „H�bor�nk nem polg�rh�bor�…, hanem keresztes h�bor�. Igen, a mi h�bor�nk vall�sos h�bor�.” Franco saj�tos vall�si felfog�s�t mutatja, hogy hadsereg�nek katon�i csak a katolikus kl�rust v�delmezt�k. Ugyanakkor t�bb protest�ns lelk�szt meggyilkoltak, �gy p�ld�ul az �kaszt�liai Piedralaves �s El Barraco telep�l�seken, r�szben katolikus papok hat�s�ra, akik a protest�ns lelk�szeket „a S�t�n fiai”-nak min�s�tett�k. Meg�jegyzend�, hogy a k�zt�rsas�giak, mik�zben t�megesen v�gezt�k ki a katolikus papokat, a protest�ns lelk�szek ellen semmif�le atrocit�st nem k�vettek el.

B�r a N�pfront v�laszt�si programj�ban azt �g�rte, hogy „egyetlen vall�st sem fognak �ld�zni”, m�gis Franco sereg�nek gyors sikereit l�tva ism�t f�ktelen�l elszabadultak a katolikus egyh�z elleni indulatok. A k�zt�rsas�gi ter�leteken val�s�gos hajt�vad�szat indult a kl�rus tagjai ellen.
Az egyes ter�leteken elt�r�ek voltak vesztes�gek, �sszef�gg�sben Franco csapatainak el�renyomul�s�val. A pamplonai egyh�zmegy�ben, ahol a jobboldali nacionalista felkel�s azonnal teljes sikert aratott, egyetlen egyh�zi szem�ly sem vesztette �let�t. Ugyanakkor az aragoniai Barbastr�ban, ahol a francoista l�zad�st levert�k, �s a megtorl�sban a t�megm�sz�rl�sair�l h�rhedt anarchista Ascano-hadoszt�ly j�rt �len, 123 katolikus papot �ltek meg, a paps�g 88 sz�zal�k�t. A Madrid-Alcal�-i egyh�zmegy�ben 334 papot gyilkoltak meg (az egyh�zmegye paps�g�nak 30 sz�zal�k�t, a barcelonaiban 279-et (22 sz�zal�k) a valenciaiban 327-et (27 sz�zal�k).
A polg�rh�bor� sor�n 1936 �s 1939 k�z�tt a k�zt�rsas�giak – f�k�nt az anarchist�k – katolikus templomok ezreit gy�jtott�k fel �s rombolt�k le. Meggyilkoltak 13 p�sp�k�t, 4172 papot �s papn�vend�ket, 2364 f�rfi szerzetest �s 283 ap�c�t, �sszesen 6832 egyh�zi szem�lyt. A gyilkoss�gok t�bb mint 90 sz�zal�k�t k�zvetlen�l a l�zad�s kirobban�s�t k�vet� f�l �v alatt hajtott�k v�gre. Mindezzel a k�zt�rsas�g-ellenes er�k egyik f� b�zis�nak tekintett katolikus kl�ruson akartak bossz�t �llni.
�sszehasonl�t�sk�nt �rdemes megjegyezni, hogy m�rvad� sz�m�t�sok szerint Spanyolorsz�gban 1822-t�l 1936-ig, a polg�rh�bor� kirobban�s�ig terjed� id�szakban �sszesen 235 egyh�zi szem�lyt �ltek meg a zavarg�sok sor�n, �s nem eg�szen 500 templomot gy�jtottak fel. A polg�rh�bor� sor�n elszabadult indulatok hatalmas m�rt�k�t mutatta, hogy 1936-ban mind�ssze f�l �v leforg�sa alatt sokszorosan fel�lm�lt�k az azt megel�z� t�bb mint sz�z esztend� tragikus statisztik�j�t.