Harc a gyeng�k ellen

Amikor Adolf Hitler kiadta a Mein Kampfot, az Egyes�lt �llamok 1924-es bev�ndorl�si t�rv�ny�t hozta fel p�ld�nak a faji tisztogat�s programj�hoz. „A feh�r, sz�ke haj�, k�k szem�, fels�bbrend� nordikus faj eszm�ny�t nem a n�cik tal�lt�k ki" - �rja Edwin Black Harc a gyeng�k ellen c�m� k�nyv�ben. A t�rsadalmi „fajnemes�t�s" programj�t �vtizedekkel Hitler el�tt m�r gyakorolt�k Kaliforni�ban. Igaz, a m�sodik vil�gh�bor� ut�n az Egyes�lt �llamok radik�lisan szak�tott a faji alap� t�rsadalompolitik�val.

Eur�p�hoz hasonl�an a 19. sz�zadban az Egyes�lt �llamokban is megjelent a szervezett politikai antiszemitizmus, de a zsid�ellenes el��t�letek m�r azt megel�z�en jelen voltak a t�rsadalomban.

Zsid�gy�l�let a gyarmatokon

Az els� zsid�k 1492-ben, Kolumbusz Krist�ffal egy�tt �rkeztek az �jvil�gba. 1584-ben Joachim Gaunse zsid� vasm�vest blaszf�mi�val v�dolt�k meg, �s visszak�nyszer�tett�k Angli�ba. 1647-ben a portug�l hat�s�gok letart�ztatt�k Isaac de Castr�t, ami�rt zsid� szertart�sokat �s hagyom�nyokat tan�tott Braz�li�ban, �s visszak�ldt�k Portug�li�ba, ahol az inkviz�ci� hal�lra �t�lte, �s m�gly�n meg�gette.

H�t �vvel k�s�bb 23 zsid� menek�lt hagyta el Braz�li�t, �s �rkezett a holland �j-Amszterdamba (melyet k�s�bb a britek New Yorknak neveztek el), ahol

Peter Stuyvesant, a gyarmat vezet�je megtiltotta nekik a leteleped�st. D�nt�s�t a Holland Nyugat-Indiai T�rsas�gnak �gy indokolta: „A zsid�k, akik ide �rkeztek, szinte mind itt akarnak maradni, a kereszt�nyekkel szembeni szok�sos uzsor�val �s csal� kereskedelm�kkel egy�tt... ez�rt k�rj�k, hogy ennek a sz�gyenletes fajnak - oly gy�l�letes ellens�gek �s a Krisztus nev�nek k�roml�i - ne engedtess�k meg, hogy tov�bbra is fert�zzenek �s bajt okozzanak az �j gyarmatnak."

A T�rsas�g viszont val�sz�n�leg �gy �rezte, hogy a zsid�k „szok�sos uzsor�ja �s csal� kereskedelme" hasznos lenne a gyarmat sz�m�ra, ez�rt megparancsolta Stuyvesantnak, hogy enged�lyezze leteleped�s�ket. A francia gyarmatokra 1759-ig nem l�phettek be zsid�k, a spanyolok pedig a portug�lokhoz hasonl�an az �jvil�gban is fel�ll�tott�k az inkviz�ci�t, �ld�zt�k �s kiv�gezt�k azokat a kereszt�nyeket, akik �tt�rtek, �s a zsid�kat.

Ami a t�rsadalomban megjelen� antiszemitizmust illeti, amikor egy zsid� magasabb t�rsadalmi poz�ci�t szerzett, sz�rmaz�sa miatt gyakran �rt�k t�mad�sok. Mordecai Noah tuniszi diplomata volt 1813-1815 k�z�tt, de visszah�vt�k hivatal�b�l, miut�n rosszakar�i feljelentett�k, mint „Krisztus ellens�g�t". Uriah Phillips Levyt, az amerikai tenger�szetn�l egyed�li zsid�k�nt szolg�l� tisztet megfosztott�k rangj�t�l, miut�n a sz�rmaz�sa miatt hatszor hadb�r�s�g el� �ll�tott�k, k�tszer felf�ggesztett�k, �s megv�dolt�k azzal, hogy egy p�rbaj sor�n meg�lte ellenfel�t.

Lincsel� atlantai urak

B�r az 1789-es amerikai alkotm�ny a felvil�gosod�s eszm�it k�vetve vall�st�l f�ggetlen�l v�delmezte a polg�rok jogait, a politikai antiszemitizmus �llami szinten is megnyilv�nult. Olyannyira, hogy �szak-Karolin�ban a ny�ltan zsid�ellenes rendelkez�seket csak 1869-ben t�r�lt�k el, New Hampshire-ben pedig a „nem protest�nsok" csak 1887-t�l t�lthettek be �llami hivatalokat. A vas�rnapi kereskedelem tilt�sa egy tov�bbi gyakorlati form�ja volt a t�rv�nybe foglalt antiszemitizmusnak.

T�rt�nelmi t�ny, hogy a t�rsadalmi fesz�lts�gek fokoz�d�sa miatti stressz gyakran p�rosul az antiszemitizmus n�veked�s�vel. Ugyanez t�rt�nt az 1873 �s 1896 k�z�tti hossz� gazdas�gi vil�gv�ls�g idej�n. Ebben az id�szakban a populista politikai antiszemitizmus az amerikai p�rtpolitika r�sz�v� v�lt. Az 1896-os v�laszt�sok sor�n m�r minden nagy p�rt tett antiszemita kijelent�seket. William Jennings Bryan demokrata eln�kjel�lt olyan sz�k�peket haszn�lt besz�d�ben, melyek teljesen egy�rtelm� �zenettel b�rtak t�sgy�keres protest�ns hallgat�s�ga k�r�ben: „Ne nyomj�k le a t�viskoszor�t a munk�s szem�ld�k�ig, �s ne fesz�ts�k fel az emberis�get az arany keresztj�re."

A 20. sz�zadra az antiszemitizmus m�g ny�ltabb� �s n�pszer�bb� v�lt, megjelent a kabar�kban, a sz�npadon, s�t m�g az �j t�megm�diumm� v�l� mozifilmekben is. 1913-ban Atlant�ban egy zsid� gy�rtulajdonost b�r�s�g el� �ll�tottak egy tizenh�rom �ves kereszt�ny munk�sl�ny meger�szakol�s�nak �s meg�l�s�nek v�dj�val. Leo Max Frank ellen nem voltak bizony�t�kok, a b�r�s�g azonban alapot adott a v�rv�dnak. Frankot el�t�lt�k gyilkoss�g�rt, �s amikor a korm�nyz� kihirdette az �t�letet, a t�meg r�t�rt cell�j�ra, �s a f�rfit a b�rt�n mellett egy f�ra akasztva helyben meglincselt�k. A lincsel�k nem utcai hulig�nok voltak: az atlantai elit tagjai hajtott�k v�gre, k�zt�k az �llam volt korm�nyz�ja, Joseph Mackey Brown. (Az �rtatlanul el�t�lt Leo Max Frankot csak 1986-ban rehabilit�lta az Amerikai Legfels�bb B�r�s�g.)

Az 1920-as �vekre Henry Ford (k�p�nk�n jobbra) l�trehozta a Dearborn Independent c�m� zsid�ellenes �js�gj�t, melyet post�n �s a Ford Motor keresked�sekben terjesztett orsz�gszerte, nagym�rt�kben hozz�j�rulva ezzel az antiszemitizmus terjeszt�s�hez. A h�szas �vekre az amerikai antiszemitizmus kezdett hasonl� m�rt�ket �lteni az eur�paihoz: a zsid�kat diszkrimin�lt�k a lak�s�p�t�sben, a munkav�llal�sban �s a sportban is. T�bb fasiszta szervezet alakult, �s ekkor tartotta h�rhedt zsid�ellenes besz�d�t a h�res rep�l�pil�ta �s amerikai nemzeti h�s, Charles A. Lindbergh egy h�bor�ellenes gy�l�sen. Az 1930-as �vekben k�l�n�sen a michigani Charles Coughlin aty�nak volt nagy befoly�sa a k�z�letre, aki katolikus papk�nt heti r�di�m�sor�ban milli�kat �rt el ny�ltan antiszemita megjegyz�seivel. Coughlin atya rendszeresen t�madta Roosevelt eln�k�t, ami�rt t�l nagy befoly�st enged a zsid� bank�roknak.

Bez�rul a kapu

Amikor megindult Eur�p�ban a holokauszt, az Egyes�lt �llamok el�sz�r korl�tozta, majd megtiltotta az eur�pai zsid� menek�ltek bel�p�s�t az orsz�gba. Roosevelt eln�k arra hivatkozott, hogy az amerikai bev�ndorl�si t�rv�nyek megk�t�tt�k a kez�t. A Kongresszus 1924-ben val�ban elfogadta a Sz�vets�gi Bev�ndorl�sszab�lyoz�si T�rv�nyt, amelyben korl�tozt�k egy adott orsz�gb�l a bev�ndorl�s m�rt�k�t.

A t�rv�nyt a Bev�ndorl�skorl�toz� Liga kezdem�nyezte, amely az els� amerikai szervezet volt, amely hivatalosan az eugenetik�val (faji alap� „t�rsadalomnemes�t�ssel") foglalkozott. A feh�r b�r�, sz�ke haj�, k�k szem� faj elm�lete ugyanis nem Hitlert�l sz�rmazik, az eszme az Egyes�lt �llamokban sz�letett. Az eugenetika egy rasszista �ltudom�ny, amely arra ir�nyul, hogy kiiktasson minden olyan emberi l�nyt, akit „gyeng�nek" tal�l, meg�rizve azokat, akik megfelelnek a faji eszm�nynek.

A lig�t a 19. sz�zad v�g�n h�rom, a Harvard Egyetemen v�gzett egykori di�k alap�totta azzal a c�llal, hogy megakad�lyozza „az als�bbrend� fajok Amerik�ba val� bel�p�s�t, hogy azok felh�g�ts�k a fels�bbrend� amerikai g�n�llom�nyt". A szervezet tags�ga az amerikai akad�miai �let szinte teljes k�r�t lefedte, bele�rtve a Harvard �s a Stanford eln�keit is.

Az 1924-es t�rv�nyt az Eugenetikai K�zpont �ltal javasoltak alapj�n fogalmazt�k meg. Harry Laughlin, az eugenetika legbefoly�sosabb aktivist�ja megt�veszt� adatokkal �s �rvel�ssel meggy�zte a Kongresszust, hogy az �j bev�ndorl�k gyenges�g�kkel, �r�lts�ggel, b�n�z�ssel �s f�gg�s�geikkel „szennyezik" az amerikai v�rvonalat.

A t�rv�ny v�gs� form�ja szinte lehetetlenn� tette a kelet-eur�pai zsid�k bev�ndorl�s�t az Egyes�lt �llamokba �ppen akkor, amikor a legnagyobb sz�ks�g�k lett volna r�. Amikor Calvin Coolidge eln�k al��rta a t�rv�nyt, azt mondta: „Amerik�nak amerikainak kell maradnia." Amikor Hitler kiadta a Mein Kampfot, ezt a t�rv�nyt hozta fel p�ld�ul a faji tisztogat�s programj�hoz.

A Nyugat vezet� demokr�ci�ja, a humanista �s liber�lis eszm�k k�pvisel�je p�ld�t mutathatott volna mor�lis �s etikus magaviseletb�l, ehelyett azt mutatta meg m�s orsz�goknak, hogyan z�rj�k le saj�t hat�raikat a menek�ltek el�tt, amit Amerik�ra hivatkozva m�sok k�szs�ggel k�vettek. Bol�via egy pozit�v kiv�tel, amely 30 ezer zsid�t fogadott be 1938 �s 1941 k�z�tt.

Eugenetika: a szelekci� eszm�je

Sir Francis Galton, Charles Darwin unokatestv�re volt az els�, aki felvetette azt az elm�letet, hogy amennyiben a tehets�ges emberek kiz�r�lag tehets�ges emberekkel h�zasodn�nak �ssze, akkor m�rhet�en jobb ut�daik sz�letn�nek. Edwin Black H�bor� a gyeng�k ellen c�m� k�nyv�ben le�rja, hogy az eugenetika filoz�fi�j�nak elemei mik�nt �p�ltek be az amerikai politik�ba. A k�nyszer�tett steriliz�ci�, a szegreg�ci�s t�rv�nyek �s a h�zass�gk�t�si korl�toz�sok k�zel sz�z �ven kereszt�l jelen is voltak az �llamok t�rv�nyeiben.

Woodrow Wilson eln�ki beiktat�sakor azt mondta: „Az eg�sz nemzet felismerte az emberi sz�rmaz�stan (eugenetika) rendk�v�li fontoss�g�t, �s hogy azt alkalmazni kell az emberis�g csal�dj�nak nemes�t�s�re. Theodore Roosevelt is kifejezte f�lelm�t, hogy a lakoss�g egyes »als�bbrend�« szegmensei egyre nagyobb hatalmat ragadnak magukhoz."

A „gyeng�k" k�z� sz�molt�k a gyengeelm�j�eket, a homoszexu�lisokat, azokat a szem�lyeket, akik b�n�z�i jellemvon�sokkal rendelkeznek, az alkoholist�kat, a vakokat, s�keteket, skizofr�ni�ban, bipol�ris zavarban vagy egy�b m�s „elmebetegs�gben" szenved�ket. Az eugenetikusok sz�m�ra m�g a „lustas�g" is egy olyan genetikai jellemz� volt, amelyet ki kell iktatni a „nemzeti �rja g�n�llom�nyb�l".

Hogy az „emberis�g nemes�t�s�re" vesz�lyt jelent� „als�bbrend� elemeket" kontroll�lj�k, a 20. sz�zad elej�n t�bb orsz�gban legaliz�lt�k a „gyeng�kkel" szembeni k�telez� �rv�ny� steriliz�ci�t. Az Amerikai Genetikai Egyes�let Bizotts�ga a lakoss�g 10 sz�zal�k�t k�v�nta steriliz�lni. Ezzel k�t gener�ci� alatt ki tudt�k volna iktatni gy�keresen a t�rsadalom „als�bbrend�" elemeit. A k�telez� �rv�ny� steriliz�ci�t 33 amerikai sz�vets�gi �llamban fogadt�k el a Legfels�bb B�r�s�g t�mogat�s�val, �s t�bb mint 60 ezer emberen v�gezt�k el a sz�zad k�zep�ig. Az utols�, t�rv�nyes keretek k�z�tt v�grehajtott steriliz�ci�t 1981-ben hajtott�k v�gre az Egyes�lt �llamokban, 36 �vvel a m�sodik vil�gh�bor� ut�n.

Az eugenetika programj�t olyan szem�lyek t�mogatt�k, mint az ifjabb J. P. Morgan, Amerika vezet� ac�lipari c�g�nek tulajdonosa, E. B. Scripps, a Scripps-Howard nemzetk�zi m�dia�gyn�ks�g alap�t�ja, John H. Kellogg, a vil�gh�r� kukoricapehely feltal�l�ja �s Margaret Sanger, a Planned Parent��hood abortuszklinika-h�l�zat vezet�je.

Prominens politikusok is lelkesen vettek r�szt az �j ideol�gia n�pszer�s�t�s�ben: Roosevelt �s Wilson eln�k�k, Alexander Graham Bell, a telefon feltal�l�ja, a Rockefellerek, a Harriman �s a Carnegies csal�dok.

A Harriman csal�d tagjai arra haszn�lt�k a vas�tb�l sz�rmaz� bev�tel�ket, hogy olyan szervezeteket t�mogassanak, amelyek felkutatj�k a zsid�kat, olaszokat �s m�s bev�ndorl�kat a nagyv�rosokban �s deport�lj�k �ket, vagy k�telez� steriliz�ci�nak vetik al� �ket orsz�gszerte. Amerik�ban a h�bor� el�tt szinte minden oktat�si int�zm�ny n�pszer�s�tette az eugenetik�t, mint egy pozit�v modellt, amellyel jav�tani lehet a nemzeti g�n�llom�nyt.

Az Egyes�lt �llamokban a legkor�bbi gyarmati id�kt�l kezdve a fajkevered�s t�rv�nye megtiltotta a szexu�lis kapcsolatot (bele�rtve a h�zass�got is) feh�rek �s nem feh�rek k�z�tt. Utols�k�nt Alabama �llam�ban 2000 november�ben (!) �rv�nytelen�tett�k a fajkevered�s elleni t�rv�nyt.

A steriliz�ci� �s fajkevered�s tilt�sa mellett az eugenoc�diumhoz leggyakrabban javasolt m�dszer az eutan�zia volt, amikor a betegek a „k�rnyezet kedvez�tlen saj�toss�ga", mint p�ld�ul t�lzott hideg, bakt�riumfert�z�s vagy egy�b „testi el�gtelens�g" miatt halnak meg. Az �gynevezett passz�v eugenoc�dium lehet�v� tette, hogy a kisbab�kat kitegy�k az �henhal�snak, vagy megtagadj�k t�l�k az orvosi ell�t�st. 1916-ban William Robinson New York-i urol�gus egy igen sz�les k�rben elterjedt k�nyvet �rt az eugenetik�r�l Eugenetika, h�zass�g �s sz�let�sszab�lyoz�s c�mmel, amelyben azt �rja: „Az lenne a legjobb, ha gyeng�den elaltatn�k ezeket a (gyenge) gyermekeket klo�roformmal, vagy adn�nak nekik egy adag ci�nk�lit."

Az eugenoc�diumhoz leggyakrabban javasolt m�dszer az �gynevezett „hal�l�kamra" nev� g�zkamra lett volna, de az eugenetikusok �gy v�lt�k, hogy az amerikai t�rsadalom m�g „nem �ll k�szen" egy �tfog�, orsz�gos megold�sra. Egyes elmegy�gyint�zetek �s orvosok azonban �gy is haszn�lt�k a hal�los gy�gyszereket �s a passz�v eutan�zi�t. Egy lincolni int�zm�ny t�d�v�szes tehenekt�l sz�rmaz� tejjel itatta betegeit, mert �gy gondolt�k, hogy egy eugenetikailag er�s egy�n imm�nis ezzel szemben, a t�bbieket pedig ezzel a m�dszerrel ki lehet iktatni. A betegeknek �vente 30-40 sz�zal�ka halt �gy meg.

Carrie Buck a Virginiai �llami Elmegy�gyint�zet betege volt, akit k�telez� steriliz�ci�nak vetettek al� a Virgini�ban �rv�nyes, eugenetika �ltal inspir�lt Faji Integrit�s T�rv�ny alapj�n. Az �gy kapcs�n 1927-ben a Legfels�bb B�r�s�gon Oliver Wendell Holmes b�r� �gy d�nt�tt, hogy az �llamoknak joga van az eugenetikai steriliz�ci�s t�rv�nyekkel kapcsolatban �n�ll� d�nt�st hozni. Majd hozz�tette: „Az eg�sz vil�g sz�m�ra jobb lenne, ha ahelyett, hogy megv�rn�nk, hogy kiv�gezhess�k a korcs ut�dokat b�n�z�s�rt, vagy hagyn�nk gyengeelm�j�s�g miatt �hen halni �ket, a t�rsadalom m�r kor�bban megel�zn� ezt azzal, hogy azok, akik nyilv�nval�an »gyeng�k«, ne �r�k�ltethess�k �t fajt�jukat..." Ut�bb kider�lt, hogy Carrie nem volt gyengeelm�j�, mind�ssze az�rt ker�lt az int�zetbe, mert nevel�anyj�nak unoka�ccse meger�szakolta. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a n�rnbergi t�rgyal�son n�ci vezet�k az Amerikai Legfels�bb B�r�s�gnak ezt az �t�let�t is a saj�t v�delm�kben hozt�k fel.

Hitler k�sz�n�levele

Miut�n az eugenetika elterjedt az Egyes�lt �llamokban, a tud�sok N�metorsz�gban kamp�nyolni kezdtek a bevezet�s��rt. Hitler is tanulm�nyozta az amerikai eugenetikai t�rv�nyeket, �s r�szben ezzel pr�b�lta meg legaliz�lni antiszemitizmus�t. Sok k�vet�j�t azzal nyerte meg, hogy ideol�gi�j�t tudom�nyosan megalapozottnak �ll�totta be.

A h�szas �vek sor�n az amerikai Carnegie Eugenetikai Int�zet munkat�rsai szoros kapcsolatot �p�tettek ki N�metorsz�g fasiszta tud�saival. „Nagy �rdekl�d�ssel tanulm�nyoztam sz�mos amerikai �llam t�rv�nyeit, amely azon szem�lyek reprodukci�j�t akad�lyozza, akiknek ut�dai nagy val�sz�n�s�g szerint �rt�ktelenek lenn�nek, vagy vesz�lyesek a faj�llom�nyra" - mondta Hitler, aki m�g egy rajong� hangv�tel� levelet is �rt egy amerikai szerz�nek, akinek eugenetik�r�l sz�l� k�nyv�t a k�s�bbi F�hrer level�ben a „bibli�j�nak" nevezte.

A Harmadik Birodalom korai �vei alatt az eugenetikusok Amerika-szerte �dv�z�lt�k Hitler terveit, melyeket hosszas kutat�saik �s munk�juk gy�m�lcs�nek tartottak. 1934-ben, amikor a n�met steriliz�ci�k sz�ma meghaladta a havi �tezret, C. M. Goethe, a kaliforniai eugenetikai kutat�sok vezet�je azt mondta egy koll�g�j�nak n�metorsz�gi tanulm�ny�tj�r�l visszat�rve: „Tal�n �rdekelheti, hogy a munk�ja hatalmas szerepet j�tszott e korszakalkot� program megval�s�t�s�ban. Mindenhol azt �rz�keltem, hogy amerikai gondolatok form�lt�k a Hitler m�g�tt �ll� �rtelmis�giek gondolkod�sm�dj�t. Szeretn�m bar�tom, ha �lete v�g�ig tudat�ban lenne annak, hogy a maga seg�ts�g�vel indult �tj�ra egy nagyszer� mozgalom, amely 60 milli� emberre van hat�ssal." Ugyanebben az �vben az egyik amerikai aktivista �gy nyilatkozott: „a n�metek a saj�t j�t�kunkban gy�znek le minket!"

Az Egyes�lt �llamok jelent�s �sszegekkel t�mogatta a n�met eugenetikai int�zetek megalap�t�s�t, k�s�bb ezekben a k�zpontokban sz�mos k�s�rletet v�geztek el zsid�kon �s cig�nyokon is. A Rockefeller Alap�tv�ny m�g azt a prog�ramot is t�mogatta, amelyen Josef Mengele dolgozott, miel�tt Auschwitz�ba ment volna. Amikor az 1940-es �vek elej�n az id�sotthonokb�l �s elmegy�gyint�zetekb�l t�bb t�zezer embert hurcoltak �s g�zos�tottak el a n�cik, az Amerikai Eugenetikai T�rsas�g f�titk�ra azt mondta: „M�g mi csak ker�lgett�k a forr� k�s�t, a n�metek nev�n nevezt�k a dolgot."

A h�bor� ut�na az eugenetik�t az emberis�g ellen elk�vetett b�nt�nynek min�s�tett�k, a n�pirt�s egy form�j�nak. Mengele egykori f�n�ke, a Rockefeller �ltal t�mogatott n�met Fajtisztas�gi Int�zet igazgat�ja, Otmar Freiherr von Verschuer m�gis meg�szta a felel�ss�gre von�st, �s kutat�sait „hum�ngenetika" n�ven folytatta tov�bb a M�nsteri Egyetemen. Hamarosan vil�gszerte elismert tud�ss� v�lt, t�bb orsz�g akad�miai t�rsas�ga tiszteletbeli tagj�v� fogadta. Amikor 1969-ben aut�balesetben meghalt, a n�metorsz�gi nekrol�gok nem tettek eml�t�st n�ci m�ltj�r�l. Ma a tudom�nyos k�zv�lem�ny t�bbnyire figyelmen k�v�l hagyja a hum�ngenetika eredeti forr�s�t, �s nem k�ti �ssze azt a n�cizmus b�neivel.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n az Egyes�lt �llamok �t �llama, k�zt�k Kalifornia is nyilv�nos bocs�natot k�rt polg�rait�l a v�grehajtott k�nyszersteriliz�ci�k�rt �s a t�bbi gyal�zatos tett�rt, amelyet az eugenetika nev�ben hajtottak v�gre. A 20. sz�zad v�g�n a hum�ngenetika jelent�s eredm�nyeket �rt el: a tud�sok felt�rt�k a teljes emberi genomot, a petesejt vagy h�mivarsejt teljes genetikai tartalm�t. Ezzel minden szem�lyt biol�giailag azonos�tani �s oszt�lyozni lehet jellegzetes von�sai �s sz�rmaz�sa alapj�n. Miut�n el�fordult, hogy a genetikai tesztek alapj�n megtagadt�k valakit�l a biztos�t�st vagy egy �ll�st, az Egyes�lt �llamok 2003-ban elfogadta a vil�g els� genetikai antidiszkrimin�ci�s t�rv�ny�t. Azonban a genetika vil�g�ban - �s azon k�v�l - m�g mindig vannak olyan hangok, amelyek azt s�rgetik, hogy az emberis�get meg kellene szabad�tani a nem k�v�nt szem�lyekt�l, hogy t�k�letes�teni lehessen az emberi fajt.