Gyilkos mez�k

A gyarmati vil�g felboml�sa a kommunizmus �s a nyugati vil�g k�z�tti h�bor� frontvonal�v� tette a harmadik vil�got. A nemzetk�zi m�di�ban romantikus h�sk�nt �nnepelt felszabad�t� mozgalmak �s az ellen�k harcol� katonai diktat�r�k, Pol Pot, Idi Amin, Ho-Si Minh �s Pinochet t�bornok v�res �vtizedei, a piszkos h�bor�k kora k�vetkezett.

Amint arr�l el�z� sz�munkban �rtunk (A KGB m�rge. Hetek, 2011. november 18.) a tot�lis (ideol�giai) h�bor� megjelen�se �rv�nytelen�tette az addigi mor�lis korl�tokat a puszt�t�ssal szemben. Rendk�v�li �llapotot hozott l�tre, m�g a demokr�ci�kban is, amikor a jog�llamis�g �tmeneti jelleggel megsz�nt l�tezni, �s a lakoss�g tot�lis ellen�rz�s alatt �lt. Megsz�nt a k�l�nbs�g a frontvonal �s a h�torsz�g k�z�tt, a lakoss�g eg�sz�t�l elv�rt�k, hogy r�szt vegyen a h�bor�ban: �ltal�nos mozg�s�t�st rendeltek el, a h�torsz�gban pedig a n�knek a f�rfiak munk�j�t kellett ell�tniuk. Megsz�nt a k�l�nbs�g a civil lakoss�g �s a katonas�g k�z�tt: a h�bor� nem csak ellens�ges hadseregek k�z�tt zajlott, hanem maga a polg�ri lakoss�g �s az infrastrukt�ra is katonai c�lpontt� v�lt.
A tot�lis h�bor�k (az els� �s a m�sodik vil�gh�bor�)  ugyan m�r v�get �rtek, de a totalit�rius �llamokban az�ta is �rv�nyben van a rendk�v�li �llapot (a lakoss�g teljes ellen�rz�se, akikt�l elv�rj�k, hogy az �llami ideol�gi�t t�mogass�k, �s gyakorlatilag lehetetlen a semlegess�get v�lasztani).
A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a KGB k�zrem�k�d�s�vel megjelent a nemzetk�zi terrorizmus. A terrorszervezetek �ltal�ban a k�zponti hatalommal szemben a nemzeti �gy egyed�li let�tem�nyes�nek t�ntett�k fel magukat. A terrorszervezetek p�rhuzamosan k�t fronton har�colnak: a kinyilv�n�tott c�l az ellenf�l teljes megsemmis�t�se (vagy a teljes hatalom megszerz�se) volt. A saj�t t�bor (a lakoss�g) feletti ellen�rz�s megszerz�s��rt foly�tatott k�zdelem �ltal�ban a reflektorf�nyt�l t�vol zajlott, de ugyanolyan val�s�gos c�l volt, mint az els�.
A terrorszervezetek sz�nd�kosan belehajszolj�k a k�zponti hatalmat az er�szak �rd�gi k�r�be: min�l t�bb atrocit�st k�vet el a rendfenntart�s�rt felel�s szerv, ann�l ink�bb elem�ben �rzi mag�t a terrorszervezet, mivel ez csak n�veli az � n�pszer�s�g�t. R�ad�sul egy nyitott t�rsadalomban k�nnyen a saj�t oldal�ra tudja ez�ltal �ll�tani a m�di�t, az �ltaluk v�grehajtott atrocit�sokr�l pedig alig sziv�rog ki h�r.

Tigrisketrecek a hal�lt�borban

1962-ben az alg�riai f�ggetlens�gi h�bor� a KGB �ltal szponzor�lt terrorszervezet egyeduralm�val �r v�get. Ek�zben Indok�n�ban a m�sodik vil�gh�bor� v�ge �ta a francia gyarmatos�t�k ellen harcol� Viet Minh �s az amerikaiak �ltal t�mogatott D�l-Vietnam ellen harcol� Viet Kong m�g�tt ism�t ott lapult a KGB. Ez�ttal is a kommunista p�rt egyeduralma volt a t�t. A d�l-amerikai t�rsadalmi/politikai elit fokozott figyelemmel k�s�rte a nemzetk�zi esem�nyeket, f�leg amiatt, mert 1959-ben egy kis k�z�p-amerikai orsz�gban, Kub�ban az amerikaiak t�mogat�s�val sem siker�lt visszaverni a kommunista forradalmat (l�sd a Diszn�-�b�lbeli partrasz�ll�s fiask�j�t). A forradalom kit�r�se �ta Castro h�vei t�bb ezer ellenz�kivel v�geztek, akiket Batista dikt�tor t�mogat�s�val v�doltak. Ekkorra m�r t�bb volt az �ldozat, mint a rettegett Batista idej�n.
A d�l- �s k�z�p-amerikai orsz�gokban mindenhol sztr�jkok t�rtek ki, szoci�lis vagy demokratikus k�vetel�sekkel �lltak el� a t�megek, a kem�ny k�zzel korm�nyz� autokratikus elit pedig fenyegetve �rezte mag�t. Az igaz�n elsz�nt kommunist�k ekkor m�g kevesen voltak, de mivel az ismert forgat�k�nyvnek k�sz�nhet�en Castro forradalm�nak csak a romantikus oldala jutott el a nemzetk�zi k�zv�lem�nyhez, az elit tiszt�ban volt azzal, hogy nem kell sok id�, �s eld�lhet egy �jabb domin�. Att�l tartottak, hogy Kub�hoz hasonl�an sz�mukra is elj�het az elsz�mol�s ideje valamilyen n�pb�r�s�g el�tt.
Az �j t�pus� h�bor� paradigmav�lt�st k�vetelt a konvencion�lis eszk�z�kkel harcol� hadseregekt�l �s rendfenntart� er�kt�l. Hamar kider�lt, hogy a terror ellen csak az lehet gy�ztes, aki tot�lis eszk�z�kkel harcol. A h�bor�s szok�sjogot �s a genfi egyezm�nyeket tiszteletben tart� konvencion�lis hadseregek erre alkalmatlanok: speci�lis terror elleni egys�gek kellenek, amelyek szint�n tot�lis eszk�z�kkel harcolnak. Roger Trinquier t�bornok A modern h�bor� c�m�, 1961-ben megjelent k�nyv�t azt k�vet�en �rta, hogy visszah�vt�k Alg�ri�b�l, ahonnan �j had�gyi doktr�n�val t�rt haza.
A frissen nyugd�jazott t�bornok t�rsaival egy�tt a vil�g legjobb katonai akad�mi�iba kapott megh�v�st, ahol t�rt ajt�kkal v�rt�k a „francia doktr�na” hirdet�it. Mindenhol a fiatal tisztek kik�pz�s�hez tartoz� k�telez� tananyag r�sz�v� v�ltak a „modern h�bor�” k�l�nb�z� v�ltozatai: „forradalmi h�bor�”, „�llamcs�ny ellenes h�bor�”, „pszichol�giai h�bor�”.
A „francia doktr�na” szerint a gerill�kkal szemben gerilla m�dszerekkel kell harcolni, a terrorist�k ellen a terror eszk�zeivel. A terrorist�k semmibe veszik a genfi egyezm�nyeket, ez�rt az ellen�k folytatott harcban sem kell figyelembe venni a humanit�rius vagy jogi jelleg� korl�tokat. A terrorist�k a lakoss�g megf�leml�t�s�b�l �lnek: a lakoss�gt�l gyakran k�l�n „ad�t”, „v�delmi p�nzt” szednek, �s elv�rj�k a civilekt�l, hogy etesse, p�nzelje, rejtse �ket.
A terrorist�k atrocit�sair�l nem sz�mol be a sajt�, mert titkon cselekszenek, �s a terroriz�lt lakoss�got is csendre b�rj�k. A lakoss�g �s a terrorist�k k�z�tt csak �gy lehet elv�gni ezt a kapcsolatot, ha a lakoss�g m�g jobban f�l a k�l�nleges egys�gekt�l, mint a terrorist�kt�l, valamint ha a k�l�nleges egys�gek tev�kenys�g�t teljes titok �vezi. A siker kulcsa tov�bb� az is, ha a k�l�nleges egys�gek nem v�rj�k meg, am�g vesz�lyess� v�lik egy-egy potenci�lis terrorszervezet, hanem azt az elvet k�vetik, hogy a k�gy� fej�t akkor kell lev�gni, amikor m�g kicsi. (Ut�bbi t�telt k�s�bb a d�l-amerikai gyakorlatban �gy �rtelmezt�k, hogy a likvid�l�shoz el�g, ha valaki baloldali �rzelm�, kritikus �js�g�r�, vagy emberi jogokkal foglalkozik.)
Az 1957-es alg�ri csat�t n�h�ny �ven bel�l minden katonai akad�mi�n elkezdt�k tanulm�nyozni, f�leg D�l- �s �szak-Amerik�ban. A „dikt�tork�pz�”-nek bec�zett panamai sz�khely� Amerikai Katonai Iskol�ban p�ld�ul a hagyom�nyos francia hadseregen bel�l l�trehozott speci�lis egys�gek („hal�losztagok”) a terroristagyan�s szem�lyek diszkr�t „elt�ntet�s�vel” voltak megb�zva. Az egys�gek senkinek nem tartoztak elsz�mol�ssal, minden jogi, adminisztrat�v �s hum�nus korl�toz�st�l mentesen cselekedhettek. �sszesen 24 ezer szem�lyt tart�ztattak le hat h�nap leforg�sa alatt. Vagy r�gt�n meg�lt�k �ket, vagy int�zm�nyes�tett kihallgat�si (k�nz�si) k�zpontokba vitt�k.
A hal�losztagok�rt �s a k�nz�si k�zpontok�rt egy bizonyos Paul Aussaresses t�bornok felelt. A h�bor� ut�n Aussaresses tan�csad�k�nt szolg�lt tov�bb a CIA-n�l a „Phoenix-hadm�veletben” D�l-Vietnamban, amely arra ir�nyult, hogy elv�gj�k a kapcsolatot a d�l-vietnami lakoss�g �s a Viet Kong k�z�tt. A „Phoenix-m�velet” keret�ben a hal�losztagok v�lhet�en t�zezreket gyilkoltak meg, illetve sz�ll�tottak d�l-vietnami er�k �ltal m�k�dtetett speci�lis k�nz�si k�zpontokba (az �gynevezett „tigrisketrecekbe”). A b�rt�nrendszert a CIA a t�volb�l fel�gyelte. A hal�losztagok a d�l-vietnami er�k �ltal a viet-kong-szimpatiz�nsokr�l k�sz�lt list�ja alapj�n dolgoztak – �s nem kellett sok ahhoz, hogy valaki felker�lj�n erre a list�ra.
D�l-Amerik�ban a hetvenes �vekben indul �tj�ra az eg�sz kontinensre kiterjed� Condor-hadm�velet. A hal�losztagok �ltal�ban minden�tt, ahol a kommunista �llamcs�ny vesz�lye fenyegetett, igyekeznek diszkr�ten tev�kenykedni, de a kilencvenes �vekben bek�vetkezett demokratiz�l�d�si hull�m sor�n s�t�t tev�kenys�g�k v�g�l napvil�gra ker�lt. Argent�n�ban mintegy 30 ezren t�ntek el 1976 �s 1982 k�z�tt Videla t�bornok diktat�r�ja alatt, a „piszkos h�bor�” id�szak�ban. A filmekb�l, irodalomb�l j�l ismert jelens�g szerint a gyermek reggel elindul az egyetemre, azut�n nyoma v�sz, imm�r harminc �ve nem tal�lj�k. Val�sz�n�leg rosszkor volt rossz helyen, �s egyszer�en elvitt�k. A magukat M�jus t�ri any�knak nevez� sz�l�k 1977-t�l 2006-ig minden cs�t�rt�k�n a korm�ny sz�kh�za el�tt t�ntettek, hogy h�rt kapjanak gyermekeik�r�l. T�bb vezet�j�ket meggyilkolt�k a hal�losztagok. Hasonl� katonai diktat�r�k m�k�dtek p�ld�ul Brazili�ban (La Junta: 1964–1985), Chil�ben (Pinochet: 1973–1990), ahol v�lhet�en t�zezres nagys�grendben t�ntek el emberek.

Kereszt�nyek a terror ellen

A m�dszerek glob�lisak voltak: Indon�zi�ban p�ld�ul az 1965–66-os antikommunista er�szakhull�m sor�n legkevesebb 200 ezerre tehet� az ellenterror �ldozatainak sz�ma. Kong� els� minisztereln�k�t, Patrice Lumumb�t 1961. janu�r 17-�n rejt�lyes k�r�lm�nyek k�z�tt elrabolt�k, megk�nozt�k �s meggyilkolt�k. Hely�be vet�lyt�rsa, az er�s „alg�riai” kapcsolattal rendelkez� Mobutu l�pett, akinek biztons�gi szakemberei �ppen ellenfele meggyilkol�sa el�tt kaptak t�bbhetes kik�pz�st egy bizonyos Roger Trinquier t�bornokt�l.
Az �ldozatok sz�m�t tekintve a jobboldali katonai diktat�r�kn�l m�g mindig l�tezett rosszabb: a totalit�rius rendszer. Ahogy a franci�k visszavonul�sa ut�n a Nemzeti Felszabad�t�si Front (FLN) minden „kollabor�nst” fizikailag megsemmis�tett, Vietnamban az amerikaiak visszavonul�sa ut�n t�bb sz�zezer ember ker�lt „automatikusan” a helyi gul�gba, vagy az�rt, mert szerepet v�llalt a d�l-vietnami hadseregben, k�zigazgat�sban, vagy egyszer�en az�rt, mert kereszt�ny h�v� volt.
A kereszt�nys�g gy�keres kiirt�s�ra ir�nyul� politika azonban sikertelennek bizonyult: a kommunista hatalom�tv�tel idej�n, 1975-ben v�lhet�en 145 ezer evang�liumi kereszt�ny �lt, sz�mukat 2002-ben pedig legal�bb 1,2 milli�ra becs�lt�k. A kereszt�nyek azonban mind a mai napig csak r�szleges vall�sszabads�got �lveznek Vietnamban. A legt�bb felekezet nincs regisztr�lva, �s v�llalja a gyakori hat�s�gi zaklat�st. A legkomolyabb atrocit�s az etnikai kisebbs�gekhez tartoz� kereszt�nyeket �ri, akik k�z�l t�bben az Overseas Missionary Fellowship besz�mol�ja szerint a mai napig is b�rt�nben �lnek nacionalizmus �s ellenforradalmi tev�kenys�gek v�dj�val.
Kambodzs�ban a Pol Pot vezette ultramaoista forradalom n�pirt�sba torkollott (1975–79), legal�bb m�sf�l milli� �ldozattal, amely a lakoss�g egyharmad�t jelentette. A kommunista fordulat idej�n 10 ezer evang�liumi kereszt�ny �lt Kambodzs�ban. A n�pirt�st k�vet�en – miut�n sokan Thaif�ldre menek�ltek – mintegy ezren maradtak. Ma az egyik k�lf�ldi misszi� 750 gy�lekezetr�l tud, az evang�liumi kereszt�nyek sz�m�t pedig 40 ezerre becs�li.
Ha csak az �ldozatok sz�m�t vessz�k figyelembe, a tot�lis terror �ltal okozott polg�rh�bor�s helyzet rosszabb volt a katonai diktat�r�n�l. A k�z�p-amerikai Salvadorban 1980-t�l 1992-ig d�l� polg�rh�bor� civil �ldozatainak sz�ma sz�zezerre tehet�. A t�bbszerepl�s terror- �s ellenterror sorozat k�oszba d�nt�tte az orsz�got, egyes esetekben teljes falvak lakoss�g�t irtott�k ki az ellenterror nev�ben. Arra is volt p�lda, hogy egy k�ztiszteletben �ll� emberi jogi szervezetnek a nyolcvanas �vekben egym�s ut�n n�gy eln�k�t gyilkolt�k meg ismeretlen tettesek. A b�kefolyamat az ENSZ k�zrem�k�d�s�vel 1992-ben sikeresen z�rult le.
A demokratikus �tmenet �ra viszont az lett, hogy az �j parlament egyik els� d�nt�se az volt, hogy �ltal�nos amneszti�t hirdetett, amely jelent�sen megnehez�tette a m�lt feldolgoz�s�t. A b�kefolyamat keret�ben viszont az �tmeneti korm�ny f�ldreformba kezdett, hogy a frissen leszerelt �s „munkan�lk�liv�” v�lt gerilla- �s mil�ciaharcosok k�z�l 35 ezren f�ldet kapjanak.
Annak ellen�re, hogy Salvador m�g mindig a f�ld egyik leger�szakosabb orsz�ga (sz�mos volt gerillaharcos kamatoztatja tud�s�t a k�l�nb�z� maffi�kban), a demokr�cia �s a jog�llam er�s�dik az orsz�gban. A polg�rh�bor� alatt az evang�liumi kereszt�nyek sz�ma nagy n�veked�snek indult, a lakoss�g egyharmada evang�liumi kereszt�ny lett, �s ilyen m�don sokan elfordultak a terror alkalmaz�s�t�l.
Peruban �s Kolumbia bizonyos tartom�nyaiban m�g mindig a marxista gerill�k (Peruban a F�nyes �sv�ny, Kolumbi�ban a FARC), a hadsereg �s a jobboldali mil�ci�k szor�t�s�ban �l a lakoss�g, �s az evang�liumi kereszt�nyek tov�bbra is nagy �rat fizetnek a hit�k�rt. Kolumbi�ban, ahol az evang�liumi kereszt�nyek a lakoss�g 15 sz�zal�k�t teszik ki, m�r negyven �ve tart a polg�rh�bor�s helyzet. T�bb mint h�rommilli� a bels� menek�ltek sz�ma (ez Szud�n ut�n a f�ld legnagyobb menek�ltv�ls�ga egy orsz�g saj�t hat�rain bel�l). A kolumbiai gy�lekezetek �ltal kiadott 2009-es ki�ltv�ny szerint 2008-ban 240 t�mad�s �rte a gy�lekezetek tagjait, amelynek k�vetkezt�ben 2285 hal�lesetet regisztr�ltak – mik�zben 2002 �ta nagy m�rt�kben cs�kkent az er�szak az orsz�gban.
Az Open Doors nev� kereszt�ny emberi jogi szervezet �vtizedek �ta speci�lis gyermekotthonokat m�k�dtet Peruban, Kolumbi�ban, mert bizonyos t�rs�gekben a gerill�k j�lnevelt kisfi�k ut�n vad�sznak – k�l�n�sen evang�liumi csal�dban sz�letett kisfi�k ut�n –, akiket 9-10 �ves korukban elrabolnak, hogy bel�l�k sz�fogad� harcosokat neveljenek. A sz�l�k ink�bb beviszik a fi�gyermeke�ket ezekbe az otthonokba. El�fordult az is, hogy olyan �rv�v� tett gyermekeket vettek fel, akiknek sz�leit a szem�k l�tt�ra l�tt�k agyon. Azokat a fiatal fi�kat is befogadt�k, akiknek m�r siker�lt megsz�kni�k a gerill�kt�l, a dzsungelen kereszt�l biztons�gos helyre jutottak, mik�zben arra is �gyelni�k kellett, hogy ne tal�lkozzanak se a hadsereggel, se a mil�ci�kkal…
A Christianity Today c�m� foly�irat k�rd�s�re, hogy vajon mi�rt cs�kken a politikai er�szak, a megk�rdezett katonai szak�rt� a k�vetkez� meglep� v�laszt adta: „Szerintem az�rt gyeng�l el a FARC, mert az emberek elkezdtek Istenre gondolni.”. Ebben a lass� v�ltoz�sban szerepet kap olyan kiemelked� egy�nis�g is, mint Russ Stendal. Szervezete, a „Columbia para Cristo” (Kolumbia J�zus Krisztus�rt) sz�z munkat�rssal rendelkezik, t�bbs�g�k indi�n. Az amerikai �llampolg�rs�g� Russ Stendal Kolumbi�ban sz�letett, indi�nok k�z�tt dolgoz� lelk�sz sz�l�kt�l. K�s�bb maga is misszion�riusk�nt szolg�lt az indi�nok k�z�tt. 1983-ban a FARC t�szul ejtette, �s �t h�napon kereszt�l tartott�k fogva, egy f�hoz k�t�zve. Olyan misszi�hoz tart�zott, amely nem fizet v�lts�gd�jat, felk�sz�lt a biztos hal�lra, de ekkor t�madt egy �tlete: azt k�rte, hogy le�rhassa �lett�rt�net�t. A t�rt�net eljutott a t�bor vezet�j�hez, aki enged�lyt adott t�bbieknek is, hogy elolvass�k. Az �lm�ny nyom�n t�bben �rdekl�dni kezdtek a szellemi dolgok ir�nt – Russ Stendal ekkor �rtette meg m�lyebben Isten Ig�j�nek erej�t.
V�g�l egy teljesen ismeretlen ember kifizette Stendal v�lts�gd�j�t. Szabadon enged�se ut�n az amerikai nagyk�vets�g figyelmeztet�se ellen�re csal�dj�val visszak�lt�z�tt a dzsungelbe, �s megalap�totta �j szervezet�t. Az�ta is folyamatosan j�rja a dzsungelt indi�n bar�tai t�rsas�g�ban, hogy a gerill�knak, a katon�knak, a mil�cia tagjai k�zt Bibli�t �s kereszt�ny ad�kat k�zvet�t� minir�di�kat osszanak sz�t. Emellett a helyi lakosokat is l�togatj�k, b�tor�tj�k �ket, f�leg azokat, akik folyamatos nyom�s alatt �lnek mind a terror, mind az ellenterror r�sz�r�l. „Rengeteg ember kezd el lelkesedni Isten ir�nt olyan t�voli helyeken, mint a b�rt�n�k, gerillat�borok, t�voli, eldugott �s vesz�lyes vid�kek” – mondta el Stendal a Chirstianity Today-nek. „Egyed�l Isten tud egy ilyen mozgalmat beind�tani. A Szent Szellem vezet benn�nket, hogy Bibli�kat, kereszt�ny irodalmat �s r�di�ad�sokat juttassunk el ezekre a helyekre, �s Isten mozgatja ezut�n az esem�nyeket. Ez pedig mindig olajat �nt m�g a t�zre.”

NEM A CIA IND�TOTTA A LATIN-AMERIKAI �BRED�ST

A legkomolyabb tudom�nyos k�r�kben is elterjedt �lh�r, miszerint a d�l- �s k�z�p-amerikai evang�liumi-p�nk�sdi �bred�s m�g�tt a CIA �llt, �s az amerikai korm�nyok k�ny�k-kedv�k szerint, saj�t politikai c�ljaik t�mogat�s�ra haszn�lj�k az evang�liumi kereszt�nyeket. Ezeknek a v�daknak komoly gyakorlati k�vetkezm�nyei lehetnek. Sz�mos orsz�gban azzal indokolj�k az evang�liumi kereszt�nyekkel szembeni fell�p�st, hogy nemzetv�delmi szempontb�l nemk�v�natosak. Pedig ez a v�d t�bb okb�l is k�ptelens�g:
1. A CIA m�r az �tvenes �vek �ta befoly�st gyakorolt a d�l- �s k�z�p-amerikai korm�nyokra, amikor az evang�liumi kereszt�nyek m�g mell�z�tt, s�t �ld�z�tt r�teget k�peztek. Ha a CIA �llt volna m�g�tt�k, nem lett volna olyan neh�z kit�rni�k a kezdeti elnyom�sb�l.
2. Az evang�liumi kereszt�nyek ott vannak a legkevesebben (a lakoss�g 10-15 sz�zal�k�t k�pezik), ahol a legstabilabb korm�nyok voltak, f�leg ott, ahol j� kapcsolatot �poltak az Egyes�lt �llamokkal (Panama, Costa Rica). L�tsz�muk ott n�vekedett a legnagyobb ar�nyban, ahol a legvadabb polg�rh�bor� zajlott, vagy a legkem�nyebb katonai diktat�ra uralkodott (Guatemal�ban 40 sz�zal�k, Salvadorban 30 sz�zal�k f�l�tt, Braz�li�ban 20 sz�zal�k). Ha a CIA val�ban befoly�soln� az evang�liumi gy�lekezetek n�veked�s�t, akkor az amerikai �rdekek szempontj�b�l a legbiztons�gosabb helyeken lenn�nek a legsikeresebbek.
3. Az evang�liumi kereszt�nyek j� kapcsolatot �poltak a baloldali sandinista korm�nnyal, �s egy�ttm�k�dtek egyes szoci�lis projektek keret�ben, mik�zben a CIA a nicaraguai kontr�kat, a jobboldali terrorszervezetet t�mogatta. Salvadorban a polg�rh�bor� ut�n az evang�liumi kereszt�nyek mind a k�t nagy p�rtot t�mogatt�k a szavazatukkal, de �gy t�nik, ink�bb a volt baloldali gerill�kat, m�g akkor is, amikor a CIA jelent�s �sszegekkel t�mogatta jobboldali ellenfel�t.

A r�m�let napjai

Francois Ponchaud, egy francia szerzetes tan�ja volt annak, mik�nt foglalt�k el a kambodzsai v�r�s khmerek Phnom Penht 1975. �prilis 17-�n. „H�rom, hat, kilenc emberb�l �ll� csoportokra figyelt�nk fel, ezek tagjai mind apr� termet�ek, sov�nyak voltak, nem mosolyogtak. Mao-sapk�t viseltek, �s senki �gyet sem vetett
r�juk. Ezek a kis v�r�s khmerek szinte inkognit�ban �rkeztek, an�lk�l hogy b�rki is l�tta volna �ket. 10 �rakor pedig Phnom Penh eg�sz v�ros�ra s�lyos csend nehezedett. A feket�be vagy z�ldbe �lt�z�tt kis emberek minden �tkeresztez�d�st ellen�rz�s�k al� vontak �s elkezdt�k igazoltatni a j�r�kel�ket, �tkutatni az aut�kat. Ekkor m�r senki nem �rezte �gy, hogy �rvendeznie kellene.”
„Ami megd�bbentett, az a v�r�s khmerek arc�nak szenvtelens�ge volt. Gyors, kifejez�stelen pillant�sa volt mindegyik�knek. Valamennyien f�radtnak �s igen fiatalnak t�ntek, 18-19 �vesek lehettek. A francia nagyk�vets�gr�l – ahol a k�lf�ldiek mened�ket kerestek – l�ttunk benn�nket b�mul� v�r�s khmer katon�kat, akik m�g t�z�vesek sem lehettek. 11 �r�t�l teljess�ggel elk�pzelhetetlen esem�ny tan�i lehett�nk: az �sszes beteg, az �sszes sebes�lt elhagyta a k�rh�zakat. Azok k�z�, akik nem indultak el, gr�n�tokat dobtak a v�r�s khmerek. L�ttunk inf�zi�hoz k�t�tt betegeket, akik felkeltek beteg�gyukr�l, �s olyan embereket, akik elvesztett�k karjukat �s l�bukat is, �s herny�k�nt vonszolt�k magukat az utakon. Azt�n l�z��lomba ill� l�tv�ny k�vetkezett, ahogy az eg�sz lakoss�g elhagyta a v�rost” – folytatta a szerzetes a 30 �ve t�rt�ntek felid�z�s�t.
„A v�r�s khmerek azt mondt�k, menjetek, menjetek gyorsan, az amerikaiak bomb�zni fogj�k a v�rost!” Ez�rt d�lut�n 2 �s este 6 k�z�tt az eg�sz lakoss�g kiment az utakra. Az �res Phnom Penhben csak a v�r�s khmerek maradtak, akik azt hitt�k, olyan v�rost foglalnak el, amely tele lesz amerikaiakkal �s nyomorral, �s akik ehelyett �mulva fedezt�k fel a kir�lyi palot�t, a f�ggetlens�gi eml�km�vet. �prilis 18-�n reggel meggy�z�dhettem arr�l, hogy a v�ros teljesen �res, teljesen kihalt” – eml�kezett vissza Francois Ponchaud.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.