Koncentr�ci�s t�borok a v�r�s-barna diktat�r�k el�tt

1897: Spanyol-amerikai h�bor�

„Reconcentraci�n" t�borok n�ven a spanyol gyarmatos�t�k 300 ezer kubai bennsz�l�ttet z�rtak t�borokba, elszigetelve �ket a k�lvil�gt�l.

1899-1902: A b�r h�bor�

A brit hadsereg a m�sodik b�r h�bor� sor�n D�l-Afrik�ban a spanyol p�ld�ra hivatkozva „concentration camp" n�ven 34 sz�gesdr�ttal k�r�lz�rt ter�leten helyezett el 120 ezer nem fegyverk�pes b�r lakost (n�ket, gyermekeket, id�seket). Egy-k�t �v alatt 20 ezren haltak meg a fogvatart�s k�r�lm�nyei miatt. A hadsereg „�j�t�s�nak"

A brit parlament r�videsen v�get vetett, miut�n egy szemtan�, Emily Hobhouse baloldali n�i aktivista r�szletes jelent�st adott a l�tottakr�l. Brit �s k�lf�ldi egyh�zszervezetek is csatlakoztak a tiltakoz�si mozgalmakhoz. Hobhouse-nak egy hal�lra �hezett kisl�nyr�l, Lizzie van Zylr�l k�sz�lt f�nyk�pe bej�rta az akkori m�diavil�got.

1904: Nam�bia

Lothar von Trotha n�met t�bornok az angol p�ld�n felbuzdulva elhat�rozta, hogy kiirtja a gyarmatos�t�snak ellen�ll� fekete herero t�rzset.

A n�met hadsereg a t�rzs �sszes tagj�t (v�lhet�en 85 ezer embert) a Kalah�ri sivatagba sz�m�zte. Itt t�rt�nt meg el�sz�r az is, hogy �l� embereket orvosi k�s�rletek c�lj�ra haszn�ltak, valamint az els� t�meges steriliz�ci�s programot is itt tal�lt�k fel. A n�met k�zv�lem�ny felh�borod�s�ra Bernhard von B�low porosz minisztereln�k visszah�vta von Trotha t�bornokot. 1911-ben azonban m�r csak 15 ezer herero maradt Nam�bi�ban. (2009-ben a herero t�rzs k�pvisel�i hivatalos k�rter�t�si ig�nyt ny�jtott�k be a n�met korm�nynak.) Von Trotha t�bornok n�pirt�si politik�j�t a darwini elm�let gyakorlatba �ltet�s�vel indokolta. Az emberi k�s�rleteken dolgoz� orvos, Eugen Fischer k�s�bb egyetemi orvosi tan�r lett N�metorsz�gban, �s a n�ci mozgalom egyik fontos ideol�gus�v� v�lt: � lett az eugenetika atyja. Hitler k�zvetlen�l a Mein Kampf meg�r�sa el�tt olvasta el a doktor besz�mol�it afrikai tapasztalatair�l.

1915-1917: �rm�ny n�pirt�s

Az �j t�r�k forradalmi korm�ny egyik els� l�p�se az �rm�ny kisebbs�g megsemmis�t�se volt. Ezzel akart�k megakad�lyozni, hogy az �rm�nyek a nemzetek �nrendelkez�se alapj�n saj�t �llamot alap�thassanak, miut�n v�get �r a h�bor�. Az akkori lakoss�g k�tharmada belepusztult a deport�l�sokba. A mezopot�miai sivatagba telep�tett�k ki �ket, ahol gy�jt�t�borokat hoztak l�tre, �s a puszt�ban ki�heztett�k �ket. Az orsz�got bej�r� n�met diplomat�k el�sz�r feljegyz�seikben  haszn�lt�k a „Konzentrationslager" kifejez�st, valamint felh�vt�k a figyelmet a vas�t fontos szerep�re a deport�l�sok megszervez�s�ben. Az �rm�ny n�pirt�s �ldozatainak sz�m�t 600 ezer �s 1,5 milli� k�z�ttire becs�lik. T�r�korsz�g a mai napig tagadja a genoc�diumot.

1914-1918: Az els� vil�gh�bor�

Az els� vil�gh�bor�ban t�bb mint 2 milli� hadifogoly ker�lt intern�l�t�borokba, valamint t�bb sz�z�ezer civil lakos is, f�leg N�metorsz�gban.

A francia hivatalos k�zl�ny el�sz�r haszn�lja a „camp de concentration" kifejez�st, amellyel azokat a t�borokat jel�lt�k meg, ahol a civil lakoss�gb�l �ssze�gy�jtik a „rendet" zavar� egy�neket (gyan�s elz�sz-lotaringiai menek�lteket, k�lf�ldieket, cig�nyokat, prostitu�ltakat, pacifist�kat...). Az egyik t�rt�n�sz szerint a t�borok nem voltak megsem�mis�t� t�borok, de a sz�gesdr�ttal ker�tett ter�leteken bel�l megsz�nt mindenfajta emberi jog.