Gyarap�tsd a g�njeidet!

Ma m�r a tud�sok sz�m�ra vil�gosnak t�nik, hogy a DNS merev alapszerkezete a maga 46 kromosz�m�j�val �s sok ezer g�nj�vel csak az egyik eleme az emberi sejt bonyolult genetikai g�pezet�nek. Az alapszerkezetben t�rolt, 18 darab 1500 oldalas k�nyvre elegend� inform�ci� az emberis�g eg�sz�ben 99,9 sz�zal�kos �tfed�st mutat, a g�nek kifejez�d�se k�ls� megjelen�s�nkben, anyagcser�nkben �s a betegs�gek el�fordul�sa tekintet�ben m�gis v�gtelen�l v�ltozatos.

Az epigenetika az �r�k�t� anyag m�k�d�s�re hat� k�rnyezeti t�nyez�ket vizsg�lja. Azokat a szab�lyoz� mechanizmusokat foglalja mag�ba, melyek a g�nek felett m�k�dnek. Ezen mechanizmusokat t�bbek k�z�tt olyan k�ls� faktorok befoly�solj�k, mint a t�pl�lkoz�s, a stressz �s a testmozg�s. Azt eddig is tudtuk, hogy az �letm�d kihat az eg�szs�gre. De hogy a g�nekben konkr�t molekul�ris v�ltoz�sok �llnak be, a kromosz�m�k v�g�r�l egys�gek kopnak le, a DNS-hez kapcsol�d� szab�lyoz� feh�rj�k sora v�ltozik meg, s�t, hogy a g�neken �letm�di t�nyez�k hat�s�ra l�trej�v� ilyet�n v�ltoz�sok adott esetben �r�kl�dnek is, ez eg�szen �jszer�.

Err�l a t�m�r�l tartott el�ad�st Filippo Ongaro olasz orvos, aki a korai �reged�s megel�z�s�nek �s kezel�s�nek lehet�s�geit kutatja. A professzor m�g az Eur�pai �r�gyn�ks�gnek dolgozott, amikor �szrevette, hogy az �rhaj�sok f�l �v alatt vesztenek akkora csontt�meget, mint egy eg�szs�ges ember az �tvenedik �s hatvanadik �let�ve k�z�tt. Ekkor fordult a figyelme az �reged�s tudom�nya fel�. Mint Ongaro doktor elmondta, nem el�g a beteg szervekre koncentr�lni, a hossz� �s eg�szs�ges �letre akkor van es�ly�nk, ha figyelembe vessz�k a k�rnyezeti t�nyez�ket. Sorsunk r�szben van csak meg�rva a DNS-ben, nagyr�szt viszont az sz�m�t, ahogyan �l�nk. A k�rnyezeti hat�sok k�pesek ki �s bekapcsolni g�neket, ezt a villanykapcsol� hasonlat�val tette �rthet�v�: nem el�g, ha a huzalok ott vannak a falban, haszn�lnunk kell a kapcsol�t. Ugyanezt a k�rd�st a besz�lget�s m�sik vend�ge, Falus Andr�s genetikus professzor �gy vil�g�totta meg, mint a hardver �s szoftver viszony�t, melyek m�k�d�se elv�laszthatatlan egym�st�l.

Az id� m�l�s�val a sejtjeinkben egyre t�bb s�r�l�s halmoz�dik fel, �s egy bizonyos s�r�l�smennyis�g ut�n a sejt „d�nt�s" el� ker�l, hogy tov�bb szaporodik, de akkor lehet, hogy r�kot produk�l, vagy �ngyilkoss�got k�vet el. Ezt szaknyelven apopt�zisnak, vagy programozott sejthal�lnak nevezz�k. Azt kell teh�t mind az orvostudom�nynak, mind az egy�neknek szem el�tt tartania, hogy az �reged�s g�tl�sa nem a m�r s�r�lt sejtek min�l tov�bb val� �letben tart�sa kell, hogy legyen, hanem a s�r�l�sek kiv�d�se. Az anti-aging (korosod�sg�tl�s), vagy ha �gy tetszik healthy aging (eg�szs�ges korosod�s) szeml�lete teh�t nem szervk�zpont�, hanem sejtk�zpont�.

A mai orvostudom�ny eldicsekedhet azzal, hogy kitolta a v�rhat� �lettartamot, de az m�r k�rd�s, hogy ezt a kort milyen �letmin�s�gben �lik meg az emberek. Az amerikai eg�szs�g�gyi kiad�sok csaknem hetven sz�zal�ka olyan betegekre ford�t�dik, akiknek egyidej�leg �tn�l t�bb kr�nikus betegs�ge �ll fenn. Ennek kapcs�n Ongaro professzor h�romf�le �reged�si modellt mutatott be. Az egyik, amikor az ember semmit nem tesz az eg�szs�g��rt, esetleg iszik, doh�nyzik, m�gis sz�z �vet �l meg. Ez a rendk�v�l ritka, �gynevezett „szerencs�s genetika" esete. A leggyakoribb a fentebb is eml�tett, az orvostudom�ny v�vm�nyaival tov�bb �letben tartott betegek, akiknek a farmakol�giai �reged�sben van r�sz�k. A harmadik csoport, akiknek a sz�m�t k�v�natos lenne n�velni, az eg�szs�gtudatos emberek csoportja, akik eg�sz �let�kben (persze j�zan keretek k�zt) odafigyelnek a k�rnyezeti hat�sokra.

A WHO szerint az eg�szs�g�nket mintegy 50 sz�zal�kban az eg�szs�gtudatos viselked�s megl�te befoly�solja, 20 sz�zal�kban a genetika, 20 sz�zal�kban a k�rnyezet, �s mind�ssze 10 sz�zal�kot tehet az orvostudom�ny. Ezt p�ld�san szeml�lteti az is, hogy sz�z �vvel ezel�tt m�g a f� hal�lokok k�z�tt fert�z� betegs�gek szerepeltek (t�d�gyullad�s, tuberkul�zis). Ezeket ma antibiotikus kezel�ssel j�l lehet gy�gy�tani, ugyanakkor els� helyre olyan civiliz�ci�s betegs�gek ker�ltek, mint a sz�vbetegs�g, a r�k �s a guta�t�s. Ezek nagy r�sze a helytelen t�pl�lkoz�snak �s doh�nyz�snak tulajdon�that�. Mint mondta, nem els�sorban a r�k gy�gym�dj�nak megtal�l�s�val kellene foglalkozni, hanem a megel�z�s�vel (�s persze az els�t sem elhagyni). Ongaro szeml�ltet�se szerint a betegs�gek kialakul�s�t egy olyan f�hoz hasonl�thatjuk, amelynek a mai orvostudom�ny csup�n a lehull� leveleivel �s rothad� gy�m�lcseivel foglalkozik, ahelyett, hogy a t�rzsben, s�t a gy�kerekben lev� folyamatokn�l avatkozna be.

Falus Andr�s egyet�rt�s�t fejezte ki abban, hogy van egy sor jelens�g, mely g�nekkel nem magyar�zhat� (el�g csak a frissen kikelt kiskacs�kra gondolni, akik ak�r egy p�tty�s labd�t is mam�jukk�nt k�vetnek). A legfontosabb g�nek feletti faktorokk�nt a professzor az anya-magzat viszonyt, t�pl�lkoz�st, gy�gyszereket, fert�z�sek, sug�rz�sok hat�s�t, testmozg�st, a f�nyt, t�rsas kapcsolatokat �s a h�v� mivoltot jegyezte meg. Ut�bbival kapcsolatban elmondta: „�tt�r�nk egy eddig �tt�rhetetlennek hitt falat, hogy a lelki�llapot tudatos v�ltoztat�sa molekul�ris folyamatokat v�lt ki. Ez t�ny. De az �rtelmez�ssel v�rnunk kell, hiszen a legnagyobb ostobas�gok abb�l s�lnek ki, ha egy friss t�nyt az ember nagyk�p�en azonnal �rtelmezni pr�b�l."

Az eszmecser�n sz� esett az �gynevezett transzgener�ci�s effektusr�l is, miszerint egy szem�ly �letm�dja kihat�ssal van a harmadik-negyedik gener�ci� �letmin�s�g�re is. Ehhez kapcsol�d�an szomor� konkl�zi� sz�letett. Az ugyanis, hogy harminc �v m�lva milyen feln�ttek fognak �lni ebben az orsz�gban, most d�l el. Falus Andr�s szerint gyal�zatosan rossz az eg�szs�gtudatoss�g, �s tragikus k�vetkezm�nyei lesznek annak, ha nem sz�letik dr�mai gyorsas�ggal egy korm�nyokon �s politik�n �t�vel� v�ltoz�s ebben a k�rd�sben.