Az �llamegyh�z �rnyai

A Nyugatr�mai Birodalom buk�s�val nem szûnt meg, sõt ink�bb felerõs�d�tt az �llamvall�s �s a t�nyleges kereszt�nys�g mellett kitart� h�võk k�z�tti konfliktus. A birodalom hely�t a p�pai �llam vette �t, a cs�sz�r ut�dai „Krisztus helytart�i” lettek. Akik nem fogadt�k el az �j rendet, azokt�l megvont�k a kereszt�ny megnevez�st, �s kirekesztett�k õket az egyh�zb�l, ami �ltal – m�r t�bb �vsz�zaddal az inkviz�ci� megjelen�se elõtt – sz�mkivetettekk� �s �ld�z�ttekk� v�ltak. Az egyh�zi, politikai �s k�zjogi tekint�lyt egyar�nt kiz�r�lagosan megragad� r�mai egyh�z mindink�bb hatalmi t�nyezõk�nt �s nem erk�lcsi-szellemi int�zm�nyk�nt l�pett fel. Az ekkor kialakul� �llamegyh�zi modell legal�bb ezer �vre meghat�rozta Eur�pa k�p�t. �ldozatainak sz�ma messze meghaladta N�r� �s a t�bbi kereszt�ny�ld�zõ r�mai cs�sz�r v�res bûnlajstrom�t.

Nagy Konstantin a birodalom megszil�rd�t�s�ra egy olyan kereszt�ny sz�nezet� �llamvall�st k�v�nt, amely a cs�sz�rnak sz�lesk�r� belesz�l�st biztos�t az egyh�zi k�rd�sekbe, ugyanakkor az uralkod�t�l nem v�rja el a kereszt�nys�g legalapvet�bb erk�lcsi �s szellemi k�vetelm�nyeinek bet�lt�s�t sem.
Konstantin, mik�nt minden r�mai cs�sz�r Julius Caesart�l fogva, viselte a pontifex maximus (sz� szerint: nagy h�dk�sz�t�) c�met, ami a pog�ny �llamvall�s legf�bb ir�ny�t�i poz�ci�j�t jelentette. 312-ben t�rt�nt �ll�t�lagos megt�r�se ut�n nemcsak e pog�ny f�papi c�m�t �rizte meg, hanem az ir�ny�t� szerepre is ig�nyt tartott a kereszt�ny egyh�zban. M�r 316-ban d�nt�b�r�k�nt l�pett fel k�l�nb�z� kereszt�ny ir�nyzatok vit�j�ban, �nmag�t pedig az egyh�z k�ls� �gyei p�sp�k�nek nevezte.
A form�l�d� �llamvall�s jelleg�t j�l mutatta a 325-ben tartott nevezetes niceai els� egyetemes zsinat. Ezt az egyh�zi gy�l�st Konstantin h�vta �ssze, helysz�ne a niceai cs�sz�ri palota volt, �s t�bb �l�sen � maga eln�k�lt. A birodalom minden r�sz�b�l megjelent mintegy 220 p�sp�k elfogadta a cs�sz�rnak ezt az er�teljes ir�ny�t� szerep�t, annak ellen�re, hogy bibliai �rtelemben �t nem lehetett kereszt�nynek tekinteni, hiszen mindaddig m�g meg sem keresztelkedett. Ugyanakkor t�bb pog�ny templomot is �p�ttetett, �s nem sokkal a niceai zsinat el�tt adta ki h�res rendelet�t a vas�rnap birodalmi �nnepnapp� nyilv�n�t�s�r�l. Ennek indokl�s�ban az szerepelt, hogy e nap Sol Invictusnak, azaz a Gy�zhetetlen Napistennek az �nnepnapja, ez�rt kell birodalomszerte meg�nnepelni.
Konstantin vezet� egyh�zi szerep�t az sem ingatta meg, hogy meg�lette els�sz�l�tt fi�t, Crispust �s m�sodik feles�g�t, Faust�t. A hivatalos egyh�z f�papjait az sem zavarta, hogy a cs�sz�r �jonnan �p�ttetett f�v�ros�nak, Konstantin�polynak a felavat�si napj�t, 330. m�jus 11-�t csillagj�sokkal jel�ltette ki, a v�rosban szobrot �ll�ttatott K�bel�nek, a Nagy Istenany�nak, �s az �nneps�gek kezdet�n seg�ts�g�l h�vt�k a hely szellem�t is.

C�z�rok �s p�p�k

A Nagy Konstantin �ltal sz�mos kedvezm�nyben �s anyagi t�mogat�sban r�szes�tett katolikus kereszt�nys�g Nagy Theodosius cs�sz�r alatt v�lt hivatalos �llamvall�ss�. A cs᭭sz�r 380-ban bocs�totta ki Cunctos populos kezdet� nevezetes rendelet�t. (L�sd a keretes forr�ssz�veget.) Ekkor a hivatalos kereszt�nys�g f� igazod�si pontja m�r a p�pa �ltal k�pviselt katolikus vall�si felfog�s lett. Elgondolkodtat�, hogy a k�l�nb�z� eur�pai orsz�gokban hossz� sz�zadokon �t – sokhely�tt eg�szen napjainkig – a mindenkori �llamhatalom teljess�ggel a rendelet tartalma szerint viszonyult a R�m�t�l elt�r� kereszt�ny k�z�ss�gekhez, m�g akkor is, amikor bizony�that�an nem is ismert�k a 4. sz�zadi dokumentum sz�veg�t. A r�mai egyh�z Theodosiushoz hasonl�an a k�s�bbiekben is „�r�lteknek �s eszteleneknek” igyekezett be�ll�tani a nem katolikusokat, megtagadva t�l�k a kereszt�ny megnevez�st �s az egyh�zi st�tuszt, mik�zben lej�rat� propagand�val gyal�zatos sz�nben igyekezett felt�ntetni �ket. Kik�z�s�t�ssel (exkommunik�ci�) �s ki�tkoz�ssal (anath�ma) el�sz�r az „isteni bossz�nak” k�v�nt�k �tadni �ket, majd az �llamhatalom rendszeresen gondoskodott a megb�ntet�s�kr�l is.
A Theodosius �ltal kiz�r�lagoss� tett �llamvall�st sz�mos kiv�lts�ggal l�tt�k el, melyekb�l minden m�s kereszt�ny k�z�ss�get kiz�rtak. A hivatalos egyh�z paps�ga �s az egyh�zi vagyon mentes volt mindenf�le ad�kt�l, illet�kekt�l �s k�zterhekt�l. A paps�got kivont�k a vil�gi t�rv�nysz�kek hat�sk�re al�l. A kl�rusnak szerepet biztos�tottak az �llamigazgat�s m�k�dtet�s�ben, �s megengedt�k sz�mukra, hogy ennek jelz�s�re a r�mai �llamhivatalnokok megk�l�nb�ztet� ruhadarabjait viselhess�k. Ez a magyar�zata annak, hogy mik�zben a R�mai Birodalom m�r megsz�nt, �llamhivatalnoki �lt�zete mindm�ig tov�bb �l a katolikus liturgiai ruh�zat egyes darabjaiban. A birodalmi egyh�z legf�bb v�dn�ke �s vil�gi feje a mindenkori uralkod� volt. Ez a modell is tart�san tov�bb �lt Eur�pa orsz�gaiban.

K�nyszer�tsd õket bej�nni!

M�g a birodalom keleti r�sz�n a cs�sz�r vall�si teljhatalm�t biztos�t� cezaropapizmus fejl�d�tt ki, addig a nyugati ter�leteken sokkal er�sebb maradt a hivatalos egyh�z befoly�sa az uralkod�kra. Ennek a saj�tos viszonynak a megalapoz�s�ban fontos szerepet j�tszott Szent Ambrus, Mil�n� p�sp�ke, a n�gy nagy katolikus egyh�ztan�t� egyike. � sz�mos esetben szem�lyes r�hat�ssal, illetve egyh�zi feny�t�kek alkalmaz�s�val igyekezett r�b�rni a cs�sz�rt a hivatalos egyh�z sz�m�ra kedvez� politikai d�nt�sek meghozatal�ra vagy a kedvez�tlenek megv�ltoztat�s�ra. Ez a k�s�bbi sz�zadokban is p�ldak�nt szolg�lt a katolikus �rdekek k�pvisel�inek.
Egyik h�res esete 388 t�j�n t�rt�nt, amikor a birodalomhoz tartoz� Eufr�tesz menti v�rosban, Callinicumban a katolikus p�sp�k gy�jt� szav� templomi pr�dik�ci�ja ut�n a t�meg lerombolta �s felgy�jtotta a helyi zsinag�g�t. A v�ros zsid� k�z�ss�ge a cs�sz�rt�l k�rte az oktalan puszt�t�s megb�ntet�s�t. Theodosius megvizsg�lva az �gyet, a birodalom k�zrendj�nek hat�rozott biztos�t�sa �rdek�ben elrendelte, hogy meg kell vessz�ztetni mindazokat, akik a rombol�sban r�szt vettek, a p�sp�knek pedig saj�t k�lts�g�n kell helyre�ll�ttatni a zsinag�g�t. Ambrus tudom�st szerezve a d�nt�sr�l, felh�borodott hang� lev�lben igyekezett r�b�rni a cs�sz�rt rendelete visszavon�s�ra. „Mi a fontosabb – k�rdezte level�ben –, az �nc�l� fegyelem, avagy a vall�s �gye? A polg�ri t�rv�ny betart�sa m�sodrang� a vall�s �rdek�hez k�pest!” – hangs�lyozta. Amikor l�tta, hogy nem �rte el c�lj�t, szem�lyesen utazott Theodosius udvar�ba, akit�l v�g�l az �rvacsora megtagad�s�val tudta kik�nyszer�teni a rendelet visszavon�s�t.
Ambrus dolgozta ki az �llam �s az egyh�z viszony�nak korai katolikus elm�let�t. Eszerint a kereszt�ny �llamnak az a k�teless�ge, hogy az �llamhatalom eszk�zeit az egyh�zi c�lok sz�m�ra bocs�ssa rendelkez�sre, az egyh�z �tmutat�sainak megfelel�en.
A hivatalos egyh�z az �llamhatalmi eszk�z�ket kereszt�ny riv�lisainak eln�m�t�s�ra is ig�nybe vette. Ebben mintaad� szerepet j�tszott Szent �goston hipp�i p�sp�k, a k�z�pkor legnagyobb hat�s� katolikus teol�gusa. Egyik legismertebb esete 411-ben t�rt�nt a nevezetes karthag�i hitvit�n. Itt a donatist�kkal m�rk�z�tt meg, akik sz�mos k�rd�sben vele teljesen ellent�tes n�zeteket k�pviseltek. Elutas�tott�k az �llam �s az egyh�z szoros �sszefon�d�s�t, ragaszkodtak ahhoz, hogy a kereszt�ny vezet�knek meg kell felelni�k a Bibli�ban szerepl� szellemi �s erk�lcsi k�vetelm�nyeknek, �s elutas�tott�k a csecsem�kereszts�get. �goston teol�giai �rvekkel eredm�nytelen�l igyekezett r�b�rni �ket bibliai �ll�spontjuk felad�s�ra, ez�rt az �llam �ltal a hitvita eld�nt�s�re kirendelt hivatalos d�nt�b�r�hoz fordult nevezetess� v�lt szavaival: „Cogite intrare”, azaz „K�nyszer�tsd �ket bej�nni”. �goston e k�t sz�t a Luk�cs evang�lium�b�l emelte ki, �s eredeti jelent�s�t teljesen megv�ltoztatva, az er�szak alkalmaz�s�ra sz�l�totta fel az �llamhatalom k�pvisel�j�t. A felsz�l�t�s nem maradt eredm�nytelen. A hat�s�gok ezt k�vet�en a donatist�kat megfosztott�k polg�rjogukt�l, hal�lb�ntet�s terhe alatt betiltott�k �sszej�veteleiket, a donatista kl�rust sz�m�zt�k, a h�vekre p�nzb�ntet�st vetettek ki.

„N�melyeket megvak�tottak”

Az �llamhatalom hat�kony felhaszn�l�sa �rdek�ben �goston volt az, aki megkezdte az er�szakos t�r�t�sr�l sz�l� katolikus tan�t�s kidolgoz�s�t. Ehhez szembe kellett fordulnia mind az evang�liumi igazs�gokkal, mind pedig az addigi egyh�zi trad�ci�val, hiszen az �jsz�vets�g sehol sem tan�tja az er�szakkal t�rt�n� hitterjeszt�st. �pp ellenkez�leg, P�l apostol azt �rta: „Az eretnek embert egy vagy k�t int�s ut�n ker�ld.” (Titusz 3:10) M�sutt azt hangs�lyozza, hogy az cselekszik helyesen, „aki szel�den feny�ti az ellenszeg�l�t, ha tal�n adna nekik az Isten megt�r�st az igazs�g megismer�s�re”. (2. Tim�theosz 2:25)
Az els� sz�zadok kereszt�ny tan�t�i is egys�gesen elutas�tott�k az er�szak alkalmaz�s�t. Tertullianus azt �rta, hogy a hit dolg�ban ker�lni kell az er�szakot. Ugyanezt a v�lem�nyt hangoztatta Lactantius, Origen�sz, Szent Hilarius �s Toursi Szent M�rton is. �gostonnak az er�szak alkalmaz�s�r�l sz�l� tan�t�s�t a 6. sz�zad v�g�n I. Nagy Szent Gergely p�pa fejtette ki r�szletesebben �s n�mik�pp gyakorlatiasabb hangv�telben. (L�sd kiemel�s�nket jobbra.) A neves p�pa b�rmif�le fizikai er�szakot �s k�nz�st is megengedhet�nek tartott. Ezt k�vet�en ezek a m�dszerek elfogadhat�nak min�s�ltek a r�mai egyh�z sz�m�ra. �gy nem meglep�, hogy amikor n�h�ny �vsz�zaddal k�s�bb, 1009 k�r�l, az I. (Szent) Istv�n-kori magyarorsz�gi t�r�t�s egyik vezet�je, Querfurti Br�n� �r�mmel �rtes�tette a n�met–r�mai cs�sz�rt, hogy most m�r a magyarok t�megei j�rnak templomba,
az alkalmazott m�dszerr�l azt �rta:
„a mieink n�melyeket megvak�tottak”. Ez nem valami helyi specialit�s volt, hanem a Szent �goston �s Nagy Szent Gergely �ltal lefektetett katolikus t�r�t�selm�let gyakorlati alkalmaz�sa.

Hamis adom�nylev�l

A R�mai Birodalom �llamvall�si poz�ci�j�t �lvez� katolikus egyh�z sz�m�ra nagy kih�v�st jelentettek a n�pv�ndorl�s hull�mai. A birodalomra t�mad� germ�n n�pek vagy pog�nyok voltak, vagy J�zus Krisztus isteni term�szet�t �s a szenth�roms�got tagad� ari�nusok, �gy vall�silag mindenk�ppen �lesen szemben �lltak R�m�val. 476-ban a Nyugatr�mai Birodalom megd�nt�s�vel az addig kiv�lts�gos helyzet� egyh�z hirtelen a legy�z�tt birodalom legy�z�tt vall�s�v� lett. A f� k�rd�s az volt sz�m�ra, hogy az ellens�ges �s idegen nyelv� n�pek k�r�ben hogyan tud ism�t kiz�r�lagos �llamvall�ss� v�lni.
Az �hajtott c�l el�r�s�hez a frankok seg�ts�g�vel vezetett az �t. Miut�n Reims p�sp�ke, Szent Remigius hi�ba aj�nlotta fel szolg�latait a pog�ny frankok kir�ly�nak, Klodvignak, mer�sz akci�ba fogott Burgundi�ban m�k�d� p�sp�k t�rs�val, Szent Avitusszal egy�tt. M�dszer�k az volt, hogy katolikus feles�get igyekeztek az uralkod� mell� �ll�tani. Buzg� szervez�munk�jukat siker koron�zta, amikor a fiatal pog�ny kir�lyt �sszeh�zas�tott�k egy katolikus burgund hercegn�vel. Azonban m�g �gy is �vekbe telt, m�g v�g�l a feles�g kitart� t�nyked�se nyom�n a frank uralkod� 498-ban megkeresztelkedett, udvar�nak mintegy h�romezer tagj�val egy�tt.
Ezzel ism�t �llamvall�ss� l�pett el� a katolicizmus, �s l�nyeg�t tekintve tov�bb m�k�dhetett a birodalmi egyh�z R�m�ban kialakult modellje. Ennek megfelel�en Klodvig h�vta �ssze az els� frank katolikus zsinatot. Az itt sz�letett hat�rozatokat az uralkod� hagyta j�v�, �s �t k�rt�k fel, hogy „biztos�tsa az oly sok p�sp�k hat�rozatainak betart�s�t”.
A mind nagyobbra n�veked� Frank Birodalom Nagy K�roly kor�ra (768–814) mag�ba foglalta Nyugat-Eur�pa nagy r�sz�t, �s minden�tt �llamhatalmi er�vel gondoskodott a birodalmi egyh�z megk�rd�jelezhetetlen uralm�r�l. Nagy K�roly vall�si t�ren is a r�mai cs�sz�rok ut�d�nak tekintette mag�t, �s legf�bb egyh�zi tan�cs�ad�j�val, Alcuinnal �jrafogalmazta a kereszt�ny uralkod�i eszm�nyt. Ennek szerves r�sz�t alkotta, hogy harcolnia kell a katolikus egyh�z �rdekei�rt, k�zdenie kell az eretnekek ellen, �s seg�tenie kell a hit terjeszt�s�t. Az uralkod�t defensornak, vagyis az egyh�z v�delmez�j�nek nevezt�k, tov�bb� legf�bb vil�gi vezet�j�nek, rectornak, s�t m�g praedicatornak, teh�t igehirdet�nek is. A Nagy K�roly �ltal k�pviselt uralkod�t�pus �s a birodalmi egyh�zmodell meghat�roz� minta volt a k�z�pkori Eur�pa k�s�bb szervez�d� �llamai – t�bbek k�z�tt I. Istv�n Magyarorsz�ga – sz�m�ra is.
Komoly hatalmi amb�ci�i voltak a frank t�mogat�ssal 756-ban megalakult p�pai �llamnak. Ezt mutatja a Konstantini Adom�nylev�l (Donatio Constantini) elnevez�s� oklev�l, amely val�j�ban nem Konstantint�l sz�rmazik, hanem a 8. sz�zad m�sodik fel�ben a p�pai udvarban k�sz�tett hamis�tv�ny. A k�z�pkor sz�zadaiban azonban mint hiteles dokumentum a p�pai t�rekv�sek egyik f� hivatkoz�si alapj�t jelentette. A hamis�tv�ny a p�p�t a vil�g legf�bb urak�nt �ll�tja be, akinek minden vil�gi hatalom al� van rendelve, tov�bb� az egyetemes egyh�z eg�sze is az � f�s�ge al� tartozik.
Amikor III. Le� p�pa cs�sz�rr� koron�zta Nagy K�rolyt (800), ezt �gy igyekezett be�ll�tani, hogy a p�pas�g a forr�sa a cs�sz�ri hatalomnak is.

Kiforgatott v�zkereszts�g

Az �llamvall�ss� tett katolicizmus m�r a R�mai Birodalom id�szak�ban fokozatosan elt�volodott az evang�liumi alapokt�l, s�t megkezd�d�tt a bibliai igazs�gok felcser�l�se a Bibli�val szemben�ll� �j tan�t�sokkal. Egy olyan folyamat bontakozott ki, amely sok szempontb�l hasonl�tott a P�ter apostol �ltal megfogalmazott el�rejelz�sekre: „lesznek hamis tan�t�k, akik veszedelmes eretneks�geket fognak becsemp�szni… �s sokan fogj�k k�vetni azok romlotts�g�t, akik miatt az igazs�g �tja k�romoltatni fog.” Az �j tan�t�sok f�k�nt azokat a kereszt�ny alapigazs�gokat t�madt�k, amelyek kulcsfontoss�g�ak a hat�kony �s sikeres kereszt�ny �lethez.
Ezek k�z� tartozott a v�zkereszts�g, azaz az �jj�sz�let�s k�rd�se. A Biblia elengedhetetlennek tartja a hitb�l t�rt�n� v�zkereszts�get. Ez az, ami er�tlenn� teszi a b�nt az ember �let�ben, tov�bb� ez biztos�tja az azonosul�st J�zus Krisztussal, �s ez�ltal sz�letik meg egy kereszt�ny �let�ben az �j ember, ami n�lk�l nem lehets�ges �l� kapcsolat Istennel. Az els� k�t sz�zadban egy�ntet� volt az a v�lem�ny, hogy a v�zkereszts�g csak hitb�l t�rt�nhet, mert ez biztos�tja a hozz� kapcsol�d� evang�liumi �g�retek �rv�nyes�l�s�t. A 3. sz�zad elej�n ugyan Origen�sz a csecsem�kereszts�get is elfogadhat�nak nyilv�n�totta, de v�lem�nye nem tudott elfogadott� v�lni. �gy a 4. sz�zad m�sodik fel�ben m�g a hivatalos kereszt�nys�g k�reiben is a hitb�l t�rt�n� feln�ttkori v�zkereszts�g volt az �ltal�nosan elfogadott gyakorlat. J�l mutatja ezt, hogy a 4. sz�zad valamennyi h�res katolikus szem�lyis�ge feln�ttkor�ban keresztelkedett meg.
Szent Ambrus hirdette a 4. sz�zadban el�sz�r a csecsem�kereszts�get, de tan�tv�nya, Szent �goston volt az, akinek siker�lt ezt a gyakorlatot �ltal�noss� tennie a R�mai Birodalomban. �gostonnak ez esetben is szembe kellett fordulnia mind a Szent�r�ssal, mind az addigi kereszt�ny trad�ci�val. A Bibli�ban nincs p�lda csecsem�kereszts�gre. Vannak, akik azokat az eseteket k�v�nj�k ellen�rvk�nt felhozni, ahol az �jsz�vets�gben valaki h�zan�p�nek megkeresztelked�s�r�l van sz�. Megjegyzend�, hogy a h�zn�p fogalm�ba az 1. sz�zadban bizony�that�an nem �rtett�k bele a csecsem�ket.
�gostonnak sokat kellett vit�znia kort�rsaival. Az �llamegyh�zon k�v�li donatist�kat �llamhatalmi �ld�z�ssel igyekezett eln�m�tani, m�sokat pedig vitairatokkal. A csecsem�kereszts�get elutas�t� Pelagius elleni irat�ban m�r olyan v�gletes �ll�spontot k�pviselt, miszerint „�d�m �ta �r�k k�rhozatra jutnak m�g a csecsem�k is. Ha egy kegyes any�nak a csecsem�je meghal, miel�tt bemer�thett�k volna, biztosan elv�sz, m�g egy Krisztus ellens�g�nek a gyermeke, akit bemer�tettek �dv�z�l”.
Miut�n a 6. sz�zadra hathat�s �llami t�mogat�ssal siker�lt a kereszt�nyek k�r�ben �ltal�noss� tenni a csecsem�kereszts�get, ezt „apostoli szent trad�ci�nak” nyilv�n�tott�k, m�g az eredeti biblikus feln�ttkereszts�get hal�llal b�ntetend� eretneks�gnek min�s�tett�k. E s�lyos torzul�s m�ig tart� hat�s�t jelzi, hogy sok hely�tt m�g a 20. sz�zad v�g�n is szekt�s jelens�gnek tartott�k, ha valaki a csecsem�kereszts�get elutas�tva, hitb�l, feln�ttkorban mer�tkezett al�.

M�gikus percek

Hasonl� folyamat j�tsz�dott le a kereszt�nys�g egyik legf�bb szellemi cselekm�nye, az �rvacsora vonatkoz�s�ban. A 4. sz�zadt�l, f�k�nt Aranysz�j� Szent J�nos nyom�n terjedt el az a tan�t�s, hogy a mis�nek nevezett �rvacsora J�zus Krisztus golgotai kereszt�ldozat�nak megism�tl�se. Ez�rt besz�lnek mindm�ig mise�ldozatr�l, �ldoz�papr�l, els��ldoz�sr�l. Holott a Szent�r�s egy�rtelm�en kijelenti, hogy a golgotai kereszt�ldozat egyszeri, t�k�letes �s megism�telhetetlen.
A 7-8. sz�zad folyam�n egy �jabb v�ltoz�s k�vetkezett be a mis�ben. A laikus h�vekt�l megvont�k a bort, annak ellen�re, hogy a Biblia szerint az �rvacsorai bor J�zus v�r�vel val� k�z�ss�get biztos�t, amivel kapcsolatban az evang�lium sz�mos alapvet� �ld�st �g�r a h�v�knek. A legf�bb torzul�s az �tl�nyeg�l�s (transzszubsztanci�ci�) tan�t�s�nak bevezet�s�vel k�vetkezett be. Eszerint a mis�ben az osty�t �s a bort a pap J�zus Krisztus val�s�gos test�v� �s v�r�v� v�ltoztatja �t, s ez�rt az �tv�ltoztatott osty�t �s bort im�d� h�dolatban kell r�szes�teni.
E tan�t�st a 9. sz�zadban fogalmazta meg Paschasius Radbertus n�met benc�s ap�t �s iskolamester. Sok�ig m�g a hivatalos egyh�zban sem fogadt�k el, t�bben eretneks�gnek min�s�tett�k. V�g�l 1215-ben a IV. later�ni zsinaton nyilv�n�tott�k dogm�v�, azaz megk�rd�jelezhetetlen hitigazs�gg�.
A k�s�bbiekben a Biblia alapj�n sz�mos kereszt�ny felh�vta a figyelmet, hogy az fizikai anyag �tv�ltoztat�s�ra v�grehajtott r�tus azzal a vesz�llyel j�r, hogy a mise sor�n m�gia t�rt�nik, mik�zben az �lettelen ostya �s bor el�tti t�rdhajt�s, h�dolat pedig egy�rtelm�en a b�lv�nyim�d�s kateg�ri�j�ba tartozik.
Az �llamvall�s k�pvisel�i a hit legf�bb forr�s�ul szolg�l� Szent�r�s k�nonj�t, azaz k�nyveinek �sszet�tel�t is megv�ltoztatt�k. Ebben is Szent �goston j�tszott d�nt� szerepet. Az els� n�gy sz�zadban a kereszt�nyek egy�ntet�en az �gynevezett h�ber k�nont fogadt�k el az �sz�vets�get illet�en, amely harminckilenc k�nyvet tartalmazott. A 4. sz�zad v�g�n azonban �goston arra a meggy�z�d�sre jutott, hogy e h�ber k�nonhoz m�g tov�bbi h�t k�nyvet kellene csatolni. Ezekben azonban sz�mos olyan meg�llap�t�s tal�lhat� a hitre vonatkoz�an – mint p�ld�ul a Makkabeusok k�nyv�ben a halottak�rt mondott ima –, amely nincs �sszhangban a Biblia eg�sz�nek a kijelent�seivel, �gy heves vita bontakozott ki. Jellemz�, hogy p�ld�ul Szent Jeromos, a Vulgata h�res ford�t�ja az �goston �ltal javasolt h�t k�nyvet nem tartotta isteni ihletetts�g�nek, ez�rt t�bbs�g�ket le sem ford�totta. �gostonnak csak h�rom nagy zsinat alatt (Hippo,  393 �s Karthag�, 397 �s 419) t�bb mint negyed sz�zados sz�v�s �rvel�ssel siker�lt el�rni, hogy a katolikus �sz�vets�g r�sz�v� tegy�k az �ltala javasolt h�t k�nyvet.

�r�k sz�zek

L�tv�nyos elt�r�st jelentett a bibliai hitt�l az is, hogy a hivatalos egyh�zban m�r a 4. sz�zadt�l fokozatosan teret h�d�tott az elhunyt m�rt�rok �s szentek kultusza, valamint a hozz�juk mondott im�k �s seg�ts�g�l h�v�suk. Annak ellen�re, hogy a Biblia egy�rtelm�v� teszi, miszerint „egy a k�zbenj�r� Isten �s emberek k�z�tt, az ember Krisztus J�zus” (1. Tim�theosz 2:5), tov�bb� „nem is adatott az emberek k�z�tt az �g alatt m�s n�v, mely �ltal kellene nek�nk megtartatnunk” (Apostolok cselekedetei 4:12).
A Szent�r�s alapj�n az is egy�rtelm�, hogy az elhunytakkal val� kommunik�ci� a spiritizmus k�r�be tartozik. Az �llamvall�s er�szakos terjeszt�se sor�n m�r a 4. sz�zad v�g�t�l hatalmas pog�ny t�megeket k�nyszer�tettek be a katolikus egyh�zba. �k sz�v�san ragaszkodtak kor�bbi hitfelfog�suk f�bb elemeihez. A katolikus egyh�z Nagy Szent Gergely p�pa �tmutat�sai alapj�n k�sz volt kompromisszumot k�tni a n�pi elv�r�sokkal. Ennek nyom�n egyr�szt sz�mos pog�ny istens�g kultuszhely�t �tvett�k, mint p�ld�ul R�m�ban a Pantheont, amelyet a minden pog�ny istens�g templom�b�l a katolikus mindenszentek �s M�ria templom�v� tett�k. Hasonl�k�ppen Ath�nban az egykor az �r�k sz�z Pallasz Ath�n�nek �p�tett Parthenont az �r�k sz�znek nevezett M�ria kultusz�ra kezdt�k haszn�lni. Emellett sz�mos kor�bbi pog�ny istens�g nevet v�ltoztatva be is �p�lt a szentek kultusz�ba. K�s�bb sokan m�r bizony�ra nem is sejtett�k, hogy mik�zben p�ld�ul Szent Gy�rgyh�z vagy Szent Brigitt�hoz im�dkoztak, val�j�ban �si pog�ny istens�gekkel, mitikus l�nyekkel kerest�k a kapcsolatot.
A szentek tisztelet�n bel�l kiemelt szerepet kapott a M�ria-kultusz. Itt nem egyszer�en J�zus anyj�nak a fokozott tisztelet�r�l van sz�. M�ria alakj�t ugyanis az �vsz�zadok sor�n olyan jellemz�kkel ruh�zt�k fel, amelyek egy�rtelm�en kor�bbi pog�ny istenn�k tulajdons�gai. Ilyen p�ld�ul M�ria istenanyas�g�nak tan�t�sa, melyet a 431-ben Ef�zusban tartott zsinaton tettek egyh�zi dogm�v� rendk�v�l heves vit�k ut�n. (Sokatmond� a helysz�n is, hiszen a v�ros a h�res kis�zsiai anyaistenn�, Artemisz, azaz Diana f� kultuszhelye volt.)
A dogma elfogad�sa ellen �rvel� Nesztoriosz, Konstantin�poly p�sp�ke arra hivatkozott, hogy a theotokosz, azaz istenanya, istensz�l� kifejez�s M�ri�ra vonatkoz�an azt a t�ves elk�pzel�st eredm�nyezheti, miszerint J�zus M�ri�t�l nyerte az isteni term�szet�t, holott azt az Aty�t�l kapta. � megfelel�bbnek tartotta volna a khrisztotokosz, azaz krisztussz�l� jelz�t. A zsinaton azonban v�g�l t�bbs�gbe ker�ltek az istenanyas�g dogm�j�nak h�vei. Nesztoriusz tan�t�s�t eretneknek b�lyegezt�k, �s �t megfosztott�k p�sp�ki m�lt�s�g�t�l.
M�ria �r�k sz�zess�ge is pog�ny istenn�k tulajdons�ga. Ilyen volt a m�r eml�tett Pallasz Ath�n�, illetve a pog�ny magyar hitvil�g Kisboldogasszonya. A bibliai M�ri�nak ezzel szemben az evang�liumok besz�mol�ja szerint J�zus sz�let�se ut�n f�rj�t�l m�g n�gy fia �s le�nyai is sz�lettek (M�t� evang�liuma 13:55-56) Emellett pog�ny istenn�k jellemz�je az �g kir�lyn�je c�m is.

Krisztus helyett

A M�ria-kultusz Madonn�j�t emellett t�bb olyan tulajdons�ggal is felruh�zt�k, amely kifejezetten s�rti Krisztus szem�ly�t. Ezek k�z� tartozik M�ria szepl�tlen (azaz eredend� b�n n�lk�li) fogantat�s�nak tan�t�sa. A Szent�r�s tan�s�ga szerint csak J�zus fogant eredend� b�n n�lk�l, azaz szepl�tlen�l. �ppen ez�rt csak � tudott t�k�letes �ldozatot bemutatni Istennek, �s ezzel elv�gezni az emberis�g megv�lt�s�t. Az a tan�t�s, amely szerint M�ria anyj�nak, Ann�nak a m�h�ben szint�n b�n n�lk�l fogant, s �gy � is alkalmas a megv�lt�sra, s�lyosan csorb�tja J�zus egyed�l�ll� szerep�t az emberis�g megv�lt�s�ban.
A hivatalos �llamegyh�z az �vsz�zadok sor�n egyre t�bb bibliaellenes tan�t�ssal �s vall�si gyakorlattal telt meg. Az ezredfordul� ut�n megindul� k�z�pkori kereszt�ny meg�jul�si mozgalmak tettek k�s�rletet arra, hogy megszabad�ts�k az egyh�zat a bibliaellenes trad�ci� s�lyos terh�t�l. (Folytatjuk.) (A szerz� t�rt�n�sz.)

NAGY THEODOSIUS RENDELETE (380)

Megparancsoljuk, hogy mindazok a n�pek, amelyek a mi kegyelmes korm�nyzatunk uralma alatt �llnak, abban a vall�sban �ljenek, amelyet a hagyom�ny szerint Szent P�ter apostol adott �t R�ma n�p�nek, s amely az�ta is t�retlen�l �l napjainkig: az a hitvall�s ez, amelyet Damas�us p�pa �s P�ter Alexandria p�sp�ke, az apostoli szents�gû f�rfi� is helyesnek tart… Meghagyjuk, hogy akik ezt a hitvall�st k�vetik, a „katolikus kereszt�nyek” nevet viselhetik, a t�bbiek azonban, akiket eszteleneknek �s õr�lteknek �t�l�nk, az eretnek hitvall�suknak megfelelõ gyal�zatos nevet viselj�k, gy�lekezeteik nem nevezhetik magukat ecclesi�knak �s egyelõre az isteni bossz�nak adjuk �t õket, de majd, amidõn isteni sugallatb�l erre utas�t�st kapunk, magunk is gondoskodunk megb�ntet�s�krõl.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.