A Nagy K�ldet�s m�rt�rjai

A francia forradalm�rok fell�p�s�nek – sz�nd�kukon �s tudtukon k�v�l – Angli�ban eg�szen saj�ts�gos hat�sa volt: sokan addig nem l�tott figyelemmel fordultak a bibliai pr�f�ci�k fel�, mert a Csatorna t�loldal�n bevezetett terroruralom a Jelen�sek k�nyv�ben olvashat� nyomor�s�gokra eml�keztette õket. A Franciaorsz�gban eluralkod� politikai felfordul�sban olyan jeleket v�ltek felismerni, amelyek megerõs�tett�k sz�mukra, hogy az idõk v�ge k�zel van. Az apokaliptikus v�rakoz�sok k�zrej�tszottak az elsõ modern kori misszi�k megind�t�s�ban is.

Az addig zavarbaejt� r�szleteknek hirtelen megd�bbent�en aktu�lis fontoss�got kezdtek tulajdon�tani. �gy gondolt�k: az Eur�p�ban kor�bban soha nem l�tott �s sz�les k�rben eluralkodott istenk�roml�s vajon nem arra mutat, hogy betelt a d�nieli pr�f�cia ideje? Vajon nem a t�zszarv� sz�rnyetegen feln�vekedett „kis szarv” tombol�s�t hallani ott, aki „sokat sz�l a Fels�ges ellen, �s a magass�gos egek szenteit megrontja, �s v�li, hogy megv�ltoztatja az id�ket �s t�rv�nyt”? A francia forradalom el�rehaladt�val a bibliatud�sok egyre ink�bb bizonyosak lettek abban, hogy mindez – a Jelen�sek 13-beli hasonl� le�r�ssal egy�tt – a szem�k l�tt�ra teljesedik be. �gy t�nt, az �j, „forradalmi” napt�r bevezet�se �s a Notre Dame katedr�lisban az „�sz istenn�k�nt” tisztelt prostitu�lt megkoron�z�sa is al�h�zza az 1798-ban t�rt�nt apokaliptikus esem�nyt, amikor a francia csapatok Bertier t�bornok vezet�s�vel bevonultak R�m�ba, kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got, �s a p�p�t sz�m�zet�sbe k�ldt�k. (Az �sz terrorja. Hetek, 2011. j�lius 8. �s 15.) Ezt �gy �rtelmezt�k, mint ama „hal�los sebet”, amely a p�pai hegem�nia v�g�t jelzi.
A londoni Edward King �s a bibliai pr�f�ci�k m�s tanulm�nyoz�i sz�m�ra mindez azt jelentette, hogy a v�gid�kben �lnek: Krisztus az ajt� el�tt �ll, �s a millennium hamarosan kezdet�t veszi. A v�rakoz�s hossz� �jszak�ja majdnem teljesen v�get �rt.
E sz�d�t� felfedez�sek hat�sak�nt Britanni�ban �jj��ledt a millenizmus. Felpezsd�lt az �rdekl�d�s a zsid�k �si f�ldj�kre t�rt�n� visszat�r�se fel�, �s meg�jult buzgalommal v�rt�k Krisztus m�sodik elj�vetel�t. A szigetorsz�gban �jkori „pr�f�taiskol�k” alakultak azzal a c�llal, hogy a bibliai pr�f�ci�k m�lyrehat� tanulm�nyoz�sa r�v�n meg�t�lhess�k a v�gid�k jeleit.
Ezek a kereszt�nyek felismert�k, hogy J�zus a jelen �dvt�rt�neti kor lez�r�s�t ahhoz a felt�telhez k�t�tte, miszerint minden etnikumnak hallania kell az evang�liumot. Ez a felismer�s pedig arra sarkallta �ket, hogy eleget tegyenek J�zus mennybemenetele el�tti utols� parancs�nak, a Nagy Megb�zat�snak: „Elmenv�n az�rt, tegyetek tan�tv�nyokk� minden n�peket, megkeresztelv�n �ket az Aty�nak, a Fi�nak �s a Szent L�leknek nev�ben, tan�tv�n �ket, hogy megtarts�k mindazt, amit �n parancsoltam n�ktek.”

„Fiatalember, �lj�n le!”

Egyre t�bben Joel pr�f�ta k�nyv�ben a Szent Szellem aj�nd�kainak kit�ltet�s�r�l sz�l� �g�retet is J�zus Krisztus visszaj�vetel�nek el�jelek�nt �rtelmezt�k, �s v�rt�k ennek a kit�ltet�snek a megtapasztal�s�t. Ez is hozz�j�rult ahhoz, hogy a 19. sz�zad folyam�n az isteni csod�k megsz�nte mellett �rvel� �gostoni teol�gia (miszerint az apostoli kort k�vet�en Isten visszavonta a f�ldr�l a csod�kat) mind tarthatatlanabb lett. A sz�zad k�zep�n Eur�p�ban �s Amerik�ban is megkezd�d�tt a Szent Szellem gy�gy�t� kenet�nek els� nagy ki�rad�sa, b�r a gy�gy�t� �bred�st tollal �s nyelvvel Amerik�ban is er�sen t�madt�k, m�g a karizmatikus hagyom�nyokkal rendelkez� metodist�k k�r�ben is.
Az angolsz�sz vil�gban a kereszt�ny hit ortodox form�j�nak a k�lvinizmus sz�m�tott. Ennek az eleve elrendel�st mereven �rtelmez� �ga (az �n. hiperk�lvinizmus) a Szent Szellem aj�nd�kainak megsz�nt�r�l sz�l� �gostoni elm�letet a misszi�s tev�kenys�gre is kiterjesztette. A hiperk�lvinizmus k�pvisel�i az evang�lium hirdet�s�re sz�l� megb�z�st – k�l�n�sen a f�ld v�ghat�r�ig terjed� hat�k�r�ben – az apostoli korba sz�m�zt�k. Ezt illusztr�lja az az eset, amikor az angliai Northamptonshire-ben William Carey (angolsz�sz szerz�k �t nevezik a modern misszi�s mozgalom atyj�nak) a Nagy Megb�zat�s bet�lt�s�re vonatkoz� terv�t a baptist�k k�lvini �g�t k�pvisel� egyh�zhat�s�g el� terjesztette. A test�let egyik tagja �gy reag�lt: „Fiatalember, �lj�n le! Ha Istennek �gy tetszik, hogy megt�r�tse a pog�nyokat, akkor az �n seg�ts�ge vagy az eny�m n�lk�l is megteszi!”
Igaz, kor�bbi �bred�sek t�z�ben purit�n evang�list�k is sz�nre l�ptek, ilyen volt John Eliot, David Brainerd �s Jonathan Edwards, hogy csak n�h�ny ismert nevet eml�ts�nk. �m a misszi�juk jobb�ra az �szak-amerikai indi�nok el�r�s�re ir�nyult, akikkel az ottani telepesek am�gy sem ker�lhett�k el a tal�lkoz�st. George Whitefield m�r m�s kult�r�k n�pein�l is megfordult, de – evang�lista l�v�n – nem t�lt�tt hosszabb id�t k�z�tt�k.
Azonban egyes nem k�lvini h�tter� csoportok m�r a 19. sz�zad el�tt sz�v�k�n viselt�k a t�voli t�jakon t�rt�n� l�lekment�st is. K�z�l�k is kit�nnek a pietista �tt�r�k, akik m�r t�bb misszi�s alapelvet alkalmaztak. Ilyen volt a bennsz�l�tt gy�lekezetek alap�t�s�nak elve vagy a l�lekment�st t�mogat� ima szerepe. A herrnhuti morva k�z�ss�gben minden csal�d misszi�s terhet viselt: vagy egy csal�dtagot adott a munk�ra, vagy egy misszion�rius anyagi ell�t�s�t biztos�totta. Volt, aki az evang�lium szolg�lat�ban egyenesen rabszolg�nak �llt, hogy a sorsk�z�ss�g lerombolja a t�rsadalmi szakad�kot � maga �s azok k�z�tt, akikhez k�ldetett. A pietist�k tiszt�ban voltak azzal, hogy elk�telezett misszi�s munka nehezen v�gezhet� az otthoniak elk�telezett t�mogat�sa n�lk�l. Mint k�s�bb William Carey mondta, miel�tt elhaj�zott, hogy hal�l�ig szolg�lja az evang�liumot Indi�ban: „India egy aranyb�nya. �n fogok oda al�sz�llni �s �sni, de a k�telet nektek kell tartanotok.”

Keresztre fesz�tett jezsuit�k

A missziol�gusok nagyr�szt a hiperk�lvinizmus sz�ml�j�ra �rj�k, hogy az �tfog� protest�ns kil�p�s m�sf�l �vsz�zaddal lemaradt a katolikus expanzi� m�g�tt. A 16. sz�zadt�l a katolikus hit terjeszt�s�nek f� bajnokai a jezsuit�k voltak, Eur�p�ban az ellenreform�ci�, a kontinensen t�l pedig – Indi�ban, Afrik�ban, Latin-Amerik�ban �s m�sutt – misszi�s tev�kenys�g�k r�v�n. Mindk�t k�ldet�s�k teljes�t�s�ben meghat�roz� szerepet kaptak oktat�si int�zm�nyeik.

A Loyolai Ign�c �ltal 1540-ben alap�tott rend els� h�t tagja k�z�tt volt Xav�r Ferenc, aki k�t �vvel k�s�bb k�t tamil seg�t�j�vel m�r India partjain tan�totta a hal�szokat a katolikus hitvall�sra. �ll�t�lag egyetlen h�nap alatt t�zezer indiait keresztelt meg. Tamil Nadu tartom�nyban a jezsuit�k eg�szen a 18. sz�zadig �p�tettek az �ltala lerakott alapokra, akkor az eur�pai vall�si kr�zis k�vetkezt�ben teljesen visszaszorultak, mert az 1773-ban megsz�ntetett rend nem k�ldhetett t�bb misszion�riust, tov�bb� �sszeomlott a katolikus misszi�k finansz�roz�s�nak franciaorsz�gi b�zisa. (1814-ben azonban VII. Pius p�pa �jra �letre h�vta a rendet.)
1549-ben Xav�r Jap�nban is elkezdte munk�j�t, de az idegen befoly�sokt�l rendk�v�l elz�rk�z� orsz�gban a jezsuit�k egy id� ut�n kem�ny �ld�z�ssel szembes�ltek. 1597-ben Nagaszakiban sorra keresztre fesz�tett�k �ket, majd 1638-ban teljesen ki�zt�k az eur�paiakat Jap�nb�l.
Misszi�s strat�gi�juk a legf�bb hatalmi centrum megnyer�se volt, K�n�ban p�ld�ul Matteo Ricci �s az �t k�vet�k egyenesen a cs�sz�r megt�r�t�s�t t�zt�k ki c�lul. �ltal�ban a helyi kult�r�hoz teljes m�rt�kben alkalmazkodva, a konfront�ci� ker�l�s�vel t�rekedtek �tform�lni a helyi elit gondolkod�s�t, ellent�tben a misszi�kban akt�v k�t m�sik renddel, a r�men�sebb dominik�nusokkal �s francisk�nusokkal.

Kannib�lokkal szemben

A 19. sz�zadban v�g�l el�rkezett a protest�ns misszi�k kora. Olyan t�rt�nelmi fejlem�nyek is k�zrej�tszottak ebben, mint az ipari forradalom, valamint egyes gyarmatos�t� birodalmak felemelked�se, m�sok buk�sa. A protest�ns gyarmatos�t�s �ltal megnyitott, addig sok esetben z�rt k�rnyezet most megny�lt a misszion�riusok sz�m�ra, b�r volt, ahol �k jelentek meg el�sz�r. Ekkoriban kezdett k�rvonalaz�dni a modern missziol�gia t�rgyk�re, olyan fontos k�rd�sekkel, mint az apostoli minta meghat�roz�sa, az egyh�zszervezet �s a misszi� kapcsolata, az evang�lium �s a vil�g- illetve helyi vall�sok viszonya, vagy a kereszt�nys�g idegen kult�r�kban val� meg�l�se. A legk�l�nb�z�bb felekezetek egym�s ut�n hozt�k l�tre misszi�s szervezeteiket, �s bibliaford�t� t�rsulatok alakultak.
Az 1810-ben megalap�tott els� amerikai misszi�s t�rsas�g az egyed�l�ll� jel�lteket nem t�mogatta, mert �gy v�lt�k, hogy h�zasp�rok jobban megk�zdhetnek a neh�zs�gekkel �s a szexu�lis k�s�rt�sekkel. A misszi�s ter�letre t�rt�n� utaz�st legal�bb k�t h�napos jegyess�gnek kellett megel�znie, �s a t�rsas�g a p�rv�laszt�sban is seg�ts�get ny�jtott: list�t vezettek „misszion�riusi elhivatotts�ggal rendelkez�, fiatal, istenf�l�, k�pzett, edzett �s j� megjelen�s�” h�lgyekr�l. A p�rok gyakran egy h�ttel a h�zass�gk�t�s ut�n m�r �ton voltak a szolg�lati ter�let�k fel�. A k�pz�sr�l olyan iskol�k gondoskodtak, mint az 1808-ban alap�tott Andover Seminary �s testv�rint�zm�nye, az 1837-t�l m�k�d� Mount Holyoke College. Az el�bbiben f�rfiakat, ut�bbiban n�ket k�peztek ki misszi�s munk�ra, �s az Andoveren v�gzett ifjak gyakran a Mount Holy�oke-on kerestek �lethosszig tart� t�rskapcsolatot. Ez olyan sikerrel m�k�d�tt, hogy a fiatalabb iskol�t „oldalbordagy�rnak” bec�zt�k; 1887-re minden �t�dik amerikai misszion�riusn� innen ker�lt ki.
1820 �s 1840 k�z�tt k�zel hatsz�z misszion�riust k�ldtek ki t�bbek k�z�tt Indi�ba, Burm�ba, Hawaira, K�n�ba, Szi�mba, Borne�ra, Ceylonba, Perzsi�ba, Palesztin�ba, T�r�korsz�gba, D�l- �s Nyugat-Afrik�ba �s Braz�li�ba. A „Sola Scriptura” jegy�ben a protest�ns misszion�riusok h�rom tev�kenys�g k�r� �p�tett�k szolg�latukat: pr�dik�ltak, bibliaford�t�sokat v�geztek, �s iskol�kat alap�tottak.
A misszi�s �ra els� k�pvisel�je, William Carey (1761–1833) brit baptista misszi�s  buzgalma (l�sd t�rk�p�nk�n) �lete v�g�ig lankadatlan maradt, a rendk�v�li akad�lyoztat�sok ellen�re is. Miut�n a nottinghami lelk�szkonferenci�n elutas�tott�k a terveit, az �zsai�s 54:2–3 alapj�n pr�dik�lt: „Sz�les�tsd ki a s�torod hely�t, �s hajl�kidnak k�rpitjait terjessz�k ki; ne tiltsd meg; ny�jtsd meg k�teleidet, �s er�s�tsd meg szegeidet. Mert mind jobb-, mind balk�zre kiterjedsz, �s magod n�peket vesz �r�ks�gbe, �s puszta v�rosokat megn�pes�tnek.” Seg�ts�g�vel 1792. okt�ber 2-�n megalakult a Baptista Misszi�s T�rsas�g. A k�vetkez� �vben megkapta misszion�riusi kinevez�s�t Beng�li�ba, �s halad�ktalanul elhaj�zott Indi�ba, ahol negyven �ven �t megszak�t�s n�lk�l szolg�lta az evang�liumot. Teljes bibliaford�t�sokat k�sz�tett beng�li, orija, marati, hindi, assz�mi �s szanszkrit nyelven, tov�bb� 29 m�s nyelv� r�szleges ford�t�st. Hitt abban, hogy az Ige k�zvetlen szolg�lata mellett m�s tev�kenys�gek is az indiaiak megt�r�s�t szolg�lhatj�k, munkat�rsaival az orvosi, botanikusi, tan�t�i, mez�gazd�szi �s kiad�i szakm�k r�v�n is ezen f�radoztak. Sikerrel vette fel a harcot olyan embertelen helyi szok�sok ellen, mint amilyen az �zvegyek �lve el�get�se volt f�rj�k temet�si szertart�s�nak r�szek�nt, vagy a csecsem�gyilkoss�g �s a betegek hal�lba seg�t�se vagy sorsukra hagy�sa. P�ld�ja misszion�riusok eg�sz sor�t inspir�lta, ma patin�s iskol�k �s misszi�s int�zetek viselik a nev�t.
Az ugyancsak angol David Livingstone-t ink�bb felfedez�k�nt ismerte meg a vil�g, pedig � is misszion�rius volt. A „feh�r ember temet�j�nek” nevezett Fekete-Afrika t�bb protest�ns misszion�rius �let�t k�vetelte, mint a vil�g b�rmely m�s r�sze. Az �zsiai orsz�gokhoz k�pest itt bizonyos k�s�ssel indult el a munka, de a megt�rtek sz�m�t tekintve itt kamatozott legink�bb. Egy harmadik brit neve is missziol�giai fogalomm� v�lt: a K�nai Belf�ldi Misszi� alap�t�ja, Hudson Taylor (1832–1905) els�k�nt hatolt be a k�nai partvid�kr�l az irdatlan orsz�g belsej�be.
A legh�resebb amerikai �tt�r�k Adoniram Judson (1788–1850) �s feles�ge, Ann (1789–1826) voltak, akik Carey-vel k�v�ntak dolgozni Indi�ban. Kongreg�cionalista h�v�kk�nt l�ptek a fed�lzetre, de a hossz� haj��ton baptista meggy�z�d�sre jutottak, �s Carey munkat�rsa, William Ward be is mer�tette �ket. Az indiai kereskedelmet javar�szt ellen�rz�se alatt tart� Brit Kelet-Indiai T�rsas�g azonban �zletpolitikai megfontol�sb�l tiltotta a bennsz�l�ttek t�r�t�s�t – Carey-nek is meggy�lt vel�k a baja –, �s Judson�k v�g�l Burm�ban telepedtek le (ma Mianmar az orsz�g neve). Itt Adoniram a Burma �s Anglia k�z�tt kipattant h�bor�s konfliktus miatt k�t �vig s�nyl�d�tt b�rt�nben, a borzalmas k�r�lm�nyeket csak �gy �lte t�l, hogy feles�ge rendszeresen megvesztegette rabtart�it. Ezekr�l �s m�s viszontags�gokr�l Ann hossz� levelekben sz�molt be az otthoniaknak, �s val�s�gos rajong�t�boruk alakult ki Amerik�ban. Mianmarban a mai napig haszn�lj�k Judson bibliaford�t�s�t.
Az angolsz�sz vil�g els� �nnepelt szt�rjai, celebjei ezek az emberek voltak. �m mellett�k m�sok is ezr�vel v�llalt�k fel a gyakran s�rig tart� misszi�s munka neh�zs�geit.
John Williams (1796–1839) az els�k k�z�tt szolg�lt a csendes-�ce�ni szigetvil�gban, a d�ltengerek apostol�nak nevezt�k. 1817-ben n�h�ny misszion�rius t�rs�val Tahitin �t�tte fel a f�hadisz�ll�s�t. 1839 november�ben egy t�rs�val ell�togatott az �j-Hebrid�k egyik kis sziget�re, ahol a bennsz�l�ttek hus�ngokkal v�geztek vel�k, majd felfalt�k �ket. Ugyanerre a sorsra jutott James Chalmers (1840?–1901) �s fiatal munkat�rsa, Oliver Tomkins. Chalmers 33 �vig v�gzett misszi�s munk�t �j-Guine�ban, egy felfedez��ton szenvedett m�rt�rhal�lt.
A misszi�s elh�v�studattal rendelkez� fiatal h�v�ket azonban az ezekhez hasonl� esetek sem rettentett�k vissza. Amikor egyik�ket m�g otthon figyelmeztett�k az emberev�k vesz�ly�re, ennyit mondott: „Az �n test�t egy nap leengedik majd a s�rba, ahol a f�rgek fogj�k megem�szteni. �m ak�r f�rgek, ak�r kannib�lok t�pl�l�ka lesz a test, Isten mindkett�nket el�hoz �j, felt�madott testben – akkor h�t mi a k�l�nbs�g?”
A d�ltengeri presbiteri�nus misszi�k �tt�r�j�nek, John Geddie-nek a szolg�lati siker�t az egyik szigeten egy templomi felirat �rzi: „Amikor 1848-ban partra sz�llt, egy kereszt�ny sem �lt itt. Amikor 1872-ben t�vozott, m�r senki sem volt pog�ny.”
Az Oxfordon v�gzett John Coleridge Patteson (1827–1870) Melan�zia anglik�n p�sp�ke volt, a csendes-�ce�ni szigetvil�gon zajl� anglik�n misszi�kat is fel�gyelte. H�sz k�l�nb�z� helyi nyelvj�r�st haszn�lt foly�konyan. 1871. szeptember 21-�n reggel – �tban a Santa Cruz-szigetek fel� – Istv�n m�rt�rhal�l�r�l pr�dik�lt a fed�lzeten. Amikor m�g aznap partra l�ptek, a bennsz�l�ttek bossz�b�l �t l�ndzsad�f�ssel v�geztek vele, mert feh�r keresked�k kor�bban �t t�rsukat meggyilkolt�k. Ezrekre ragadt r� Patteson lelkesed�se, amelyet a misszion�riusi hivat�s ir�nt t�pl�lt.
Allen Gardiner kapit�ny (1794–1851) vezette az els� tart�s protest�ns misszi�t D�l-Amerik�ban. Miut�n a brit tenger�sztiszt megtelt Krisztus szeretet�nek �s a l�lekment�s szenved�ly�nek t�z�vel, egy lengyel t�rs�val a d�l-afrikai zuluk k�z�tt kezdett evang�liz�lni, de a b�r h�bor� kit�r�se sz�tsz�rta a munk�t. Ezut�n �j-Guine�ra utazott volna, �m a holland hat�s�gok nem enged�lyezt�k a szolg�latot. Ekkor a d�l-amerikai kontinens cs�cs�n, T�zf�ld�n �llt munk�ba. A bennsz�l�ttek ott olyan elmaradott szinten �ltek, hogy Darwin hi�nyz� l�ncszemnek cs�folta �ket. Gardiner nem tudta megnyerni a bizalmukat. V�g�l hat t�rs�val �hen halt a kietlen f�ld�n, mert a f�l�vente ut�np�tl�st sz�ll�t� haj� nem k�t�tt ki id�ben. K�s�bb m�sok is �rkeztek, akiknek t�b�beket siker�lt hitre vezetni a bennsz�l�ttek k�z�l.

Bokszerl�zad�s az „idegen �rd�g�k” ellen

A protest�ns misszion�riusok kultur�lis fels�bbrend�s�ge sokszor okozott zavart, esetenk�nt katasztr�f�t. Ut�bbira p�lda Marcus �s Narcissa Whitman esete, akik az �szak-amerikai Oregonban alap�tottak misszi�t a Cayuse indi�nok k�z�tt. Whitman�k ny�ltan kritiz�lt�k az indi�nok olyan t�rzsi szok�sait is, amelyek nem �lltak ellent�tben a Bibli�val. A Cayuse indi�nok sz�m�ra a vall�s �s a csal�di �let nem volt sz�tv�laszthat�, de amikor n�h�nyan k�z�l�k Whitman�k h�z�ban szerettek volna r�szt venni az istentiszteleten, Narcissa kig�nyolta �ket. V�g�l v�geztek a „g�g�s” h�zasp�rral, �s m�g tucatnyi m�s feh�rt is meg�ltek.
A legs�lyosabb szervezett t�mad�s K�n�ban t�rt�nt. 1899 utols� napj�n Sidney Brooks 24 �ves misszion�riust k�nai reakci�sok elrabolt�k, �r�kig k�nozt�k, majd meggyilkolt�k. A k�naiak neheztel�se ezzel nem csillapodott, hat h�napon bel�l az �szaki falvak lak�i ezr�vel indultak lerombolni a k�poln�kat, templomokat, �rvah�zakat, k�rh�zakat �s iskol�kat, �s �ld�sni kezdt�k a misszion�riusokat �s a k�nai h�v�ket. A bokszerl�zad�snak elnevezett esem�ny volt a modern protest�ns misszi�s mozgalomra m�rt legs�lyosabb csap�s. B�r a felkel�snek sok �s �sszetett oka volt, az agresszi� m�g�tti legf�bb okk�nt ma az idegenek arroganci�j�t nevezik meg.
Az 1840-es �vekt�l a k�lf�ldi hatalmak egyik egyezm�nyt a m�sik ut�n k�nyszer�tett�k ki K�n�ban. Az angolok, amerikaiak, franci�k, hollandok, spanyolok, n�metek �s a legnagyobb szeletet kihas�t� jap�nok felosztott�k maguk k�z�tt az orsz�got. R�ad�sul az idegenek ter�leten k�v�li st�tuszt �lveztek, �gy semmilyen tett�rt nem vonhatt�k felel�ss�gre �ket. Sokan nem rejtett�k v�ka al� a helybeliek ir�nt �rzett megvet�s�ket, �s a k�naiak szem�ben szent trad�ci�kat nyilv�nos nevets�g t�rgy�v� tett�k.
Az 1890-es �vek v�g�re mind t�bb k�nainak lett elege mindebb�l. A felkel�k �l�re az �sszehangolt �kl�k T�rsas�ga �llt, azaz a bokszerek. Eredet�k ismeretlen, de ekkorra m�r valami misztikus aura vette k�r�l �ket. V�r�s csukl�szalagot �s s�rga selyem�vet viseltek, �s mik�zben r�olvas�ssal �s ig�z�ssel transszer� �llapotba hozt�k magukat, �gy hitt�k, az idegenek fegyverei nem ejtenek rajtuk sebet.
Propagandist�ik felsz�tott�k a gy�l�letet az „idegen �rd�g�kkel” szemben. Ellens�geik „�rd�gi” mivolt�t t�bb szintre sorolt�k be: „els�rend� �rd�g�k” az idegenek, a kereszt�nys�gre t�rt k�naiak „m�sodrend� �rd�g�k”, az idegeneknek dolgoz� vagy vel�k kollabor�l� bennsz�l�ttek pedig „harmadrend� �rd�g�k” voltak a szem�kben.
Ezr�vel terjesztettek r�plapokat, t�bbek k�z�tt a nagy szenved�st okoz� sz�razs�g�rt is a nyugati misszion�riusokat okolt�k. 1900 janu�rj�ban felgyorsultak az esem�nyek. Pekingben a cs�sz�ri udvarban a reakci�s er�k jutottak befoly�shoz, a bokszereket rendeletben is buzd�tott�k. A t�l v�g�n �s tavasszal a felkel�k fokozt�k t�mad�saikat. Falvakat raboltak ki, �s el�sz�r lehetett hallani arr�l, hogy k�nai kereszt�nyek v�r�t ontj�k.
J�niusra elszabadult a pokol. A misszi�s �p�leteket lerombolt�k �s felgy�jtott�k, �s �ld�sni kezdt�k a kereszt�nyeket. J�nius k�zep�re Pekinget is el�rte az er�szak. A partvid�ken �llom�soz� nemzetk�zi hader� akci�ba l�pett az eur�paiak v�delm�ben, �s elfoglaltak n�h�ny k�nai er�d�t. Ezt a cs�sz�rn� had�zenetnek tekintette, �s j�nius 24-�n kiadta a rendeletet, hogy az idegeneket eg�sz K�n�ban �lj�k meg.
A felkel�s a gyarmatos�t�ssal szembeni k�ts�gbeesett reakci� volt. Nem kifejezetten a kereszt�nyelleness�g motiv�lta, m�gis legf�k�pp misszion�riusok �s kereszt�ny hitre t�rt k�naiak v�ltak �ldozataiv� – t�bb sz�zan.
Shansi tartom�ny korm�nyz�ja, J� Hsz�n ir�ny�totta a legv�resebb m�sz�rl�st. J�lius 9-�n k�nai kereszt�nyekkel egy�tt az �sszes protest�ns misszion�riust, csal�djukat, valamint a katolikus papokat �s ap�c�kat a korm�nyz� el� hurcolt�k megbilincselve, majd pallossal kiv�gezt�k �ket, legt�bbj�ket egyetlen csap�ssal. Fejeiket egy ketrecben a v�roskapura helyezt�k k�zszeml�re.
A v�rengz�s h�r�re a misszion�rius csal�dok �s k�nai h�veik gyalog, �szv�rfogaton vagy szam�rh�ton t�voli vid�kekre pr�b�ltak menek�lni. Napokig, hetekig �z�tt vadk�nt bujk�ltak – voltak, akik sikerrel, voltak, akiknek megkegyelmeztek, m�sokat lekaszaboltak.
Augusztus 14-�n egy nemzetk�zi b�ntet�exped�ci� felszabad�totta Pekinget, majd kifosztott�k a v�rost. Vid�ken is folytatt�k a kegyetlenked�st; egy brit kapit�ny le�r�sa szerint sok �rtatlan, b�k�s helyi lakost is meg�ltek vagy kiraboltak, „eg�sz k�rzeteket tettek a f�lddel egyenl�v�, k�ny�rtelen m�don �s sz�ks�gtelen�l”. M�g a „misszion�riusok” k�z�tt is voltak, akik r�szt vettek a fosztogat�sban, akadt, aki „A zs�km�nyszerz�s etik�ja” c�mmel tanulm�nyt is k�sz�tett tette megindokl�s�ra. Sok misszi�s t�rsas�g pedig k�rt�r�t�st k�vetelt.
Azonban Tertullianus mond�sa – „a kereszt�nyek v�re mag” – K�n�ban igaznak bizonyult: a k�lf�ldi �s helyb�li m�rt�rok b�tors�ga m�r a k�vetkez� �vtizedben h�romszoros egyh�zn�veked�st eredm�nyezett. Sajn�latos m�don f�l �vsz�zadon �t a k�naiak haragja m�gis tov�bb n�tt. A kommunist�k 1949-ben t�rt�nt hatalomra ker�l�s�vel v�g�l minden „idegen �rd�g�t” elt�vol�tottak az orsz�gb�l. (Folytatjuk.)